Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-20 / 272. szám

PÉNTEK, 1998. Nov. 20. KAPCSOLATOK 11 • Fedezékbe> szavaznak,,.! Gutenberg iskolája Előzmények: a Kossuth Zsuzsanna középiskola fedél nélkül marad, mert épületét az önkormányzat visszaadja a jezsuita rendnek. A középiskola nem akar a város szélére költözni, a város sem akar pénzt költeni az iskolára, ezért egy nagyon intelligens megoldás jutott eszükbe, melyről mostanában szavaz a közgyűlés: megszüntetnek egy belvárosi általános iskolát, és lám, mindjárt lesz szabad épület. Annak, hogy pont a jó hirú Gutenberg János Altalános Iskola a kiválasztott áldozat, semmiféle pedagógiai, szakmai indoka nincs, és az enyhén szólva erőltetett gazdasági indokok is erősen megkérdőjelezhetők. Az ötlet, hogy egy olyan színvonalasan működő általános iskolát, mint amilyen a Gutenberg, megszüntessenek, elképesztő és felháborító. Mindenféle pedagógiai, szociológiai, emberi meg egyéb érveket lehetne felsorolni, amelyek ez ellen a bűntett ellen szólnak, de a sebtében összehívott értekezleten, melyen a szülők szerettek volna elfogadható érveket hallani az önkormányzat oktatási bizottságának tagjaitól, ennek semmi értelme sem volt. Egyrészt azért nem volt értelme, mert amíg a szülők a gyerekekre, pedagógiára hivatkoztak, ők négyzetméterekről beszéltek, másrészt meg azért, mert köztudott, hogy jelen esetben a négyzetméterek sem olyan nagyon fontosak. Sokkal fontosabb az, hogy ha valaki nem kellett ennek az iskolának, akkor most, hatalmával visszaélve, bosszúból megmutassa: el tudja intézni azt, hogy iskola se legyen. Meg nyilván az sem utolsó szempont, hogy az orvostanároknak nincs ínyükre, hogy a város szélére jáijanak órákat tartani. Inkább a nyolc-tízéves gyerekeknek okozzunk utazási gondokat! Emberileg ezt mind meg lehet érteni. Én csak azt nem értem, hogy az új hatalom, amely a korrupció és a hivatali visszaélések ellen hirdetett harcot, miért asszisztál ebben a dologban. Mert, ha nem is vagyunk mindannyian képviselők, azért tudjuk, hogyan működnek ezek a dolgok. A képviselő urak és hölgyek arra szavaznak, amit eléjük raknak. Dehogy fognak ők azon töprengeni, hogy esetleg egy problémából nem biztos, hogy bölcs dolog kettőt gyártani. Nem elég az, hogy bizonyos történelmi okok miatt, amelyeket most hadd ne taglaljak, egy iskola épület nélkül marad, és ezzel egy mintegy négyszáz tanulós intézmény arra kényszerül, hogy új fedél után nézzen, fokozzuk inkább tovább a bajt! Tegyünk tönkre még egy iskolát, csapjunk ki az utcára még négyszáz gyereket, szóljunk szét egy tanári kart, mert ezek már amúgy is túl jól csinálják a dolgukat! Kit érdekel az, hogy sok-sok év kellett ahhoz, amíg ennek az iskolának kialakult az arculata, kit érdekel az, hogy az iskolacserével a gyerekek oktatásának folytonossága megtörik, és • •• emiatt sokan közülük nem azok lesznek, akik lehetnének. Mindannyian tudjuk, hogy az általános iskolák ma már nem egységes program szerint dolgoznak, de hát mit nekünk! Az eddig matematika szakos diákok majd átiratkoznak, például, egy testnevelés szakos általános iskolába. Ugyan már, pitiáner problémák, ne foglalkozzunk vele. Ennyi és ennyi négyzetméter kell, punktum. Mert sok a 150 millió, amiből el lehetne helyezni a fedél nélkül maradt iskolát. Körülbelül egy harmad millió gyerekenként és tanáronként. Túl sok egy szegedi polgárért, meg a szegedi oktatásért. Az említett értekezleten a választóknak alkalmuk volt találkozni a választottjaikkal. Megdöbbentő volt rájönni, hogy még csak nem is ugyanazt a nyelvet beszéljük. Amíg a szülők megpróbálják elmagyarázni, hogy miért íratták ebbe az iskolába a csemetéiket, addig a hivatalosság arról beszél, hogy sok a 35 iskola Szegeden. Ha arra hivatkozunk, hogy az oktatási törvény szerint nem lenne szabad 25 főnél nagyobb létszámú osztályokat indítani, úgyhogy nem sok a 35 iskola, akkor azt állítják, csökken a szegedi általános iskolások száma. Ha azt mondjuk, nem csökken, sőt ebben az iskolában növekszik a tanulók létszáma, akkor arról beszélnek, hogy kevés az iskolában a körzetes gyerekek száma. Ha arra hivatkozunk, hogy a szabad iskolaválasztásban meg a tagozatos általános iskolák korában nincs értelme a körzetekre hivatkozni, akkor azt kérdezik, jó, ha nem a Gutenberget, akkor melyik iskolát szüntessék meg. Mert csak a megszüntetéshez értenek, új értékek létrehozásához nem. Megpróbálják velünk elhitetni, hogy egyben maradnak az osztályok, csak más iskolák épületeibe szólják szét őket, de azt nem akaiják meghallani, hogy a gyakorlatban ez kivitelezhetetlen, mert a matematika tagozat miatt a környező falvakból beutazó kisgyerekeknek túl nagy megterhelést jelentene a Mars térről valamelyik lakótelepi iskolába utazni tovább, és emiatt kénytelenek lesznek elhagyni az osztályukat. Az a cinizmus és irónia, amivel az oktatási bizottság képviselőnői fogadták a támadásokat, az a gőg, amivel burkoltan tudomásunkra adták, hogy a fejünk tetejére is állhatunk, akkor is úgy lesz, ahogy ők akarják, és minket legfeljebb négy év múlva kérdeznek meg majd ismét, nyilvánvalóvá tette, hogy a demokrácia még mindig csak látszatszinten működik ebben az országban. Szembetaláltuk magunkat a ténnyel, hogy a polgári demokráciát hirdető hatalom szegedi képviselői néhány hónap alatt olyan diktatórikus rezsimet alakítottak ki, hogy rossz belegondolni, mire lesznek még képesek az elkövetkező négy évben. Eddig csak azt sikerült megmutatniuk, hogy a rombolásban rendkívül tehetségesek. Építeni vajon tudnak-e? Eriauer Csaba, kettő darab érintett egyed édesapja l A hét fotója Szitakötő vagy szúnyog A szegedi szűnyogirtási szakmai nap alkalmából szállt le a Széchenyi tér gyepszőnyegére a nyári hadjárat egyik főszereplője, egy Kamov-26-es kéthajtóműves helikopter. A vérszlvó-ritkltással megbízott Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. idén 33 millió forintot költött védelmi célokra. A „kemény kéz" politikáját alkalmazták, s nem haboztak bevetni a légierő legkorszerűbb technikáját sem. Az egyik szúnyogirtó szakember éppen a „szitakötő" légcsavaijának beindításán szorgoskodik. Az alsó propeller megtekerése még egyszerűnek látszik, a fölső csavar „kurblizásához" azonban még ugrani is kell egy kicsit... Ny. P. Ezt a rovotunkot olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalojonak tiszteletben tartósával, szerkesztett formában jelentetjük meg* Az Ht közölt írások szerzőik mogonvelemenyét tükrözik. I BÉUlMÍMi: DRMAGY AIOKZÁG SZEtKESnÓSÉGE, SZEGED. SAJTÓHÁZ, ff.: 153. Í7«. TOJJON: fll-M Ha megpörgetem, talán elindul...! (Fotó: Nagy László) mm •• .. • •• • Köszönjük A Csongrád Megyei Óvodapedagógiai Egyesület tagjai köszönetüket fejezik ki az Első Magyar Kenderfonó Rt.nek, a Context üzletvezetőjének, valamint a Heavytex vezérigazgatójának a megyei és városi óvodáknak nyújtott támogatásért, amelylyel hozzájárultak az óvodai környezet esztétikusabbá tételéhez. Dr. Szeri Istvánná, a Csongrád Megyei Óvodapedagógiai Egyesület területi körének elnöke A polgári védelem Csongrád megyei személyi állománya megdöbbenéssel és felháborodással olvasta a Délmagyarország november 16-i, hétfői számának 3. oldalán megjelent, Zelei Miklós által jegyzett „Nem vagyunk kint a vízből" című írást. Az egyébként kitűnő és találó megállapításokat tartalmazó cikk első bekezdése azonban olyan sommás és helytelen információkon alapuló megállapítást tartalmaz a polgári védelemről, amely azonkívül, hogy felháborított bennünket, feltétlenül helyreigazításra szorul. Idézem: „A hasonló katasztrófákról szóló hírekben, ahogy most is, leginkább a tűzoltók helytállása szokott ,.átjönni", és viszonylag keveset hallunk a polgári védelemről. Egy tűzoltó erről azt mondta nekem a közelmúltban, véleménye bizonyára túlzóan karikírozó, de biztos, hogy nem egészen alaptalan: „ha történik valami, nekünk azonnal menni és cselekedni kell. Menteni az embereket az értékeket, mire a polgári védelemnél nagy nehezen kiszámítják, hogy hány koporsó kellett volna, addigra mi már le is zártuk az ügyet." Egy állítólagos tűzoltó szájába ad egy olyan mondatot, amely a polgári védelem lejáratására irányul. Szeretném leszögezni, hogy ha ezt a mondatot tűzoltó mondta, az csakis egy realitásoktól, valós élettől eltávolodott, a tűzoltóság állományába tartozó bürokrata lehetett. Szükségesnek tartom, hogy egy Szegeden és Csongrád megyében • Cikkünk visszhangja A polgári védelemről mértéktartónak számító újság ne terjesszen téveszméket, éppen egy olyan időszakban, amikor nagyon is időszerű a katasztrófa-elhárításról beszélni (lásd: Tiszán levonuló árhullám, Zala megyei gázkútkitörés). Nem szabad azonban egy kalap alá venni a tűzoltóság mindennapos, sőt minden percben aktuális kárelhárító tevékenységét az igazi katasztrófa-elhárítással! Senki nem vitatja, hogy szó szerint perceken belül a helyszínen teremnek a tűzoltók, és mentik az embereket, értékeket. Ők azonban egy főhivatású mentőszervezet, az a dolguk, hogy ugrásra készen váiják, mikor kell beavatkozniuk. A polgári védelem alkalmazására valódi katasztrófa esetén kerül sor. Amikor a fő hivatású, elsődleges beavatkozó szervek (tűzoltóság, mentőszolgálat, rendőrség stb.) erői nem elegendők. A „katasztrófa" fogalmának egyik legfőbb kritériuma is az, hogy a legkülönbözőbb, hivatásos és társadalmi szervek és szervezetek, erők és eszközök koordinált összefogása szükséges a szerencsétlenség, a veszélyhelyzet elhárításához. Ezt az összefogást valósítja meg a polgári védelem, törvényben és egyéb jogszabályokban deklarált feladat- és jogkörénél fogva. A cikkben emlegetett katasztrófák során pedig látható volt a polgári védelem tevékenysége és helytállása. A szabolcsi és borsodi gátakon sok száz Polgári Védelembe beosztott állampolgár tette a dolgát. Ugyancsak jó néhányan munkálkodtak azon szintén a polgári védelem keretében - hogy a gáton küszködöknek világításuk, élelmük, meleg teájuk legyen. Az egészségre ártalmas gázok koncentrációját is (a környezetvédelmi szakemberek mellett) a polgári védelem Zala megyei Veszélyhelyzeti Felderítő csoportja mérte. A veszélyeztetett települések lakosságának kitelepítése egyértelműen és kizárólagosan polgári védelmi feladat, azt a polgári védelem hivatásos szervei tervezték, szervezték és irányították. Ami pedig a társadalmi kontrollt illeti, enyhén szólva nevetséges számon kérni egy olyan állami intézkedések útján megvalósuló társadalmi védekezési rendszertől, mint amilyen a polgári védelem. Száz szónak is egy a vége, egyáltalán nem értem, nem értjük, mi baja Zelei Miklósnak a polgári védelemmel? Korondi Csaba mk. pv. ezredes, főtanácsos, megyei parancsnok Kellő mértékben fölháborodtam ahhoz, hogy észrevételeket fűzzek a Délmagyarország 1998. november 16-i számában megjelent, Zelei Miklós nevével jegyzett cikk, amit újra meg újra elolvasok és (szégyen gyalázat!) Pokol Béla, meg az általa javasolt törvénymódosítás jár a fejemben. A „Nem vagyunk kint a vízből" című írás az előző hét történéseit veszi számba a szerzőre jellemző - mondhatnám azt is, hogy a tőle megszokott - sajátos stílusban és nézőpontból. Nem a budapesti metró vagy a „postamaci" ügyben kifejtett véleménye gerjeszt bennem indulatot, bátran állítom, hogy Kunos Péterért sem szakad meg a szívem, lerágott csont mind. Hanem amit a polgári védelemről és a katasztrófa-elhárításról ír, az már az abszurditás határát súrolja. Egy jeles publicista évtizedes rutinnal le meri írni azt, hogy „nem sokat tudunk róla" - elképesztő. Mi akadályozta meg abban Zelei Urat, hogy látókörébe vonja a polgári védelmet, néhány jól megfogalmazott kérdéssel eloszlassa önmaga és olvasói tudatlanságát, és ismét visszahozza a „civilek látóterébe" a misztifikált, ködbeburkolódzó polgári védelmet? Mi gátolta abban, hogy átnézze az MTI honlapjait, amelyekből kiderül, hogy 1700 polgári védelmis dolgozik a gátakon, nem pedig pokrócot és vizesflakont osztogat. Kimenekítenek, elhelyeznek, élelmet adnak az embereknek. Esetleg - ha már minden kötél szakad - elolvasni más napilapokat. Egy kis szabolcsi falu polgármestere nyilatkozza: „A polgári védelmiseken kívül csak néhány rendőrt lehet látni a kárhely közelében..." Hasznos és használható információ mind. Tudom, már hideg van, néha az eső is esik, az a fránya telefon állandóan foglaltat jelez, ráadásul megváltozott a megyei polgári védelmi parancsnokság száma... Nehéz a hírlapíró élete. De mennyire? Igaz, sok mindent meg lehet írni rutinból is, ha az újságírónak nincs kedve kérdezősködni, vagy utánajárni dolgoknak. Elég, ha van egy informátor. Egy tűzoltó ismerős. Aki locsolókocsijával szirénázva, kék lámpát villogtatva vonul a gátakra homokzsákot tölteni. „Lezárni az ügyet." Óvóhelyre vinni a vízár fenyegette embereket. Felháborító a laikus rosszindulata, a véleménynyilvánítás szabadsága mögé bújó újdondász morbid ironizálása. Megengedhetetlen a közvélemény félretájékoztatása egy olyan időszakban, amikor a napi híradások a katasztrófa-elhárításban résztvevők hősies helytállásáról szólnak. Többek között a polgári védelem állományáról. Sarnyai Tibor Szeged, Gyíku. 19. Rövid passzusom hosszú és sokrétű feleletet váltott ki, mégsem futotta arra, hogy kérdésemre akár csak félmondatos választ kapjak. Úgyhogy érdemes újólag foglalkozni a dologgal: „valódi katasztrófa" esetében például óvóhelyek is állanak-e a polgári védelem, pontosabban a mi rendelkezésünkre, akik civilként válhatunk „valódi katasztrófa" szenvedő alanyaivá? A kérdés másik fele: nekünk, civileknek - magukat védő polgároknak! - pedig milyen módon jogunk és kötelességünk tudomást szerezni ezeknek az óvóhelyeknek az állapotáról, felszereltségéről, helyéről, netán a férőhelyek számáróL..? Zelei Miklós MAGASNYOMASU TISZTITOBERENDEZESEK . További információért forduljon a KARCHER területi márkakereskedőjéhez: VITAY Tisztítástechnika 6721 Szeged, Brüsszel krt. 29. Tel./fax: 62/443-980 iT OREX KERESKEDŐHÁZ Rt. Női, férfiórák és márkás tollak a világhírű Christian Dior cégtől nagy választékban kaphatók. Szeged, Jókai u. 1„ OREX bolt \ / V RENAULT ÉLMÉNY VElf ÉLNI! Év végi akció az AUTÓFER RT.-nél, a Renault tehergépjárművek hivatalos márkakereskedőjénél. Most kedvező áron vásárolhatja meg az Ön számára legmegfelelőbb gépjárműtípust. A megvásárolt járműre az Ön igényeinek megfelelő felépítményt készítjük el. A Reanult Prémium típusokra külön kedvezmények! Rendkívüli, bevezető áron a Renault Kerax! Renault haszongépjármű vásárlása esetén kötelező biztosításának egy negyedéves diját átvállaljuk Ön helyett. Ezenkívül hűtő- és klímaberendezések beépítése, haszongépjárművek teljes körű szervizelése, felújítása. ÉLJEN VELE. HOGY ÉLJEN VELE! Cím: AUTÓFER RT. Szeged, Vásárhelyi Pál u. 4. Tel.: 62-466-180, 06-30-9-638-644. Fax: 62-472-458