Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-16 / 294. szám

14 SZOLGÁLTATÁS SZERDA, 1998. DEC. 16. Pick-pénzek: Szeged legnagyobb adózója nagyban gondolkodik. (Fotó: Fnyedi Zoltán) évre prognosztizált 15-16 százalékos vállalati termelés- és - ebből adódóan - forgalomnövekedésből arányaiban ugyanakkora adóbevételhez jutna az önkormányzat. E mellett a jövő évi adótervezet a kis- és középvállalkozásoknak sem kedvez. Bár a kormány támogatást (gér, a szegedi önkormányzat mégis eltörli többek között a 2 millió forintos nettó árbevételre érvényes adómentességet mondja a Kisosz elnöke. A helyiadók, ezen belül az iparűzési adók kérdése tehát kiemelten fontos téma, mind a város önkormányzata, mind a lakosság, mind az adófizető cégek számára. A javaslat szerinti 1,7 százalékos emeléstől jövőre a tavalyihoz hasonló, tízmilliárdos nagyságrendű saját bevételt remél a város vezetése. A helyi adókról szóló 1990-ben született, majd többször módosított - törvény szerint az adó alapjának megállapításakor a nettó árbevéHelyi specialitások • Munkatársunktól Szegeden 1,3 százalékról 1,7-re emelkedett az iparűzési adó mértéke úgy, hogy e közben az adókulcsok sem maradtak egységesek. Ez helyi sajátosság. Szintén 1,7 százalékot tervez jövőre Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Eger, Miskolc ám úgy, hogy az adókulcsok ott egységesek. Szombathelyen ugyancsak, ám ott az adómérték 1,65 százalék lesz 1999-ben. Az 1,6 százalékosok klubjába tartozik többek között Veszprém, Szolnok, Nagykanizsa és Békéscsaba. Pécsett 1,5, míg Debrecenben és Kecskeméten 1,45 százalék a helyi iparűzési adó mértéke. télből jövőre 66 százalékot lehet anyagköltségként levonni, szemben a korábbi 33 százalékkal. Magyarul ez azt jelenti, hogy összességében csökken az adóalap. Márpedig e hiányt valahogyan pótolni kell, a választott módszereket indokolni. Szeged város önkormányzata úgy gondolta, a bevételkiesést - így a költségvetés ebből adódó hiányát úgy lehet kompenzálni, ha az adókulcsokat arányosan emelik. Szeged a törvényben előírt legmagasabb helyi adómértéket (1,7 százalék) választotta úgy, hogy közben az adókulcsok sem maradnak egységesek. A gyakorlatilag 30 százalékos adókulcs-növekedés fgy a termelő ágazatban 4, a szolgáltatóknál 16, a kereskedelemben 13, a pénzintézetek körében pedig 25 százalékos emelkedést jelent. Ezzel szemben a majdani ipari parkba települő cégek teljes adókedvezményt élveznek. Lednitzky Péter, az egyik legnagyobb adófizető cég, a Déltáv Rt. vezérigazgatója úgy gondolja, a városnak nem szabad megfeledkeznie azokról a társaságokról, amelyek évek óta tetemes mennyiségű iparűzési adót fizetnek a városi kasszába. „Az ellen nincs kifogásunk, ha új cégek jönnek, mert ezzel növekszik a torta. A szeletek után fizetendő adót viszont arányosan kell fizetni. Azt is megfontolásra ajánljuk, hogy a vállalatoknak legyen lehetősége arra, hogy fizetendő adójuk 25 százalékát az önkormányzati alapoknak ajánlhassák fel. " - mondta a vezérigazgató. Lednitzky Péter kitért arra is, hogy a kereskedelmi kamara élni ktván a törvény adta lehetőségeivel, vagyis az egyeztetésben való részvétellel. Katkó Krisztina Bér, tb, eü., szja 1999 SZÁMFEJTÉSI PROGRAM • Programbemutatók: kedd és péntek 9-12 óráig Béradó '88 Kft. Szeged, Szilágyi u. 2., I. em. 116. Tel.: 62-420-096, 30-9-551-466. Önkormányzati bevételek megoszlása, 1998. I 12% Helyi adók bevétele H 33% Egyéb saját bevételek • 5% Hitelfelvétel 50% Központi bevételek (Forrás: Polgármesteri Hivatal) • A város és legnagyobb adózói Mennyi pénze lesz Szegednek? A városházi torta szeletei Kevés az a szegedi polgár, aki, ha nekiszegeznék a kérdést, ugyan mennyi pénzből gazdálkodik a Dél-Alföld gyöngyszeme, választ tudna adni. Szeged legnagyobb adózói természetesen otthonosabban mozognak e témában, így a jövő évi gazdálkodási elképzelések és adómódosítások nem érték őket váratlanul. A változtatások tömör lényege az, hogy a szegedi adók mértéke magasabb lesz, ám az önkormányzat szakemberei szerint ennek - a polgárokra közvetve gyakorolt - jótékony hatását 1999-ben még nem fogjuk érezni. A város éves szinten 21-22 milliárd forintból gazdálkodik, tavaly közel 11 milliárd forintos központi leosztású bevételt könyvelhettek el, a saját bevételek meghaladták a 9 milliárdot, s a hitelfelvétel valamivel több mint egymilliárd forint körül alakult. A gazdálkodáshoz, leegyszerűsítve négy forrás - a központilag leosztott bevétel, az állami támogatás, az átengedett központi adók és a saját bevétel - áll rendelkezésre. Az 1999-es tervkoncepciót áttekintve kiderül, a központi költségvetésből származó összegek nem nőttek oly mértékben, mint az infláció, (gy a jövő évi, 5,7 százalékos emelkedés valójában nem jelent több pénzt a város számára, azaz reálértéken egyre kisebb az állami támogatás. Az önkormányzat többek között ezzel indokolja, hogy a helyi adók, ezen belül az iparűzési adók 13-ról 17 ezrelékre emelkednek jövőre. Az tény, hogy Szeged igényei minden évben több milliárd forinttal haladják meg az erőforrásokat. Az is elismert tény, hogy a zavartalan működéshez bevételekre van szükség, ám a helyi adók, köztük az iparűzési adók emelésével többen nem értenek egyet. Martonosi István, a Kisosz elnöke úgy véli, hogy a jövő • Munkatársunktól „Az önkormányzat gazdasági helyzete alapvetően a bevételi források, valamint azok szerkezetében bekövetkezett változások függvénye" - áll a szegedi önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetét taglaló elemzés elején. Ez így van, a város óvodáinak, iskoláinak, közétkeztetésének, kulturális életének, útépítéseinek, házfelújításoknak és fenntartásnak, egyéb beruházásainak és számtalan más feladatának finanszírozása pénzbe kerül. Az ehhez szükséges összegeket az önkormányzat felerészben önálló forrásokból, felerészben állami támogatásból fedezi. A körgrafikon azt mutatja, hogy az idei esztendőben miként alakultak az önkormányzati bevételek. Összesen 21,82 milliárd forint „csordogált" be a városi kasszába. A források felét, mintegy 10,86 milliárd forintot a központi leosztású bevételek tették ki. A saját bevételek 33 százalékot jelentő szelete 7,16 milliárd forintot „ért", míg az összbevétel 12 százaléka, 2,68 milliárd forint, a helyi adókból származott. Az ábráról az is kiderül, hogy az idei szegedi büdzsét 5 százalékkal egészítette ki a felvett, mintegy 1,13 milliárd forintos hitelállomány. Sem az arányok, sem az összegek nem ilyenek voltak négy esztendővel ezelőtt. 1994-ben közel 12 milliárd forintból gazdálkodott a város, s akkoriban a központi leosztásból származó, „kincstári" pénzek jelentették a létezés alapját, ugyanis az önkormányzati bevételek mintegy 63 százaléka innen származott. Kedvezmények • Munkatársunktól Jövőre a nagy cégek a következő adókedvezményeket vehetik igénybe, az önkormányzat javaslata szerint. Létezik a közfeladatok támogatási kedvezménye, melynél az évi adóelőleg öt százalékáig, az önkormányzati alapítványok támogatására szánt összeg levonható az adóból. Az ipari park területén, a tevékenység első öt évében a helyi vállalkozók 20, a betelepülők 100 százalékos adókedvezményt élveznek. Évi 20 százalékos kedvezményt kap az a cég, amely 50 millió forint feletti, szegedi beruházást valósít meg. A fejlődőképes társaságok .jutalmaként" 50 százalékos engedményt kap az a társaság, amely nettó árbevételét legalább egyharmadával, vagy minimum 1 milliárd forinttal növeli 5 éven át. Ezt az engedményt nevezik a rendkívüli eredmény után járó adókedvezménynek. A vállalkozásokat továbbá megilleti a munkahelyteremtési kedvezmény, amennyiben legalább 10 munkahelyet teremtenek, mint kisvállalkozás vagy minimum 50 munkahelyet, mint középvállalkozás. A kedvezmény mértéke ez esetben 20 százalék. • Megbízhatóság, rugalmasság, naprakészség Ötéves a szegedi Cenzor A Cenzor, ötödik éve tartó folyamatos értékpapírpiaci jelenlétével, méltán érezheti magát a szegedi értékpapír-forgalmazás jelentős tényezőjének. A történet 1993-ban indult, amikor a Cenzor Kft. a New York Bróker Kft. ügynökeként dolgozott. A vállalkozás 1994-ben Cenzor Bróker Kft.-ben önállósulva jelent meg. A tulajdonosok eltérő stratégiai és taktikai céljai miatt a Cenzor Bróker Kft. 1996 júliusában befejezte tevékenységét és értékpapírforgalmazási engedélyét visszaadta a felügyeletnek. 1996 őszétől fél éven át a Cenzor Kft. újra mint ügynök volt jelen az értékpapírpiacon, a szintén jó nevű OTP Bróker Rt. partnereként. A fejlődési folyamat zárásaként 1997 márciusára újra bizományosi céggel, a Cenzor Értékpapír Ügynökség Kft.-vei jelentkeztek a piacon. A társaság törzstőkéjét decemberben 20,1 millió forintra emelték, a cég kft.-bői részvénytársasággá alakult, s innentől a cég többségi tulajdonosa és vezetője - a Cenzor-vállalkozások elindítója - Gedei Zoltán lett. A felhalmozódott tapasztalatok, az immáron ötéves múltra visszavezethető megbízhatóság, a garanciával összekötött rugalmasság, a naprakész számítógépes nyilvántartás mind-mind része annak a Cenzor-stratégiának, melynek végső és legfontosabb célkitűzése, hogy a vidéki nagybefektetőket mindig fontos, úgynevezett VIPügyféllé tegyék. A cél érdekében a Cenzor folyamatosan fejleszti irodai ügyviteli technikáját, az új jogszabályi kihívásoknak megfelelően karbantartja számítógépes programját, negyedévente Szeged egyik vezető könyvvizsgáló cégével - az Euroline Kft.-vel ellenőrizteti könyvelését, mérlegét és eredménykimutatását, valamint 1998 októberétől egy új, nem hivalkodó, de racionálisan igényesebb környezetben - a Nemes takács utcában - fogadja ügyfeleit. A Cenzor Értékpapír Rt., deklarált céljainak megfelelően, néhány száz fős befektetői állománnyal 1997ben 4,2 milliárdos, 1998-ban több mint 10 milliárdos forgalmat produkált. A tőzsdei megbízásokat a BNP-Dresdner (Hungária) Értékpapír Rt.-n keresztül intézi. A Cenzor ügyfeleinek értékpapfrjai tehát ennek a - méltán jó nevű - cégnek a közvetítésével vannak letétben helyezve a KELER Rt -nél. Tőzsdei megbízásokat ügyfeleiktől tőzsdeidőben telefonon is elfogadnak. A technikai színvonalnak köszönhetően a megbízás adása és a teljesítés visszaigazolása között, „piaci" ár adása esetén, kevesebb mint öt perc telik el. Az ingadozó tőzsdeárfolyamokhoz igazodva, a day-trade (napon belüli) kereskedést kedvező tarifákkal segítik elő, illetve a tőzsdéről átmenetileg kivont tőkét minimális jutalékkal helyezik állampapírba. A Cenzor ügyfélkörének bővülését alapvetően a megelégedett törzsbefektetők hozzák. Gyakorlatilag az ügyfelek garantálják a potenciális új befektetőket a társaság előtt, illetve „kezeskednek" az ajánlottak felé a Cenzorral kapcsolatban. Gedei Zoltán szerint az ilyen jellegű ügyfélszerzést csak tapasztalattal, felvállalható múlttal és erkölcsi tőkével rendelkező cégek engedhetik meg maguknak. Természetesen a Cenzor marketingstratégiájában helyet kapnak a médiák is, nevezetesen a régió vezető napilapjában, a Délmagyarországban hétről hétre elemzik az értékpapírpiac aktuális eseményeit. A jövőt a Cenzor alapítója, többségi tulajdonosa és vezetője az eddig járt út folytatásában látja. Nem tart kizártnak egy nagynevű pénzintézettel vagy regionális presztízzsel rendelkező céggel történő fúziót, annak érdekében, hogy a Cenzor tőzsdetaggá válhasson, és a technika mai vívmányai mellett a „pesti parkettet" bérelt vonalakon keresztül irodájába vigye. A cél itt is egyértelmű, vagyis a Cenzor ügyfeleinek minél teljesebb körű értékpapírpiaci kiszolgálása, a rugalmasság, a gyorsaság, valamint a minőségi garanciális szintek fenntartása mellett. (*) PÁLYÁZAT! A KONTAVILL Rt. Szentes pályázatot hirdet külkereskedelmi bonyolítói munkakör betöltésére. Elvárásaink: - középfokú iskolai végzettség - számítástechnikai ismeret — vám-, szállítmányozási és bonyolítói gyakorlat - angol és/vagy francia nyelv ismerete előnyt jelent. A pályázatokat fényképpel és bizonyítványmásolatokkal együtt, 1998. december 31-ig, az rt. humánpolitikai vezetőjéhez kérjük eljuttatni. Cím: KONTAVILL Rt., Szentes, Ipartelepi út 14. sz. Tel.: 314-022 0 KONTAVILL a L1 legrand csoport tagja