Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-31 / 305. szám

6 AKTUÁLIS CSÜTÖRTÖK, 1998. DEC. 31. Tisztelt Fogyasztónk! A 31/1998. (XII. 23.) KHVM-rendelettel módosított, a közcélú távbeszéló szolgáltatások igénybevételének díjáról szóló, 31/1997. (XII. 20.) KHVM-rendelet alapján tájékoztatjuk az 1999. január 1-jétál érvényes díjakról (az árak áfa nélkül értendók): Egy impulzus díja Előfizetői állomásról kezdeményezett hívás esetén 12,00 Ft/imp. Érmés nyilvános állomásról kezdeményezett hívás esetén 16,00 Ft/imp. Kártyás nyilvános állomásról kezdeményezett hívás esetén 16,00 Ft/imp. Előfizetési díjak (Ft/há) automata központ esetén DECT-rendszer esetén Egyéni fővonal 1220 1090 Egyéni ikervonal 300 ­Üzleti/intézményi fővonal 1990 1860 Üzleti/intézményi ikervonal 530 ­DÍJKATEGÓRIÁK Csúcsidőszak hétfőtől péntekig, 9-15 óra között Nappali hétfőtől péntekig 7-9, valamint 15-18 óra között Kedvezményes hétfőtől péntekig 5-7, valamint 18-22 óra, szombaton, vasárnap, munkaszüneti napokon 5-22 óra közölt Éjszakai mindennap 22-5 óra között Automata Egy impulzus időtartama másodpercben Helyi beszélgetés I. díjzóna (helyközi) II. díjzóna (agglomeráció)* III. díjzóna (belföldi távolsági 82,00 118,00 205,00 250,00 42,00 50,00 100,00 170,00 * Budapest agglomerációs övezetébe tartozó településeken alkalmazott díjzóna, a Déltáv Rt. működési területét nem érinti 23,53 23,53 48,00 63,16 Kézi kapcsolás Előfizetői állomásról kezdeményezett beszélgetések díja (Ft/perc), áfa nélkül Helyi beszélgetés I. díjzóna (helyközi) II. díjzóna (agglomeráció)* III. díjzóna (belföldi távolsági 8,78 6,10 3,51 2,88 17,14 14,40 7,20 4,24 * Budapest agglomerációs övezetébe tartozó településeken alkalmazott díjzóna, a Déltáv Rt. működési területét nem érinti 30,60 30,60 15,00 11,40 Kézi kapcsolású Automata (olásu beszélgetésinél a díjat megkezdett léi percekre kerekítve kell megállapítani, és legalább I perc díját kell megfizetni, központoknál a díjak megkezdett impulzusonként értendők, és legalább I impulzus díját kell megfizetni A vezetékes hálózatból a mobilhálózatokba Westel Rádiótelefon Kft., Westel 900 GSM Rt., Pannon GSM Rt. irányuló hívások díja csúcsidőszak (munkanapokon 7-18 között) 60,00 Ft/perc kedvezményes időszak (minden más időszak) 40,00 Ft/perc Vezetékes hálózatból a személyhívó szolgáltatók hálózatába irányuló hívások díja A személyhívók hívásakor előfizetői állomásról az üzenetfeladás díjazási időszaktól függetlenül 31,20 Ft. Nemzetközi beszélgetések díja: 1. zóna 2. zóna 3.zóna 4.zóna 5.zóna 6. zóna Gépi kapcsolás - egy impulzus időtartama (másodperc) 9,09 6,67 6,49 2,67 2,29 1,92 Kézi kapcsolás - megkezdett percenként (Ft/perc) 79,20 108,00 111,00 270,00 315,00 375,00 A belföldi tudakozódás díja megegyezik három impulzus díjával. A nemzetközi tudakozódás díja 80 Ft/tudakozódás + áfa. Az 1999. január 1 -jéíől érvényes díjakról ügyfélszolgálati irodáinkban kaphat felvilágosítást: 6724 Szeged, Tesco Áruház, Rókusi krt. 42-64. 6900 Makó, Széchenyi tér 8., 6600 Szentes, Kossuth u. 3. 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 1. Az ügyfélszolgálati irodák díjmentesen hívhalók a 184-es telefonszámon. fm,w/?r HIRDETESI SZELVENY lakossági apróhirdetéshez Kérjük, a lenti táblázatba írja be olvashatóan, nyomtatott betűkkel a hirdetés szövegét (négyzetenként egy szót). A névelők - a, az, egy - és a telefonszám egy szónak számít. Vágja ki a szaggatott vonal mentén, és a hirdetési összegről szóló postai befizetési utalvánnyal együtt címünkre küldje be DM hirdetési iroda, Stefánia 10. Hirdetési díj kiszámítása: egy szó 50 Ft (15 szó esetén: 15x50=750 Ft) Fontos! Csak a négyzetekbe beírt szöveget jelentetjük meg. Ha a hirdetésben nevét és címét is közölni kívánja, kérjük azt is írja be a négyzetekbe A hirdetési szelvény csak a befizetési utalvánnyal együtt érvényes. Olvashatatlan, értelmetlen kitöltés esetén a hirdetést nem jelentetjük meg, a hirdetés díját visszafizetjük Minimumdíj: 250 Ft. A hirdetés megjelentetése a beérkezést követő harmadik munkanap Rovat megjelölése: Hirdetés szövege: (Kitöltéskor minden négyzetbe egy szó kerülhet! Maximum 15 szó.) t 15 szó Név: Tel.: lakcím: Aláírás: A DM Kft. tölti ki: Beérkezés időpontja: Vagyonvédelem ­közhasznúban • Munkatársunktól A közelmúltban köz­hasznú szervezetté ala­kult a Csongrád Megyei Vagyonvédelmi Alapít­vány. A kuratórium el­nöke dr. Horváth Sán­dor, titkára Kamenszky Péter lett, tagjainak pe­dig dr. Huber Bertalant, Samu Mihályt és Tóth Lajost választották. A felügyelő bizottságba Ambrus Viktor, Miklós Mátyás, valamint Csiz­madia Viktor került. Az évekkel ezelőtt - az állampolgári jogok védelmé­nek segítésére, a közrend és a közbiztonság erősítésére. illetve a vagyonvédelmi te­vékenység színvonalának növelésére - létrehozott va­gyonvédelmi alapítvány a jövőben új szervezeti kere­tek között, de változatlan célkitűzésekkel kívánja foly­tatni munkáját. Mint azt dr. Horváth Sándortól megtud­tuk, ez nem csupán a rendőrség tevékenységének támogatását jelenti, hanem szeretnének minél több pol­gárt is bevonni a bűnme­gelőző munkába. Ezért szó­rólapokkal igyekeznek fel­kelteni a fiatalok érdeklődé­sét is a vagyonvédelemmel összefüggő tennivalók iránt. Az alapítvány pályázatok ki­írásával próbálja a rendelke­zésre álló támogatási keretet a lehető legcélszerűbben szétosztani. Az idén a szen­tesi rendőrkapitányság ka­pott egy 105 ezer forintért vásárolt számítógépet, a ma­kói rendőrkapitányságnak gépkocsifenntartásra és javí­tásra utaltak át 86 ezer forin­tot, míg a Csongrád Megyei Polgárőr Szövetség 150 ezer forint támogatásban része­sült, amelyet oktatási és pro­paganda célokra használhat­tak fel. Az alapítvány termé­szetesen számít arra, hogy az elkövetkezendő időszakban - az alapító tagok által befi­zetett egymillió-százhúsz­ezer forint mellett - társasá­gok és magánszemélyek to­vábbi adományokkal segítik majd a vagyonvédelem felté­teleinek javítását. A társasá­gok a - 289-98008/34056-4 számlaszámra - befizetett összeget teljes egészében le­írhatják adóalapjukból, de az nem lehet több az adózás előtti eredmény 20 százalék­nál. A magánszemélyek ado­mányuk 30 százalékáig ré­szesülhetnek adókedvez­ményben, de az nem lehet több, mint az összevont adó­alap módosított adójának 15 százaléka. Emellett le­hetőség van arra is, hogy a polgárok személyi jövede­lemadójuk egy százalékát ajánlják fel erre a célra. • Beszélgetés Markulik Balázs plakáttervezővel Ballonkabátból kisikló pisztráng Markulik Balázs nem rágja szájba a dolgokat. A 30 esztendős tervező­grafikusnak nemrégiben volt az elsó önálló (fél­beszakadt) tárlata Sze­geden. A fiatal képző­művész szerint egy jó plakátnál alapfeltétel a provokáció. 0 A Sajtóház Stefánia­klubjában megrendezett plakátkiállltásod hánya­dik volt a sorban? - Egyéni kiállításom még sohasem volt. Ez az első. Pontosabban ez lett volna az első, ha idő előtt le nem bontják. Fogalmazzunk úgy, hogy ez egy félbeszakadt tárlat volt. • Pedig a közönség olyat látott, láthatott volna, ami ma nem igazán diva­tos. Vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy a pla­kát mint művészet ma­napság erejét vesztve a háttérbe szorult. - Ez van. Mondhatnám, ez az aktus is jelzi, mennyire becsülik meg a plakátművé­szetet az országnak ezen a részén. • A Vajdaságból jöttél át Szegedre. Ott másképpen működtek a dolgok ezen a területen? - Nézd, amikor a Vajda­ságban virágzott a pla­kátművészet, én olyan korú voltam, hogy nem foglalkoz­tam ezekkel a dolgokkal. Abban az időben jóval na­gyobb volt a szólásszabad­ság, mint most, így nagyobb lehetőség nyílt a provokáció­ra, amely egy jó plakátnál kiindulópont, alapfeltétel. 0 Hol és kitől tanultad meg a mesterség alapjait? - Az újvidéki iparművé­szeti szakközépiskolában belső építészetet tanultam, de már ott is többet foglal­koztam a grafikával. Majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán tanul­tam a plakáttervezést, ahol Szekeres Ferenc tanár úr kri­tikáira próbáltam építeni. Egyébként pedig édesapám ­aki konceptuális művészettel is foglalkozott, aminek a részletei vagy elemei szerin­tem kapcsolódnak a pla­kátművészethez - jelentette számomra a gyökereket. Később felkerestem olyan mestereket, mint Barát Fe­renc, Pócs Péter és Orosz Ist­ván. Barát Ferenccel - aki hosszú évtizedeken keresztül dolgozott az újvidéki szín­háznak - úgy kezdődött a kapcsolatom, hogy felhívtam telefonon, hogy beszélges­sünk a plakátokról. Ő foga­dott, s kialakult közöttünk egy mester-tanítvány vi­szony, ami nem abból állt, hogy ő kijelentett dolgokat, én meg bólogatva hallgat­tam. Barát Ferenc ugyanis, aki egyébként a példaképem­mé vált, nem akarta, hogy a hatása alá kerüljek. Ameny­nyiben létezik „ősplakát", annak Barát Ferenc a meg­testesítője. 0 Mi az az „ősplakát"? - Az „ősplakát" a legegy­szerűbben közöl dolgokat, de annál sokkal mélyebbre hat, mint amit az első pil­lantban látunk, legyen szó egy bikasziluettről, egy bal­lonkabátból kisikló piszt­rángról, egy sarlót átdöfő töltőtollról vagy egy pengé­vé átalakított USA-dollárról. • Úgy veszem észre, hogy az utóbbi időben a tradicionális plakát sze­repét átvette a reklámpla­kát, ami inkább óriás mé­retű fotó. Mi a vélemé­nyed erről a folyamatról? - Szerencsére a kulturális, színházi plakátok többségé­nél ez még nem áll. A szín­házi plakátnál például, ami, ugye, szűkebb réteget érint, nem kötelező szájba rágni, hogy az mit akar mondani. Valamilyen gondolatot elül­tet a néző fejében, s ez a lé­nyeg. Ez a szerepe. A gi­gantplakátok mást üzennek: egyél, igyál, vásárolj ebből, abból, amabból minél töb­bet, s nincs mögöttes gondo­lat. A gigantplakátokat egyé­biránt a tévéreklámokból csinálják, kiragadnak egy jellemző részletet, és kész. A reklámozó cégeknek nincs igényük arra, hogy jó alkotás szülessen, vagy legalábbis a szó szakmai értelmében megfeleljenek azoknak a kri­tériumoknak, amelyeket egy igényes szem követ el. 0 Ne vedd hízelgésnek, de a te plakátjaid egy­szerűek, mégis igényesek és nagyszerűek. - Köszönöm a bókot. Tö­rekszem arra, hogy a plakát­jaim minél egyszerűbbek le­gyenek, ugyanakkor a néző mindig megtalálja benne a rejtett poént, poénokat. Ebből is látszik, hogy a Ba­rát-alapokra építek. 0 Véleményed szerint a komputer mennyire sza­badttja fel, illetve bénítja meg a grafikust, a pla­káttervezőt? - Az nagyon látszik, ha egy szakmabeli átesik a ló túloldalára, s alapvetően a számítógépes effektusokra épít. Nyilvánvalóan azt is le­het profi módon és szinten művelni. 0 De hol? - A kommersz reklámok­nál, plakátoknál. A kulturális plakátok azonban nem a szá­mítástechnika csodáiról szólnak. Én a számítógépet alapvetően mint kiegészítő eszközt kezelem. Meggyor­sítja és tökéletesíti a munkát, de a grafikai alapok nélkül az egész fabatkát sem ér. Én például alaptípusú betűket használok. Ért is emiatt kriti­ka. Azt mondták, változtas­sak, vigyek új típusú betűket az alkotásaimba. Bevallom, ritkán, nagyon ritkán hasz­nálok dizzy beach-es betűket, mert azt gondolom, hogy ha az alapötlet jó, ak­kor ahhoz már lehet jó betűket szerkeszteni. A pla­kátosok egyébként is fordít­va gondolkodnak. Először is elolvassák a könyvet, a szín­darabot, a forgatókönyvet, amiről plakátot kell készíte­niük, s az alapján valósítják meg a saját ötleteiket, nem pedig katalógusokból lopják az ötleteiket, a fotókat és a betűtípusokat. Ez különböz­teti meg a szakmabelit a szakmán kívülitől. 0 Milyen terveid vannak a jövőt illetően? - Ami a jövőt illeti, nem kimondottan csak a plakát­ban, illetve a tervezőgrafiká­ban gondolkodom. Megpró­bálom a nyilvánosság elé tárni a képzőművészeti alko­tásaimat is, így aztán kiállí­tásokat szervezek mind itt­hon, mind pedig külföldön. Szabó C. Szilárd Markulik Balázs: „A gigantplakátok mást üzennek: egyél, igyál, vásárolj." (Fotó: Nagy László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom