Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-10 / 289. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1998. DEC. 10. 1r 10-en eT"ll er reggj^ggwIn'Ptöl este hatig f 6rá„^®MILLIÓT ÉR Hs^^encse. Mö|t aká^óránként is milliomos lehet. Ötös-, hatoslottóval vagy kenóval. Az ember joga L assan lepergő századunk egyik meghatározó vív­mánya az emberi jogok deklarálása. Igaz, csak fél évszázaddal ezelőtt, 1948. december 9-én, hirdették ki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, s azt bi­zony az indulásnál alig egy tucat ország Irta alá, még­is jelentős mérföldkő az ember megbecsülésének, testi­lelki kiteljesedésének útján. Fél évszázad után is még mindig vannak a világon olyanok, akiknek borsódzik a hátuk, ha az emberi jo­gokról hallanak. Például Kína. Jómagam ezen különö­sebben nem is csodálkozom. Aki ugyanis egy olyan vé­rengzéssel „dicsekedhet", mint az 1989-es Tienanmen téri, akinek lyukas petákot sem jelent az emberi élet sem, az nyilván ugyanígy értékeli az emberi jogokat is. A Nagy Rizsmezők Országa - furcsamód - nem mulasztja el megemlíteni, hogy: a nyugati demokrácia helytelen emberjogi értelmezéséből fakadóan a fejlődő országok nem kapják meg a számukra szükséges gazdasági segít­séget! Pedig hát - ahol az emberi méltóságnak nincs be­csülete, ott fejlődés sincs. Meg igazi béke sincs. Nézzünk csak szét magunk körül, vagy vegyük számba a világon a demokráciát, természetszerűleg az emberi jogokat is még lábbal tipró egyeduralkodókat, akkor láthatjuk, hogy ez a probléma a XXI. században is bőven napirenden lesz. Tja csak nem győz a józan ész azokban az orszá­Kí gokban is, amelyek még mindig veszélyeztetve érzik magukat az emberi jogok által... Telefonon is „aranyozhat". A tippvonal száma: (06-1) 224-2424­internet: www.szerencsejatek.hu^ A nyerte^lWÍS&Wazo 11 ositó számát mindkét naprafflByC^^tól kezdve óránként közli - a K^SPmF.a Kossuth Rádió. A J RészllwkSa lottózókh.111. 4M IÓK VÁRJÁK! < 1 SZERENCSEJÁTÉ Új kormányfő • Ulánbátor (MTI) Új kormányfője van Mon­góliának: a parlament elfogad­ta Zsanlavín Narancacran je­lölését, s ezzel várhatóan vé­get ér a csaknem öthónapos belpolitikai válságnak. A 41 éves Narancacrant - aki mér­nöki képesítést szerzett, jelen­leg pedig a főváros, Ulánbátor polgármestere - a kormányzó Demokratikus Szövetség je­lölte a miniszterelnöki tiszt­ségre. Cahjagín Elbegdorzs kormányfő júliusban mondott le egész kabinetjével együtt egy bankfúzióval kapcsolat^ vita miatt. A kormánykoalíció előző jelöltje Szanzsászüren Zorig volt, ám őt brutális mó­don, baltával megölték. Elutasítás • Belgrád (MTI) Egy nappal a függetlenség­párti koszovói albánok után Belgrád is elutasította Chris­topher Hill amerikai közvetítő legújabb tervét a tartomány válságának rendezésére. „Az amerikai terv szerint Koszovó az albánok állama lenne, akik az élet minden területén és minden állami intézményben uralkodnának" - jelentette ki Ratko Markovics szerb mi­niszterelnök-helyettes. Szerin­te Hill terve Jugoszlávia újabb feldarabolását és egy új szö­vetségi egység létrehozását eredményezné, azzal a távlat­tal, hogy az idővel önálló ál­lammá válna. Érvek • Washington (MTI) A Fehér Ház jogászai 11 órán keresztül érveltek a kép­viselőház igazságügyi bizott­sága előtt amellett, hogy Bili Clinton - bár vétkes magatar­tást tanúsított a Monica Le­winskyval folytatott viszonyá­nak leplezése során - nem kö­vetett el olyasmit, ami indo­kolná az alkotmányos felelős­ségre vonást, végső esetben a hivatalából való eltávolítást. Az elnök jogászai hangsú­lyozták, hogy Clinton őszin­tén megbánta tetteit, az oko­zott fájdalmakat és károkat. Légitámadás • Bejrút (MTI) Izraeli harci gépek szerdán reggel támadást intéztek pa­lesztin állások ellen Bejrúttól 15 kilométerre délre. Két izra­eli gép egy-egy levegő-föld rakétát lőtt ki a Bejrúttól délre fekvő dombokra, ahol az Ah­med Dzsibril vezette Népi Front Palesztina Felszabadítá­sáért - Főparancsnokság nevű szervezetnek vannak állásai. Két másik izraeli katonai re­pülőgép a támadás idején kis magasságban elszállt a libano­ni főváros déli negyedei felett, az egész városban hallható hangrobbanást okozva. Intifáda • Gáza, Tel-Aviv (MTI) A megszállt palesztin terü­leteken zárva maradtak a bol­tok és az iskolák szerdán, az Izrael elleni népfelkelés, az Intifáda 11. évfordulója alkal­mából. Palesztin fiatalok szer­dán több helyütt kővel meg­dobálták az izraeli rendőrök járműveit. Összetűzések vol­tak Betlehem, Rámalláh, Jeri­kó, Hebron és Kelet-Jeruzsá­lem utcáin. Az izraeli katonák könnygázgránátokkal vála­szoltak és gumiköpenyes acél­lövedékekkel lőttek a tünte­tőkre. 19 palesztin megsebe­sült, hármuk állapota súlyos. • Négy órán át tartott a kihallgatás Biztonságban a volt elnök Biztonsági örök és „érdeklődök" vették körül Suharto volt indonéz államfő személygépkocsiját, miután a politikust négy órán át hallgatták ki a föállamügyészi hivatalban. A 77 éves exelnököt azzal vádolják, hogy 32 éven át tartó uralma alatt több milliárdos vagyont halmozott fel és rokonait, barátait különböző kedvezményekben részesítette. (MTI Telefotó) • Vörös posztó Kína és az emberi jogok • Peking (MTI) Kína a szokásosnál is éle­sebb hangú kirohanást inté­zett a nyugati államok által folytatott „emberi jogi politi­ka" ellen az angol nyelvű China Daily hivatalos napi­lap hasábjain. „Uralmuk további kiter­jesztése végett" a nyugati ál­lamok azt követelik a fejlő­dő országoktól, hogy az em­beri jogok és a demokrácia általuk meghatározott fogal­mát fogadják el, s az így ér­telmezett emberi jogok felté­teléhez kötik a gazdasági se­gítséget - idézte az AFP a cikket, amelynek megjelené­se időben egybeesik az Em­beri Jogok Egyetemes Nyi­latkozata kihirdetésének öt­venedik évfordulója alkal­mából rendezett első meg­emlékezésekkel. Kína elsősorban azt kifo­gásolja a nyugati országok politikájában, hogy azok az emberi jogokat a fejlődő or­szágokra gyakorolt politikai nyomás eszközéül használ­ják; de a kelet-európai orszá­gokban végbement jelentős változásokat és a Szovjet­unió felbomlását is az „em­beri jogi politika" számlájára íija. Peking az „emberi jogok­kal" a „fejlődéshez való jo­got" állítja szembe, továbbá az egyes országok vallási, társadalmi, kulturális sokszí­nűségét, amelynek következ­tében „nem létezik az embe­ri jogok egyetemesen elfoga­dott meghatározása". • Bányászok a minisztériumban Vita a nyugdíjkorhatár miatt • Varsó (MTI) Bányászok szállták meg szerdán délután a lengyel munkaügyi minisztérium épületét, hogy ezzel próbál­ják kikényszeríteni a nyug­díjtörvény rájuk vonatkozó rendelkezéseit. A bányászok Tajvani nem • Peking (MTI) Peking tiltakozott amiatt, hogy Tajvan egyik városában népszavazást tartottak a múlt héten a Kínával való újra­egyesülés kérdéséről. A Taj­nanban rendezett referendum elutasító eredményt hozott, vagyis azt mutatta, hogy a vá­ros szavazóinak többsége nem kívánja Kína és Tajvan újra­egyesülését. Kína figyelmez­tette a sziget hatóságait, hogy a „tűzzel játszanak", ha nép­szavazási kérdést csinálnak az újraegyesülésből. azt követelik, hogy 25 éves munkaviszony után korra való tekintet nélkül nyugdíj­ba vonulhassanak. A tör­vénytervezet ezzel szemben a 65. életév eléréséhez köti a nyugdíjjogosultságot. A bányászok leszögezték: csak akkor hajlandók az épület békés elhagyására, ha a miniszter a korábbi ígére­teknek, valamint a bányá­szok szociális védelmének megfelelő nyugdíjtörvényt terjeszt a parlament elé. Longin Komolowski, a munkaügyi és szociális tárca vezetője tárgyalásokat kez­dett a tüntetők képviselői­vel. A megbeszélések zárt ajtók mögött folynak, min­daddig, amíg nem sikerül megoldást találni a nézetel­térésekre. • Constantinescu megelégelte... Kivégzés a stadionban? • Bukarest (MTI) A román politikai élet­ben nincs helyük a felelőt­len, szélsőséges politiku­soknak - hangsúlyozta Emil Constantinescu ro­mán államfő a román al­kotmány napján tartott ünnepi beszédében. A szerdai román sajtóban volt olyan lap, amely sze­rint az elnök - anélkül, hogy néven neVezte volna - a Nagy Románia Párt el­leni harcra szólított fel. Constantinescu beszédében elsősorban a román demokrá­ciát, az alkotmányos értékeket fenyegető veszélyekre figyel­meztetett. Ennek kapcsán kije­lentette: „Vannak olyan politi­kai erők, amelyek távolról sem a demokratikus intézmények tekintélyének erősödésében ér­dekeltek, éppen ellenkezőleg, azok hitelességének lerombo­lásán fáradoznak". „Vannak politikusok, akik nyíltan beszélnek arról a szán­dékukról, hogy koncentrációs táborokat akarnak felállítani, rögtönítélő bíráskodást akar­nak, be akarnak tiltani egyes politikai pártokat, és politikai ellenfeleiket börtönbe akarják zárni. Arról beszélnek, hogy a stadionokat bírósági tárgyalá­sok és kivégzések színterévé kell változtatni, vagyonelkob­zást terveznek" - folytatta Constantinescu. A román államfő szerint ezek a politikusok a pluraliz­mus, a hatalmi ágak szétvá­lasztása ellen vannak, azt akar­ják, hogy a tulajdon ne legyen sérthetetlen, adják fel az ártat­lanság vélelmének elvét. Konf­liktusokat akarnak az országon belül, és konfliktusokat akar­nak a szomszédos országgal, azt szeretnék, ha az együttmű­ködést és megértést a sovinisz­ta gyűlölet váltaná fel. „Lehet, hogy ezeket az em­bereket a személyes bosszú­vágy és a politikai szenvedély ragadta el, ezért nem tudják, mit beszélnek. De az ilyen fele­lőtlen személyeknek nincs ke­resnivalójuk a politikában. Ha pedig hisznek is abban, amiről beszélnek, akkor olyan súlyos felelőséggel találjuk szemben magunkat, ami az egész fele­lősségteljes politikai osztály azonnali és határozott válaszát követeli meg, függetlenül attól, hogy valaki hatalmon van vagy ellenzékben. Azonnali és hatá­rozott választ kell adnia a civil társadalomnak is, mivel ez a magatartás éppen azt fenyege­ti" - állapította meg a román államfő. A szerdai román sajtó nem fordított túl nagy figyelmet az államfő figyelmeztetésére. Az Evenimentul Zilei című újság viszont úgy vélte, Constanti­nescu elnök a Nagy Románia Párt elleni harcra szólított fel. Ez a párt politikai programként hirdette meg, hogy a Romániai Magyar Demokratikus Szövet­séget fel kell oszlatni, az RMDSZ vezetőit ki kell végez­ni, s a romániai magyar tőkebe­fektetéseket el kell kobozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom