Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-03 / 283. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. DEC. 3. HORIZONT 15 • Szeged központú Dél-Alföld-régió? Hárommilliárd dollár - tartalékban A kilenc, tervezett nagyrégió és a jelenlegi megyehatárok jelenlegi megyehatár a tervezett régiók határa 1. Közép-Magyarország (Budapest) 2. Észak-Magyarország (Miskolc) 3. Észak-Alföld (Debrecen) 4. Közép-Alföld (Szolnok) 5. Dél-Alföld (Szeged) 6. Dél-Dunántúl (Pécs) 7. Közép-Dunántúl (Székesfehérvár) 8. Nyugat-Dunántúl (Szombathely) 9. Észak-Dunántúl (Győr) I J J J yjj&x&n • imUmsí/í JHI •PBHI a* .. •HMI /\ Budapest Alapkezelő Rt. széles be­/ 1 fektetésialap-kínálata tovább bővült! Új alapunkat azoknak a megfontolt befekte­tőknek ajánljuk, akik minden eshetőségre gondolnak, befektetéseiket igyekeznek több alap között megosztani, s mindig több lábon állnak. Budapest Kötvény Alap Miért érdemes a Budapest Nemzetközi A suüÜse i management Kötvény Alapot választani? szakmai támogatásával Mert viharos időkben a legnagyobb védelmet a fejlett nyugati országok kötvényei nyújtják. Nemzetközi Kötvény Alap befektetésével mos­tantól Ön is ideálisan egészítheti ki kockáza­tosabb, de nagyobb hozammal kecsegtető be­fektetéseit, amelyeket ugyancsak a Budapest Alapkezelő Rt. széles kínálatából választhat ki. Legyen Ön is megfontolt befektető! BUDAPEST BANK Jelen hirdetés nem felhívás befektetési jegy vásárlására. Amennyiben bővebb tájékoztatást szerétne kapni a Budapest Befektetési Alapokról, keresse fel bármely Budapest Bank-fiókot, vagy a Budapest Alapkezelő Rt honlapját a http://www.bpalap.hu címen. További információkat kaphat a 269-6272-es Faxinfo telefonszámon. Hálapénzbizottság alakult Egy tanulmány szerint kilenc nagy- és hetven kisrégióra osztva kellene újraszervezni az ország közigazgatását, s ezzel párhuzamosan a műkö­dés más területeit is. Bi­lecz Endre egyetemi ok­tató elemzése rámutat arra, hogy a régiók lét­rehozása, s az ezzel járó reformok önmagukban is szükségesek, ráadásul mindez európai uniós alapkövetelmény is. Nem elhanyagolandó szempont, hogy a köz­igazgatási reformokra az EU egy fejlesztési alapja 3 milliárd dollárt „tett félre" hazánk szá­mára, de ahhoz, hogy ez a forrás megnyíljon, el kell kezdenünk a regio­nális szerveződések megvalósítását, s műkö­dőképessé tételét. A régiók megítélésének elvileg már 1990 óta más ala­pokon kellett volna nyugod­nia, hiszen csak a korábbi rendszerekre volt jellemző, hogy féltek a túlzottan önálló és a szabad vidéki szer­veződésektől. Az észszerű re­formoknak egy jelenlegi na­gyon bonyolult struktúrát kell átalakítania: pillanatnyi­lag Magyarország közigazga­tásában 300 települési önkor­mányzat, 19 megye, s szinte valamennyi minisztérium és országos hatáskörű szerv részt vesz. Alulról felfelé Bilecz Endre egyetemi ok­tató (akinek tanulmányát vél­hetően a kormányzat is alap­vetésként kezeli) elképzelései szerint alulról kell felépíteni a társadalmat, s ehhez kell megtalálni a megfelelő regio­nális szerveződéseket. A vá­rosok feladata az, hogy von­záskörzetüket összegyűjtve, más kistérségeket megkeres­ve valósítsák meg a közös célokat. Ezen régióknak már rendelkezniük kell egy köz­ponttal. Magyarországon ma 200 városi rangú település van, a tartalmi követelmé­nyeknek azonban csak ennek fele, s észszerű csoportosítás­sal hetvenre csökkenthető ezen térségek száma. Utóbbit úgy képzeli el a szerző, hogy egymáshoz közel lévő, na­gyobb települések szorosan együttműködnek, s a kisebb város a régió alközpontja lesz. A tanulmány ilyennek tartja Szeged és Hódmezővá­sárhely viszonyát. Ami a nagyrégiókat illeti, a realitá­sokat figyelembe véve kilenc nagyobb egységet célszerű megalkotni, a természetesen kapcsolódásokat alapul véve. A Dél-Alföld régiót Szeged és Kecskemét közös nagyrégió­ja, a Duna-Tisza köze, a Ma­ros vidéke alkotná, amelyhez csatlakoznának ezen térség eurorégiós partnerei, a Vaj­daság és Temesvár környé­kén a régi Bánát. Már ebben az összefüggésben is felme­rül, s előrevetíti árnyékát egy későbbi Szeged-Kecskemét rivalizálás. Kistérségek tervei Ami megyénket illeti, a régiós szerveződés külön­böző fokaival találkozhatunk. Kistelek polgánnestere, Nagy Sándor elmondta, hogy alap­vetőnek a város körüli tele­pülések szerveződését tekin­ti, amelyet tovább lehet bőví­teni. Pillanatnyilag Kistelek kistérségébe kilenc település tartozik, de ha ehhez csatla­kozik az általuk létrehozott Pusztaszeri tájvédelmi kör­zet, akkor már 14 település­sel számolnak. Nagy Sándor beszámolt arról, hogy aláír­tak egy megállapodást a Mó­rahalom által vezetett kistér­ségi együttműködéssel, s ígé­retesen alakult a kapcsolat Szeged felé. Nagy Sándor azonban ággodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Dél-Alföl­det Dunától keletre fekvő te­rületként könyvelik el, s le­marad a fejlődésben. A mórahalmi kistérség, ti­zenkét település és a megyei önkormányzat szövetsége, az országban az elsők között alakult meg, még 1994 előtt. Börcsök Antal, Pusztamérges polgármestere szerint a részt­vevő önkormányzatoknak az eddiginél .nyitottabbá kellene válniuk, bár eddig is értek el eredményeket. „Az ICM amerikai tanácsadó cég szá­mítógépes információs rend­szert épített ki, így hozzáfér­hetünk a társtelepülések adat­bázisához" - mondja Bör­csök Antal, aki szerint az eu­rópai és a magyarországi fej­lesztésre szánt pénzalapok­hoz csak egymással szövet­kezve lehet hozzájutni. A polgármester példaként emlí­tette a tanyavilág dűlőútjai­nak rendbehozatalát: jövőre minden esélyük megvan, hogy a mórahalmi kistérség kapjon pénzt erre a feladatra. Szeged mint közlekedési csomópont A megyeszékhely straté­giai alpolgármestere úgy ítéli meg, hogy a várost közleke­dési csomóponttá kell fej­lesztetni, s ehhez csatlakoz­hat Szeged legtöbb régióköz­ponti törekvése. Csonka Gá­bor szerint ennek első lépése az autópálya Szegedig „nyúj­tása", hiszen az újonnan tele­pülő nagyobb cégek már csak autópálya mentén hajlandók elhelyezni regionális köz­pontjaikat. A Szegedet elke­rülő körgyűrű pedig déli, ke­leti és nyugati irányban biz­tosítja a gyors közlekedést. Ugyancsak komolyan kell venni, hogy Szeged főutcája a Tisza, s ennek megfelelően fejlesztenünk kell személy­és árufuvarozásunkat. Hosz­szú távú stratégiai cél a vas­úti híd megépítése, amelynek révén immár a síneken is minden irányból könnyen el­érhető lesz Szeged*. Csonka Gábor hangsúlyozta, hogy nem szabad lemondanunk ar­ról sem, hogy a Szegedi Re­pülőtér komoly nemzetközi fogadóállomás legyen. Az al­polgármester kijelentette: amennyiben Szeged közleke­dési csomópont lesz, valódi értelmet nyer a konferencia­turizmus és a nyári feszti­vál. A mórahalmi példa Megyénk egyik dinami­kusan fejlődő kistérsége Mórahalom és vonzáskörze­te. A város polgármestere. Nógrádi Zoltán úgy fogal­mazott, hogy Mórahalom egyrészt egy statisztikai kis­térségben vesz részt, más­részt pedig egy ennél bővebb, de önkéntes alapon szerveződő társulásba. A már jól működő kistérség most nagyobb régiós kap­csolatok felé tekint, s ennek érdekében Kistelekkel és vonzáskörzetével, illetve a szegedi gazdasági régióval igyekeznek kialakítani együttműködést. A harmadik szint pedig a gazdasági együttműködés, amelyről egyelőre nem lehet tudni, hogy forrásszerző, vagy köz­hatalmi egységként funkcio­nál majd. Nógrádi Zoltán el­mondta, hogy jó ideje min­den tervet és programot a térségi hatások figyelembe vételével fogalmaznak meg. A közelmúlt eredménye, hogy címzett támogatásként a város önkormányzata 200 millió forintot nyert az isko­lák fejlesztésére. S bár a jut­tatás a városé, ennek a beru­házásnak természetesen ko­moly regionális hatásai van­nak. Arató László • Budapest (MTI) Az egészségügyben elter­jedt hálapénz-rendszer meg­szüntetésének előkészítésére szakértői munkacsoport ala­kult szerdán az Egészség­ügyi Minisztériumban - je­lentette be Gógl Árpád, a tárca vezetője sajtótájékozta­tón, Budapesten. Mint a mi­• Budapest (MTI) A csúszóleértékelés üte­mét jövőre az év eleji, már bejelentett ütemcsökken­tést követően még egy­szer mérsékli a kormány, várhatóan a nyár elején ­mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter újság­íróknak a The Economist niszter elmondta, a bizottság orvos, szociológus, közgaz­dász, jogász tagokból áll, akik azt a megbízást kapták, brit üzleti hetilap Budapes­ten megrendezett konferen­ciájának szünetében szer­dán. Az infláció jövőre vár­hatóan 10-11 százalék lesz éves szinten, az év utol­só hónapjában pedig az egy évre visszatekintő pénzromlás a 8-9 százalé­hogy tárják fel paraszolven­cia-jelenség elméleti hátte­rét. Gógl Árpád e testülettől javaslatokat vár a hálapénz kot is elérheti 1999-ben ­mondta a pénzügyminisz­ter. A konferencián tartott előadását összegezve alá­húzta: megítélése szerint a világ egyik leggyorsabb ütemben növekvő gazdasá­ga lehet jövőre a magyar, a GDP várhatóan 4-5 szá­megszüntetéséhez szükséges minisztériumi döntésekhez is. Az egészségügyi tárca ve­zetője kijelentette: szeretné, ha a XXI. évszázadba átlép­ve a hálapénz-kérdés már megoldott lenne Magyaror­szágon, vagy legalábbis már tartana a felszámolásához vezető folyamat. zalékkal bővül majd. Er­re alapozva - Járai Zsig­mond szerint - tovább le­het mérsékelni az állam­háztartás GDP-hez viszo­nyított arányát, melyet 2000-ben 3,5 százalékra, 2001-ben pedig 3 százalék­ra akar visszaszorítani a kormány. • Járai Zsigmond: gyors ütemben nő a magyar gazdaság Mérsékelt csúszéleértékelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom