Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-21 / 17. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 21. UNIVERSITAS II. • A 2000. év és a számítógépek A probléma kipipálva? Ezzel a némileg elhamarkodott mondattal fejeztük be elmúlt alkalommal (csak akkor még felkiáltójelet tettünk a mondat végére), midőn rájöttünk, hogy a DOS szintű dátumbeállítás frissíti az RTC évszázadbyte-ját. Ám a dolgok ennél azért kissé összetettebbek. A kézi beavatkozás természetesen a legolcsóbb megoldás, így otthonra mindenképpen ajánlott. Tehát még egyszer, a 2000. év beköszönte után a DATE-paranccsal beállítjuk gépünk dátumát, és készen is vagyunk hardverünk gyógyításával. Ha ehhez még olyan szerencse is társul, hogy gépünk RTC-je helyesen kezeli a szökőévet, akkor február 29-én sem kell újra dátumot állítanunk. Persze a manufakturális eszközök kevésbé jól használhatók olyan szervezetnél, ahol több száz, esetleg ezer gép ellenőrzését kell elvégezni. Ezért azután csak szét kell néznünk alternatív megoldások után. Az RTC chipcseréje jelenthetné az igazi megoldást, ami a problémát valóban a gyökerénél oldja meg. Ám ennek elvégzése szakembert igényel. Szét kell hozzá szedni a gépet, és ami a legnagyobb baj, hogy nem mindegyik gép alaplapján lehetséges kicserélni az RTC-chipet. Talán kicsit könnyebben kivételezhető megoldás a BIOS upgrade, vagyis felújítás olyan esetekben, amikor ez szoftveresen kivitelezhető. Már most is találhatunk olyan gépeket, ahol az „intelligens" BIOS dátumkorrekciót végez, mielőtt azt továbbadná a DOS-nak, vagy valamilyen alkalmazásnak. Honnan tudja a BIOS, hogy mikor hibás egy dátum? - kérdezhetnék joggal. Nos, onnan, hogy bizonyos feltételezésekkel él, és ehhez tartja magát. Nevezetesen, azt mondja, hogy ha egy dátumban az év 50-nél nagyobb (pl. 85), akkor a dátumot huszadik századinak tekinti (1985), különben pedig 2000-nél nagyobbnak. Eszerint, ha az RTC 39-et ad évszámnak, akkor BlOS-unk ezt 2039-cé alakítja. A BlOS-felújítás igazi nehézsége abban áll, hogy ahány gyártó, annyi különböző upgrade-beszerzés, továbbá bizonyos, távol-keletről származó gépek esetében az upgrade bizony nem áll rendelkezésre, de nem is szerezhető be, mert már maga szállító sem áll rendelkezésre. Ezért a legáltalánosabban elfogadott megoldás ún. TSR, vagy másként memóriarezidens program alkalmazása. A legtöbb y2k hardvertesztelő és -javító szoftver ezt a megoldást választja. A memóriarezidens programot a gép bekapcsolásakor (bootoláskor) az autoexec.bat tölti be a memóriába, ami ettől kezdve folyamatosan figyeli dátumokkal kapcsolatos tranzakciókat, és szükség esetén beavatkozik. Úgy belefeledkeztünk a megoldások felsorolásába, hogy észre sem vettük, hogy ezek mindegyike feltételezi, hogy gépünk operációs rendszere a DOS. így azután könnyen gondjaink támadhatnak, ha gépünk SCOUNIX, Linux, vagy akár csak Windows NT operációs rendszert használ. Számos esetben célszerű tehát megfontolni a szoftveres megoldás helyett a hardverkártya alkalmazását, amely gépünk alapjapjának egyik üres ISA-csatlakozójába dugva, biztonságos és végleges megoldást nyújt PC-nk hardverének gyógyítására. Maróti György Új képzések szeptembertől • Munkatársunktól A Magyar Akkreditációs Bizottság engedélyezte a József Attila Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kara számára élelmiszer-ipari menedzserképzés alapítását és indítását. A kétéves, felsőfokú akkreditált iskolai rendszerű szakképzés a tervek szerint idén szeptembertói kezdődne a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskolában. A szakindítás feltétele, hogy a MAB elfogadja a középiskola kérelmét, amely szerint a képzés a középfokú oktatási intézményben folyna. A felsőfokú akkreditált iskolai rendszerű szakképzés a középfokú és felsőfokú oktatás közötti képzési forma, amely a tanulmányok egy részének beszámításával lehetővé teszi a továbblépést egyetemre vagy főiskolára. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Főiskolai Kara is post-secondary képzés indítását tervezi képi-diagnosztikai eljárások címmel. Az oktatás szeptembertől kezdődne, amennyiben a Magyar Akkreditációs Bizottság engedélyezi a képzés indítását. A két éves kurzus radiológiai képalkotáshoz, illetve CT mágneses rezonanciavizsgálatok elvégzéséhez nyújt képesítést. A képzésben részt vevők a főiskolai kar diplomás ápoló és védőnő szakán tanulhatnak tovább, és a szakképzés során tanultak egyharmada beszámítható az említett két szak tananyagába. Lovász László Wolf-díja • Jeruzsálem (MTI) Magyar származású amerikai tudós, Lovász László, a Yale egyetem ötvenéves professzora nyerte el az idén a matematikai Wolf-díjat, megosztva a belgiumi születésű amerikai Elias Steinnel, a Princeton egyetem tanárával. Lovászt kombinatorikai és számítástechnikai kutatásaiért jutalmazzák ezzel az elismeréssel. A jeruzsálemi székhelyű Wolf Alapítvány fizikai díját Dan Shechtman izraeb tudós, a haifai műszaki egyetem tanára nyerte el. E tudományos ehsmeiés tudományterületenként százezer dollárral jár együtt. Ezer Weizman izraeli elnök nyújtja majd át a díjakat, mégpedig májusban, Jeruzsálemben. 55 az FDSZ elnökével n Nincs létszámfelesleg n Kis Papp László: „Azt azonban világosan látni kell, hogy ezt egy lépésben nem lehetett megvalósítani." (Fotó: Miskolczi Róbert) Semmit sem lehet alárendelni az integrációnak, az csak eszköz lehet - nyilatkozta lapunknak a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke. Kis Papp László tíz esztendeje áll a tizenhétezer tagot számláló FDSZ élén. A szakszervezeti vezetővel bérekről, FDSZ stratégiáról, intézményösszevonásokról beszélgettünk. • Tavaly ilyenkor kemény és heves bértárgyalásokat folytattak az oktatási tárcával, illetve a kormánnyal. Most csend van az FDSZ körül. Ez vihar előtti csend, vagy egyszerűen elégedettek azzal, amit kaptak, a 16 plusz 3 százalékos béremeléssel? - Most tényleg relatíve csend van az FDSZ körül. Ez annak tudható be, hogy az új kormánnyal - a költségvetés számainak ismeretében - már november végén megállapodtunk az idei béremelésekről. Ami a béremelés intézményi végrehajtását illeti, arról a napokban egyeztetünk a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsban, ahol elveket fogalmazunk meg. Tudniillik a közszféra iaei béremelése nem függ a közalkalmazotti bértáblától, hiszen a bértételeket befagyasztották, aminek következtében minden ágazat a saját maga által kiharcolt béralkut valósltja meg. Kezelni kellett a bérfeszültséget A felsőoktatásban minden intézmény megkapja a 13 százalékot. Ezen túlmenően létezik még az úgynevezett differenciált minőségi bérfejlesztés, ami elsősorban annak a függvénye, hogy az intézmény a normatív finanszírozásból mennyi hallgatói többletet tudott megvalósítani. Ez átlagosan 3 százalék. Ezenkívül van még két tétel. A vezető-oktatói pótlékot a professzorok tavaly február, a docensek pedig szeptember óta kapják. Idén január elsejétől az adjunktusok és a tanársegédek is - s ebbe beletartozik a nyelvtanár és a testnevelő tanár is - részesülnek ebből a központi oktatói pótlékból, ami most 6750 forintot jelent az érintetteknek, de az adjunktusok esetében az összeg szeptembertől 13 ezer 500 forintra fog emelkedni. MindéNévjegy 1940-ben született Pécsett. 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Karán szerzett diplomát. 1964-67-ig az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (EKME) Fotogrammetriai Tanszékén tanársegéd. I967-69-ig a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál dolgozik. 1969-76-ig ismét az ÉKME-n tanít. 1977-től a BME Általános Geodéziai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. 1988-tól a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. 1990-től az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke. zért nagy, harcot vívott az FDSZ. G Úgy gondolom, hogy a harcot meg kellett vívnia a szakszervezetnek, mert míg a professzorok és docensek jövedelme a minőségi pótlékkal jelentősen növekedett, addig az adjunktusok, tanársegédek és az oktatást segítők a létminimum környékén éldegéltek. - Való igaz, a kialakult belső bérfeszültséget kezelnie kellett az FDSZ-nek, mert nekünk az adjunktusok, tanársegédek és az oktatást segítők érdekeit legalább úgy kell védenünk, mint a professzorokét. Azt azonban világosan látni kell, hogy ezt egy lépésben nem lehetett megvalósítani. A problémával 1997-ben kezdtünk el foglalkozni, s az elmúlt év végén, az 1999-es költségvetés ismeretében, már le tudtunk menni az asszisztenciára is. Sajnos az oktatást segítők esetében nem lehet pótlékrendszert megvalósítani, alkalmazni, mert nincs rá lehetőség. Viszont azt mindenképpen szeretnénk elérni, hogy a 13 százalékból ók egy magasabb összeget kapjanak. Elképzeléseink szerint 18-20 százalékot. Akkor viszont a professzorok és docensek - akik számára tavaly jelentós pótlékemelést sikerült biztosítani - szerényebb összeget kapnának. Most azt tervezzük, hogy az asszisztenciát és az oktatást közvetlenül segítőket részesítjük nagyobb béremelésben. Doktoranduszok - nehéz helyzetben • Az FDSZ megalakulása óta, kerek tíz éve áll a szakszervezet élén. Miben változott az FDSZ taktikája, stratégiája az egy évtized alatt? - Mivel függetlenek vagyunk a politikai pártoktól, se pozitív, se negatív értelemben nem érintenek bennünket a kormányváltások. A pártsemlegesség és a politikamentesség az FDSZ alaptétele. A másik: kizárólagosan az intézményi és a dolgozói érdekeket védjük. Itt nem csak szociális érdekekről van szó, mi több, azon már régen túlnőttünk. A legnagyobb változás, amit a tíz év alatt véghez kellett vinnünk, hogy a szakmai érdekvédelemre kellett berendezkednünk. Bár foglalkozunk szociális kérdésekkel, nem az üdülési jegyek elosztása a fő területünk. G Milyen szervezettségi fokon áll most az FDSZ? - Átlagosan 60 százalékon vagyunk. Országosan ez jó arány. Kellemes meglepetésként ért, hogy a professzori pótlék bevezetését követően nagyon sok professzor lépett be a szakszervezetbe. G Milyen kapcsolatban állnak a hallgatói testületekkel? Ezt azért kérdezem, mert korábban, gondoljunk csak a tandíjellenes tüntetésekre, akadtak közös tennivalóik. Most vannak-e közös célkitűzéseik? - Igen. Együttműködünk a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) országos vezetésével. Annak idején a HÖOK tandíjellenes tüntetését mi is támogattuk, ők viszont kiálltak mellettünk a Bokros-csomag kapcsán. Az, hogy az Alkotmánybírósági pert megnyertük, egyebek mellett annak is köszönhető, hogy a HÖOK teljes mellszélességgel kiállt mellettünk. Az új vezetéssel nemrégiben kötöttünk egy együttműködési megállapodást. Lehet, hogy most nem olyan látványosak a feladataink, de mindig van közös munkánk. Most a legfontosabb, hogy a doktorandusz hallgatók jogviszonyát rendezzük. Az FDSZ-nek az utánpótlás miatt is lényeges a kérdés, hiszen a doktoranduszok a jövó professzorai. G Akik igen kis pénzért, igen nagy munkát végeznek. - Tudom. Hihetetlenül nehéz körülmények között élnek, főleg azok, akik már családot alapítottak, hiszen az egyetemek építenek rájuk, rengeteg órát kell tartaniuk, ugyanakkor vizsgázniuk és kutatniuk is kell. Én úgy próbálok segíteni a doktoranduszoknak a Műegyetemen, hogy olyan jellegű megbízást adok nekik, amivel egy kis pénzhez juthatnak. Az integráció mint eszköz G Hogyan befolyásolja a szakszervezet munkáját az integráció? Ön mit tart az ezredfordulóig az FDSZ legfontosabb feladatának? - Fontosnak tartom, hogy aktív szerepet töltsünk be az integráció megvalósításában. Az FDSZ az integrációt nem célnak, hanem eszköznek tekinti. Szerintünk az integrációban három célt kell teljesíteni: a hallgatóknak szélesebb választási lehetőséget kell adni a tantárgy elismerésekben, szakfelépítésben; koncentrálni kell az eszközöket, hogy igazi kutatási centrumok jöjjenek létre, ami által nagyobb kutatási feladatokat lehet megvalósítani; az integráció nem eredményezhet létszámleépítést, az integráció nem járhat karcsúsítással. Természetesen intézményen belül lesznek mozgások, hiszen nem lehet például három gazdasági főigazgató. Szerintem azonban a másik két gazdasági főigazgatót is el lehet majd helyezni, mert van, lesz feladat. Éppen ezért az FDSZ nem járul hozzá semmilyen elbocsátáshoz! Ezt azzal szeretném indokolni, hogy ma 250 ezer hallgató tanul a magyar felsőoktatásban, az oktatói létszám viszont kevesebb, mint 1994-ben volt, mert 1995-ben a Bokros-csomag kapcsán 2600 oktatót bocsátottak el. Ezt a mai napig nem tudták pótolni, miközben a hallgatói létszám exponenciálisan emelkedett. Nincs létszámfelesleg a magyar felsőoktatásban sem az oktatók, sem az oktatást segítők között. Szabd C. Szilárd Virtuális • Budapest (MTI) Virtuális egyetem, gyakorlati dimenziók cimmel felsőoktatási szakemberek számára rendezett konferenciát az Uniworíd Közhasznú Egyesület és az MTA Filozófiai Intézete Budapesten. A fómmon Nyíri Kristóf, az egyesület elnöke, a Filozófiai Intézet igazgatója elmondta, az Interneten történő oktatás, tanulás, az úgynevezett virtuális egyetem részben megoldást kínálhat a magyar felsőoktatás néhány közismert alapproblémájára is. Áthidalhatja például térbeli távolságokat, enyhíthet az általános alulfinanszírozottságból adódó gondokon, valamelyest ellensúlyozhatja, hogy elégtelen az élvonalbeli oktatók száma, segítséget nyújthat a határon túli magyarság felsőoktatásának. Az egyesületi elnök ugyanakkor hangsúlyozta: a tanárok és diákok közötti személyes találkozások természetesen nem nélkülözhetőek, a hálózaton keresztüli oktatás azonban a legkorszerűbb kommunikációs eszközök révén képes egyfajta személyes közösséget teremteni. Nyíri Kristóf beszámolt arról is, hogy a Uniworíd projekt 1997 tavaszától működik Magyarországon, szervezésében a hazai egyetemeken több kurzus is létrejött már. A program megvalósítására létrehozott egyesület középtávú célja virtuális együttműködési hálózat kiépítése magyar és külföldi felsőoktatási intézményekkel, hosszú távon pedig közvetlen beiratkozási lehetőséget és önálló fokozatot adó képzést kívánnak teremteni. A rövid távú hazai tervek közül az elnök két új szak beindítását említette, ezeken a kultúrák közötti kommunikációval és nemzetközi migrációval kapcsolatos ismereteket oktatják majd. Építőmesterképzés • Pécs (MTI) Építőmester szakmérnökképzés kezdődött Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem Pollack Mihály műszaki főiskolai karán. A négy féléves, államilag elismert másoddiplomát adó új kurzus ünnepélyes megnyitóján Kukái Tibor, a kar építés-kivitelezési tanszékének vezetője elmondta: Magyarországon - melynek építőipara a múlt század végén az elsők közé számított Európában - évszázados hagyományú az építőmesteri cím. Az építőmesterek képzését az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) is támogatta. Az ÉVOSZ a Magyar Mérnöki Kamarával valamint a budapesti, a debreceni, a győri és a pécsi műszaki főiskolákkal közösen pályázott, és nyerte el a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alaptól a képzést megalapozó kétéves előkészítő program forrásait. Együttműködési megállapodást kötött a Svájci Építési Vállalkozók Szövetségével is, így az elsó építőmester-szakmérnökök oklevelén a svájci szövetség hitelesítő pecsétje is rajta lesz. Építőmester kivitelező szakmérnöki diplomát az kaphat, aki eredményes szakdolgozattal és szakvizsgával zárja négy féléves tanulmányait. A képzésre azok jelentkezhetnek, akiknek szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevelük és legalább hároméves építőipari kivitelezői gyakorlatuk van.