Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-19 / 15. szám

6 UNIVERSITAS KEDD, 1999. JAN. 19. A helyettes államtitkár nem tart politikai nyomástál l Helyzetjelentés az egyetemi beruházásokról Könyvtár és sportcentrum Ady tér. Az utolsókat rúgják... (Fotó: Gyenes Kálmán) nya és környékére vonatkozó részletes építési szabályozási tervet. Mindezzel a városi önkormányzat a felsőoktatási intézmények integrációját, a Szegedi Egyetem beruházási programjának megvalósítását segíti. Amint arról már la­punkban többször beszámol­tunk, a Szegedi Felsőoktatási Szövetség világbanki hitelből kíván az Ady téren könyvtá­rat, elegánsabb nevén infor­mációs központot, a lakta­nyában pedig új' sportcentru­mot és diáklakásokat építeni. Nóvák István főépítész la­punknak elmondta: a város az Altalános Rendezési Terv­ben eddig is beépítendő terü­letként kezelte az Ady teret. Az említett területeket éppen a funkcióváltás miatt vizsgál­ták meg, s a részletes szabá­lyozási tervben meghatároz­tak különböző építési para­métereket, amelyek majd a nemzetközi építészeti tervpá­lyázat alapját is képezik. Bár a szabályozási terv rugalma­san kezel bizonyos dolgokat (parkolóhelyek száma, kuba­túra, zöldfelület nagysága stb.), annyi már most biztos, hogy az Ady téren felépülő könyvtár nem lehet maga­sabb 19 méternél; magastető kialakítása esetén pedig 24 méternél. Rácz Béla, a JATE integ­• „A sportot meg kell szerettetni" Főiskolás úszóbajnok Nem titkolható • Budapest (MTI) Az adatvédelmi biztos sze­rint a Széchenyi Professzori Ösztöndíjra pályázóknak jo­guk van megtudni az értékelés eredményét, ezért felkérte az oktatási minisztert, hogy mó­dosítsa az ösztöndíjról szóló rendeletet. Majtényi László ombudsman közleményében rámutatott: egy panaszos be­adványa alapján indított vizs­gálatot, aki sérelmezte, hogy a beérkezett pályázatokról és a rangsorolás szempontjáról semmiféle információt nem közöltek a jelentkezőkkel, s nem indokolták meg sem az elfogadást, sem az elutasítást. Nyílt napok • Munkatársunktól A József Attila Tudomány­egyetem Természettudományi Karával ismerkedhetnek kö­zépiskolások január 28-án, amikor a kar nyílt napot ren­dez. Az érdeklődőket délelőtt fél tizenegykor tájékoztatják a továbbtanulási lehetőségekről, az ösztöndíjakról, a kollégiu­mi helyzetről a SZOTE Dóm tér 13. szám alatti oktatási épületének első emeleti tan­termében. Délután egy órától pedig ellátogathatnak a kar tanszékeire, és közelebbről is megismerkedhetnek az őket érdeklő területekkel. Akiket érdekel ez utóbbi program, azok a Rerrich Béla téren gyülekezzenek, és ott kapnak eligazítást. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem is nyílt napot rendez február 7­én. A megnyitót az intézmény oktatási központjában, a Dóm tér 13. szám alatt tartják dé­lelőtt tíz órakor. Videofilmek segítségével mutatják be az egyetem életét, így képsoro­kat láthatnak az érdeklődők az egészségügyi képzésről, a sziámi ikrek szétválasztásáról és a gólyabálról. Fél tizen­kettőkor a biológia, a fizika és a kémia felvételi tárgyakról adnak tájékoztatást, majd dél­után fél egytől külön ismer­tetőt tartanak a gyógyszerész­tudományi, illetve az általá­nos orvostudományi karra, és azon belül a fogorvos szakra jelentkezni kívánók számára ugyancsak az oktatási köz­pontban. A SZOTE egészség­ügyi főiskolai karára jelent­kezők részére a kar Temesvári körút 31. szám alatt található épületében tartanak általános tájékoztatót délután egy óra­kor. Fél kettőkor a diplomás ápoló szakot, két órakor a gyógytornász szakot, fél há­romkor pedig a védőnő szakot mutatják be. A szociális mun­kás szakról a Bal fasor 39-45. szám alatti épületben hangzik el ismertető délután fél kettőkor. Döntött a BKE tanácsa • Budapest (MTI) A Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem (BKE) véleménye szerint jobban megfelelne a BKE sa­ját, és az egész felsőoktatás érdekeinek, ha az intézmény önállósága megmaradna ­közölte Palánkai Tibor rektor az integrációs elképzeléseket megvitató egyetemi tanács ülése után. Az egyetem ve­zetője hozzáfűzte: a tanács­nak az integráció vonatkozá­sában nincs döntési jogköre. A tanács álláspontja szerint az egyetem önállóan jobban meg tudná valósítani a mi­nisztérium által szorgalma­zott modernizációs törekvé­seket, és anyagilag is jobban járna. < Az önkormányzat leg­utóbbi ülésén elfogadták az Ady tér, illetve a Kos­suth-laktanya környéké­re vonatkozó részletes építési szabályozási ter­vet. Előbbi helyen könyv­tárépületet, utóbbin pe­dig sportcentrumot kíván létrehozni a Szegedi Felsőoktatási Szövetség. A sportcentrum várható­an ez év végére, míg a könyvtár 2002 tavaszá­ra épül fel. Az elmúlt hét végén elfo­gadta a szegedi közgyűlés az Ady tér és környékére, illetve a Hattyas sori Kossuth-lakta­A múlt héten Szegeden tartotta ülését a Felsőok­tatási és Tudományos Ta­nács (FTT). A testület leg­fontosabb feladata az volt, hogy véleményt al­kosson az Oktatási Mi­nisztérium integrációs in­tézmény-összevonási ter­vezetéről. Az ülésen a tár­ca képviseletében részt vett Kiss Ádám felsőokta­tási helyettes államtitkár is, akit arról kérdeztünk, milyen volt az előterjesz­tés fogadtatása. • A Magyar Rektori Kon­ferencia állásfoglalásban mondta ki néhány nappal ezelőtt, hogy a felsőoktatá­si intézményeket nem lehet kényszeríteni az integráci­óra. Mit mond erről a jog? Irodalomelméleti tanul­mánygyűjtemény jelent meg „Építőkövek" címmel a deKON sorozat újabb kiadványaként. Bernáth Árpád, a József Attila Tu­dományegyetem Germa­nisztikai Intézetének okta­tója az elméleti tanulmá­nyok mellett irodalmi művek felépítésének ma­gyarázatait gyűjtötte cso­korba. „Az Építőkövek a lehetsé­ges világok poétikájához" az Irodalomelméleti és Interpre­tációs Sorozat része, amelyet - A felsőoktatásról szóló törvény ötödik paragrafusa vi­lágosan kimondja, hogy álla­mi felsőoktatási intézményt az országgyűlés létrehozhat, át­rendezhet, átalakíthat és meg­szüntethet. Egy olyan intéz­mény integrálásáról, amelynek minden téglája, minden beren­dezési tárgya állami, amely­nek dolgozói az államtól kap­ják a fizetésüket, természet­szerűleg a magyar állam leg­felsőbb döntéshozó testülete, az országgyűlés hivatott dön­teni. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy az Oktatási Mi­nisztérium minden eszközzel megpróbálja elkerülni az olyan lépéseket, amely a felsőoktatási közösség akár egy részének is a teljes el­lenállásába ütközik. • Mi lehet az oka annak, Odorics Ferenc szerkeszt. A tanulmánykötet első részében olvashatunk a motívum- és embléma-struktúra kérdéséről éppúgy, mint Arisztotelész Poétikájáról, az elbeszélő művek időstruktúrájának leírá­sáról, a narratív szövegek iro­dalmi magyarázatáról, Gottlob Frege jelentéselméletének iro­dalomelméleti vonatkozásairól és arról is, hogy merre tart az irodalomtudomány. Az irodal­mi művek felépítésének ma­gyarázatain belül szó esik Go­ethe-ről, Heinrich Böll „Der Zug war pünktlich" című elbe­széléséről, Hermann Brochról, hogy az FTT - néhány módosító javaslattal - tá­mogatja a tárca elképzelé­seit, a Rektori Konferencia viszont többször kifejezte ellenvéleményét? - Az FTT azért jött létre, hogy a miniszternek olyan ta­nácsadó testülete legyen, amely a legmagasabb szakmai színvonalat képviseli, és tagja­ival kapcsolatban fel sem me­rül, hogy egyéni vagy csoport­érdek alapján a felsőoktatás egésze ellenére döntenek. A Rektori Konferencia ezzel szemben egy tipikus réteget képvisel; az egyetemi szférát. Szeretném feltételezni, hogy véleményüket nem befolyá­solja az a tény, hogy kevesebb rektor lesz az integráció után. • Többen attól tartanak, hogy politikai nyomás ha­majd a kötet lezárásaként vita olvasható a Poétika fordításá­ról és az elbeszélésről. A ta­nulmánykötet szerzője, Ber­náth Árpád nemzetközileg el­ismert germanista és iroda­lomtudós. Elvont elméleti­rendszeralkotó gondolkodás és különlegesen érzékeny elemzőkészség jellemzi. A szerkesztő, Odorics Fe­renc azt írja a könyv alapgon­dolatáról: „A lehetséges vilá­gok nyelvileg konstruált vilá­gok, melyek ontológiai ér­vénnyel nem, csakis ismeretel­méletivel rendelkeznek. így a korrespondencia-elv alapján rációs rektorhelyettese a Dél­magyarországnak elmondta, hogy az eredeti tervekkel el­lentétben nemcsak a könyv­tárépület kivitelezésre, de an­nak tervezésére is nemzetkö­zi pályázatot írnak ki. Az építkezési beruházásokat a harmincmillió dolláros világ­banki kölcsönből finanszí­rozzák. A rektorhelyettes re­ményei szerint az új sport­centrumot idén szeptember­ben, de legkésőbb év végén adják át a Kossuth-laktanyá­ban. A könyvtárépltés várha­tóan 2000 tavaszán kezdődik el és 2002 májusában fe­jeződik be az Ady téren. Sz. C. Sz. tására felpuhulhat ez az előterjesztés. Van-e ilyen nyomás? - A felsőoktatási integráció olyan ügy, amelyben egy évti­zede politikai konszenzus van, az erővonalak nem politikai pártok között húzódnak. Mindhárom kormány hozzáál­lása azt fejezi ki, hogy itt igazi nemzeti kérdésről van szó, és pártállástól függetlenül belátja minden felelősen gondolkodó, hogy az integrációra szükség van. Ezért nem tartok attól, hogy a politika befolyásolja majd a döntést. Ez a kormány nem tesz mást, mint lezátja az integráció folyamatát. Erre egyébként az 1996 nyarán, te­hát az előző kormányzati cik­lusban született törvény köte­lezi. K. G. az igazság nem kérhető szá­mon rajtuk. Azonban épp „verbális" létük az oka annak, hogy nyelvi-mentális úton le­vezethetők aktuális világunk­ból, így az irodalmi művek igazsága egyrészt a mű vilá­gán belül valósul meg, ekkor az igazság koherencia-elve működik, másrészt a mű lehet­séges világa és az aktuális vi­lág közötti transzformáció végrehajtása során ismerheti fel az olvasó azokat az össze­függéseket, melyek a világ „rendes" szemléletekor „nem láthatók"." Békefi Anett Egész fiatalon lejárt az uszodába, az iskolai csapat legrosszabbja­ként kezdte, aztán egy­szer csak - harmadikos vagy negyedikes korá­ban - azt vette észre, hogy ott áll a dobogón. Kádár Lajos azóta több­ször is felléphetett a győzteseknek kijáró emelvényre, hiszen or­szágos és nemzetközi szinten is számos ered­ményt elért. Tavaly pe­dig az év sportolójává választották a Juhász Gyula Tanárképző Főis­kolán, ahol három éve tanul testnevelés-rekreá­ció szakon. - Veszprémben szület­tem, és ott is tanultam, majd három évvel ezelőtt jöttem a szegedi tanárképző főiskolá­ra - foglalja össze tömören eddigi pályáját Kádár Lajos. - Otthon egy elég kicsi, öt­pályás, huszonöt méteres is­kolai tanmedencében kezd­tem az úszást. Szinte az uszodába éltem le az élete­met. Napi hat órát edzettem, és szerettem volna kijutni az 1996-os olimpiára, de nem jött össze. Nemzetközi szin­ten viszont kijutottam a vá­logatottal. G Mégsem maradtál a versenyzésnél. Miért? - A főiskola elótt két év alatt elvégeztem a testneve­lési főiskolán az edző sza­kot, és mellette nyelvet ta­nultam. Ezt a két évet arra tettem fel, hogy eldöntsem: sport vagy továbbtanulás. Addig párhuzamosan foly­tattam a kettőt, ezt azonban nem lehet hosszú távon csi­nálni. Végül a főiskola mel­lett döntöttem, és most har­madéves vagyok testneve­lés-rekreáció szakon. Ezen kívül a főiskola úszócsapatát edzem. • Megfér egymás mellett a tanulás és a sport? - Minden órán meg kell jelenni, amiről hiányoztál, azt pedig pótolni kell. Az órákon kívül mindenkinek kötelező sportolni. Az óra­rendünk viszont nagyon sűrű: reggel bemegyek hét órára, és este hétig-nyolcig bent vagyok, közben délben van egy négyórás szünet, de ezt nem tudom semmire se kihasználni. így nem tudok elmenni minden edzésre, pe­dig én magam edzőként na­gyon nehezen tűröm, ha va­laki rendszertelenül jár el a foglalkozásokra. Tavaly megválasztottak az a főisko­lán az év sportolójának. Ugyanakkor jól tudom, hogy rajtam kívül sokan vannak," akik aktívabban sportolnak és jobb eredményeket sze­reztek, csak nem főiskolai versenyeken érték el azokat. • A főiskola után ho­gyan képzeled a jövőt? - Tovább szeretném ké­pezni magam marketingme­nedzsment irányban, mert testnevelő tanárként nem le­het megélni. Arra is gondol­tam, hogy külföldi ösztöndí­jat pályázzak meg. Most a búvárúszás felé fordult az érdeklődésem, de lehet, hogy még rövid távú úszó­számokban tudok eredmé­nyeket elérni, akár nemzet­közi szinten is. Ehhez azon­ban legalább másfél éves ke­mény edzés kellene, hogy újra formában legyek. Most a hódmezővásárhelyi úszó­klubhoz vagyok leigazolva, Bán Sándor az edzőm. Elha­tároztam, hogy a következő félévtől ismét intenzíven fo­gok edzeni, felkészülök a májusi bajnokságra, és megpróbálok elmenni más versenyekre is. Azt is meg­fogadtam, hogy hamarabb felérek a tizedik emeltre, mint a lift. • Milyen eredmények­kel büszkélkedhetsz? - Országos szinten szá­mos eredményt elértem, nemzetközi szinten csak pár érmet szereztem. Évente egy-két országos versenyünk van, ezeken értem el dobo­gós helyezéseket a felnőtt versenyeken. A legértéke­sebb érmem az, amelyet a legelső országos bajnoksá­gon szereztem, pedig csak második helyen végeztem, de mint fiatalabb indultam a felsőbb kategóriában. G Hogyan lehet valaki profi sportoló? - Nagyon göcsörtös az út, sok nélkülözéssel jár. Már általános iskola alsó tagoza­tában el kell kezdeni. Nem lehet lemenni a játszótérre, amikor hazaérsz, tanulni kell, aztán aludni. A hétvé­géken pedig általában verse­nyek vannak. Ha kihagysz valamit, akkor annyival le­maradsz a többiektől. A sportot meg kell szerettetni, és ha már megvan benned az akarat, akkor meglesz az eredmény is. Én is korán le­jártam az uszodába, a csapat legrosszabbjaként kezdtem, állandóan kint ültem a par­ton. Aztán egyszer csak át­lendült a mérleg a másik ol­dalra, és harmadikos vagy negyedikes koromban azt vettem észre, hogy ott álltam a dobogón. De még ezután is nehéz az út. Az úszás na­gyon telített: sokan csinál­ják, elég jó szinten, és na­gyon szoros a mezőny. A profi sport egyébként káros az egészségre. Világrekordo­kat döntögetnek, és arra tö­rekszenek, hogy jobbat és még jobbat éljenek el. Ezen a szinten már fellépnek bizo­nyos káros tényezők. Hegedűs Szabolcs Az irodalom építőkövei „Megfogadtam, hogy hamarabb felérek a tizedik emeletre, mint a lift." (Fotó: Nagy László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom