Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-21 / 17. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 21. SZEGED 5 jiii. Kedves olvasóink! Közérdekű problémá­/ g ikat. észrevételeiket, tapasztalataikat Holló­; si Zsolt újságíró munkatársunkkal oszthat­ják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-209-432-663-as rádiótelefon­számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olva­sóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hir­detésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­nton. illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetó'irodáinkban. • Magánosítás előtt a háziorvoslás Ahány rendelő annyi gond Privatizáció előtt a háziorvosok vérnyomása is magas lehet. (Fotó: Schmidt Andrea) Kukák. Hódi Lajos, a Szegedi Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója sze­retne köszönetet mondani annak az ismeretlennek, aki a múlt héten minden bizonnyal csupán ürítésre elvitt a Belvárosi temető­ből hét darab, több mint 200 literes űrtartalmú, meglehetősen sokba kerü­lő kerekes műanyag kukát. Ha az illető vissza kívánná szolgáltatni a szeméttáro­lókat, a kft. munkatársai készek akár értük is men­ni, ha jelzést kapnak a 458-122-es telefonszá­mon. Hajléktalanok. Szabó Katalin, a Humán Szolgál­tató hajl'éktalanellátó háló­zatának vezetője a keddi Csörögben megjelent ol­vasói észrevételre reagál­va elmondta: röplapok és plakátok tájékoztatják a hajléktalanokat arról, hogy milyen szolgáltatásokat, hol vehetnek igénybe. A szóban forgó férfi valószí­nűleg egy utcán élő haj­léktalan volt, akikről köz­• Budapest (MTI) Kerényi Imre súlyos etikai vétséget követett el a Szegedi Nemzeti Színház vezetői posztjára kiírt pályázatok vé­leményezésekor, a végül nyertessé nyilvánított pálya­mű favorizálásával - közölte Szikora János, a teátrum mű­vészeti vezetője szerdán, Bu­dapesten tartott sajtótájékoz­tatóján. Szikora János, aki maga is pályázott a direktori tisztség­re, nyomatékosan felszólítot­ta Kerényi Imrét, hogy mondjon le a Magyar Színhá­zi Társaság vezetőségében betöltött posztjáról. A szegedi közgyűlés janu­ár 15-én tartott ülésén hét pá­lyázó közül Korognai Ká­rolyt választotta a Szegedi Nemzeti Színház és a Sza­badtéri Játékok igazgatójává, miután a korábbi vezető, Ni­kolényi István kinevezése le­járt. Döntésükhöz kikérték a Kerényi • Budapest (MTI) Kerényi Imre, a Madách Színház direktora szerdán azt közölte az MTT-vel: nem lát okot arra, hogy lemondjon a Magyar Színházi Társaság vezetőségében betöltött tiszt­ségéről. A távirati iroda annak kapcsán kereste meg Kerényi Imrét, hogy Szikora János, a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetője sajtótájé­koztatón kijelentette: megíté­lése szerint az igazgató sú­lyos etikai vétséget követett el a szegedi teátrum vezetői posztjára beadott pályázatok véleményezésekor. Erre ala­pozva felszólította a fővárosi direktort, hogy mondjon le a Magyar Színházi Társaság­ban betöltött posztjáról. tudott, hogy minden intéz­ményi ellátástól idegen­kednek. Ezeket az embere­ket akkor tudják az ellátó hálózat intézményeiben fogadni, ha önszántukból jelentkeznek. Köszönet. Dr. Somlai Csabáné, a JGYTF Gya­korló Általános Iskolája tantestülete és vezetése nevében köszönetet mond a Szegedi Rotary Club Alapítványnak, hogy útra­valóul értékes ajándékcso­magot adtak annak az öt kárpátaljai kisdiáknak, aki két héten át az iskola és a családok vendége volt. Bakancsok. H. A.-né a Hont Ferenc utcából pana­szolja, hogy a múlt héten pénteken elloptak tőlük két pár drága bakancsot, amit rövid időre az ajtó előtt, a lépcsőházban hagytak. A telefonáló hölgy arra figyelmezteti olvasóinkat, legyenek óva­tosabbak nála. színházi társaság véleményét. Az új direktor megbízatása március l-jétől öt évre szól. Szikora János szerint elfo­gadhatatlan, hogy Kerényi Imre egzisztenciális kapcso­latban áll a nyertes pályázó­val, ugyanis - mint mondta ­az övé volt az egyik első név az új évad rendezői között. Úgy látta, hogy a társaság ve­zetőségi tagja személyes ér­dekeltsége okán befolyásolta a szervezet tagjait a vélemé­nyezésben. Közölte azt is, hogy Ko­rognai Károly nem felelt meg a pályázati feltételeknek, mi­vel a kiírás ötéves szakmai vezetői gyakorlatot követelt meg. Szikora János leszögezte ugyanakkor, hogy mindezek ellenére személy szerint nem támadja meg a közgyűlés ha­tározatát. Hozzátette: művé­szeti vezetői szerződése csak júliusban jár le. válasza Kerényi Imre az elhang­zottakra reagálva elmondta: úgy látja, hogy nem jelente­ne etikai problémát, ha ren­dezői feladatot vállalna a szegedi teátrumban. Emlékeztetett arra, hogy a színházi társaság héttagú ve­zetősége testületi véleményt fogalmazott meg a szegedi önkormányzat felkérésére a színházi pályázatokról. Szi­kora János és Korognai Ká­roly pályaművét tartották a legalkalmasabbnak, sorrendi­séget azonban nem állapítot­tak meg közöttük. A direktor felhívta a fi­gyelmet arra is: azért nyilvá­nított egyéni véleményt az elbíráláskor, mert személy szerint őt magát is egyéni zsűritagnak kérték fel. Honnan teremt elö több milliót a háziorvos arra, hogy rendelőjét az önkormányzattól meg­vásárolja? Miből törlesz­ti a hiteleket? Hogyan lesz képes anyagilag a korszerűsítésre? Kettő közül ki lesz a tulajdo­nos? Csak néhány, a magyar háziorvosokat foglalkoztató kérdések közül. A privatizáció előtt álló háziorvoslás­ban dolgozók nem nyu­godtak, a rendszervál­tás óta most másodszor kerülnek nehéz döntés elé. A sokismeretlenes helyzetben csak egy biz­tos: az egészségügy e területének magánosítá­sa nem lesz egyszerű feladat. „Jó magyarsággal" funk­cionális privatizációnak ne­vezték, amikor nem sokkal a rendszerváltás után, 1993­ban az egykori körzeti orvo­sok kezdtek kilépni addigi közalkalmazotti státuszuk­ból, s vállalkozóként - ese­tenként bt.-be tömörülve ­folytatták tevékenységüket. Ma már, az időközben házi­orvossá „átkeresztelt" dokto­rok döntő többsége vállalko­zóként űzi mesterségét. Sze­geden a 62 felnőtt háziorvos közül mindössze 10 maradt közalkalmazott, a gyermek háziorvosok között pedig há­rom. A vállalkozó doktorok a betegek után járó, az egészségbiztosítótól kapott úgynevezett kártyapénzből, illetve egy fix összegből fe­dezik rendelőjük működési költségeit, azaz saját és asszisztensük munkabérét, a rezsit, a gyógyszert, köt­szert, vegyszert, s fizetik a kisebb karbantartási munká­kat. Veszélyes hitelek A vállalkozó háziorvosok azonban még csak részben privátok, hiszen csaknem valamennyien az önkor­mányzatok tulajdonában le­vő rendelőkben dolgoznak. Az országban 10-nél keve­sebb azoknak a praxisoknak a száma, amelyekben a vál­lalkozó orvosok saját tulaj­donú rendelőikben gyógyíta­nak. A kormány az egész­ségügy magánosításának kö­vetkező állomásaként - a ciklus ideje alatt - le akaija bonyolítani a teljes körű há­ziorvosi privatizációt. A ma­gánosítás - igaz még a kez­detek előtt vagyunk - óriási falatnak tűnik. A privatizáció során az önkormányzati rendelőket felajánlják megvételre az ott dolgozó orvos(ok)nak, a fel­szereléssel együtt. Ez a házi­orvosi magánosítás lényege, ami így nagyon egyszerűnek tűnik, de az előkészületek során már megszámlálhatat­lan problémát, kérdést vet fel, elsősorban az érintettek részéről. A közelmúltban, egy Szeged környéki fóru­mon beszélgettünk az Or­szággyűlés szociális és egészségügyi bizottságának alelnökével, dr. Csáky And­rással, aki elmondta, az or­vosokat legfőképpen az iz­gatja, miből tudják kifizetni a rendelők vételárát? Pilla­natnyilag tárgyalások foly­nak pénzintézetekkel hitel­felvételről, 70 milliárdos kölcsönről. Sokan attól félnek, hogy a későbbiekben a hiteltörlesz­téseket nem tudják fizetni, ezt a jelenlegi finanszírozá­suk nem teszi lehetővé - so­rolja Csáky a bizonytalan pontokat, s válaszképpen azt mondja: plusz forrásokat kell bevonni a támogatásba, magyarán a kártyapénzt, va­lamint a fix díjat emelni kell. Az orvosok a megvett rende­lőiket nyilván korszerű mű­szerekkel akaiják felszerelni, ehhez újabb hitelekre lesz­nek kényszerülve. Az ezzel kapcsolatos elképzelések kedvező banki kölcsönökről, és műszerek lízingjéről szól­nak. Az egészségügyi bizott­ság alelnöke arról is beszélt, hogy nem szorul változtatás­ra az önkormányzati törvény - mint ahogyan erről eddig szó volt -, a jelenlegi állás­pont szerint ugyanis keret­szerződésekkel, alsóbbrendű jogszabályokkal elhárítható a magánosítás eme akadálya. A szakmai kontroll kérdését illetően többféle elképzelés él, az egyik a tisztiorvosi szolgálatokra bízná az ellen­őrzést, egy másik az orvosi kamarát tartaná erre alkal­masnak. A miniszterelnök a kama­rát októberben kérte fel arra, hogy írja le a privatizációval kapcsolatos elképzeléseit, ami egyben tartalmazza majd a háziorvosok javasla­tait is. Az országgyűlés szo­ciális és egészségügyi bizott­ságának alelnöke kérdésünk­re úgy nyilatkozott: az év végére meglesznek azok a jogszabályok, amelyek a há­ziorvosi rendelők privatizá­cióját lehetővé teszik, s a tervek szerint a kormányzati ciklus félidejére lezajlik a magánosítás. Miből fizessen a pályakezdő? Sorolhatnánk tovább a megválaszolásra váró kérdé­seket, mint például, eladhat­ják-e az örökösök a magán­rendelőt más célra, ha tulaj­donosa meghal? Vagy: egy pályakezdő orvos meg tudja­e fizetni később egy jól fel­szerelt, jól működő, megvá­sárolható magánpraxis árát, ha régi tulajdonosa nyugdíj­ba megy? Persze, ne szalad­junk ennyire előre akkor, amikor még a kezdet előtt vagyunk, és sorjázik itt számtalan más gond is. A 94 szegedi háziorvos közül mindössze néhányat kerestünk meg, s az derült ki, ahány rendelő, annyiféle probléma tartja szorongás­ban a privatizáció előtti „percekben" a doktorokat. A Madách utcai felnőtt­rendelő jelenlegi helyzeté­ben szóba sem kerülhet a megvásárlás - mondta Bar­na doktornő -, hiszen egy társasházban van a két orvo­si szoba, ami nem eladó. Az itt dolgozó négy orvos szá­mára előbb önkormányzati házban kell rendelőt biztosí­tani, hogy aztán az adás-vé­tel szóba kerülhessen. A Budapesti körúti rende­lőben Baranyai Judit volt kollegái szóvivője, tőle tud­tuk meg: hat felnőtt- és két gyermekgyógyász háziorvos dolgozik, egy-egy helyiség­ben egymást váltva két-két orvos rendel. Ezen kívül van itt nőgyógyászat is. Helyze­tüket bonyolítja, hogy egy háziorvos még közalkalma­zotti státuszban van, s az sem tiszta az itteniek előtt, az épület a gyógyszertári központ, vagy már az önkor­mányzat tulajdona. Szegeden és a városokban tipikus probléma, hogy egy rendelőre két háziorvos , jut", ami alapjaiban bonyo­lítja a magánkézbevételt, hi­szen ha a rendelők száma kevesebb, mint az orvosoké, akkor ki vásárol(hat)ja meg, s akinek menni kell, hol talál magának helyet? Á Debreceni utcai rendelő egyik háziorvosát, Hugyec Editet az nyugtalanítja, az épület felújítására százezre­ket kellene költeni, a falak vizesednek, a tető javításra szorul. Ez nyilván plusz költséget jelent a majdani tu­lajdonosoknak, a vételáron felül. Dr. Balázs Mária, a Pári­zsi körúti épületben házior­vos, ő azért is idegenkedik a megvételtől, mert félőnek tartja, hogy az ÁNTSZ elvá­rásai esetleg évente változ­nak majd, s a tulajdonos évenként költhet e változó elvárások teljesítésére. Biz­tonságos, hosszú távra érvé­nyes szabályokat kell az első pillanatban lefektetni, ame­lyek akár 20 évig változatla­nok. A Föltámadás utcai ren­delőt az ott dolgozó három orvos saját pénzén hozatta rendbe. Ok a többiekhez ké­pest, viszonylag jobb hely­zetben vannak, mert az épü­let három külön rendelőjé­ben hárman dolgoznak. A vásárlásnál ez tiszta viszo­nyokat jelent - véli Chappon doktor. Csillagászati árak Van Szegeden olyan ren­delő is, amelyik a város frekventált helyén álló épü­letben működik, s ennek okán csak a telek vételára csillagászati, s megfizetése lehetetlen helyzetbe hozza az ott dolgozó orvosokat. A szegedi háziorvosok privatizációval kapcsolatos problémái, amelyek még hosszan lennének sorolhatók, nyilván hasonlóak az ország más városaiban dolgozó kol­légáik gondjaihoz, s számta­lan kérdésről szólnak. Sok minden - szinte minden ­bizonytalan még a magán­kézbe adás körül, egy azon­ban már most bizonyosnak látszik, az egyik legnehezebb privatizáció előtt áll az or­szág és a magyar orvostársa­dalom egy jelentős rétege. Kalocsai Katalin Volános sztrájk­menetrend A jövő hét végéig nem kell attól tartani, hogy Csongrád megyében sztrájkba lépnek a bu­szosok - tudtuk meg tegnap Szuh Ernőtől. A Közúti Közlekedési Szakszervezet Tisza Vo­lános alapszervezetének elnöke részt vett a KKSZ Országos Elnökségének ülésén, ahol meghatá­rozták a közeljövö sztrájkmenetrendjét. Munkabeszüntetéssel fe­nyegetőznek a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) buszsofőréi, mert kevésnek vélik azt az 1999-re tervezett emelést, amivel cégük gaz­dasági vezetése akarja mó­dosítani bérüket. Első hallás­ra sokan úgy vélhetik, hogy ez a hír a főváros belügye, ám - mint azt tegnapi lap­számunkban már megírtuk - szolidaritásukat kifejezvén a Volán társaságok „pilótái" is leállítják buszaikat, amennyiben Budapesten nem születik megegyezés. A fővárosból érkező informá­ciók szerint akár már pénte­ken figyelmeztető sztrájk kezdődhet a BKV-nál, tehát ez azt jelenti, hogy Csongrád megyében is pihennek a bu­szok? - kérdeztük Szuh Er­nőtől, a KKSZ Országos El­nökségnek tagjától, a Tisza Volános alapszervezet elnö­kétől. - A KKSZ Országos El­nöksége keddi ülésén úgy határozott, hogy a BKV-sok mellé állva három lépcsős sztrájkrendet alakít ki. El­őször csak a médián keresz­tül jelentjük be, hogy egye­tértünk a BKV dolgozóinak munkabeszüntetésével, ab­ban bízván, hogy szolidaritá­sunk közzétételével is tu­dunk nyomást gyakorolni a főváros közlekedési vállala­tának gazdasági vezetésére. Amennyiben ekkor sem kö­zelednek az álláspontok, és a budapesti buszosok figyel­meztető sztrájkba lépnek, a mi buszaink változatlanul futnak tovább. Ám a gépjár­művekre kék szalagot kötve jelezzük, hogy a BKV mun­kavállalóinak követelései mellé álltunk. Megyénkben csak akkor pihennek majd a buszok egy fél órás szolida­ritási munkabeszüntetés ke­retében, ha a fővárosi kollé­gák bértárgyalásai végképp megrekednek, s Budapesten megkezdődik egy általános buszos sztrájk. Mivel a KKSZ-hez érke­zett hírek szerint a BKV-nál máris közeledtek az állás­pontok a cég vezetése és a szakszervezetek között folyó bérvitában, nagyon bízunk abban, hogy a fővárosi sztrájk elmarad. De ha kollé­gáink mégis sztrájkba lép­nek, ez egy hosszabb folya­mat végállomása lesz, így a szolidaritási munkabeszünte­tésre sem kerül sor az elkö­vetkező napokban. Vélhető­en még a jövő héten sem kell attól tartani, hogy akár csak fél órára is szünetelne megyénkben a buszközleke­dés - mondta Szuh Ernő. B. Z. Felújítás • Munkatársunktól Ma 17 órakor adják át a tápai Heller Ödön Művelő­dési Ház és a Somogyi­könyvtár fiókkönyvtárának felújított épületrészét. A mű­velődési házat további két ütemben építik újjá. • Szikora Kerényiről „Súlyos vétség"

Next

/
Oldalképek
Tartalom