Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-28 / 302. szám

4 KRÓNIKA HÉTFŐ, 1998. DEC. 28. Fagyhalál Bács-Kiskunban • Kiskunhalas (MTI) Három, egymástól függet­len fagyhalál történt kará­csony első napján, pénteken a Duna-Tisza közén - tájé­koztatta az MTI-t szombaton Kozák Tibor főtanácsos, a Bács-Kiskun Megyei Rend­őr-főkapitányság ügyeletes szóvivője. Kiskunfélegyházán két személy hűlt ki: a 70 éves N. Józsefné és az 59 éves Sz. László. Kiskunhalason pedig az 55 éves K. József fagyott meg. Mindhárman külterületen, illetve gyéren lakott városré­szen éltek, s halálukban az volt a közös, hogy órákon át magatehetetlenül feküdtek az udvaron, illetve a fűtetlen lakáshelyiségekben. Heroinfogás • Hegyeshalom (MTI) Hegyeshalomnál több mint 20 kilogramm heroint találtak a vámosok egy kilé­pésre jelentkező német ál­lampolgár kocsijában - kö­zölte Laczó László, a Vám­és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivő­je az MTI-vel. A 36 éves csempész né­met rendszámú gépkocsijá­nak jobb és bal ajtókárpitja alatt bukkantak rá a 40 cso­mag, összesen 20,3 kiló he­roinra, amelynek becsült „ut­cai" értéke 120 millió forint - mondta a szóvivő. A vámhatóság a kábító­szert lefoglalta, és feljelen­tést tett a Győr-Moson-Sop­ron Megyei Rendőr-fókapi­tányságon az elfogott csem­pész ellen, akit őrizetbe vet­tek. Az éjszaka folyamán le­foglalt kábítószert feltehető­leg Németországi árusításra szánták - közölte Laczó László. A nyomozásnak kell kiderítenie, hogy az elfogott csempész maga hozta be az országba az „árút", avagy or­szágon belül vette át továb­bításra - tette hozzá. Az idén ez volt a vám- és pénzügyőrség 151. kábító­szerfogása. Az év folyamán a határokon és az országon be­lül összesen 750 kilogramm kábítószert foglaltak le. A lefoglalt anyagnak megközelítőleg 80 százaléka volt heroin, a fennmaradó rész marihuána, kokain, ex­tasy- és amfetamin-tabletta, illetve cocalevél volt. MA A MUNKÁSPÁRT Sze­ged városi koordinációs bi­zottsága 13-17 óra között ügyeletet tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelő­dési Otthonban. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Me­gyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14-16 órá­ig az MSZOSZ tagjai részé­re. Dr. Hajdú István ad felvi­lágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők és nyug­díjasok részére. A szakszer­vezeti tagságot hitelt érdem­lően (pl. tagkönyv) igazolni kell! A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4., I. em. 123-as szoba) dr. Bá­lint János ingyenes jogi ta­nácsadást tart az érdeklődők­nek, 15-16 óra között. a elme. Az eladó, Szekeres Gyöngyi, kéri a férfit, hogy jelentkezzen a boltban, vagy a 492-536-os telefonszá­mon. Köszönetek. Faragó Sán­dorné Ópusztaszerről hívott bennünket. Olvasónk elme­sélte, hogy december 23-án, illetve 26-án este nem volt villanyuk. Igaz, csak néhány percig, mert a Démász kiste­leki dolgozói gyorsan a se­gítségükre siettek. Köszönet érte. Gy. Á. annak a házas­párnak mondott köszönetet, akik december 22-én a Kál­vária téren eloltották az elektromos hiba miatt ki­gyulladt autóját. [BUZEaggn Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat. észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Tőth-Szenesi Attilával oszt­hatják meg. Ügyeletes munkatársunk hétköznap reggel 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432­663-as rádiótelefonon. Elveszett tárgyai­kat kereső, illetve talált tárgyakat vissza­adni szándékozó olvasóink ingyenes hir­detésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8­tol 18 óráig a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve szemé­lyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Tűzhalál a Trabantban Európa Galéria • Munkatársunktól December 28-án, hétfőn este 7 óra után 5 perccel a Magyar Televízió kettes csa­tornáján jelentkezik az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójának „ Európa Galéria " című mű­sora, amelyben egyebek mellett találkozhatnak a lappföldi rénszarvasokkal. A műsor szerkesztője, Kocsor Erika, valamint rendezője, Zomborí Éva egy kis bolon­dozásra is invitálja a néző­ket. A műsor vendégeiről annyit lehet tudni, hogy az örök megújulás, a termé­kenység, az újjászületés és a Nap szimbólumai. • Lillafüred (MTI) Két 20 év körüli fiatalem­ber égett bent abban a Tra­bantban, amely vasárnap hajnalban Miskolc és Lilla­füred között egy közlekedési balesetben gyulladt ki - tájé­koztatta az MTI-t a Borsod­Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság ügye­lete. A Trabantban négyen utaztak, amikor Lillafüred előtt, az autó a Molnár-szik­lánál egy kanyarban meg­csúszott, áttért a menetirány szerinti baloldalra, és össze­ütközött egy szabályosan közlekedő Mazdával. A Trabant kigyulladt, ve­zetője az útra zuhant, ám még volt annyi lélekjelenléte s ereje, hogy kihúzta az első ülésen ülő 18 éves lányt. A hátul ülőkön azonban már senki sem tudott segíteni. Idén karácsonykor is megrendezték az immáron hagyományossá vált Dixie-gálát a Szegedi Nemzeti Színházban. A negyedik alkalommal megtartott karácsonyi koncerten - amelynek a januárban második születésnapját ünneplő szegedi Storyville Jazz Band volt a házigazdája - színpadra lépett a Budapest Rag­time Band (képünkön), a Four Father's Singers énekegyüttes, Ferenczi György szájharmonikás, a Herfli Davidson frontembere, Lázár Erika énekes, valamint a vendéglátó együttes. (Fotó: Nagy László) Kérem, jelentkezzen! Szekeres Gyöngyi a Csörög segítségét kérte. Elmondta, hogy december 16-án egy kö­zépkorú férfi vásárolt a Bt ­jének nyomtatványt a Klauzál tér 5. szám alatti papírbolt­ban. Mivel a férfi bélyegzőt használt a számlánál, a máso­laton nem szerepel a neve és • 50 éve A szegedi írók feladatai A szegedi íróknak lénye­gében nincs külön problé­májuk. A népi demokrácia irodalmi életének szerveze­ti formái Budapesten és vi­déken egyaránt egyforma lehetőséget nyitnak az írói tehetségek kifejlődéséhez. Az általános problémák azonban megváltoztak a szegedi írók számára is. A szocialista realizmus szelle­mében kell kialakítanunk irodalmi életünket a népi, nemzeti irodalom nagy ha­gyományai alapján. Szeged is belesüllyedhet a paraszt­romantika és a helyi iroda­lom útvesztőjébe, másrészt célját tévesztheti a proletár kultúra területén a nyomo­rúság egyszerű, nyers, stati­kus ábrázolásában. (1948) • 25 éve Ötven új üzem vidéken A gépipari miniszter el­nökletével a KGM vezető testülete értékelte az ágazati irányítás fejlődédét. Meg­állapította, hogy a tárca ki­építette és szervezetté tette kapcsolatait a tanácsi szer­vekkel, ami annál is inkább fontos, mert az utóbbi évek­ben erőteljes ütemben foly­tatódott a tárca vidéki ipar­telepítése. 1968 óta csak­nem ötven új gyárat illetve telephelyet létesttettek vagy telepítését kezdték meg a fővároson kívül. (1973) • A Storyville születésnapján Dixie-gála a színházban • 75 éve Az egynapos halhatatlanság Előttünk vannak a kará­csonyi lapoknak a békeidők papírban bővelkedő világá­ra emlékeztető kazla, az egynapos halhatatlanság tö­megével. Deák Ferenc hús­véti cikkéhez hasonlóan na­gyon kevés vezércikknek adatik meg az a kivételes szerencse, hogy túlélje köz­vetlen hatásának kilengési idejét, sőt belekerüljön még a históriába is. Az átlag ve­zércikkeknél már az is ki­vételes, ha kérész életük túlterjed a huszonnégy órás halhatatlanság időbeli kor­látain. A karácsony kivéte­les alkalom a vezércikkek szempontjából nem az írók érdeméből ugyan, hanem azért, mert ünnep más nap­ján nem jelennek meg la­pok. (1923) Dlusztus Imre Futballizmus (9.) Ahol nagy dolgok történ­nek a futballban, ott megje­lennek a kormányfők is, mint ahogy az történt - Orbán Viktor jelenlétével - a párizsi világbajnoki döntőn. Ezért merem azt állítani, hogy vé­gül is a kormányok dolga, hogy tényként kezeljék, s ha tudják, befolyásolják ezt a realitást. Brazília mindenkori kormányának például csak előnyt jelent diplomáciai te­repeken, hogy labdarúgóik többletértéket termeltek az ország számára, s hasonlóan többet mond ma Nigéria a nagyvilágnak, mint két évti­zede. S amennyire természetes kávéországban vagy Fekete­Afrikában a labdarúgás min­denek fölöttisége, oly mér­tékben megdöbbentő a zárt iszlám világban gyakorolt hatása. Megfigyelhető, hogy azokban az - elsősorban Észak-Afrikai arab - orszá­gokban maradt meg kulturá­lis értékként a labdarúgás a gyarmati uralom utáni idő­szakban is. ahol az iszlám vallás kevésbé szigorú gya­korlása érvényesül. Tunéziá­ban és Algériában világbaj­noki résztvevőkel készttett föl a nemzeti bajnokság, Egyiptomban pedig a nagy klubcsapatok értek el jelentős sikereket. A Maghreb-orszá­gokhoz hasonlóan „világibb" Szaúd-Arábia ért még el je­lentős eredményeket, de Irán csak most tért vissza a labda­rúgás nemzetközi térképére. Lett is belőle földindulás. Néhány perccel azután, hogy az utolsó vb-selejtezőn az Ausztrália-Irán mérkőzés végeredményét (0-2 után egyenlítettek az ázsiaiak) megismerhette ez a zárkózott ország, szabályos rendszer­váltás zajlott le Teheránban és a nagyobb városokban. Rég nem látott karneváli fel­vonulás árasztotta el az utcá­kat, férfiak és nők együtt tán­coltak és énekeltek, talán épp önmaguk legnagyobb megle­petésére. Új ünnepi kultúra alakult ki: a gépkocsik ablak­törlőjét színes papírokkal dí­szítették, s kifelé hajtva járat­ták. Abban az országban, ahol a nemzeti érzés fölé helyez­ték az iszlám buzgalmat, 1997. november 29-én visszahelyezték történelmi jogaiba a patriótizmust. Az újból fölfedezett nemzeti büszkeség azt íratta ki az ut­cai transzparensekre, hogy „gratulálunk Irán nemes né­pének". Ettől a viharos mult­tú nemzettől a Koránnal akarták elvenni azt a buzgó hazaszeretetet, amit például az Irakkal vfvott háborúban éltek át. Az irániak harcosan fog­ták föl a futballt is. Az auszt­rál himnuszt a teheráni meccsen hurrogással fogad­ták, s a franciaországi vb leg­nagyobb izgalommal várt ta­lálkozóját, az Egyesült Álla­mok ellenit, szabályos hábo­rús propagandával kísérték. Irán megszenvedett a világ­bajnoki részvételért, hiszen ­nemzetközi csúcsot fölállítva - 17 meccsre kényszerítette a kiírás. Ez a hosszú folyamat állandó tűzben tartotta az ér­dekelteket, végül is az egész országot. S mert a futball amennyire nacionális, annyi­ra liberális, eddig ismeretlen és elfogadhatatlan dolgok következtek be. A válogatott élére, 1977 után először, kül­földről hoztak edzőt, a fut­ballisták Szingapúr és az Emirátusok után Nyugatra is igazolhattak (elég a három ismert Bundesliga-játékosra utalnunk), a kilencvenes évek elején az egész ország­ban csak két sportlapot lehe­tett kapni, a világbajnokság­ra már hatvanat, s megjelen­tek a nők mellett a nemzeti zászlók is a stadionokban. A sah idején a sportveze­tők katonai körökből kerül­tek ki, most viszont a politi­kusok foglalják el a legfon­tosabb pozíciókat. Kelet-Eu­rópához hasonlatosan Irán­ban is a hadsereg, a rendőr­ség, néhány nagy minisztéri­um vagy ipari vállalat volt a gazdája a csapatoknak, most viszont megjelentek az első magánklubok. Irán a labdarúgás eszköz­rendszerével modernizáló­dik, s lesz rövidesen futball­gondolkozású ország. Az út azonban elég kacskaringós. A szurkolók úgy érzik, hogy a stadion az egyetlen hely, ahol szabad káromkodni ­például a szamovár csapját kívánják a btró fenekébe -, erre viszont az iszlám veze­tők transzparenseket helyez­tek el a tribünökre: az ima vezet a paradicsomba. Egyelőre döntetlenre áll a meccs a szurkolók szabad­ságtörekvése az állami puri­tanizmus között. Mindenesetre az egész or­szág a televízió előtt ült a vi­lágbajnokság idején. A sors úgy rendelte, hogy Iránnak meg kellett küzdenie a Sá­tánnal (Egyesült Államok), a boszniai hittestvérek ellensé­gével (Jugoszlávia) és az Ör­döggel (NSZK). Utóbbit ta­lán magyarázni illik, mivel épp a németek mutattak rá Teherán felelősségére a kurd ellenállókkal szembeni gyil­kosságokban, ami után Euró­pa sorban hívta vissza a nagyköveteit. A feszültségek levezetését nagyszerűen oldották meg a francia szervezők és a labda­rúgás nemzetközi vezérei. A labdarúgás világszerve­zetének, a FIFA-nak abban rejlik a hatalma, hogy teljes mértékben a kezében tartja az általa szervezett összes eseményt. A hatalom gya­korlásának egyik megnyilvá­nulása a szervező ország ki­választása, helyzetbe hozása. Bár magát a labdarúgást több, mint 200 millió ember űzi a Földön, mégis egyre in­kább olyan látványosságról van szó, amelyet elsősorban a műsorszórás eszközeivel terjesztenek. A média fölerő­síti az összes létező kapcso­latot, ami a futball működé­sében, fejlesztésében szóba jöhet. A labdarúgás csatornáin keresztül folyó pénztömeget világszinten I 150 milliárd francia frankra (1998-99 for­dulóján, mintegy negyvene­zer milliárd forintra) becsü­lik, ahogy ez a legutóbbi vi­lágbajnokság előtt rendezett tudományos konferencián egy előadásban elhangzott. Kapaszkodjunk meg, ez a nagyságrend Franciaország egyéves költségvetésének fe­lel meg. A Föld bármely országá­ban játszák a futballt, a bevé­telek legjelentősebb forrása a televíziós jogdíjakból szár­mazik. A labdarúgás mérhe­tő előnnyel vezet a tévéné­zők által közkedvelt adások előtt csaknem az összes eu­rópai országban, és a sport­közvetítések nézettségi ada­tai között is a labdarúgás dönti meg rendre a rekordo­kat. Az angol és a spanyol fut­ball 1996-ról 1998-ra, két év alatt megötszörözte, a francia és az olasz megduplázta a te­levíziós bevételeit. A futball a média nélkül nem törhetett volna világha­talomra, de a média sem fej­lődött volna a labdarúgás ál­tal megjelenő technológiai igény és működő tőke nél­kül. Ha megvizsgáljuk, hogy a korunkat jellemző média­forradalom milyen méretű technológiai váltást hozott a legutóbbi egy évtizedben ­példaként vessünk egy pil­lantást a német Anpfiff (RTL)-Ran (SAT 1) váltásra akkor azt is láthatjuk, hogy a sport, különösen pe­dig a labdarúgás lett e fej­lesztések mintalaboratóriu­ma. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom