Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-12 / 291. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1998. DEC. 12. Munkát, kenyeret A z ünnepek előtt - idén utoljára - Bécsben találkozott az EU-vezetés. A csúcsértekezlet résztvevői elhozták és a karácsonyfa alá tették egymásnak szánt ajándékaikat. Ti­zenöt kisebb-nagyobb doboz hever a fa alatt, tartalmuk csaknem azonos... Komoly témákat rejtenek ezek a csomagok, olyanokat, amelyek az ünnepek előtti csillogást, ragyogást is beárnyé­kolják egy picit. Az Európai Unión belül ugyanis komoly vitákat vált ki a foglalkoztatás, a hamarosan „beköszönő" valuta, az euró, továbbá az adópolitika összehangolásának kérdése. Az osztrák kormány szerint a legfontosabb kérdés napjainkban a munkanélküliség, amelynek alakulása ugyan derűlátásra is okot adhat. Ha csak a puszta számo­kat szemléljük. De a számok mögött még mindig ott lapul­nak a vészjósló jelenségek. Ezek elsősorban abban nyilvá­nulnak meg, hogy a Tizenötök még mindig nem tudják iga­zán összehangolni foglalkoztatási politikájukat. Hiába a megállapodás - legyen az csúcsszinten is -, a tagországok egyike-másika a „saját feje szerint" teszi a dolgát és alakít­ja ki elképzeléseit, s nem hajlandó Brüsszelnek számszerű­en is beszámolni a vállalásáról. Nos, mindezek ismeretében nem kell csodálkoznunk, hogy az Európai Unió keleti bővítésének említésekor egyes mostani tagországokban azonnal felvetődik a foglalkozta­táspolitika későbbi szabályozása. Jelesül, hogy ha a szabad munkaerő-vándorlás gyakorlata immár az új tagországok­ra is érvényes lesz, akkor az veszélyt jelenthet a régiekre... A usztriában nyíltan hangot is adtak ebbéli félelmüknek, mondván, hogy hazánkból majd megindul a népván­dorlás Nyugatra. Dániában attól félnek, hogy a lengyelek és a csehek nyomulnak Északra, s ezzel zűrzavart okoznak az ottani munkaerő-piacon. A többiek? Nem vallják be ugyan, de valószínűleg őket sem hagyja hidegen ez a kér­dés. így azután már most igyekeznek rendet teremteni a foglalkoztatás-politikában: adatbankot létesítenek, szám­szerűsítik a vállalásaikat és akkor nem érheti őket megle­petés. Meg a többieket sem. Mert ugyebár, rend a lelke mindennek. \1 Puerto Rico lesz az 51. csillag? • MTI Panoráma Puerto Ricón 1998. decem­ber 13-án népszavazást tarta­nak arról, hogy a sziget az Egyesült Államok 51. tagálla­ma legyen-e. A döntésre az amerikai képviselőház 1988 márciusában elfogadott törvé­nye ad lehetőséget. Puerto Rico a Nagy-Antil­lák szigetvilágának legkeletibb tagja, a Dominikai Köztársas­ág, a Virgin-szigetek és Miami között helyezkedik el 8959 négyzetkilométeren. A karibi sziget népessége 1997-es ada­tok szerint 3,806 millió fő, la­kóinak 81 százaléka katolikus vallású. Fővárosa: San Jüan (433 ezer 705 lakos 1996­ban). A szigetet 1493-ban Ko­lumbusz fedezte fel, majd 1898-ig a spanyolok birtoka volt, akik az Egyesült Álla­mokkal folytatott háború lezá­rásaként lemondtak a szigetről az Egyesült Államok javára. 1917 óta a portoricóiak amerikai állampolgárok, 1948 óta maguk választják kor­mányzójukat, de nem vehet­nek részt az amerikai elnökvá­lasztáson, és a kongresszus­ban mindössze egy - szavaza­ti joggal nem rendelkező ­képviselőjük van. Adót nem fizetnek a közös költségvetés­be, de részesülhetnek bizo­nyos szövetségi pénzalapok­ból. 1952-ben Puerto Rico tel­jes önkormányzati jogot ka­pott és az Egyesült Államok társult államává vált. Az 1940-50-es években a lakos­ság nagy része az Egyesült Államokba vándorolt. Az or­szág státusának kérdése leg­utóbb 1993-ban vetődött fel, az akkori népszavazás a status quo mellet döntött. Adópolitikai összehangolás A bécsi Nemzeti Könyvtár dísztermében Helmut Kohl beszélt az Európai Unió állam- és kormányfőihez. A volt német kancellár megkapta az EU díszpolgára címet. (MTI Telefotó) • Bécs (MTI) Messze a keleti bőví­tés előtt továbbra is a foglalkoztatás javítását tekintik legfontosabb tö­rekvésüknek az Európai Unió tagországai - de­rült ki a tizenöt tagállam vezetőjének pénteki bé­csi találkozóján. A foglalkoztatást az oszt­rák kormányzat a találkozó fő témájává nyilvánította. A csúcsértekezlet ennek a té­makörnek a megvitatásával kezdődött, és megállapította, hogy a várt fokozatos hal­adás tapasztalható a munka­nélküliség elleni harcban. Ezt mutatják a legutóbbi munkanélküliségi adatok is, amelyek szerint az EU-ban már 10 százalék alá csökkent az átlagos munkanélküliség. Az állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy szükség lenne arra: a tagor­szágok ezentúl jobban szám­szerűsítsék vállalásaikat a foglalkoztatás terén. Az EU tavaly novemberben úgy döntött, hogy a tagországok évente készítsenek foglal­koztatási tervet, amelyet Brüsszel ellenőriz, ám ezek­ben ma még kevés és nem átfogó a számszerűsítés. Né­hány tagország - például Franciaország - mindazonál­tal nehezen fogadja el a konkrét törekvések követel­ményét, mert attól tart, hogy az már sérthetné a foglalkoz­tatáspolitika nemzeti irányí­tását. Az Európai Bizottság ille­tékese, a francia Yves-Thiba­ult de Silguy pénteken üdvö­zölte és kívánatosnak tartotta a tervek konkrétabbá tételét, mert az szerinte könnyebb és tárgyilagosabb ellenőrzésre adna lehetőséget. Az EU azt tervezi, hogy a foglalkoztatáspolitikai törek­vések egyeztethetőségének érdekében önálló adatbankot hoz létre az idevágó gazdasá­gi mutatókról. További újí­tásként szó van arról, hogy megemelik azt a tőkerészt, amellyel az Európai Beruhá­zási Bank (EIB) kockázato­sabb kis- és középvállalkozá­si műveleteket támogathat. A találkozón visszatértek az adópolitika összehangolá­sának kérdésére is. Ez már eddig is szikrázó összeütkö­zésekhez vezetett a tagálla­mok körében, mert a többség mereven ragaszkodik csorbí­tatlan hatásköréhez adó­ügyekben. De Silguy el­mondta, hogy egyelőre nem teljes harmonizációról, csu­pán az adóirányítás eddigi­nél mélyebb egyeztetéséről van szó. A főbiztos szerint pénteken sok tagállam emle­gette a megtakarítások adóz­tatásának egységesítését: ez vezeti most a bizottsági adó­törekvések listáját, de az el­lenkezőjéből hasznot húzó államok - például Luxem­burg - egyelőre nehezen bír­hatók kompromisszumra. Adóügyekről állítólag szó lesz az EU és a tagjelöltek szombati közös ebédjén is. A kormányfők újfent üd­vözölték a közös pénz január elsejei bevezetését. Többen emlékeztettek arra, hogy ez történelmi esemény, mert az EU-tagállamok integrációjá­nak fokozódását jelenti. A közös pénz bevezetése növe­li a gazdasági stabilitást, gyorsítja a növekedést, és segít a munkanélküliség el­leni harcban - méltatták a lé­pést a kormányfők, még azok is, akiknek hazája egyelőre nem adja fel nem­zeti valutáját. A jövő évtől összesen tizenegy uniós tag­állam használja az eurót, Görögország, Svédország, Dánia és Nagy-Britannia marad ki. De Silguy bejelentette, hogy néhány tagországból már megérkeztek a kötelező­en benyújtandó gazdaságpo­litikai tervek, az euróövezet­ben immár stabilitási prog­ramnak nevezett csomagok. Ezek alapján mond majd vé­leményt a bizottság a gazda­sági összetartás állásáról, il­letve javasolhatja a büntetést is az euróövezet működését garantáló feltételek - a ma­astrichti kritériumok - nem teljesítésének esetére. • Bécs (MTI) Pénteken Bécsben elké­szült az Európai Unió és Svájc átfogó megállapodása. Az 1994 óta tartó tárgyaláso­kon a személyek szabad áramlása, a szárazföldi közle­kedés-szállítás, a légi közle­kedés liberalizálása, a mező­gazdasági piacok elérhetősé­ge, a nem vámjellegű keres­Az EU és Svájc kedelmi korlátozások, a köz­beszerzés és a kutatás témái szerepeltek. Péntekre virradóra hárítot­ták el Bécsben az utolsó por­tugál kifogásokat, amelyek a személyek szabad áramlásá­ra, a portugál állampolgárok hátrányos svájci megkülön­böztetésére vonatkoztak. A fő akadály már a hét ele­jén elhárult azzal a brüsszeli kiegyezéssel, amely lehetővé teszi 2005-től a negyventon­násnál nagyobb kamionok át­haladását Svájcon, 200 eurós díj ellenében. A héten még Franciaországnak is voltak ki­fogásai az ellen, hogy a svájci légitársaság utasokat vegyen föl Párizsban Zürich-Pá­rizs-London járatára, vagy hogy járatot indítson két EU­tagállam között. A francia kormány végül is hozzájárult az európai légtér megnyitásá­hoz Svájc számára. •0- RUPESKY Egy lépcsővel feljebb! AZ UJ ASTRA SEDAN 3 027 500 Ft-tól! Alapfelszereltség: sebességérzékelő, szervokormány,. 2 légzsák, Blaupunkt rádiós magnó 6 hangszóróval, távirányítós központi zár, hátsó fejtámlák, osztott hátsó ülés, 195/60R15-ÖS gumiabroncsok, 12 éves korróziógarancia stb. KEDVEZŐ HITELFELTÉTELEK, AKÁR KAMATMENTESEN IS! 6728 Szeged, Fonógyári út 2-4. Tel.: 62/424-800. Fax: 62/424-888. A NAGY SIKERŰ PRODUKCIÓ MEGTEKINTHETŐ DESZKEN, A SPORTCSARNOKBAN 1998. december 12-én, 16 órától, CSONGRÁDON, A SÁGHY MIHÁLY SZAKKÖZÉPISKOLA tornacsarnokában 1998. december 12-én, 20 órától. Sztárvendégek: Korda György, Balázs Klári, Csonka András. Jegyek a sportcsarnokban és az iskolában válthatók. Koszorúzás • Párizs (MTI) Antall József néhai magyar miniszterelnökre emlékeztek a francia fővárosban. Pierre­Christian Taittinger kerületi polgármester, korábbi minisz­ter, Szombati Béla nagykövet, valamint az Antall József Ba­ráti Kör több tagja és a párizsi magyar kolónia képviselői megkoszorúzták az 1993-ban elhunyt kormányfő emlékét megörökítő emléktáblát. A francia főváros XVI. kerületé­nek egyik parkjában elhelye­zett márványtábla felidézi a Magyar Köztársaság első de­mokratikusan megválasztott miniszterelnöke munkásságát, valamint édesapja, idősebb Antall József tevékenységét, aki a II. világháború idején sok üldözött életét mentette meg. Elrabolt főügyész • Groznij (MTI) Elrabolták Manszur Tagi­rov csecsen főügyészt Groz­nij, a csecsen főváros közelé­ben. A főügyész gépkocsin, testőreinek védelme mellett egy közeli rokonának temeté­sére ment szülőfalujába, Ku­lariba, amikor ismeretlenek 30 kilométerre a fővárostól feltartóztatták. Jól értesült grozniji források szerint az emberrablás összefügg a négy nyugati túsz nem régi kivég­zésével. A túszoknak eddig csak a levágott fejét találták meg. A csecsen hatóságok őrizetbe vettek egy személyt, aki a gyanú szerint a túszej­tőkhöz tartozik és egy iszlám csoport tagja. Tagirovot azért rabolták el, hogy kicseréljék. Szolzsenyicin visszautasította • Moszkva (MTI) Az orosz elnök pénteken a Szent András apostol érdem­rendet adományozta Alek­szandr Szolzsenyicin világhí­rű orosz írónak, aki ezen a na­pon töltötte be 80. életévét. A kitüntetésről - amelyet Alek­szandr Szolzsenyicin az in­doklás szerint a hazáért tett ki­emelkedő szolgálataiért és vi­lágirodalmi jelentőségű mun­kásságáért kapott - Dmitrij Jakuskin orosz elnöki szóvivő számolt be. Szolzsenyicin visszautasította a kitüntetést. Illetékesség • London (MTI) Pinochet volt chilei elnök pénteken a londoni bíróságon kijelentette: a chilein kívül nem ismeri el más joghatóság illetékességét, így a londoni bíróságét sem. Pinochetet a spanyol kiadatási kérelemmel kapcsolatban idézték be a ke­let-londoni Belmarsh bírósá­gára. Farkas Csaba A kapu Több mint évtizede letűnt világ idéződik föl A kapu című novelláskötet olvasói előtt szuggesztív stílusban, érzékletes-színesen. Lapunk munkatársa, Farkas Csaba hisz abban: a szépirodalom és az újságírás párhuzamosan is művelhető. A Délmagyarország Kft. által kiadott kötet a jövő héten már megvásárolható Szegeden a Bálint Sándor, a Radnóti, a Sík Sándor s a Tolkien könyvesboltokban, a Délhír Rt. több pavilonjában, és a Sajtóházban. Szintén kapható Hódmezővásárhelyen, a Lord-Extra Kft. üzleteiben és Makón, a Könyvbutikban. Megrendelhető a 80-821-821­es, ingyen hívható telefonszámon; levélben a szer­kesztőség címén: Délmagyarország 6740 Szeged, Stefánia 10., a borítékra írják rá: Terjesztési csoport, A kapu. A kötet ára 440 forint, plusz postaköltség. ÉRDEMES ELOLVASNI! • EU-csúcs: foglalkoztatás és euró

Next

/
Oldalképek
Tartalom