Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-16 / 294. szám

SZERDA, 1998. DEC. 16. EGY SZÁZALÉK 7 A cél: költségmegtakarítás Legutóbb három esz­tendővel ezelőtt vizsgál­ták felül a város közok­tatási intézményhálóza­tát, akkor két iskola szűnt meg az átvilágítás eredményeképpen. A jövő évi költségvetési koncepcióban szereplő átvilágítás a szakembe­rek szerint kétezer üres iskolai férőhely, és to­vább fogyó gyermeklét­szám ismeretében fog zajlani. A költségvetési intézmé­nyek tervezett átvilágítása a közoktatási intézményeket is érinti. Szigeti Károly iroda­vezetőt arról kérdeztük, mi­lyen következményei lehet­nek a vizsgálatnak. 9 Miért volt szükséges az átvilágítás? - A december 11-i közgyűlés elfogadta az 1999. évi költségvetési koncepciót, amely egy, a teljes intézmé­nyi kört érintő átvilágítást is tartalmaz, a következőkép­pen: az önkormányzati finan­szírozású költségvetési intéz­ményrendszer által ellátott feladatokat és a feladatellátás módját, és annak valós költ­ségeit felül kell vizsgálni. Tehát voltaképpjen az összes városi intézményt érintő át­világításról van szó. Ez ter­mészetesen az oktatáson be­lül sem csak az általános is­kolákat, hanem az óvodákat, és középfokú oktatási intéz­ményeket, illetve a kollégiu­mok is érinti. Összesen húsz óvodát, harminchárom álta­lános iskolát, huszonegy kö­zépiskolát és kilenc kollégiu­mot. 9 Az iroda adatai alap­ján kétezerrel kevesebben ülnek az általános isko­lák padjaiban, mint amennyien a törvényben megengedett maximális osztálylétszámok alapján ülhetnének. Ez jelentheti azt, hogy az átvilágítást újabb iskolabezárások követhetik? - Valóban kétezer hely van üresen az általános isko­lákban, ha a működő osztá­lyok a megengedett maximá­lis osztálylétszámoktól való eltérését számoljuk. Ám ezen kívül még üres, nem ki­használt osztálytermek is vannak az intézményrend­szerben. Az, hogy az átvilá­gítást iskolabezárások követ­hetik-e, nem az én kompe­tenciám megmondani. A mi föladatunk, hogy az adatokat a közgyűlés elé terjesszük, amely majd dönt, milyen lé­peseket lát szükségesnek. Az tény, hogy a demográfiai mutatók további gyermek­szám-csökkenést prognoszti­zálnak. 9 Három esztendővel ezelőtt, 1995-ben már volt a közoktatást érintő átvi­lágítás, amelynek iskola­bezárás lett a következ­ménye. - A 1995-ös átvilágítás kifejezetten a közoktatási in­tézményhálózatot vizsgálta, s ennek következtében 1996­ban jelentős költségvetési el­vonások történtek, s két isko­lát, a Záporkerti Általános Is­kolát, és a Csongrádi Sugár­úti Általános Iskolát, vala­mint a Kőrössy-kollégiumot is be kellett zárni az átvilágí­tás eredményeit fölhasznál­va. Kéri Barnabás Üres padok Iskola Jelenleg Teljes kihasználtság esetén Iskola Tanulók létszáma Osztályok száma Iskolai átlag Pedagógusok száma Tanulók létszáma Iskolai átlag Alsóvárosi 543 22 24,7 38 597 27,1 Arany János 714 27 26,4 50,5 737 273 Bálint Sándor 303 15 20,2 33 410 273 Béke utcai 502 18 27,8 36 488 27,1 Csongor téri 458 17 26,9 39 467 27,4 Dózsa 444 18 24,6 36 488 27 Dugonics 397 17 23,3 30 462 273 Fekete István 163 8 20,3 21 218 273 Félsővárosi 413 19 21,7 45 524 27,6 Fő fasori 375 18 20,8 36 488 27,1 Gárdonyi 150 8 18,7 13 218 273 Gedói 401 16 25,1 34 436 273 Gutenberg 354 15 23,6 29,5 410 273 Hunyadi 385 17 22,6 35 462 273 Jerney 340 16 21,3 31 436 273 Orczy 409 17 24 32 467 273 Kodály téri 443 20 22,2 42 550 273 Kossuth 286 14 20,4 24 379 27,1 Madách 599 22 27,2 47 602 27,4 Makkosházi 622 26 23,9 50 ^,716 273 Móra Ferenc 256 13 19,6 25 348 26,7 Móricz 206 8 25,7 16 218 273 Napos úti 155 8 19,4 16 218 273 Odessza II. 414 18 23 37 488 27,1 Rókus I. 765 30 25,5 63 810 27 Rókus II. 545 24 22,7 49 654 273 Tabán 472 21 22,4 42 581 27,6 Tarján III. 470 19 " 24,7 41 514 27,1 Vedres 525 22 23,8 45 607 27,6 Tisza-parti 491 18 35 540 30 Zrínyi 383 16 23,9 31 436 273 Összesen 12 983 547 233 1 102 14 969 273 • Munkatársunktól A szegedi általános isko­lákban jelenleg 12 ezer 983 diák tanul, átlagosan 23,3-as létszámú osztályokban. Az önkormányzat közoktatási irodájáról származó adatok szerint maximális kihasz­náltság esetén az iskola­rendszerben 14969 tanuló volna elhelyezhető a már működő osztályokban. Ez esetben az osztályok 27,3-as átlaggal működnének. (A kimutatás nem veszi figye­lembe az iskolákban esetle­gesen meglévő üres osztály­termeket.) A közoktatási törvény rendelkezése szerint elsőtől hatodikig egy osztályban legalább 21, és legfeljebb 26, hetediktől tizedikig pe­dig legalább 25, legfeljebb 33 diák tanulhat. A közokta­tási iroda a maximális lét­számadatot figyelembe véve mutatta ki, hogy a szegedi iskolarendszerben teljes ki­használtság esetén még 2000 diák férne el. A kimutatás elsősorban az iskolákban együttesen meglévő helyek felmérésére készült, és önmagában nem használható fel egyes isko­lák helyzetének értékelésé­re. Az iroda tájékoztatása szerint az adatok újabb in­formációkkal kiegészítve szolgálnak majd az átvilágí­tásra. A kimutatásban nem sze­repel a Sólyom utcai kise­gítő iskola, amelyre más jel­legű törvényi szabályozás vonatkozik, illetve a Király­König Péter Zeneiskola, amelynek tanítványai egy­ben valamelyik általános is­kola tanulói is. A táblázat értelmezéséhez hozzátarto­zik az is, hogy az üres he­lyek néhány kivételtől el­térően viszonylag elosztva, és nem kiugróan egy-egy is­kolában találhatók. Az Alföldi Bútorgyártó Kft. felvételre keres - büntetlen előéletű, zárt területen történő munkavégzésre - asztalos és faipari felületkezelésben jártas szakmunkásokat, művezetői munkakörbe. Érdeklődni: ALFÖLDI BÚTORGYÁRTÓ KFT. Szeged, Cserzy M. u. II., munkanapokon S-14 óráig a humánpolitika osztályon. SZILVESZTEREZZEN ZSOMBÓN, A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN! DECEMBER 31-ÉN, 19 ÓRÁTÓL Műsorunk: Bemutató a „SASFÉSZEK" Táncművészeti Egyesület táncosainak előadásában. A vendéglátásról Polgár Kálmán és csapata gondoskodik a BIBUCZI BAND zenéje mellett. Asztalfoglalás és jegyváltás ügyében a zsombói művelődési házban várjuk kedves vendégeinket! Érdeklődjön a 255-358-as számon! ÉllCONTROLL "IIW Szeged Kft. Számítástechnikai eszközök, Hewlett-Packard termékek széles választéka Kárász u. 9. Átrium Üzletház Tel.: 62/425-264. TUn1 HEWLETT* mLHA packarű Márkabolt • Szakmai kérdésből politikai ügy Átvilágítják az iskolarendszert Magyaróra a bezárásra ítélt Gutenberg iskolában. (Fotó: Miskolczi Róbert) A szegedi önkormány­zat a város költségvetési intézményeinek teljes át­világítására készül. A terv érinti a város iskola­rendszerét is, amelynek általános iskoláiban mintegy kétezer üres hely van. Az átvilágítás nyomán nem kizárt, hogy újabb iskolabezá­rás kerül szóba. A Gutenberg János Általá­nos Iskola megszüntetéséről hozott önkormányzati döntés mellett kisebb visszhangot keltett a költségvetési kon­cepcióról szóló közgyűlési határozat, amely a szakirodá­kat a városi intézményháló­zat, köztük az iskolarendszer átvilágításának előkészítésé­vel bízta meg. A fideszes vá­rosvezetés által támogatott terv a városi költségvetés je­lentős hiányából indul ki, az­zal a szándékkal, hogy a működési költségeket és a feladatellátás módjait átvilá­gítva csökkentse a kiadáso­kat. Az átvilágítás következ­ményeit egyelőre nehéz meg­jósolni, de a korábbi átvilágí­tási tapasztalatokat, valamint a szegedi közoktatási rend­szer jelentős többletkapacitá­sát tekintve nincs kizárva, hogy az 1999-es év újabb is­kolabezárást hoz. Az iskola­rendszer teljes átvilágítása az előző önkormányzat szocia­lista vezetését is foglalkoztat­ta. A közoktatási iroda 1995­ban el is végzett egy átvilágí­tást, amely a csökkenő gyer­meklétszám miatt indokolt­nak mutatta egy vagy több oktatási intézmény bezárását, ám az adatok alapján alig volt könnyebb a bezárandó intézmények kiválasztása. Már akkor sem lehetett jó döntést hozni: a versenyben az általános iskolák igyekez­tek sajátos oktatási elemeket beilleszteni p>edagógiai prog­ramjukba, s nem volt olyan iskola, amelynek megszünte­tésével ne veszett volna el valamilyen érték. A gyerekek számának csökkenését azon­ban továbbra is jelezte az egyre élesedő, már-már etikai határokat is túllépő harc az iskolák között az elsős beis­kolázás időszakában. Meg kell jegyezni, hogy ennek a versenynek igen kedvező ha­tása volt a képzési kinálatra: Szegeden a társadalom által igényelt valamennyi tagozat, speciális képzés és oktatási forma megtalálható az általá­Egyre kevesebb a gyermek A népesség-nyilvántartó adatai szerint az elkövet­kező években a következőképpen alakul az általános is­kolába induló gyermekek száma Szegeden: 1 éves -1536 2 éves -1618 3 éves -1782 4 éves -1775 5 éves -1788 6 éves -1786 A fenti adatok szerint hat év múlva 250 gyermekkel kevesebb jelentkezik a szegedi általános iskolákba. nos iskolákban. A szegedi is­kolarendszert a jelenleginél több diákra alakították ki. A lakónegyedek benépesedése folytán a nyolcvanas évek első felén a mai lakótelepi is­kolák zsúfolva voltak. Egyik­másik iskola 40-es osztálylét­számokról őriz emléket és az olyan iskolák sem kivétele­sek, amelyeknek falai között ebben ez az időszakban két­szer annyi diák tanult mint ma. A pedagógusok számára azonban a túlságosan nagy létszámú osztályok miatt ezek az évek inkább a mennyiségi, mint a minőségi oktatásról maradtak neveze­tesek. Körülbelül 10 év kel­lett, hogy helyzet teljesen megváltozzék: egyfelől álta­lánosan csökkent a gyerme­kek száma, másfelől pedig e negyedek lakói zömmel azo­nos időben haladtak át a gyermekvállalási életkoron, s a kilencvenes évekre a de­mográfiai hullámvölgy az is­kolákba ért. Időközben az önkormányzat szabaddá tette az iskolaválasztást, vagyis ál­talános versenyhelyzetet te­remtett az azonos típusú ok­tatási intézmények között. Az iskolák erre a képzés minősé­gének árnyalásával reagáltak (egyesek korábban, mások később ébredve) és miniszté­riumi pályázatoktól az önkor­mányzati pénzekig több for­rást felhasználva tagozatos és speciális képzéseket vezettek be. A demográfiai csökkenés az oktatási minőség javulását bizonyos fokig elő is segítet­te, amennyiben a kis létszá­mú csoportok kedvezőbbek a minőségi tanításra. A közoktatás azonban a kilencvenes évek közepére már nem a maga útját járta. Az iskolákat fenntartó önkor­mányzatok állandó pénzzava­ra és az a tény, hogy a kor­mányok előszeretettel hárí­tották a megoldandó felada­tok költségeit az önkormány­zatokra, a települési képvi­selőket szűkösebb gazdálko­dásra késztette. Szegeden a szocialista vezetésű önkor­mányzat idején felerősödött az a politikai vonal (Básthy Gábor alpolgármester emble­matikus alakja volt ennek) amely a költségvetési intéz­mények működési költségei­nek megtakarításából kívánta kiegyenlíteni a hiányt. A kö­zoktatás szakmai szempont­jainál fontosabbak lettek a pénzügyi megfontolások (lásd: fűnyíró-elv). Ez a ten­dencia volt az egyik oka an­nak, hogy az iskolaügyekből politikai ügyek lettek. Ekkor­ra az iskolák számára világos lett, hogy magukra maradtak, és nemcsak hogy fejlesztésre nem számíthatnak, de az egy­szerű fennmaradáshoz is meg kell tanulniuk a városi közgyűlés meglehetősen za­varos politikai ábécéjét. A politikai üggyé válás másik oka az iskolák önvé­delmi kommunikációjával kapcsolatos. Az első iskola­bezárás (a Záporkerti Általá­nos Iskola megszüntetése 1995-96-ban) még egy évig húzódott. A pedagógusok re­ménykedtek, a képviselők keresték a megoldást: megfe­lelő gyakorlat híján nehéz volt „einstanddal" előállni. A Csongrádi Sugárúti Általános Iskola bezárására, amely köz­vetlenül a másik után követ­kezett, már mindenki jobban felkészült. A szocialista ve­zetésű oktatási bizottság kép­zett iskolabezáró lett és elsa­játította az ügy kezelésének fogásait. A kiszemelt iskola viszont már tudta, hogy nem számíthat sem a többi iskolá­ra (főként nem a szomszédo­sakra), sem a fenntartóra. El­indult hát a saját útjain, min­den kapcsolatot felhasználva, s igaz, hogy bezárták, de megtett ellene mindent. Nem csoda, hogy a Gutenberg-ügy három érintett iskolája is kész volt mindent megtenni saját megmenekülésé, illetve boldogulása érdekében, mi­közben egy percre sem volt tekintettel a többi iskolára. Az oktatási intézmények kö­zötti szolidaritás csődöt mon­dott. Az iskolájuk megmenté­sén igyekvő igazgatók a vá­rosháza változékony intrikái­ra hagyatkozva próbáltak lobbyzni, és nem csoda, hogy a sok szakmán kívülről be­vont szereplőtől az ügyet a politikai össze-vissza beszé­lés vette körül (ennek követ­kezménye lett az oktatási bi­zottság új elnökének lemon­dása). Tény, hogy a szegedi általános iskolai osztályok­ban (mint az oldalon közölt táblázatból is kitűnik) mint­egy kétezer tanulóval keve­sebb van annál, ami a közok­tatási törvény által megenge­dett maximális kihasználtság esetén lehetne. Nem nehéz megjósolni, hogy az új ön­kormányzat milyen követ­keztetésre jut majd az átvilá­gítás után. A mindenkori is­kolabezárások fogas kérdése azonban megmarad: milyen szempontok szerint válasszák ki a bezárandó intézményt? Azért szűnjék meg egy jó pe­dagógiai munkát végző isko­la, mert épületét más idők gyermekáldásához szabták, és a lakókörnyezet már nem tud tanulókat küldeni falai közé? Vagy azért, mert közel van egy másik intézmény­hez? Netán, mert épülete kedvezőbben hasznosítható? Bármi lesz a vizsgálat eredménye, a városházán nem vált még világossá: va­jon az új közgyűlési többség Básthy Gábor nyomdokain halad-e és a teljes oktatási in­tézményi rendszer racionali­zálását tűzi ki, vagy a Guten­berg iskola bezárása egy örö­költ probléma sajnálatos le­zárása marad számukra. Dr. Bartha László polgármester egy nyilatkozatában világo­san kimondta, hogy a fide­szes városvezetés nem kíván iskolákat bezárni, ugyanak­kor jelentős költségvetési hi­ányt örökölt. A Fidesz által támogatott költségvetési kon­cepció, bizonyára ugyan­ezért, oly gondot fordít a mű­ködési költségek csökkenté­sére, hogy ahhoz még Básthy Gábor is sok szerencsét kí­vánt a tervezet közgyűlési vi­táján. Panelt Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom