Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-15 / 293. szám

6 HAZAI TÜKÖR KEDD, 1998. DEC. 15. Csernus Sándor: Az intézet megfelelő színtere lehet a francia-magyar kulturális találkozásoknak. (Fotó: Schmidt Andrea) A magyar kultúra és művelődés franciaorszá­gi képviseletére vállal­kozik Csernus Sándor, a József Attila Tudomá­nyegyetem középkori egyetemes történeti tan­székének docense, és az intézmény Phare irodá­jának vezetője. Az egye­temi oktatót ugyanis ja­nuár elsejétől a párizsi Magyar Intézet igazga­tójává nevezte ki a nem­zeti kulturális örökség minisztere. A leendő „kulturdiplomatát" fran­cia kapcsolatairól, az in­tézet szerepéről és a magyar kultúra külföldi jelenlétéről kérdeztük. • Meglepetésként érte a kinevezés? - Valamelyest igen, bár nyilván számoltam azzal is, hogy elfogadják a pályázato­mat. Azt is tudtam persze, hogy nagyon sok, és igen színvonalas pályázatok ér­keztek a minisztériumba. • Mi játszhatott szerepet a kinevezésében? - Valószínű, hogy az a koncepció, amit a következő néhány évre megpróbáltam felvázolni a magyar-francia művelődési kapcsolatok te­rén. 2001-ben magyar év lesz Franciaországban. Ilyen bemutatkozási lehetőség rit­kán adódik. Biztosan szere­pet játszott az is, hogy isme­rem a franciaországi kulturá­lis, oktatási és tudományos életet, hiszen öt évig tanítot­tam a lyoni egyetemen, majd a párizsi Magyar Intézetben oktatási és kulturális titkár voltam. Kapcsolataim azóta is megmaradtak. • Milyen szerepet tölt be egy külföldi magvar inté­zet? - A magyar kulturális kormányzat az 1920-30-as években intézeti hálózatot kezdett kiépíteni külföldön A pályázatból • Munkatársunktól Az alábbiakban részle­teket közlünk Csernus Sándor pályázatából, amelyet a párizsi Magyar Intézet igazgatói állására nyújtott be. „A jelenlegi Párizsi Magyar Intézet (PMI), adottságaiból követ­kezően, s ha erre megfe­lelő szakmai és pénzügyi támogatást kap, alkalmas a magyar kultúra szinte valamennyi területének a bemutatására. A PMI-nek továbbra is (...) tartania kell kulturális rendezvé­nyeket, melyeknek meg­vannak a szakmai anyagi feltételei, s amelyekben a magyarság a franciák szá­mára hagyományosan kul­turális nagyhatalomnak számít: ilyenek a zene vagy a filmművészet; a le­hetőségekhez mérten to­vábbra is biztosítani kell a minőségi magyar képző­művészet folyamatos je­lenlétét Párizsban. Igény szerint az intézetnek foly­tatnia kell a korábbi ma­gyar nyelvoktatást. A fej­lesztés egyik legfontosabb eleme az, hogy sokoldalú­an képzett, magas szintű számítógépes ismeretek­kel rendelkező szakkép­zett könyvtárosa legyen az intézetnek. Az intézet szakmai presztízsét növel­hetné, ha önálló szakmai folyóirattal rendelkezne, mely azonban nem kizáró­lag magyar vonatkozású tanulmányokat publikál­hatna. Úgy vélem, megfe­lelő előkészítéssel újra alapítható lenne a magyar tudományosság egyik leg­színvonalasabb francia nyelvű folyóirata, a Revue d'Histoire Comparée." Klebelsberg koncepciójának megfelelően. A magyar mű­velődés szempontjából fon­tos helyeken hoztak létre in­tézeteket, (gy Rómában, Bécsben, Berlinben, majd folyamatosan terjeszkedtek, és ma már több földrészen vannak magyar intézetek. Az intézethálózat összetett feladatkört lát el, a magyar művelődés sokrétű kapcsola­tait reprezentálja akár közve­títőként, akár befogadóként. Az intézetek fenntartója je­lenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, de tevékenységük több tárcához kötődik. • Az intézetek vezetői te­hát úgymond kultúrdip­lomaták? - így van. Az intézet igazgatóját pályázat útján választják ki, és a nemzeti kulturális örökség minisztere bízza meg. Ezzel együtt a külügyminisztériumtól dip­lomáciai státuszt kap, és az igazgatói állás mellett a kö­vetség kulturális tanácsosa lesz. • Mennyire van jelen Párizsban a magyar kul­túra? - Párizsban három olyan intézmény is van, amely szo­ros kapcsolatban áll a ma­gyar művelődéssel. A ma­gyar intézet mellett a másik kettő a hármas számú párizsi egyetem, amely egyben hun­garológiai központ, illetve a Magyar Ház. Ezeknek együtt kell működniük. A kulturális élet szempontjából Párizsban óriási kínálat van. Ha a magyar művelődés eb­ben versenyképesen szeretne megjelenni, az komoly szer­vezést igényel. Az intézet megfelelő színtere lehet a francia-magyar kulturális ta­lálkozásoknak. Párizsban és környékén egyébként becs­lések szerint 9-13 ezer ma­gyar él. A magyar kultúra iránti érdeklődés attól is függ, hogy Magyarország mennyire van a figyelem kö­zéppontjában. A kilencvenes évek elején nagy volt az ér­deklődés, aztán ez csökkent. Remélem, a 200l-es magyar év kapcsán ismét fokozódik a figyelem. 0 A kormányzat fenn kí­vánja tartani ezeket az intézeteket? - Szerintem fenntarthatók és fenntartandók. Az elmúlt időszakban volt olyan elkép­zelés, hogy az intézetek ren­dezvényeikből tartsák el ma­gukat, és jelentós létszámle­építéseket is végrehajtottak. A párizsi magyar intézet azonban diplomáciai státu­szú intézmény, amely csak ezzel a státusszal össze­egyeztethető tevékenységet folytathat. Most úgy tűnik, hogy a művelődési kor­mányzat fenn akarja tartani ezeket az intézeteket. 0 A kinevezés január el­sejétől lép érvénybe. Meddig tart? - Általában határozatlan idejű, a gyakorlat szerint azonban többnyire három-öt évre szól. Úgy érzem, ennyi idő alatt el lehet végezni azt a munkát, amit szeretnék megvalósítani. 0 Ez alatt is jut-e ideje oktatásra a szegedi tudo­mányegyetemen ? - Nyilván sok elfoglalt­sággal jár a kinti munka, de szeretnék továbbra is Sze­gedhez kötődni, kapcsolat­ban maradni a kutatással és a tanítással. Tehát úgy men­nék el, hogy azért maradnék is egy kicsit. Hagedús Szabolcs Karácsonyi koncert a klinikán • Munkatársunktól December 16-án, szerdán délután fél 4-kor karácsonyi hangversenyt rendeznek az új klinika tantermében. A műsoron egyebek mellett Schubert-, Beethoven- és Hiindel-művek szerepelnek. A aeneszerető közönséget szeretettel várja dr. Tarjányi János és dr. Kopniczky Zsolt. Könyvbemutató • Munkatársunktól Ma délután 4 órakor Bár­dos Judit, az ELTE BTK Esztétikai Tanszékének ok­tatója mutatja be - a JATE BTK Olasz Tanszékén - az általa szerkesztett Eisenstein válogatott tanulmányai című kötetet, amely az Áron Könyvkiadó gondozásában, a napokban jelent meg. A könyvbemutató során az ér­deklődők részleteket láthat­nak a rendező Patyomkin és Rettegett Iván című film­jeiből, illetve teljes egészé­ben levetítik majd az Októ­ber ctmű alkotást. • A JATE-ró! a párizsi Magyar Intézet élére „Úgy megyek el, hogy maradok is" • Szepesi György: Búcsú a mikrofontól „Most lőj, most lőj! Ha lehetne könyvet kiad­ni, amelynek borítóján hall­ható is az arckép, nemcsak látható, akkor Szepesi György: Búcsú a mikrofon­tól című visszaemlékezés kötete ilyet érdemelne. Az ember leemelné a könyves­bolt polcáról, és azt halla­ná, hogy „Most lőj, most lőj! Góóól!", de legalábbis azt, hogy „Jönnek a cseh­szlovákok...". És akkor, fel­téve, hogy sportszerető ol­vasóra talált Szepesi köny­ve, még ha a név nem volna is ismerős, mindjárt tudná, kicsoda ő. Kicsoda az az ember, akinek hangja elvá­laszthatatlan az 1948-as londoni, az 1952-es helsin­ki, az 1956-os melbourne-i, az 1960-as római, az 1964­es tokiói, az 1968-as mexi­kói, az 1972-es müncheni, az 1976-os montreali és az 1980-as moszkvai olimpiá­tól, és egyszer s minden­korra egybefonódott a ma­gyar Aranycsapat mérkőzé­seivel. Annyira, hogy azok számára, akik egykor élő­ben hallgatták, szinte oda­számít Kocsis, Puskás és Hidegkúti mellé a támadó­sorba vagy Buzánszky és Grosics mellé a védelembe. Szepesi György hangja tör­ténelem, a magyar sportle­gendárium velejárója, és ­ne hallgassuk el - bizonyos mértékig felélesztője is. Egykori hallgatói közül so­kan máig inkább választa­nák Szepesi György hang­jával a rádióközvetftést, mint a mai tévéközvetítése­ket. Mert Szepesi hangja ta­lán lendületesebb volt, mint a meccs, de e kegyes csúsz­tatás rajongókat szerzett a magyar sportnak. Szepesi György olyan iskolát te­remtett, amely teljesen el­lentétes a mai hol tárgyila­goskodó, hol modoros-bá­jolgó közvetítési divattal. Hangjában élet volt, aho­gyan a mindennapi beszé­dünkben is, de emellett sportszerető lendület és szenvedély is, amely a mik­rofonnak szólt. Mestere, Pluhár István, a magyar rá­diózás Szepesi György előtti „Szepesije" tanította neki: a mikrofon csak azt fogadja barátjául, akiről ér­zi, hogy őszintén szereti. Őt barátjául fogadta. Panelt Sándor Szepesi György: Búcsú a mikrofontól című könyvé­nek bemutatóját ma 15 óra­kor tartják a „Fókusz" Radnóti Miklós könyves­boltban (Tisza Lajos körút 34.). A könyvet a szerző mellett Puskás Ferenc, Hi­degkúti Nándor, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula is dedikálja majd. kOiivvAriilifi/ Radnóti Miklós Könyvesbolt Szeged, Tisza L krt. 43. Td./fax: 62/424-789 Jubilál a Szeged • Munkatársunktól Tíz esztendeje jelent meg Szeged című folyóirat első száma, s a jubileum alkalmá­ból ünnepi programot rendez a szerkesztőség december 16-án, szerdán a városháza dísztermében. A program védnöke Hámori József kul­tuszminiszter és Martonyi János külügyminiszter. Az ünnepi rendezvény könyvbe­mutatókkal kezdődik délután fél ötkor, majd ünnepi ülés­sel folytatódik 6 órakor. Be­vezetőt mond Gyuris György kiadó, a Somogyi-könyvtár igazgatója, a második évti­zed előtt címmel tart beszé­det Tandi Lajos főszerkesz­tő, majd dr. Berekné dr. Pet­ri Ildikó, a kulturális bizott­sáf^elnöke mond köszöntőt. Ezt követően a Dugonics Társaság és a Szeged szer­kesztősége által kiírt helytör­téneti pályázat végeredmé­nyét hirdetik ki, a díjakat Csillik Bertalan, a Dugonics Társaság elnöke adja át. Ford Vonal: 06 40/20-00-24 www.ford.hu A Mondeo-érzés: érzelem és értelem. Az elegan- ^ Liz.eiti[ii eb eiieiem dát látja azon- /Q, nal, a kényelmet \ pedig érzi rögtön, ŐqU ha beül. '-O Fitost 4 éV gat Amit csak átélni lehet, az a vezetési dinamika. Jó érzés uralkodni egy eró's és okos gép felett. Ahogy a Mondeo az útra tapad és kanyarodik, ahogy a Mondeo gyorsul és biztosan megáll, még szélsőséges körülmények között Is. Aki Mondeóval Jár, élvezi az autóját és élvezi az utat. Ha most kérdezi meg a legközelebbi Ford márkakereskedőt az árakról és lehetőségekről, megérintheti a Mondeo-érzés. A Ford mérnökei a szerviztapasztalatok elemzése után azt java­solták, hogy a szokásos egyéves garanciát toldják meg még három évvel. Akció a Fordnál: a Ford Mondeo egyedülálló módon 4 éves garanciával, 4 ajándék téli gumival kapható! Élje át gép és ember összhangját, válassza a Mondeót! Ha gyakorlatiasabb pénzügyi megfontolásai vannak, és okosan akar dönteni, akkor még inkább érdemes!

Next

/
Oldalképek
Tartalom