Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-21 / 273. szám

Az ú\ kor-hely leves F eszem észre: mostanában valami különös vonzá­sa van az úgynevezett beszélgetős műfajoknak a televízióban, amikor mozdulatlan háttér előtt mozdu­latlan ember beszél, csak a szája mozog, esetleg de­rékból még. Ilyen televíziós esszé műfajú Czakó Gá­bor Beavatás című sorozata a Duna tévén, amelyben hétfőn éjszaka az örök ifjú homo venalisról beszélt, ami áttételes folytatása ugyebár a homo sapiens­nek. A homo venalis szabatosan áruembert jelentene, azaz e kor emberét. Czakó Gábor azt is mondta még, hogy az emberi életnek ilyen rossz feltételei még so­hasem voltak a történelem folyamán. Azaz válság van. Hamvas Béla meg, ugye, volt oly kedves anno kifejteni, hogy válság mindig is volt, csak épp a vál­ságban épp akkor benne élők hegyezik ezt túl, hogy az ő koruk válsága minden eddiginél válságosabb válság. Kedvünk szerint válogathatunk tehát. Énnekem meg az a teóriám, legyen az bármilyen műfajra téve, hogy ez így fél munka. Amikor a boxolót kiütik, azt sem hagyják kétségek között élete végéig, hogy akkor az elterülése mit jelent a számára, hanem van olyan kegyes a bíró és eredményt hirdet, fölemeli amaz ke­zét, hogy tudassa a kiütöttél, veszített, és legközelebb tessék jobban fölkészülni, több dzsúszt és proteint en­ni. Vagyis bármilyen lehangoló eredményre jutunk a világ-ember és az ember-világ közös ábrázatát bá­mulva, éppen arra lennének jók és használhatók az efféle jegyzetek, hogy a viszonylag statikusan fölépí­tett korleletből kikeverjen nekünk egy mégis élhető, dinamikus változatot. Konyhanyelven: bármiket is dobjanak elé a kony­hapultra, abból csináljon nekünk vacsorát a mester­szakács. Mert ha csak fölsorolja, milyen alapanyagai van­nak, abból még a többség ehetetlent kotyvaszt. Tehát, kedves mesterszakács, mindenki tátott szájjal várja, milyen ízeket hoz majd az új kor-hely levesed. Felmérés és közlekedés • December elején döntenek a honatyák ítélet az ítélőtáblákra? Dr. Fedor Attila szerint az ítélőtáblák gyorsítanák a bírósági eljárások menetét. (Fotó: Miskolczi Róbert) • DM-információ A Szegedi Közlekedési Társaság felkérésére az ASK FOR Bt. piackutatást végez a helyi tömegközlekedéssel és a fizető parkolási rend­szerrel kapcsolatban. Az SZKT kéri a lakosság köz­• Munkatársunktól Nemcsak egyetlen kor­osztály képviselőit akarja szórakoztatni Varga Rita. a Szegedi Divatszínház meg­alapítója. aki legfrissebb vállalkozásával nem kisebb fába vágta fejszéjét, mint hogy Szegedre csábítsa a magyar könnyűzene legna­gyobb sztáijait. Sikerrel járt. hiszen de­cember 6-án, az újszegedi Sportcsarnokban a Miklós­napi Mikulás-partyn a Bon­bon, és a Back to Black mellett színpadra lép a főnixmadárként újjászületett Cserháti Zsuzsa is. A fölsorolás bizonyítja, hogy az „elsőkoncertes" Podmaniczky Szilárd reműködését. Minden vá­laszadónak apró ajándékkal kedveskednek majd. A felméréssel kapcsolatos észrevételeiket a társaság közönségkapcsolati irodáján kérik bejelenteni (telefon: 485-495). szervező minden korosz­tályra gondolt, a tinik mel­lett középkorúak is megta­lálják majd kedvenc dalla­maikat. A vidámság sem marad­hat távol Mikulás napján, Galla Miklós ezért saját névnapját a szegediekkel ünnepli majd. A Holló Szín­ház társulata időről-időre visszatér majd a színpadra, „drámai" jelenetekkel színe­sítve a koncertet. Az esztendő egyik leg­utolsó, és talán legnagyobb szabású szegedi könnyűze­nei bulijára a Kárász utcai színházi jegyirodában, illet­ve a sportcsarnokban vált­hatók jegyek. Halálos Az alkotmány tavalyi módosításában szere­pelt, hogy negyedik bí­rósági szintként létre­hozzák Magyarorszá­gon az ítélőtáblákat, ezt a bíróságok szerveze­téről szóló törvényben is rögzítették. A városi és megyei bíróságok vala­mint a Legfelsőbb Bíró­ság közé ékelődne be regionális szereppel, ki­zárólag fellebbezések elbírálására. Az Orbán­kormány álláspontja szerint azonban ez csak lassítaná az igazság­szolgáltatás menetét, ezért nem javasolják az ítélőtáblák felállítását. A végső parlamenti döntés az ügyben december 7­én várható. Dr. Fedor Attila az Or­szágos Igazságszolgáltatási Tanács tagja, a szegedi ítélő­tábla kinevezett elnöke. Vele beszélgettünk egyebek mel­lett arról, hogy valójában miként is működne az ítélő­tábla, tényleg lassítaná-e az ítélkezés folyamatát. 9 Magyarországon mi­lyen jogtörténeti előzmé­nye van az ítélőtáblának? - Az 1860-as évek vé­gétől 1950-ig működtek ítélőtáblák - magyarázta dr. Fedor Attila. - A 1945 után öt helyen: Szeged, Pécs, Debrecen, Győr, Budapest. Most is ez az öt város van kijelölve az ítélőtáblák szék­helyeként, miként ezt tör­vényben fogalmazták meg. Továbbá azt is, hogy 1999. január elsejétől három he­lyen - Szegeden, Pécsen, a fővárosban - kezdi meg működését, a másik két vá­rosban pedig 2003-ig. Nos, ez az a törvény, amelynek hatályon kívül helyezésére tett javaslatot a kormány. • Az ítélőtáblákat a Leg­felsőbb Bíróság teher­mentesítésére, az eljárá­sok gyorsítására kívánták létrehozni. A jelenlegi kormányszakértők szerint éppen az ellenkezője az igaz, vagyis bonyolíta­nák, lassítanák az ítélke­zést. Ön hogyan látja ezt a kérdést? - Annyit tudni kell, hogy januártól csupán a civiliszti­ka területén - polgári, gaz­dasági, közigazgatási ügy­Számtalan feladat megoldása, új stratégiai elképzelések bevezetése vezethet oda, hogy a be­tegbiztosítási pénztárak, az egészségügyi szolgál­tatók, nem utolsósorban pedig a biztosítottak, a betegellátást igénybe vevők között megszűnje­nek a ma még fennálló ­elsősorban finanszírozási gondokból eredő - ellen­érzések. Egy megfelelő érdekeltsé­gi rendszer vezethet oda, hogy az OEP az egészség­ügyi szolgáltatások megvá­sárlásakor maximálisan, az európai normák szerint tudja képviselni a betegek érdekeit, hangzott el a regionális MEP-konferencián. szakban - kezdték volna meg a munkát. Az említett ügyszakokban körülbelül 4 ezer ügy került volna le az ítélőtáblákhoz a Legfelsőbb Bíróságról. Biztos, hogy ez jelentősen meggyorsította volna az ítélkezést. A dönté­sek nem egy éven túl, hanem néhány hónap alatt megszü­lethetnének. És bizony itt akadnak jelentős ügyek: csőd-, és felszámolási ügyek, amelyeknek elhúzó­dása erőteljesen kihat a gaz­dasági életre is. A Leg­felsőbb Bíróság bírálja el a cégekkel kapcsolatban be­nyújtott fellebbezéseket is, és ezek is elhúzódnak a ma­gas ügyszám miatt. Ezen is lendítenének az ítélőtáblák. És még egy fontos dolog: ja­nuártól módosult volna a polgári perrendtartás is, a nehezebb megítélésű ügyek a városi bíróságokról felke­rülnének a megyeire, ahol tapasztaltabb bírákra bízhat­nák a döntést első fokon. Ez a rendszer később a büntető ügyekben is működne. A Négy megye egészségbiz­tosítási pénztárainak szakem­berei - az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár ve­zetőinek részvételével - tar­tottak tegnap konferenciát Szegeden. A résztvevők az egészségfejlesztő kommuni­kációs lehetőségeket vitatták meg a várható EU-csatlako­zás tükrében. A stratégiai kérdések tárgyalása során el­hangzott: Magyarország a nemzeti jövedelem mintegy 10 százalékát fordítja az egészségügyi ellátásokra, fej­lesztésekre, ez azonban igen kevésnek bizonyul. Az okok kutatása között azonban nem közigazgatási perek - adó-, vámügyek - is felkerültek volna a megyei bíróságra első fokon, a határozatok el­len nem lenne helye a fel­lebbezésnek. Ráadásul min­dez azt is jelentené, hogy a városi bíróságok terhe csök­kenne, a kezdó bírák egy­szerűbb ügyekkel találkoz­nának. # Amit mond, abból az tűnik ki, hogy szükség lenne az ítélőtáblákra. Mit szól a kormány állás­pontjához az Országos Igazságszolgáltatási Ta­nács? - Rendkívüli ülésen fog­lalkoztunk a kérdéssel. A testület többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy nem ért egyet a törvény módosí­tásával, indokoltnak tartja az Ítélőtáblák bevezetését. Hozzá kell tenni, hogy az ítélőtáblák létrejöttével 63 plusz bírói állást kaptunk volna országosan. Ez a tény önmagában a bírósági ügy­intézés gyorsításának garan­ciája. csupán a fejlett országokhoz viszonyított, részben örökölt hátrányaink említhetők, ha­nem a meglévő pénzkeret nem megfelelő felhasználása is. Mint arra dr. Mikó Tiva­dar, az OEP főigazgatója utalt - majd a négy megye előadói közül is néhányan ki­tértek rá -, az OEP idei esz­tendőre tervezett 22 milliárd forintnyi deficitje várhatóan azért lesz több, mert a gyógy­szerfelhasználás óriási mére­teket ölt, valamint a fekvőbe­teg-ellátás költségigénye is indokolatlanul emelkedett. Az országos vizsgálatokból ugyanis - többek között - ki­• Az ítélőtáblákra csu­pán az elnököket nevez­ték ki, avagy a bírákat is? - Az elnököket, a helyet­teseket és a kollégiumve­zetőket már kinevezték, utóbbiak megbízása decem­ber elsejétől érvényes. A táblaelnökök - így magam is - kiírták a bírói állásokra a pályázatokat, amelyeket a szakmai kollégiumok véle­ményeztek is, az elnökök pedig közölték, kinek a pá­lyázatát fogadták el. Itt sza­kadt meg a menet, mert az áthelyezések már nem tör­téntek meg. • Mi lesz a már kineve­zettekkel, ha az ország­gyűlés leszavazza az ítélőtáblát? - Az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács rendkí­vüli ülést fog tartani, ame­lyen dönt a kinevezettek sorsáról. Nagy valószínűség szerint mindenkit visszahe­lyeznek a régi beosztásába ­mondta befejezésül dr. Fe­dor Attila. V. Fekete Sánder derült: a szövődmények gyó­gyításával elszámolt műtétek száma valójában kevesebb, mint amennyi a nyilvántar­tásban szerepel. A kórházak a hiányzó forintjaik kiegészí­tése érdekében alkalmazzák ezt a megoldást. A gyógy­szertámogatásra szánt keret pedig részben azért bizonyul szűkösnek, mert amíg a biz­tosítottak csupán 5 százaléka tartozik a közgyógyellátotti körbe, addig a gyógyszer­költségek 15 százalékát az ő szükségleteik - nem mindig indokolt - kielégítése emész­ti fel. Mindezek miatt fel­vetődött a globális költségve­• Elfogták a rablót Kisteleki rendörsiker • Munkatársunktól A Kisteleki Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztálya nyomozást rendelt el isme­retlen tettes ellen, aki Bak­son rablásra szánta el magát még november 16-án este. A falu egyik autóbuszmegálló­jában támadta Sz. I.-nét, aki­nek kezéből megpróbálta ki­tépni táskáját. Az asszony­nak sikerült a buszra felka­paszkodnia, így megúszta a támadást. A rabló azonban nem adta, néhány perccel később egy másik nó nyo­mába eredt. Az Aradi utcá­ban támadta meg áldozatát, akitől már sikerült megsze­reznie a táskáját, amelyben iratai és 4 500 forint kész­pénz volt. A kisteleki rend­őrök 1 órán belül őrizetbe vették a baksi T. Lajost, aki alaposan gyanúsítható a cse­lekmények elkövetésével. A kapitányság munkatár­sai november 19-én őrizetbe vétel mellett indítottak eljá­rást a kisteleki L. I. (46 éves) ellen. A férfit folytató­lagosan elkövetett szemérem elleni erőszakkal gyanúsít­ják. • Iskolásoknak Honvéd­vetélkedő • Munkatársunktól „A szabadságharc nagy csatáinak emlékezete" cím­mel hirdet hadtörténeti vetél­kedőt általános iskolások számára az 1848/49-es For­radalom és Szabadságharc Szegedi III. Honvédzászlóal­jának Hagyományőrző Egye­sülete. Az egyesület, mely ez év március 15. óta tíz felnőtt és tizenöt általános iskolás gyermek részvételével mű­ködik. A tagok idén ta­vasszal a szabadságharc leg­nagyobb csatáinak színhe­lyeit is fölkeresték egy lovas emléktúrán, természetesen korhű ruházatban, és fegyve­rekkel. Az egyesület által hirdetett vetélkedőre decem­ber 5-ig lehet jelentkezni. Az első fordulóban a jelentke­zők (rásbeli feladatot olda­nak meg, amely egy tesztlap kitöltéséből, illetve egy kora­beli toborzó plakát elkészíté­séből áll. A beérkezett anya­gokat zsűrizik, s a harminc legjobb pályamunka elké­szítőit a jövő év első hónap­jában megrendezendő szóbe­li vetélkedőre hívják meg. Az első tíz helyezett korabeli ruhákban és fegyverzettel részt vehet az egyesület tag­jainak tavaszi túráján, ame­lyen a 150 esztendővel ezelőtti nagy csatákra emlé­keznek. Jelentkezni a Szege­di III. Honvédzászlóalj Ha­gyományőrző Egyesülete cí­mén (6725, Szeged, Liliom utca 11.) lehet, dr. Vass László elnöknél. tésf, valamint a gyógyszer­kassza bevezetésének gondo­lata. A vita során azonban az is elhangzott, hogy a nagy hatású, korszerű, ugyanakkor drágább gyógyszerek, gyó­gyászati eszközök felhaszná­lását joggal várják el a bete­gek, de a kiadások tervezésé­nél ez nem kap elég hang­súlyt. Emellett a tényleges infláció mértékét sem sza­badna figyelmen kívül hagy­ni. Ezért - az ellenőrzések fokozása mellett, illetve he­lyett - egy mindenre kiter­jedő információs hálózat lét­rehozására lenne szükség. (Mikó professzorral készült interjúnkban, a jövő héten részletesebben kitérünk né­hány közérdeklődésre számot tartó kérdésre.) N. Rács Judit •V-.y. Cserháti Zsuzsa és barátai gondoskodnak a party jó hangulatáról. (Fotó. Miskolczi Róbert) • Party a Sportcsarnokban Sztárokat hoz Szegedre a Mikulás • Regionális MEP-konferencia Az egészségügy betegségei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom