Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-21 / 17. szám

Magánosítás előtt a háziorvoslás - gond gond hátán (5« oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 21., 89/17. Miközben Szegeden szinte „tarol" a Tesco hatalmas hipermarketjével, addig Győrben most készül öt üzletét bezárni az angol kereskedelmi lánc. Az indok? Egyszerű: csak veszteségesen üzemeltethetők ezek az áruházak, hiszen a kereskedelmi kínálat a legtöbb nagyvárosban már jócskán meghaladja a lakosság pénzügyi erejét. A kiélezett konkurenciaharc első eredménye már Szegeden is tetten érhető... Ha végigsétálunk a Rókusi körúton, kiderül, egymásfél kilométeren belül öt nagy szupermarket bombázza kínálatával a városlakókat: a Tesco mellett két Sparüzlet, egy Penny Markét és a Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ „zöld" áruháza is vásárlóra vár. Most a Spar „visszavonulót" fújt: nem régiben egyik körúti üzletét bezárta. A Három Muskétás nevű vendéglő szomszédságában január 1. óta ásítoznak üresen a polcok. A kipakolt üzlet ajtaján csak annyi áll, hogy a bolt „zárva tart". Az épület további sorsáról egyelőre semmi hír. Fehér István, a Spar Rt. tájékoztatási vezetője szerint „hálózatésszerűsltési szempontok" döntöttek az üzlet bezárásánál. Igaz, hozzánk eljuttatott faxában maga is elismeri, ennek egyik - bár nem kizárólagos eleme - a „konkurencia teijeszkedésével módosuló területi megfontolások". Mindez magyarra fordítva annyit tesz, hogy ez az üzlet már elvérRókusi körút, Spar áruház: az egyik még működik, a másik már nem... (Fotó: Nagy László) zett a konkurenciaharcban. Ráadásul a lánc egy másik boltja is lassan két hónapja üresen áll. A Szilién sugárúti Tabán ABC-hez tavaly januárban, az Éliker-lánc megvásárlásával jutott a társaság, ám a szerződés előtt már megvásárolták a szemben lévő telket, ahol decemberben egy új szupermarketet adtak át. így azután a régi bolt feleslegessé vált. A Spar egyébként Budapest után Szegeden van jelen a legnagyobb erőkkei: Péccsel „holtversenyben" 11 áruháza van mindkét városban. Úgy tűnik, a cég vezetői, összegezve az első szegedi „Spar-év" tapasztalatait, mégsem elkeseredettek. Bár maguk is elismerik, az átállítás nehéz időszaka volt a tavalyi. Úgy tűnik, az elmúlt kéthárom esztendő a nagy üzletláncok „betörésének" kora volt, míg mára kezd kiderülni: egyelőre nincs akkora fizetőképes kereslet, amely ekkora bolthálózatot életben tartana Szegeden. Az elkövetkezendő néhány év minden bizonnyal a szelekció ideje lesz. Égyébként a város vezetése sem támogatja a jövőben újabb multinacionális kereskedelmi cégek megtelepedését Szegeden. Információink szerint mára elvi egyetértés született a város vezetői között abban, hogy a helyi kiskereskedők fontosabbak számukra, mint a hipermarketek, valamint azt is szeretnék elkerülni, hogy a nagy cégek leverjék az árakat és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a termelőket. Igaz, az élet egyelőre erre még rácáfol: hiszen már épül a Cora áruház, alapozzák a Szeged Plazát. Ám Szeged önkormányzati vezetői egyelőre csak a kongresszusi központ építése kapcsán várnak újabb nagybefektetőt. Lehet, hogy a multik is taktikát változtatnak? Szeged, helyett mondjuk Algyót vagy Vásárhelyet választják ezután? Ki tudja... Rafai Gábor ÁRA: 42 FT (ELŐFIZETVE: 37 FT) • Kereskedelem: a város nem „támogat" több multit A Spar újragombolja a kabátot kontra Simicska Folytatódik a politikai huzavona az APEH-elnök körül. (3. oldal) UNIVERSITAS (6-7. oldal) Színigazgató-váltás Szikora vádol, Kerényi cáfol, a közönség várakozó állásponton. (4. és 5. oldal) • Koszovó és a NATO Katonai előkészületek • Brüsszel, Brindisi (MTI) Elővigyázatosságból 48 órára hozták előre azt az időt, amely alatt a NATO repülőgépei felkészülhetnek egy esetleges koszovói bevetésre - közölte egy NATO-forrás a szövetség nagyköveteinek szerdai ülését követöA NATO döntéshozó tanácsa nem határozott közvetlen lépésekről a jugoszláv erők ellen, de a helyzet romlása miatt számos „elővigyázatossági intézkedés" tervezéséről és foganatosításáról döntött. Ezek közé tartozik a repülőgépek riadóidejének csökkentése is. Másik intézkedésként a NATO állandó földközitengeri erejét az Adriai-tenger bejáratánál fekvő Brindisibe vezényelték át, és megerősítették, egyebek mellett az amerikai Enterprise repülőgép-anyahajóval. További terveket készít a szövetség arra, hogyan tudják szükség esetén kimenekíteni, illetve most már megvédelmezni a koszovói EBESZ-ellenőröket. A tervező munka és a politikai egyeztetés a napokban folytatódik, a nagykövetek a szokásosnál sűrűbben üléseznek. Szövetségi források azt is hangsúlyozták, hogy mindez nem tekinthető a katonai beavatkozás előszelének, pusztán elővigyázatossági intézkedésekről van szó. A szövetség még mindig reményt lát arra, hogy tárgyalásos rendezésre kerülhet sor. A források azt is kiemelték, hogy a NATO nem az egyetlen nemzetközi szereplője a válság megoldásán fáradozóknak, és a szövetség csak világos politikai stratégiai keretek között tud lépni. • 32 milliárd dollár veszteség Pórul járt befektetési alapok • Tokió (MTI) A világon működő befektetői pénzalapok tavaly mintegy 32,4 milliárd dollárt, betéteseik pénzének 32 százalékát vesztették el állítja a Nemzetközi Pénzügyek Japán Központja. A felmérés 23 fedezeti alapok (hedge fund) működésével foglalkozó amerikai és európai kutatóintézet, pénzintézet szakembereinek véleménye alapján készült. A világon összesen mintegy 6100 befektetői pénzalap működik, és ezek a múlt évben 450 milliárd dolláros kihelyezett tőkével rendelkeztek. Közülük a jelentés szerint a legnagyobb a tavaly csődbe jutott Long Term Capital Management, amely egymaga 4,3 milliárd dollárt vesztett, továbbá a Soros György vezette Soros Fund Management és az úgynevezett Tiger Fund. Együttesen az összes kihelyezett tőke több mint felét kezeli e három alap. A fedezeti alapok azért szenvedték el az óriási veszteségeket, mert nem látták előre, hogy az amerikai részvényárfolyamok felfelé mozognak majd, a nagy nyereség reményében a rendkívül kockázatos orosz rövid távú kormánykötvényekbe fektettek be inkább nagy összegeket, alábecsülve az orosz válság kirobbanásának lehetőségét. • A hárommillió plasztiklap országa Kemény kártyák, vékony számlák • Munkatársunktól A magyarországi bankkártyák száma az elmúlt években dinamikusan növekedett. Mlg 1992-ben 137 ezer, 1995-ben pedig 750 ezer kártya volt forgalomban, addig mára ez a szám megközelítette a hárommilliót. Ezzel párhuzamosan emelkedett a bankkártyákkal való visszaélések száma is. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai és a külföldi kibocsátású plasztiklapocskáknál a hazánkban bekövetkezett károk összege elérte a 770 millió forintot. A tényleges károk közel negyven százaléka egyszerűen abból ered, hogy az ügyfél túlköltekezik, a második leggyakoribb visszaélési forma az, amikor a valós, az ügyfélnél biztonságban hitt kártyáról készítenek másolatot. Ötből egy esetben ellopják a kártyát, vagy egyszerűen elveszíti azt az ügyfél. Bankkártya-visszaélések 1998. I. félév (Forrós: MNB) H 39% - Kártyabirtokos visszaélése 30% - Hamisított kártya H 21%-Elveszett és ellopott kártya • 5% - Nem létező kártya HU 5% - Jelen nem lévő kártya \ : WíMt ÍI3BS53Í ffijj jflM^. Magyar hús Japánba • Budapest (MTI) Néhány hónap múlva magyar hússzállítmányok indulhatnak Japánba, miután a japán kormány feloldotta az importkorlátozást - közölte a Gazdasági Minisztérium szerdán. Mint Paár Róbert főosztályvezető elmondta: az importrendelkezések eddig csupán a világ 30 országa számára tették lehetővé a hasított körmű patások - szarvasmarha, sertés és bárány nyers húsának értékesítését Japánban. - Több éves gazdaságdiplomáciai erőfeszítések eredményeként - harmincegyedikként - Magyarország is felmentést kapott a tilalom alól - hangsúlyozta a főosztályvezető. A magyar és japán szakemberek jelenleg az állategészségügyi bizonyítvány tartalmáról egyeztetnek.