Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-14 / 292. szám

HÉTFŐ, 1998. DEC. 14. BELFÖLD 3 3 röviden Tóth Tamás tovább óhezik • Székesfehérvár (MTI) Nem tartja kielégítőnek Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének levelében leírtakat, s székesfehérvári otthonában folytatja hatodik napja tartó éhségsztrájkját a halálbüntetés visszaállításáról szóló népszavazás kiírását követelő Tóth Tamás. Mindaddig nem vesz magához táplálékot, amfg parlament elé nem kerül a halálbüntetés visszaállításának ügye, vagy míg vissza nem kapja az ezt követelő, megsemmisítésre szánt 160 ezer aláírást. Tóth Tamásnak követői is vannak: éhségsztrájkjához csatlakozott egy fehérgyarmati házaspár, egy budapesti férfi, s egy négy gyermekes gárdonyi vállalkozó. Seat az Ativizignek • Budapest (MTI) Az árvizi munkálatokban helytállók tevékenységének támogatására gépkocsikat ajándékoztak a Porsche Hungaria vállalatcsoport cégei az utómunkálatokban résztvevő szervezeteknek. Az akció révén a Máltai Szeretetszolgálat munkáját egy Volkswagen gépkocsi segíti ezentúl, a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság egy Skodát, az AlsóTisza vidéki Vízügyi Igazgatóság pedig egy Seatot kapott. Tókvtatók emléktáblája • Hévíz (MTI) Hévíz önkormányzata vasárnap márványtáblán örökítette meg a világhírű gyógytó kutatása során életét vesztett öt búvár emlékét. Vértes Árpád polgármester rövid megemlékező beszéde után leplezték le a gyógyfürdő-kórház panteon-falán elhelyezett emléktáblát, amelynél koszorúkkal tisztelegtek a résztvevők. Bárdi Miklós és Lemer József 30 évvel ezelőtt, Páli Ferenc és Plózer István két évtizede. Bíró Tamás pedig 1985-ben lelte halálát a csaknem 40 méter mélységben lévó, 18 méter széles és 42 Celsius fok vízhőmérsékletű forrásbarlang kutatása során. Magyar kárusak napja • Budapest (MTI) A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége és a Magyar Muzsikus Fórum zenekadémiai koncertet rendez a magyar kórusok napján december 16-án, szerdán Kodály Zoltán születésének 116. évfordulóján Budapesten. A magyarországi dalos ünnepel 1991 óta szervezi meg a szövetség a zeneszerző, zenetudós és -pedagógus születésének évfordulója alkalmából. A hangverseny védnökei Hámori József kulturális miniszter és Kodály Zoltánné Péczely Sarolta - áll a szervezet programismertetőjében. Elütötte a tehervonat • Pásztó (MTI) Tar és Mátraszöllős közt Pásztó felé tartott egy 16 éves bátonyterenyei fiú, fején sétálómagnóval. Feltehetóen a fülhallgatóból áradó hangos zene miatt nem hallotta a tehervonat zaját, a mozdonyvezető pedig a sötétben nyilván nem látta a sín mellett poroszkáló embert. A tehervonat elütötte a fiút, aki meghalt. • Emlékezés a volt miniszterelnök-pártelnökre MDF: tisztújítási menetrend Antall József halálának ötödik évfordulóján számos megemlékezést tartottak a fővárosban. A Kerepesi temetőben levő sírjánál özvegye (képünkön) és családja, a hajdani Antall-kormány miniszterei tisztelegtek főhajtással, virágaik elhelyezésével. Koszorút vitt a sírra Orbán Viktor miniszterelnök is. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Antall József érdeme elvitathatatlan a rendszerváltás és a demokratikus intézményrendszer kialakításának folyamatában - hangoztatta beszédében Lezsák Sándor, az MDF Országos Választmányának szombati ülésén Budapesten, a Bem téri székházban. A volt miniszterelnökpártelnök halálának ötödik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a párt jelenlegi elnöke elmondta: az idő haladtával válik mind egyértelműbbé, hogy nem volt hiába való az MDF-nek és néhai elnökének rendszerváltásért tett erőfeszítése. Beszélt arról is, hogy Antall József politikája nem volt mentes a kor feszültségeiből adódó ellentmondásoktól, s hogy a kudarcok, a sikerek az évek távlatából letisztulnak. Emlékeztetett arra, amit Antall József többször elmondott: a rendszerváltás akkor fejeződik be, ha az ország többsége, a családosok és a tisztességes fiatalok élete is jobbrafordul, mert a változás kényszerű vesztesei ók voltak. A rendszerváltozás befejezésének itt van az ideje, most megmegállhat az elszegényedési folyamat, és az ország lakosságának többsége érezheti életének jobbrafordulását - szögezte le Lezsák Sándor. A választmány szünetében megtartott sajtótájékoztatón Csapody Miklós, a párt alelnöke bejelentette: a testület elfogadta a választási szabályzatot és az MDF szervezeteinek tisztújítási menetrendjét. A helyi szervezeteknek január 8-éig kell új tisztségviselőt választaniuk. Az új országos választmány alakuló ülésére január 16-án kerül sor, és ez a testület január 24én készíti eló a január 30-i tisztújító, 14. országos gyűlést, amelyen új elnökséget és elnököt választanak a küldöttek. Kérdésre válaszolva Csapody Miklós tolmácsolta Lezsák Sándor kijelentését, miszerint az elnökjelölés időszakában „nyíltsisakos vitát szeretne, és azt, hogy mindenki vállalja véleményét, álláspontját". Herényi Károly, országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón elmondta: a választmány megerősítette a frakciót és a koalíciót abban, hogy támogatja a drogellenes törvényjavaslat, a szervezett bűnözés elleni jogszabály és az APEH számára adandó nyomozati jogkör mielóbbi parlamenti elfogadását. A testület az országos gyűlés felhatalmazása alapján megvitatta az eseti bizottság által készített „Folytonosság és változás" című vitaanyagot, amely az MDF 2002-ig szóló politikai stratégiájának dokumentuma. Eszerint az MDF önállóságának megőrzése mellett megbízható koalíciós partnerségre törekszik. A dokumentum leszögezi: az MDF politikai hatékonysága elsősorban szervezeteinek és testületeinek biztonságos működésén múlik, ennek érdekében az elégséges és a tartós anyagi biztonság megteremtésére van szükség. A vitaanyag szól arról is, hogy a párt vezető személyiségeitől azt várják, álljanak helyt a kommunikációs versenyben. Az MSZP „rossz jeleket" lát • Budapest (MTI) A szocialisták meglátása szerint februárban már nemcsak a nyugdíjasok, hanem a közalkalmazottak, a köztisztviselők tömegei, a középrétegek is észreveszik, mit várhatnak a kormánytól, hogy csak a gazdagok jártak jól a költségvetéssel - jelentette ki az MSZP Országos Választmányának szombati ülése utáni sajtótájékoztatón Földes György, a testület elnöke. Nagy Sándor, a szocialista párt alelnöke a költségvetésen túlmutató, rossz jelnek nevezte, hogy a kormány nem támogatott egyetlen ellenzéki módosító javaslatot sem. Úgy látja: a kabinet nem kíván együttgondolkodni, együttműködni, vagy egyáltalán tartalmi ügyekben érintkezni az ellenzékkel. A politikus az érdekegyeztetés szünetelése miatt is bírálta a kormányt, mint kifejtette, ennek az volt a célja, hogy az érintettek például a köztisztviselők bele se szólhassanak a büdzsé számainak alakulásába. Földes György beszámolója szerint a jövő évi központi költségvetés megvitatása mellett a testület foglalkozott a párt megújulásának kérdéseivel is, s ennek keretében a tagozatok és a platformok nagyobb szerepet követeltek maguknak mind a választmány munkájában, mind a párt költségvetésében. Az MSZP 1999-es büdzséjéről szólva az elnök elmondta: a szocialisták szerény költségvetésben gondolkodnak és időben vissza kívánják fizetni a párt adósságait. Földes György konkrét számokról azonban még nem tudott tájékoztatást adni. Nagy Sándor úgy nyilatkozott arról a kérdésről, hogy az MSZP bizonyos feltételek esetén mégis támogatná-e a NATO-csatlakozással összefüggő alkotmánymódosítást: a szocialisták mindig konkrétan az adott kétharmados törvényről alakítják ki álláspontjukat, hozzáállásukat azonban természetesen a politikai klíma is befolyásolja, s amennyiben a kormányoldal lépéseket tesz a koalíció és az ellenzék viszonyának normalizálására, akkor ők is végiggondolják a konfliktuspontokat. Azzal összefüggésben, hogy a szocialista párt egyes képviselői különbözőképpen nyilatkoztak a konfliktus feloldásáról, a politikus úgy vélekedett: az MSZP-ben sohasem tiltották személyes vélemények megfogalmazását, alapvető nézetkülönbségek pedig nincsenek a párton belül. Nagy Sándor éles hangon utasította vissza Szájer Józsefnek, a Fidesz frakcióvezetőjének azt a kijelentését, hogy a szocialisták a Munkáspárttal és a MIÉP-pel állnak egy platformon a NATO-csatlakozás kérdésében. Földes György leszögezte: az MSZP számára elfogadhatatlan, hogy a külpolitika belpolitikai célokat szolgáljon és álláspontjuk szerint nem szabad világhatalmak vezető politikusait bevonni a magyarországi belpolitikai konfliktusokba. • Budapest (MTI) Egy férfi és egy nő szombaton kirabolta a budapesti, III. kerület Lajos utca 46. szám alatt található ékszerboltot; onnan 15 ezer forint készpénzt, valamint 1,5 millió forint értékű ékszer zsákmányoltak, miután az eladónőt megkötözték. A tettesek délelőtt 11 óra 30 perc körül Ékszerrablás Budapesten tértek be a kis óbudai üzletbe, ahol a családtagként csak két órára besegítő hölgytől fülbevalót kértek. A rablópárosbeli nó azonban - mint a károsult utóbb elmondta - a portéka megszemlélése helyett beugrott a pult mögé, lefogta az eladót, akit ezután szigetelő szalaggal megkötöztek. A bűnözők az üzlet páncélszekrényéből kivettek 15 ezer forintot, majd egy táskányi ékszerrel gyalog menekültek el. A cselekvésképtelenné tett eladónak hamarosan sikerült kiszabadítania magát, és egy szomszédos üzletből telefonon értesítette a rendőrséget. múlt IUMLTJ11 Mosolyszünet Európában \jem tudom, tettetett naivitás-e vagy kötelesség1Y szerűen végzett politikai propaganda az, ami a magyar kormányok külpolitikáját az európai uniós csatlakozás ügyében immár éveken keresztül végigkíséri. Másképp lehetetlen volna, hogy regionális vagy közép-kelet-európai ügyeket olyan biztos érzékkel menedzselni tudó külügyérek ekkora hittel ragaszkodjanak ahhoz, hogy 2002-ig komoly esélye van az unió bővítésének. Ebben a tekintetben az Orbán-kormány ugyanazt a taktikát folytatja, amelyet elődje elkezdett: akit a médián keresztül elér, belesulykolja, hogy az ország élen jár a felkészülésben és 2002-ig minden reménye megvan a felvételre. 1996 és 1998 között Horn Gyula akárhány országban vendégként megfordult, előre lehetett tudni, hogy biztosítani fogják róla, az illető fővárosban támogatják a magyar EU-tagságot. Mindenki támogatott már bennünket, Finnországtól Marokkóig. Ugyanez vonatkozik Orbán Viktorra is. A magyar miniszterelnök nem térhet haza anélkül, hogy a 2002-es dátum valamilyen formában el ne hangozzék, sőt újabban egy nyugtalanító hangsúly is megmeg jelenik, mely azt feszegeti, hogy az uniónak ugyanolyan szüksége lenne Magyarországra, mint Magyarországnak az unióra. Ami természetesen nem igaz és roppant megtévesztő is, mert a magyar közvéleménynek hovatovább az lesz a benyomása, hogy olyan helyre kérjük a felvételünket, ahová tárt karokkal várnak. A vezető európai hírcsatornákat nézve ez a kép egészen másképp fest. Nemcsak azért, mert az európai uniós tagországok hagyományos évzáró csúcstalálkozójára a bővítés ügyében kisebb mosolyszünet keletkezett, hanem Európa maga is nagyon komoly gondokkal küzd és a német újraegyesítés költségessége megmutatta, mennyibe kerül valójában egy gondolkodásban lezüllesztett társadalom talpraállításának megkísérlése. Ezt a cehet pedig senki nem akarja állni a most jelentkezőkkel szemben, a tapasztalt németek a legkevésbé. Nem lehet 2002-re felkészültnek nyilvánítani magunkat, ha mindkét fél mást ért felkészültség alatt. Amikor hetekkel ezelőtt ez a tantusz itthon is leesett a nyilvánosság számára, a magyar miniszterelnök szinte kifakadt a tehetetlenségtől, mert jól látta meg, hogy Magyarországtól sokkal többet fognak elvárni felkészültség címén, mint az unió már csatlakozott tagállamaitól. Egyébként ez sem kellene újdonság legyen a Külügyminisztériumban. A

csatlakozáshoz - miként a NA TO-tagság esetén láttuk - szerencsés politikai helyzet is kell, a mai Európa pedig évek óta társadalmi csődhalmazokat finanszíroz saját országaiban, amelynek felszámolásához előbb új alapokat kellene lerakniuk egymás között. Egy jóléti ország szociális ellátása sokba kerül: a francia munkanélküli hajléktalan például mintegy havi nettó 90 ezer forintnak megfelelő segélyt kap csak azért, mert francia állampolgárként hajléktalan. Ugyanott a parasztok uniós kvóták fölött eladhatatlan termését az állam kártértti; ha csökken a támogatás, kitör a ramazuri és máris traktorok torlaszolják el az autópályákat. Egy-két ország kivételével az európai (finanszírozott) munkanélküliség ijesztő, s ehhez jön a tanulatlan afrikai és ázsiai bevándorlók hada, akik egyéb társadalmi feszültségeket is gerjesztenek. Nem csoda, hogy a bővítésre jelentkezőknek még a kiválogatás előtt jelezték, hogy amíg az átlagkereset nem éri el az európai jövedelmek legalább 70-80 százalékát, addig a magyar-lengyel-cseh-stb. munkavállalókra nem fogják alkalmazni a szabad munkaerőáramlás elvét. Sőt, a kiválasztott országoknak előreláthatóan kevesebb jut majd azokból a sóvárogva emlegetett pénzügyi és infrastrukturális alapokból, amelyekbe a gazdagok tesznek, a szegényebbeknek pedig kivesznek. A kényszerhelyzetben a magyar kormányzat csak a rossz és a rosszabb megoldás közül választhat, hiszen az udvariassági formulák és a befektetési kedvezmények elérésének kivételével a mienkhez hasonló kis országok - stabil állapotban - nem sokat nyomnak a latban. Követelőzni súlytalan, felfordulást csinálni pedig felelőtlen lépés lenne. Ráadásul valamennyi új jelentkező fogyasztója lesz a közös pénzeknek, míg a két gazdag kinnmaradót, Svájcot és Norvégiát egyelőre semmi nem vonzza a közösbe, vagyis a terhek a brit-francia-német váltakon maradnak. A britek különállnak, a franciák délre fordulnak, a németekről pedig tudjuk, hogy jól ismerik a szocialista éra megfizetendő árát. rr urópa tehát a saját bajaival van elfoglalva és MJJ még lesz is hosszú ideig, bármilyen szépen mutasson is a felvételt kérő kötelező magyar kormányzati mosoly.