Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-06 / 260. szám

PÉNTEK, 1998. NOV. 6. SZEGED 5 Számlapanaszok. A telefonszámlákkal kapcso­latos érdeklődésekre a Déltáv illetékese elmond­ta, hogyan érdemes és kell reklamálni. Ha a fogyasz­tó úgy érzi, magas a szám­la összege, akkor a Tescó­ban lévő ügyfélszolgálati irodában telefonhívásai­nak részletes listáját szá­mítógépen, ingyen meg­nézheti. Ha a listát nyom­tatásban óhajtja, akkor a tétel nagysága szerint kell fizetnie, ez ugyanis már nincs benne az alapszol­gáltatásban. Amennyiben ezek után sem ért egyet a fizetendő összeg mértéké­vel, számlapanasszal él­het, s írásban egy hónapon belül választ kap kérdései­re. Világítás. M. M. arra hívta fel a figyelmünket, hogy az Egressy Béni utca egy szakaszán két hete nincs világítás. A lakosok bejelentették javítási igé­nyüket, ám azóta nem tör­tént semmi. A Démász il­letékese elmondta, hogy a közvilágítással kapcsola­tos problémák és műszaki hibák elhárításának 14 nap az átfutási ideje, így ha­marosan telefonálónk is számíthat az esti világos­ságra. A Démász Rt. a la­kosság türelmét kéri, az utóbbi időben ugyanis ug­rásszerűen megnőtt a köz­világításhoz kapcsolódó panaszok száma. PANNON GSM »»»»» Al élv«Ml. Lázár Sándorné: A legnagyobb örömöm, amikor anyák napján felköszöntenek. (Fotó: Schmidt Andrea) Közel másfél száz vak, gyengénlátó és halmo­zottan sérült ember él az újszeged! Vakok Intéze­tében. A gondozottak át­lagéletkora hetvenkilenc év, minden második lakó teljesen vak. Hetvenöten gondoskodnak róluk úgy, hogy majdnem ott­hon érezhetik magukat. Sokan azt gondolják, ami­kor bezárul az újszegedi Va­kok Intézete súlyos vaskapu­ja, a fény sem hatol át rajta. Pedig odabent nincs örök sö­tétség. Sőt. A vakok otthona vidám, napsütéses hely. S bár a fénysugarakat a leg­több lakó nem a szemével látja, azok mégis ott vannak, meleget sugározva. A Va­kok Intézetében legföljebb csak a kívülről jövő látók té­vedhetnek el. A bentlakók semmiképpen, hiszen a fo­lyosókon futó szőnyeg min­denhová elvezeti őket, fino­man jelezve a kanyarulato­kat. A szobákat is könnyű megtalálni, az embernek csak a saját lépéseit kell szá­molnia. Egy ideig. Erzsike néni például, aki negyvenöt esztendeje a ház lakója, már „csukott szemmel" közleke­dik. A szobák során túl ott a nagyterem. Az a hely, ahol a leggyorsabban röppen el az idő. Péter bácsi - aki valami­kor régen hat hónapra szüle­tett - egy zongoradarabot kottáz a fejében. Egykor egyetemre is járt, filozófiát tanult. De az idő előhozta a koraszülötti lét kínjait. Na­gyon rosszul lát, fülében hal­A hajnal Kolléganőm kiállítására készülve rótta a Vakok In­tézetének folyosóit, amikor lépteit megismerte az egyik idős néni. Andikám - mondta - add már ide a fényké­pezőgépedet, hadd nézzem meg. Kezébe fogta, forgatta a masinát, ujjaival végigsiklott az alkatrészeken. Né­hány perc múlva elégedetten nyújtotta vissza a gépet. Megnézte... Nem világtalanok ők - vallja igaz hittel Lázár Sán­dorné, Marika. Az ő világuk gyakran színesebb, mé­lyebb érzésekkel teli, mint a látóké. Egy tizenhat esztendős vak kislánytól egyszer azt kérdezték, milyen is lehet egy hajnal? így válaszolt: „A hajnal egy olyan csodálatos dolog lehet, mint az öröm, melyet újra érzek minden jónak a kezdetén." A Vakok Intézetében gyakran van hajnal. lókészülék. A gondozónő végtelen türelemmel csévéli újra és újra az elejére a mag­nószalagot, Péter bácsi ugyanis hallására hagyatkoz­va tanulja a dallamot. Tétova ujjai egyre magabiztosabban simulnak a pianínó bil­lentyűire: megszólal a zene. Zsuzsi néni, Sanyi és Jani bácsi egy asztalnál ülnek, a zenét hallgatják, miközben nagy figyelemmel forgatják a gyermekjátékokat. De azonnal felvillanyozódnak, mihelyst meghallják az igaz­gatónő, Lázár Sándorné, Ma­rika hangját. A fal mellett sorakozó székeken ülők is fölkapják a fejüket, egy gye­rekes arcú bácsi, aki egy pil­lanatra sem nyugszik, magá­hoz öleli. „Mindig így bú­csúzik tőlem: Te vagy a leg­szebb" - bontakozik ki kar­jaiból az örökké mosolygó igazgatónő. Neki, és hetve­nöt munkatársának köszön­hető, hogy az itt élő emberek embernek érezhetik magu­kat. Szobájának ajtajában mindig ücsörög egy két gon­dozott, hogy ha csak egy né­hány percre is, de a közelé­ben lehessenek. Amikor meghallják az ismerős lépte­ket, hangosan köszöntik az „igazgató nénit." „Ezekkel az emberekkel úgy kell bánni, mint a gyere­kekkel. Óvónő voltam, egy más világból érkeztem a vak emberek közé. Legalábbis ezt gondoltam, de azután rájöt­tem, a kulcsszó itt is a szere­tet. Anyák napján minden esz­tendőben felköszöntenek a gondozottak. Ez minden ki­tüntetésnél többet ér. Mi ott­hont próbálunk nekik terem­teni, az igazi család nélkül. És ezt ők érzik. A szeretet áramlása tehát nem egyirá­nyú, én legalább annyit ka­pok tőlük, mint amennyit adok. A karácsony estéimet is megosztom közöttük, s a családom között. Mindenkihez rendkívül szorosan kötődünk. Egyik gondozottunk egy kirándulás alkalmával halt meg a Bala­tonnál. Nélküle üres volt ha­zafelé a busz. Minden erőnkkel azon va­gyunk, hogy a gondozottak teljes életet élhessenek. A legnagyobb teher a semmitte­vés. De az itt élőknek nincs idejük unatkozni. A legbete­gebbeken kívül mindenki ta­lál magának elfoglaltságot. Magnószalagról zenét, regé­nyeket hallgatnak, kirándul­nak, sőt, televíziót is nézhet­nek. Ezen nagyot nevetett egy szerelő, mégis, ez az egyik legkedveltebb prog­ramjuk." Lázár Sándorné az őket sem kímélő gondok ellenére sokat, és jókedvűen mesél az otthonról, mielőtt a jövőt venné számba. „Még dolgozom egy ideig, de előbb utóbb nyugdíjba megyek. Azon vagyok, azért dolgozom hogy értő kezek­ben, nyugodtan hagyhassam itt őket. Péter bácsi, nagyon tet­szett ám a vendégeknek, ami játszott" - simítja meg az öregember vállát a lépcsőn, miközben kikísér bennünket a másik, talán semmivel sem fényesebb világba. Lázár Sándorné közel há­rom évtizedes munkája elis­meréséül a napokban Pro Ca­ritate kitüntetést vehetett át a szociális és családügyi mi­nisztertől. Kéri Barnabás • Csongrád megyében nincs árvízveszély Rekordáradás a Tiszán Minden idők legna­gyobb áradása fenyeget a Tisza felső szakaszán. A szakemberek szerint Csongrád megyében nem alakul ki veszély­helyzet, az árhullám el­lapul, mire hozzánk ér. Rendkívüli helyzetet te­remtett az utóbbi napokban egyszerre lehullott óriási mennyiségű csapadék, s ezért a Tisza felső vidékén még az 1970-es nagyárvizet is meghaladó vízállás fenye­get. Több mint 300 ember dolgozott már tegnap Tisza­becs térségében a töltéskoro­nák magasításán, s a munká­latokhoz 60 ezer homokzsá­kot használtak fel. Csongrád megyét egyelőre nem fenye­geti árhullám, tudtuk meg Andó Mihálytól, az Alsó-Ti­sza vidéki Vízügyi Igazgató­ság osztályvezetőjétől. Ha nem esik több csapadék, s nem hullik eső a Maros vízgyűjtő területén, akkor november 16-17-e körül ér­het el hozzánk az akkor már megszelídült árhullám. A víz jelenleg is emelkedik, na­ponta mindössze 10-20 cen­tit, tegnap napközben Tisza­becsnél két óránként 40-45 centi emelkedést mértek, a tetőzést éjszakára várták! Csongrádon, Szentesen nagyobb lesz az ár, mint Szegednél, hiszen ahogy tölti fel a folyó az ártereket, úgy veszít az áradás lendületéből. Jósolni nehéz lenne, hiszen ez nagyban függ attól, hogy lesz-e még csapadék, azon­ban ha maradnak a jelenlegi állapotok, akkor még másfél métert emelkedhet a Tisza szintje, s megússzuk a leg­alacsonyabb, az első fokú készültséggel, valamint a szegedi rakpart lezárásával. Ez utóbbira 5 méter 60-as vízállásnál kerülhet sor, teg­nap délután Szegednél a Ti­sza mindössze 4 méter 53 centis volt. Akiknek az ártéren van nyaralója, vagy bármilyen ingósága, azok természete­sen ne hagyják ott értékeiket, s a jövő hét folyamán nem tanácsos a .parkoló autókat sem éjszakára a szegedi rak­parton hagyni. T. V. Vedres-hét • Munkatársunktól November 9-e és 13-a kö­zött rendezi meg a hagyomá­nyosnak számító Vedres-he­tet a Vedres István Kollégi­um diákönkormányzata és nevelőtestülete. A hét során Fontos Zoltán festőművész és Répási Jánosné kézműves alkotásaiból nyílik kiállítás, „Konyhashow"-val (Kiss István), kézműves foglalko­zással (Borbás Zoltánná), film- és videoklubbal váiják az érdeklődőket. Örkény Ist­ván: Tóthék című darabját a Móra Ferenc Népszínház Társulata mutatja be, Kátó Sándor rendezésében, vala­mint előadást tart dr. Szó­noky Miklós adjunktus az építészet, a művészettörténet és a geológia kapcsolatáról. A hét programját sportren­dezvények, tréfás vetél­kedők, táncház és népi tánc bemutatók színesítik. Világ - egyház - történelem • Munkatársunktál A Közéleti Kávéház ren­dezvénysorozatának kereté­ben november 6-án 18 órától a Royal Szállóban az egy­házról és a történelemről be­szélget dr. Eördögh István­nal Zsoldos Sándor iroda­lomtörténész. Piarista összejövetel • Munkatársunktól A Piarista Diákszövetség november 9-én, hétfőn 17 órától tartja az összejövetelét Szegeden, a Kövér Béla Bábszínházban (Tisza Lajos körút 50.). Szilvássy László tart előadást római élménye­iről. Album dr. Tóth Attilával • Munkatársunktól Ma este 22 órakor a Glo­be-TV Album című port­réműsorában dr. Tóth Attila művészeti íróval beszélget a sorozat szerkesztő-riportere: Pacsika Emília. A portréfil­met jövő szerdán 22 órakor ismétli a Globe-TV. Diagnózis a Telinen • Munkatársunktól Ma, pénteken ismét je­lentkezik a Telin tévé egész­ségügyi magazinja, a Diag­nózis 17.45-kor. Az adásban dr. Boncz István, a SZOTE Pszichiátriai Klinikájának adjunktusa beszél az utóbbi időben elszaporodó öngyil­kossági kísérletekről, vala­mint választ keres arra, hogy ai elkeseredett emberek nagy többségének útja miért vezet a belvárosi híd pilléré­re. A műsorban szó lesz még a pszichés betegségek reha­bilitációs gyógykezeléséről és a mentálhigiénés szakem­berképzésről. Betörtek a gimibe • Békéscsaba (MTI) Egymillió kétszázezer fo­rint értékben számítógépet és 60 ezer forint készpénzt lop­tak el szerdára virradó éjsza­ka a Békéscsabai Evengéli­kus Gimnáziumból. A bűnö­ző a viharsarki megyeszék­hely belvárosában lévő egy­házi gimnnázium udvara felől lévő ajtót feszítette be; a kapus szobában megtalálta a riasztó-berendezés kulcsát s azzal hatástalanftotta a rend­szert. • Három évtized a Vakok Intézetében Akik a lelkükkel látnak Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, panaszaikat ezen a héten Katkó Krisztina újságíró munka­társunkkal oszthatják meg, aki munkana­pokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-209-432­663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tár­gyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat Hir­detésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és a hir­detó'irodákban. Márton-napi libator a „Sótartóban" A halászcsárda vezetője, Ferenczi Dezső és Zemkóné Börcsök Mónika gusztusos terítékkel ad ízelítőt a Márton-napi kínálatból. (Fotó: Nagy László) • Munkatársunktól Miként a jószágokat ta­vasszal Szent György napján szokás kihajtani a mezőre, úgy ősszel Szent Mártonkor terelik őket vissza tető alá. Régen ilyenkor óriási ünnep­séget, lakomát csaptak, ami­kor bizony a mulatozásnak ­egyebek mellett - ludak tu­catjai estek áldozatul. A Márton-napi vigadalom ez­zel járt. A néphagyományok felele­venítésére, meg ételkínálatá­nak színesítésére a szegedi Roosevelt téri Halászcsárda ­ahogy az idősebbek emlege­tik, a Sótartó - Márton-napi libatorral várja vendégeit. Október 22-éig különleges étlapról választhatnak a hoz­zánk betérők - mondta Frank Sándor mesterszakács, az ét­terem tulajdonosa. Előétel­ként libamáj-pástétomot és libatepertőt kínálnak, leves­nek lestyános libalevest, avagy libagulyást macesz­gombóccal. A főételek sorá­ban található és tálalható: töl­tött libacomb, hízott libamáj roston, avagy Márton lúdja kemencében ropogósra sütve. Nem kevésbé ínycsiklandó a libasólet. Mi más lenne a desszert, mint a lúdláb-szelet, amit a hét végén a Mártonok a halászcsárda ajándékaként fogyaszthatnak el. Tiltakozó érdekképviseletek • Munkatársunktól Mint arról lapunk is be­számolt, tegnapelőtt kezdő­dött a munkaügyi tanácsok nyolcadik országos konfe­renciája a szegedi Forrás Szállóban. A rendezvény első napján Harrach Péter szociális és családügyi mi­niszter is előadást tartott, s az érdekvédelmi szervezetek munkájáról kijelentette: „Nem az a probléma, hogy a munkaügyi érdekképviseleti szervezetek léteznek, hanem az a baj, hogy gyengék." E kijelentés hatására tegnap, ugyancsak Szegeden, a mun­kavállalói oldalhoz tartozó öt érdekképviseleti szervezet sajtótájékoztatót rögtönzött. Pék Zsolt és Horváth Lajos, a Munkaerőpiaci Alap irá­nyító testületének képviselői elmondta: „A munkaügyi ta­nácsokat elszomorítja és fel­háborítja a miniszter előadá­sában elhangzott, az érdek­egyeztetésben résztvevők le­gitimitását megkérdőjelező kijelentés. A tiltakozásunk később hivatalos formát ölt."

Next

/
Oldalképek
Tartalom