Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-25 / 276. szám
14 EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1998. Nov. 25. • Élni és élni hagyni.. Dávid nem győzheti le Góliátot? Esélyegyenlőséget és új jogi szabályozást sürget a kiskereskedők érdekvédelmi szervezete. Dr. Martonosi István, a Kisosz országos társelnöke szerint ma végletes centralizáció jellemzi a hazai kereskedelmet. A „birodalmi lépegetök", azaz a multicégek áraikkal és hatalmas tökéjükkel maguk alá gyűrik a hazai kereskedőket. Ez a folyamat azonban százhúszezer egyéni- és kilencvenezer társasvállalkozót fenyeget. Többek között erről a problémáról rendeztek konferenciát az elmúlt hét végén Szegeden „Élni és élni hagyni" címmel. • Miért tiltakoznak az áruházláncok ellen a kiskereskedők? - Azért, mert az európai szokásokat messze meghaladó mértékben uralják a hazai kereskedelmet a multicégek. A tizenkét legnagyobb nyugati cég közül már tlz itt van Csongrád megyében. Ez önmagában még nem is lenne akkora baj, de a kicsik feltételei nem azonosak a nagyokéval. így sok ezer hazai vállalkozó mehet tönkre a jövőben - véli dr. Martonosi István. G A vásárlók olykor mégis a multiknak szurkolnak! - A túlkínálat átmenetileg kiélezi a versenyt, látszólag ez jó a fogyasztóknak. Ám ha mindenféle korlátozás nélkül épülhetnek kereskedelmi központok, azok a hazai vállalkozók halálát jelenthetik, s ez hosszú távon a vásárlóknak is rossz lesz. G Miért látja veszélyesKiskereskedők. „Húzás" versenyben a nagyokkal. (DM/DV-illusztráció) nek a bevásárlóközpontok építését? - Elsősorban azért, mert mindenféle kontroll nélkül működhetnek, előnyeiket kihasználva tönkreteszik a hazai kereskedőket, így azután munkanélküliséget gerjeszthetnek a kisboltok megszűnésével. Az is fontos szempont, hogy a multik legtöbbször az import és kommersz termékekkel szállnak be a versenybe, így a belföldi termelők esélyét is csökkentik. A multicégek nem szívesen állnak szóba kis- és középtermelőkkel, a nagyoktól viszont jelentős árengedményt harcolnak ki, s a kicsiket így teljesen kizárják az árversenyből. • Együtt élhetnek-e a kiskereskedők a multikkal? - Muszáj. De Szeged különösen nehéz helyzetben van, hiszen még a Belvárosban is engedélyezték a bevásárlóközpontok megépítését. Ez viszont azzal a veszéllyel fenyeget, hogy elszürkül a centrum üzlethálózata, s végül kedvezőtlenül hat az idegenforgalomra. • Mi lenne a megoldás? - Mindenképpen bizonyos korlátok közé kellene szorítani a bevásárlóközpontok építését, akár csak Franciaországban, vagy Hollandiában. Be kellene vezetni a dömpingár tilalmát, kimondani azt, hogy beszerzési ár alatt nem lehet árusítani, valamint új kereskedelmi törvényre is szükség lenne. G A kicsik hogyan vehetik fel a kesztyűt? - Úgy gondolom, a megoldás a beszerzési társaságok meghonosítása lenne, hiszen a kereskedelemben már az első lépésnél eldől szinte minden. Igaz, ennek is lehetnek hátrányai, de még mindig jobb így talpon maradni, mint az önállóságot megtartva tönkremenni. Mégiscsak furcsa az, hogy a nagyok a hazai termelőktől 30-60 napos fizetési határidőre kapják meg az árut, miközben a kiskereskedő át sem lépheti a nagyker kapuját, ha nincs a zsebe tele pénzzel. Ez sérti a versenysemlegességet. Az „élni és élni hagyni" elv lenne mindenki számára a legjobb, mert ha a kisboltok tönkremennek, az nemcsak többszázezer alkalmazottat kényszeríthet az utcára, hanem a bolthálózat elszürküléséhez is vezet, rákényszerítve a lakosságra egy egészen másfajta vásárlási stílust. Márpedig a sokszínűség a kereskedelemben is nagy érték. R. G. • Magyar Metró: a vevőm vevője is Zöld mezében sétál egy madár... A Metró vállalatcsoporton belül a Metró Holding Hungary Kft. az elmúlt években olyan eredményt ért el, amelyre okkal lehet büszke. Magánügy, ki hogyan itéli meg a „nagyok" hazai jelenlétét. A számok többet mondanak, s világosan mutatják, hogy következetesen, vagy éppen következetlenül sokat költünk náluk. Hogy került ide a Metró? Állítólag ezt is magunknak köszönhetjük, ugyanis a magyar vásárlók 5-6 évvel ezelőtt, az akkor még csak Ausztriában működő áruházakban mintegy 600 millió schillinget költöttek egyetlen esztendő alatt. A magyarországi áruházépítéseket többek között ez indokolta, 1994-ben két budapesti, 95ben a debreceni és a pécsi, 1996-ban a szegedi, miskolci és még egy fővárosi, tavaly pedig a győri áruház nyitotta meg kapuit. A hazai forgalmi adatokból kiderül, hogy miközben eltérő a multik megítélése, mégiscsak náluk vásárolunk. Akár szeretjük őket, akár nem, tavalyelőtt 92 milliárd forintot, tavaly 150 milliárd forintot, az idén pedig mintegy 180 milliárdot hagytunk ott a hazai Metró áruházak kasszáiban. Az egy négyzetméterre és az egy alkalmaJaross Tamás: Húszmilliárdot hagynak nálunk a szegediek. (Fotó: Schmidt Andrea) zottra jutó forgalom szempontjából hazánkban így egyértelműen a Metró a nyertes. A szakemberek szerint a teljesítmény azért figyelemre méltó, mert a magyar Metró a nyugat-európai leányvállalatoknál alacsonyabb árszinten dolgozik. A cég vezetői egyetlen alakalommal sem mulasztják el közölni, azt hogy ez a vállalkozók áruháza, mint ahogyan azt sem, hogy „a Metró nem vásárlási élményt kíván nyújtani". A profi vevőkör az olcsó, tartósan alacsony árak miatt látogatja a Metrót, állítólag tudja mit akar vásárolni, így nem nézelődik, hanem gyorsan végez. Hivatalos adatok szerint a forgalom 60 százalékát ők, a viszonteladók, a kereskedők, a gasztronómiai vásárlók adják. A fennmaradó negyven százalékot barátaik, rokonaik és üzletfeleik produkálják, akiket a kölcsönkártya „jogosít" pénzköltésre. Ez a fajta, kiterjesztett vásárlási lehetőség bőszíti a vállalkozókat, véleményük szerint ez bújtatott kiskereskedelem. A cég azzal érvel kölcsönkártya ügyben, hogy a vállalkozó nem mindig ér rá személyesen vásárolni, így helyettesítheti más vevő, ugyanazon cégnév alatt. Szegedet szereti a Metró, ez az ország legeredményesebb áruháza, 20 milliárdos évi forgalommal. A helyzet sajátos a külföldi vásárlók miatt, a román és szerb vevők aránya 22 százalék, ők itt legálisan költenek. Mint azt Jaross Tamás ügyvezető igazgató elmondta, a legalitás ez esetben azt jelenti, hogy egyrészt van saját vállalkozói kártyájuk a hazánkban bejegyzett cégük, cégeik után, illetve, hogy a külföldi vevő is vásárolhat itt - ez esetben például - a temesvári áruház kártyájával. Hogy ki jelent a Metró számára konkurenciát, arra az ügyvezető igazgató logikus és lojális választ ad: „Mi másféle vásárlói réteget elégítünk ki, mint általában a bevásárlóközpontok, így közvetlen konkurenciát számunkra nem jelentenek a most épülő megaáruházak." Ezt kétségtelenül alátámasztja az a tény, hogy Budapesten, a Cora és az Auchan nyitása után a Metró mintegy 10 százalékos forgalombővülésnek örvendhetett. A jövőben a Metró tovább terjeszkedik, KeletMagyarországon a meglévő szegedi és - az induláskor bezáratott, majd újra megnyíló - debreceni áruház után készül a nyíregyházi is. Budapesten az ezredfordulón adják át negyedik áruházat, Nyugat-Magyarországon pedig várhatóan a pécsi és a győri mellé kerül még zöldmezős beruházás. Katkó Krisztina • Hansa, a CBA-csoport tagja Beszerzési társaságok A beszerzési társulások szerepérö tartott előadást a pénteki konferencián Tóth János, a Hansa-Kontakt Kereskedelmi Kft. ügyvezetője, aki szerint az a legnagyobb probléma, hogy mindenki differenciálatlanul látja a kiskereskedelmet, s az átlagember is húsz négyzetméteres garázsboltokat ért alatta. Az újszegedi Mini-Mai Diszkont tulajdonosa nem panaszkodhat a szombat délelőtti forgalomra, ami kiszámítható, hiszen törzsvevőket szolgálnak ki. Öt százalék plusz-mínusszal bármikor megbecsülhető a bolt napi bevétele. • Milyen oka lehet annak, hogy a garázsüzletekkel azonosítjuk a kiskereskedelmet? - Az elterjedtségük, de tudni kell. hogy a közepes méretű - kétszáz és ezer négyzetméter közöttiek - adják a magánkereskedelem forgalmának hetven százalékát. Mondom ezt azért, mert mi is garázsbolttal, azaz napi 250-300 vevővel indultunk, s jutottunk el a közepes mérethez, vagyis a másfél-, kétezer vevőhöz, ahol már értelemszerűen a kosárátlag is magasabb. A közepesek az igazi bevásárlóboltok, ezek fejlődőképesek a magánkereskedelemben. G Milyen jövő áll a kis üzletek előtt? - A specializáció. A néhány tízemeletes tömbre alapozó bolt el tudja ugyan tartani a családot, győzi a rezsit, de bajba kerülhet, ha egy új hűtőt kell vennie. Mondhatnám, hogy nálunk nem errefelé megy a világ, miközben tudom, hogy nyugaton, valamiféle ellenkező tendencia is kibontakozóban van. Hollandiában például nagyon erős a kiskereskedelem szabályozása, így lehet ugyanott 150 évig egy családi pékség, vagy nyithatja meg második játékboltját 120 évvel az első után egy dinasztia. Nálunk más a tempó. • Hogyan működik ma Magyarországon egy beszerzési társulás? - Úgy, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a kis, hanem a közepes méretű üzleteket tömörítik. A CBA amely egyébként egyszerűen az ABC megfordítása - az ötödik legnagyobb vállalkozás és beszerzési közösség, s ennek tagja a szegedi CBAboltok áruellátását koordináló Hansa-Kontakt Kereskedelmi Kft. is. Kicsi boltokkal indultunk, s úgy fejlődtünk, hogy közben nem veszítettünk egyetlen kollégát sem. Négy évvel ezelőtt hét bolt évi félmilliárd forintos forgalmat produkált, ma a CBAhoz harminc üzlet tartozik a megyében és az éves forgalom három és fél milliárd forint körül alakul. • Az olcsóbb beszerzési lehetőség nem vonz új tagokat a Hansa klubjába? - Rengeteg az érdeklődő, de azt mondjuk nekik, hogy a beszerzési közösségek nem jótékonysági intézmények, s csak gazdaságilag megalapozott vállalkozások lehetnek a tagjai. A CBA-nak például 340 boltja van szerte az országban, s ezek készfizető kezességet vállalnak egymásért. Szóval nem olyan egyszerű az új tag felvétele, négy jelentkezőből átlagosan egynek sikerül bejutni. Tönkremenőfélben levő vállalkozást még akkor sem látunk szívesen, ha velünk esetleg túllendülne a holtponton és egyenesbe jönne. Nincs jogunk kockáztatni a többiek befektetett pénzét. A szállítók persze tisztában vannak a CBA készfizető kezességével, s ez erősíti a pozíciónkat. • Milyen piacon tudott még teret hódítani a Hansa? - A Fűszért helyett fel tudta vállalni a megye kiskereskedőinek ellátását, már ami a kiszállító nagykereskedelmet illeti. A multik ugyanis nem szállítanak ki. sehol Európában. Jó időben voltunk jó helyen. K. A. Díjmentes, 64 kbps bérelt vonali internet-elérés a fisamé) -nél! Ha december 15-ig megrendeli O Év végéig díjmentesen használhatja! Az alaphálózati hozzáférés kiépítését is díjmentesen vállaljuk! Egyszeri díjakat sem kell kifizetni! ' Azokra az előfizetőkre vonatkozik a kedvezmény, ekik az üzemeltetést legalább 1999. december 31-ig vállalják! 6720 Szeged, Feketesas u. 28., http://wvjw.tiszanet.hu