Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-23 / 300. szám

6 A HELYZET SZERDA, 1998. DEC. 23. • A nagyon olcsó és a nagyon drága kelendő Festmények - karácsonyra A szarka farka A

napokban mesélte a barátom, hogy olyan, torokfájás elleni gyógyszert kapott, aminek mellékhatásai között megtalálható a torokfájás. De úgy általában is, ha megolvassa az ember a betegtájékoztatót, már-már elmegy a kedve a szedéstől De mint tudjuk, a mellékhatások viszonylag kevés esetben jelentkeznek. Jómagam is szedtem már olyan gyógyszert, aminek mellékhatásai között szerepelt bizonyos fulladás, ami, ugye, nem örömünnep. Bevettem a gyógyszert és vártam a végemet. Nem jött. Mielőtt nálunk valamit is tudni lehetett volna például a Viagra nevezetű potencianövelő tablettáról, még előtte olvashattunk számos hírt, hogy ki miként halt meg tőle. De természetesen azért, nyilván, mert nem állt orvosi ellenőrzés alatt. Nálunk majd ezután ellenőrzik a forgalmazhatóságát. Viszont az már most egyértelmű, hogy bizonyos esetekben mellékhatásként jelentkezhet a halál is. Ami pedig kísértetiesen hasonlít a torokfájást csillapító gyógyszer torokfájást előidéző mellékhatásához. Mert ugye, ha az impotencia elleni gyógyszer mellékhatásaként a teljes, totális és végérvényes impotencia, vagyis a halál jelentkezik, nem nevezhető egyértelműen vezető pozícióban lévő varázsszernek. Egyébként meg biztosan sokat fogunk olvasni róla, mivel a bulváros újságírás imádja az obszcén dolgokat, s a Viagra jó okot ad erre. Mint például: sokat akart a farka, de nem bírta a szarka. Podmanicxlcy Szilárd A legtöbben csak nézelődni, a műélvezet kedvéért térnek be a vidéki galériákba. (Fotó: Karnok Csaba) A költségvetésről tárgyaltak Mérahalmon Amikor a Csók István Galéria forgalma a budapesti Váci utcán töredéke az előző években megszokottnak, s egy, néhány százezerért kínált Szász Endre-képet szinte lehetetlen eladni, akkor hetvenmillióért gazdát cserél Szinnyei egy alkotása. A műkincspiac ismerői szerint nincs ellentmondás, pusztán annyi történt, hogy a részvény helyett ma már a műtárgy a legjobb befektetés. Az utóbbi néhány esztendóben a fővárosi aukciósházak szerepe olyannyira fölértékelődött a hazai műtárgy-kereskedelemben, hogy a vidéki piac gyakorlatilag halódik - tudtuk meg Benkő Attilától, aki a szegedi, Kárász utcai Gulácsy Galéria vezetőjeként a honi műtárgypiac avatott ismerője. A helyi vásárlóközönség jobbára aukciókon vásárol, elsősorban anonimitása megőrzése érdekében. Mára megszűnt az a polgári réteg, amely műértő, a vásárlóerőt pedig a komoly pénzek fölött rendelkező, műkincseket pusztán befektetési céllal megszerző gyűjtők jelentik. Ezért azután szinte csak a legalacsonyabb, és a legdrágább árfekvésű műtárgyak értékesíthetők. A szakember szerint Szegeden a festmények piacán vezető helyet foglalnak el a tipikus alföldi festő, Koszta József művei. A kortárs alkotók közül igen közkedvelt Csikós András, de általában a helyi művészeket kedvelik a vásárlók, ugyanis viszonylag alacsony áron valóban értékes alkotásokat kínálnak. Vásárló azonban csak kevesekből lesz azok közül, akik betérnek a galériákba. A szegedi műintézmények között speciális szerepet tölt be a Guiácsy Galéria, amely tulajdonképpen egy kis múzeumhoz hasonlatosan működik. Közel kétszáz festmény van a falain, és a raktáraikban is komoly árukészletből lehet válogatni. A kortárs helyi művészek pedig rendszeresen ki is állíthatják itt munkáikat. Az ide betérők legnagyobb része inkább nézelődni jön, semmint vásárolni. Sokan igazi műértők, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy vásároljanak. Azoknak viszont, akik tőkével rendelkeznek, remek befektetési lehetőség a műtárgy. Benkő Attila tud olyan alkotókról, akiknek művei az utóbbi néhány esztendő alatt ötvenszeres áron cseréltek gazdát. A gyengélkedő tőzsdétől átvette a legjobb befektetési lehetőset címet a műkincspiac - vélte Benkő Attila. A tőzsdei árfolyamok mélyrepülése következtében sokan az értékpapírokból kimenekített tőkéjüket most műtárgyakba fektetik. Benkő Attila szerint a műkincspiacon is létező a gazdaság más szféráiból ismert tendencia: a nagyon olcsó, és a nagyon drága adható el. Már háromezer forinttól is lehet kapni értékes alkotásokat, s ezekből természetesen több is fogy, mint például az olyan kortárs sztárművészek képeiből, mint amilyen Szász Endre. Egy Szász képet, amely átlagosan félmilliót ér, tavaly még sokkal könnyebb volt eladni vidéken is. A fővárosban viszont most is komoly összegekért kerülnek piacra ezek az alkotások, amelyeket természetesen inkább befektetési céllal vásárolnak meg. A közép-árfekvésű műveknél, mint amilyenek például a Gulácsy Galériában is látható flamand festők alkotásainak művészileg igen értékes másolatai, gyakran a képkeret határozza meg, hogy megvásárolják-e. Ezeket ugyanis nem széfekben őrzik, hanem valóban kiakasztják a falakra, és nem mindegy, hogy a míves keret passzol-e az ebédlőgarnitúrához. A tapasztalat azt mutatja, hogy a százezer forintnál olcsóbb, és ötszázezer forintnál drágább műtárgyakra sokkal komolyabb a kereslet, mint a két összeghatár között piacra kerülő alkotásokra. A helyzeten némileg változtat, hogy ma már műtárgyat is lehet részletre venni, akárcsak porszívót. „Minden tiszteletem azoké, akik ebben a válságos időszakban bekapcsolódnak a műtárgy-kereskedelembe" hangsúlyozta Benkő Attila. Szerinte ugyanis a piac nem bővül, így csak a tortából kihasított szeletek vékonyodnak. A karácsony természetesen a műtárgypiacot is'fölpezsdítette. Szeged reprezentatív galériájában év egyéb időszakaihoz képest nyolc-tízszeresére emelkedett a forgalom, ám még ez is jóval alatta marad a korábbi években megszokottnak. A vevők főképpen az olcsó, könnyen ajándékozható műtárgyakat, kiegészítőket keresik. Sokan az olajfestmények helyett is az olcsó, nyomtatott reprodukciókat vásárolják, ám Benkő Attila állítja: karácsony előtt is akadnak olyan vevők, alak egy-egy vásárlás alkalmával milliós nagyságrendű összeget hagynak a pénztárban néhány igazán értékes festményért. Kéri Barnabás • Munkatársunktól Képviselő-testületi ülést tartottak tegnap délután Mórahalmon. Az ülésen elsőként Nógrádi Zoltán polgármester ismertette az önkormányzat 1998. évi költségvetésének alakulását. Az idén többek között a város kasszájából az időseket, a gyermekeket és a munkanélkülieket támogatták. A sürgősségi betegellátásra kétmillió forintot, falugondnoki szolgálatra kiépítésére 400 ezret, a széksósi iskola rekonstrukciójára 420 ezret, kaptak, az ipari park területén lévő telkek eladásából pedig négymillió forint bevétele származott az önkormányzatnak. A képviselők megtárgyalták az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérleti díját, valamint a fűtés, a meleg- és az ivóvíz díját. A közeljövőben fejleszteni kívánják a mórahalmi vásárt, növelnék a szolgáltatások színvonalát, parkolót, mosdóépületet, térvilágítást és kerékpármegőrzőt építenének. A vásár fejlesztése összesen mintegy 15,8 millió forintba kerülne. Megoldásra vár még a hulladék megfelelő elhelyezése és a szakorvosi rendelőintézet kialakítása. Az ülés végén pedig ismertették a képviselő-testület 1999. évi munkatervét és szervezési feladatait. • „Visszaállamosítják" az ifjúsági házat? Közhasznú veszteségek Lovas kocsit gázolt az InterCity • Miskolc (MTI) Lovas kocsival ütközött kedden délelőtt negyed tíz után a Budapestről Miskolcra tartó TVK-InterCity Kistokaj határában. Személyi sérülés nem történt tájékoztatta az MTI-t a MÁV Miskolci Üzletigazgatóságának főmenetirányftója. A baleset egy fénysorompóval védett átjáróban történt. Az elsődleges vizsgálatok szerint a lovas kocsi a tilos jelzés ellenére hajtott a sinekre, az InterCity már nem tudott megállni. Az ütközés előtti pillanatban a kocsi hajtója leugrott a bakról, a lovak pedig elszabadultak. Négymillió forinttal kevesebb önkormányzati támogatást kap a Szegedi Ifjúsági Ház mint '95ben, a közhasznú társasággá alakulása előtti esztendőben. így, bár vállalkozásai eredményesek, közhasznú föladatait csak veszteséggel tudja ellátni. Az önkormányzat az igazgató többszöri kérésére sem terjesztette a közgyűlés elé az ügyet, így januártól várhatóan egyetlen programot sem rendeznek meg az ifjúsági házban. A közvetett rezsiköltségek kiegyenlítéséhez mintegy 2,5 millió forintra lenne szüksége a három esztendeje közhasznú társasági formában működő Szegedi Ifjúsági Háznak. Ahogyan azt dr. Szerdahelyi Zoltán igazgatótól megtudtuk, az ifjúsági ház gazdálkodása - nyereséges vállalkozásai ellenére - azért veszteséges, mert az intézmény évi négymillió forinttal kevesebb önkormányzati támogatást kap, mint közhasznú társasággá alakulása előtt, és ez nem elég közhasznú föladatainak maradéktalan ellátásához. Lapunk hasábjain dr. Szerdahelyi Zoltán a közelmúltban összehasonlításként már elmondta: tudomása szerint a Bartók Béla Művelődési Központ 45 millió forintot kap a várostól, míg az IH mindössze 13,5 milliót. Az igazgató azt is kifogásolta, hogy többszöri kérése, és egyenesen a polgármesternek irt levelei ellenére sem készttették el a jövő esztendőre vonatkozó közhasznú szerződést, e nélkül pedig szinte lehetetlen megszerveznie a '99-es programokat. A huzavona az IH és az önkormányzat között az intézmény közhasznú társasággá válása óta zajlik, és a problémák miatt dr. Szerdahelyi Zoltán tavaly a lemondását is benyújtotta. Néhány héttel ezelőtt ismét kérte a szerződés elkészítését és a közvetett költségeiből fakadó veszteségei mérséklésére 2,5 millió forintot, illetve azt, hogy az önkormányzattól kapott támogatást legalább az infláció mértékével emeljék. Ez esetben ugyanis el tudná látni összes, szerződésben vállalt föladatát. Ezidáig azonban csak telefonon kapott ígéretet egy kisebb összeg folyósítására dr. Ványai Évától. Mivel az IH már törzstőkéjét éli föl, és a beígért rendkívüli támogatást a közhasznú szerződésen kívül kapják meg, ezért az igazgató szerint abból nem lehet programokat finanszírozni, legföljebb csak a rezsihátralékot kifizetni. Ezért január elsejétől egyetlen programot sem rendeznek meg az ifjúsági házban, ellenben az összes meghirdetett decemberi rendezvényt megtartják. Török József, a tápéi Heller Ödön Művelődési Ház volt vezetője, a polgármesteri kabinet jelenlegi kulturális referense határozottan cáfolta azt az egyik elektronikus folyóiratban megjelent információt, amely szerint a közeli jövőben az Ifjúsági Ház Kht. végelszámolással történő megszüntetését, és önkormányzati intézménnyé történő „visszaállamosítását" terjesztené a polgármester elé. Az önkormányzat közgazdasági irodáján kérésünkre elmondták, hogy az ifjúsági ház közhasznú társasággá alakulásakor a közhasznú szolgáltatások támogatottságát az addig önkormányzati intézményként végzett föladatok finanszírozására alapozták. Mivel az intézmény június 30. után működött közhasznú társaságként, így az első félévben mint önkormányzati intézmény, a másodikban mint kht. kapott támogatást, összesen 14,325 millió forintot. (Ha megmarad a városi intézményrendszer tagjaként, úgy 15,687 milliót kapott volna '96-ra.) A '97-es támogatást is ezen számok tükrében alakftották, ám a feladatcsökkenések például a Pedagógus Női Kar átadása vagy az Agykontroll Klub és az Ifjúsági Információs Iroda leépítése - miatt az összeg 11,381 millió forintra apadt, melyet az IH Közhasznú Társaság felügyelő-bizottsága jóvá is hagyott. Az idén 13,5 milliós támogatást állapítottak meg az IH részére, ez 18,6 százalékkal magasabb, mint a megelőző esztendőben. Amenynyiben teljesítenék az intézmény 2,5 milliós plusz igényét, úgy a támogatás összege 16 millióra emelkedne, amely már 40 százalékkal lenne több, mint a '97-es támogatás. (A Bartók Béla Művelődési Központ önkormányzati támogatása a tavalyihoz képest 3 százalékkal emelkedett az iroda adatai szerint.) A lapunkat tájékoztató szakember szerint Szerdahelyi Zoltán nem kérheti az ún. közvetett költségek okozta 2,5 milliós hiány kompenzálását, ezek a költségek ugyanis benne foglaltatnak az IH költségvetésében. A közgazdasági iroda valószerűtlennek ítélte Szerdahelyi Zoltán azon állítását is, amely szerint vállalkozási bevételeik kétszeresen haladják meg az önkormányzati támogatás összegét, azaz elérik a 27 millió forintot. A szakemberek szerint az igazgató abban is tévedett, hogy a Bartók Béla Művelődési Központ évi 45 millióból gazdálkodna, a hozzá kapcsolt hálózat nélkül. Adataik szerint ugyanis a nevezett művelődési ház egyéb intézményei nélkül csak 16,437 milliós önkormányzati támogatással működik. S bár kiadási előirányzata - már intézményhálózatával együtt valóban közelíti az ötvenmilliót, ám ebben saját bevételei, átvett pénzeszközei és előző évi pénzmaradványának felhasználása is benne foglaltatik. (Dr. Szerdahelyi Zoltán a Délmagyarország december 18-i számában közzétett ezen állításait, illetve a más kulturális intézményekben folyó szakmai munkát bíráló kijelentéseit a Szegedi Művelődési Otthonok Szövetsége is kifogásolta.) Dr. Ványai Éva alpolgármester kérdésünkre elmondta, valóban konzultált telefonon dr. Szerdahelyi Zoltánnal, ám csak annyit (gért, hogy ameddig az ügyben döntés nem születik, januártól havi 1,1 millió forintot folyósítanak az IH-nak. „Minden évben megadtuk az IHnak azt a támogatási összeget, melyet igényelt közhasznú föladatainak ellátására, tehát az önkormányzat a vállalását teljesítette" - szögezte le Ványai Éva. Elismerte, az IH vállalkozásai nyereségesek, ám nem olyan mértékben, hogy az igazgató által vállalt módon abból kompenzálják a közhasznú föladatok ellátása közben képződött hiányt. Hangsúlyozta, a jövő évre tervezett intézményi átvilágítás keretében az IH gazdálkodását is felülvizsgálják, ennek eredményeképpen pedig eldől, milyen formában szeretné a továbbiakban üzemeltetni az IH-t az önkormányzat. „Sosem voltam amellett, hogy közhasznú társaságként működjenek a kulturális intézmények, meggyőződésem, hogy nem tudják kigazdálkodni a működésükhöz szükséges összeget. Az IH esetében azonban maga a vezető akarta az átalakulást, ezt én modellként támogattam." Az alpolgármesterasszony elmondta: a jövő évre tervezett átvilágítást akár felszámolás is követheti. Kéri Barnabás A Dél-Békési Sütőés Édesipari Rt. bérbe ad|a a Szeged, Török u. 8. sz. alatti Irodaépület önállóan hasznosítható - Irodai és egyéb célú helyiségeit. Érdeklődni a 68-312-244-es telefonon.