Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-20 / 272. szám

PÉNTEK, 1998. NOV. 20. KITEKINTŐ 5 • Ma: közgyűlés Költségvetés, hatodszor • Munkatársunktól Második rendes ülését tartja ma az új szegedi köz­gyűlés. A nyilvános testületi ülés 9 órakor kezdődik a vá­rosháza dísztermében. Az idei költségvetést ha­todszorra módosítják a kép­viselők, majd megállapítják, jövőre mennyit fizetünk a parkolásért. A közgyűlés dönt a mezei őrszolgálat lét­rehozásáról. A rendelőintézet rekonst­rukciós költségeit, a Holt­Maros vízutánpótlási tervét, illetve a szennyvíztisztító építésének folytatását is na­gyító alá teszi a testület, majd módosítja a Maros ut­cai építkezés beruházási en­gedélyét, a korábbi közgyű­lés egyik telekeladási határo­zatát, a tápai komp üzemel­tetési szerződését, az Excel­lence Rt.-vel kötött kutatási­fejlesztési szerződést pedig megszünteti. Az interpellá­ciók, kérdések és bejelenté­sek után, zárt ajtók mögött a szegedi közgyűlés dönt a ha­tósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezésekről, elbírálja a tűzoltóság igazgatói állására érkezett pályázatokat, kijelö­li, kik képviseljék a gazdasá­gi társaságoknál az önkor­mányzatot. • Számítógépes egyszeregy a városházán Nulláról kell kezdeni Ma már az aktakukac se a régi. Ha meg akar élni, tudnia kell araszol­ni a számítógépes szu­persztrádán is. A köz­igazgatás ugyanis von­zó lett a legképzettebb számítógépes szakem­bereknek is. Aki nem dolgozott még polgármesteri hivatalban, el sem tudja képzelni, milyen sokrétű az ottani munka. Mi­nél nagyobb egy város annál többféleképpen kell feldol­gozni az egyre dagadó adat­halmazt. Ez igazi kihívás ­mondta Drégelyi Zoltán, a szegedi polgármesteri hiva­tal új informatikai referense, mikor indokolta, miért lépett át a magánszférából a köz­szolgáltatásba. A polgármes­teri kabinetben az informati­kai szaktanácsadói és koor­dinátori feladatokat ellátó szakembertől azt kérdeztük, a városházán talált „kincs" mire jó és mivé fejleszthető. Az önkormányzati munka számítógépesítésében Sze­ged az elsők között járt, a „kincs" fantázianevű integ­rált rendszer kiépítése is ko­rán elkezdődött a hivatal­ban. Az iktatási rendszer és az adónyilvántartás például jól működik, a „téglának" nevezett építésügyi nyilván­tartást viszont még nem volt idő föltölteni. A tíz iroda harmadában működik úgy az informatikai rendszer, ahogy kellene, de ennél is nagyobb baj, hogy a rend­szer félig integrált, azaz nem minden alrendszer kap­csolódik, kapcsolható a má­sikhoz. A gépek jók, az al­kalmazott szoftverek mi­nősége szintén megfelelő, de a fejlesztés nagy része koordinálatlan. Drégelyi Zoltán számára nehezen ért­hető, hogyan is tudták eddig vezetni a várost. A Szegedre, az önkormányzatra vonatko­zó adatok hiányoznak vagy az adat tartalma hibás. Az ok; a számítástechnika viha­ros és folyamatos fejlődése, amit eddig nem követetett elég gyorsan az önkormány­zat. A tervekkel talán nincs is hiba, hiszen a munkáját két hete elkezdő szakreferens szerint is díjazható, hogy az előző önkormányzat az Ex­cellence Rt.-vel kötött kuta­tás-fejlesztési konzorciális, adaptációs és teljesítés el­lenőrzési szerződést. Infor­matikai és városháztartási problémák megoldása volt a cél, például az úgynevezett „nulla bázisú költségvetés" bevezetése, mely feladat fi­nanszírozást, s nem az adott keretösszegnek ellenőrzés nélküli átadását jelenti. Az viszont nagy hiba, hogy az együttműködés kútba esett. A miskolci és szegedi ön­kormányzattal szövetkező Excellence Rt. egyik város­tól sem kapta meg a közgyűlések által is megsza­vazott összeget (Szegedtől 22 milliót). így egyedül fej­lesztette ki a programot, melyhez ma már a fenti összeg sokszorosáért juthat­na hozzá Szeged. Egyébként a programot jelenleg 283 ön­kormányzati intézmény si­kerrel alkalmazza a főváros­ban. A szegedi városházi in­formatikai rendszer megala­pozását azzal kell kezdeni, hogy a város közhiteles digi­tális alaptérképét elkészítik. Erre épülhet a korszerű vá­rosháztartás, a térinformati­kai alapokon nyugvó, integ­rált rendszer. Mivel nincs korszerű döntéstámogató rendszere se a szegedi ön­kormányzatnak, Drégelyi Zoltán elsőszámú feladatá­nak tekinti a városháztartási koncepció informatikai ala­pokra helyezését. Reményei szerint négy év múlva min­dent tudnia kell a szegedi városházi informatikai rend­szernek. Akár még azt is, hogy az interneten megjele­nik a virtuális város, ahol az autótulajdonos megtekinthe­ti, hogyan áll a súlyadó fize­tésével vagy éppen új útle­velet kérhet. A fejlett világban a költ­ségvetés 6,8 százalékát köl­tik informatikára. Magyaror­szágon még a vállalkozói szférában is csak 1 százalé­kát, a közigazgatásban pedig csak 0,1 százalékát. Hogy Szeged élen maradjon, fej­leszteni muszáj. Informatikát is. Ú. I. • Elhalasztották a döntést a Gutenberg sorsáról Két iskola egy épületben? § A bizottság meglehetősen feszült ülésén érintett pedagógusok és szülök is részt vettek. (Fotó: Karnok Csaba) Kővetkező ülésére ha­lasztotta a döntést a Kossuth Zsuzsanna szak­középiskola elhelyezésé­vel kapcsolatos témában az új önkormányzat ok­tatási bizottsága. Az ülé­sen újabb javaslatként elhangzott, hogy a Gu­tenberg iskola vala­mennyi osztálya és taná­ra helyet kaphatna a Ko­dály Téri Altalános Isko­lában. A nagy érdeklődésre való tekintettel a városháza dísz­termében tartotta első ülését az önkormányzat oktatási bi­zottsága. A testület napirend­jén az elmúlt napokban nagy port kavart iskolabezárási ügy szerepelt; a kérdés az volt, indokolt-e a Gutenberg János Altalános Iskola meg­szüntetése, s ha nem, milyen épületben lehetne helyt talál­ni a Kossuth Zsuzsanna szak­középiskolának, amelynek jelenlegi épületét 1999 júliu­sában visszakapja a jezsuita rend. Mint ismeretes, az előző közgyűlés, sokallva a költségeket, elutasította a kö­zépiskolának a Damjanich katonai iskolába való költöz­tetését. Az új önkormányzat, ugyancsak sokallva az állam által juttatott ingatlan felújí­tási költségeit, jobb megol­dást nem találva, egy belvá­rosi intézmény, a Gutenberg János Altalános Iskola bezá­rását vette fontolóra. Az is­Az ügy története A Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola épületét a jezsuita rend építette a harmincas évek elején. Az in­gatlant a negyvenes évek végén államosították. Az 1991. évi egyházi ingatlankárpótlási törvény értelmé­ben a római-katolikus egyház rendi tanulmányi ház cimén igényelte vissza. Az igény benyújtásától kezdve mintegy öt évig semmi nem történt. A rend 1997 ele­jén kezdett tárgyalásokat a várossal. Ezek akkor gyorsultak fel, amikor 1997. július 7-én a város a Horn-kormánytól e célra megkapta a Damjanich gim­názium ingatlanegyüttesét, felújítást igénylő állapot­ban. Az önkormányzat nem kért céltámogatást. Az előző közgyűlés 1997. október 9-én határozatot hozott az iskola költözéséről. Az átalakítás első ütemének ára 155 millió forint volt. Ehhez 1998. április 17-én, amikor a beruházási engedélyokiratot a közgyűlés el­fogadta, további 24,2 millió járult. A közgyűlés 1998. május 28-án az első ütemre hitelt irányzott elő. Végül az 1998. szeptember 24-iki közgyűlés (a korábbi ön­kormányzat utolsó előtti közgyűlése) visszavonta a be­ruházási engedélyt, és utasította a közoktatási irodát, hogy más helyet keressen a középiskolának. Ezután esett a választás a Gutenberg iskola épületére. kola megszüntetési terve a szülők tiltakozását váltotta ki. A Farkasné Pocsai Blan­ka elnök vezetésével először összeült bizottság ülésén Hargittai Rita képviselő java­solta, hogy a Gutenberg isko­la osztályait és pedagógusait egy helyre, a Kodály Téri Al­talános Iskola épületébe köl­töztessék át, ahol a két iskola eddig még meg nem határo­zott vezetés alatt egy intéz­ményként működhetne. Szemők Árpád kifogásolta, hogy ilyen nagy távolságra kerüljön az intézmény, mert ezzel kockáztatják, hogy a szülők elviszik onnan gyer­meküket. A bizottság korábbi szocialista elnöke más le­hetőségek megvizsgálását és a döntés elhalasztását kérte. A bizottság előtt Tri­polszky Imréné, a Kossuth Zsuzsanna iskola igazgatója bejelentette, hogy intézmé­nye elfogadhatónak tartja bármelyik felajánlott iskola­épületet, csak mielőbb szűn­jék meg az a bizonytalanság, amelyben az intézmény több éve dolgozik. Berekné Petri Ildikó, a belvárosi körzet képviselője a Gutenberg is­kola védelmére kelt, mond­ván, hogy egy patinás belvá­rosi iskola eszmei érték is, amelyet nem szabad tönkre­tenni. A kulturális bizottság elnöke felhívta a figyelmet a Gutenberg iskola sajátos kép­zési kínálatára, és arra, hogy a Belvárosban dolgozó szülők szívesebben hozzák gyermeküket a Belvárosba tanulni, mint egy lakótelepi iskolába. A képviselő java­solta, hogy a Kossuth Zsu­zsanna iskolát költöztessék a Kodály téri iskola épületébe, amelynek osztályait köny­nyebb a közel lévő lakótelepi iskolákban elhelyezni. Pleskó Andrásné, a Ko­dály téri iskola vezetője úgy érezte, hogy ezzel a lakótele­pi iskolákat sértik. Visszauta­sította az ötletet, és elmondta, hogy intézménye jó körülmé­nyek között képes befogadni a belvárosi iskola tanulóit és tanárait, hiszen termeiben egykor több diák tanult, mint ma a két intézményben együttvéve. Tegnap este to­vábbi javaslat nem hangzott el, így a bizottság következő ülésén alakít ki határozati ja­vaslatot a december 11-i közgyűlés számára. S. P. S. Örökölt gond - mondja a polgármester Az iskolaügyben dr. Bartha László polgármester is nyilatkozott lapunknak: - Egy évek óta halasztott ügy szakadt a nyakunkba, amit sajnos nem lehet áldozat nélkül megoldani. Ezt a fel­adatot az előző önkormány­zattól kaptuk, és elmondha­tom, a legkevésbé sem hiány­zott. Öt közgyűlés nem tudott vele mit kezdeni, és nekünk már nincs annyi időnk, hogy tovább halasszuk a döntést. Az ingatlan, ahová a Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola kiköltözhetett volna, 200 mil­lió forint költségű átalakítást igényelne. Márpedig az előző közgyűlés mínusz 800 milli­ós költségvetést hagyott ránk, amely ezt a kiadást nem en­gedi meg. Az épületkérdést ugyanakkor mielőbb meg kell oldani, hiszen a városnak szüksége van az egészség­ügyi szakközépiskolára. Hangsúlyozom: mi egyetlen iskolát sem akartunk és nem is akarnánk bezárni. Semmit nem szüntetnénk meg, ami érték. Méltatlannak tartom, hogy rajtunk veijék el azt a port, amit elődeinken kelle­ne. Hiszen a stratégiánkban éppen azt céloztuk meg, hogy stabilizáljuk a szegedi közoktatást, és hogy ne kell­jen iskolabezárásoktól tarta­ni. Ha a gyermeklétszám csökken is, úgy véljük, in­kább ezt a csökkenést kell megfordítani. Éppen azért, hogy szükség legyen az is­kolákra. De akárhogy vesz­szük: eggyel kevesebb ingat­lanunk van, mint amennyi kellene. Valahogyan dönteni kell, s ha bárkinek jobb ja­vaslat jut eszébe, akkor mi örömest megvizsgáljuk azt forrós Nincs alkohol • Munkatársunktól Tegnapi lapszámunkban közöltünk riportot a szegedi garázskocsmákról, italkimé­résekről. A cikkhez mellékelt fotón egy süteményes üzlet bejárati ajtaja is látható. Eb­ben a boltban semmilyen al­koholt nem árulnak, csupán üdítőket, kávét fogyaszthat a kedves vendég. A félreért­hetőségért elnézést kérünk. Karitászok • Munkatársunktól Nyitott városi karitászna­pot rendeznek szombaton Szegeden, a Dugonics téri Katolikus Házban. A délelőtt kilenc órakor kezdődő ren­dezvényen bemutatkoznak a városban immár hat éve működő önkéntes karitász­csoportok. Egyúttal jóté­konysági „bolhapiacot" is tartanak, melynek bevételét az észak-kelet magyarországi és a kárpátaljai árvízkárosul­tak megsegítésére fordítják. Kávéház • Munkatársunktól A Közéleti Kávéház be­szélgetősorozat vendége ma 18 órakor dr. Gyurkovits Kálmán professzor, a Magyar Gyermekorvosok Társaságá­nak főtitkára. A találkozót a Juhász Gyula Művelődési Ház dísztermében rendezik. Beszélgetőtárs: dr. Tráser László újságíró. Blues Bell • Munkatársunktól Közel öt esztendeje műkö­dik városunkban a Blues Bell, a tehetséges, autentikus chicagói blues-stflust művelő fiatal zenekar. Állandó helyre leltek most, hiszen minden hónapban kétszer a szegedi Kócsagban muzsikálnak - a megújult „rockpince" a Nagykörút és a Dugonics ut­ca sarkán található. Az első blueskoncert november 20­án, pénteken 21 órakor lesz. Éremkiállítás • Munkatársunktól Jubileumi éremkiállítás nyílik Bozó Gyula szegedi születésű festő- és éremmű­vész, tanár alkotásaiból no­vember 20-án 15 órától a Fe­kete Házban. Diagnózis • Munkatársunktól Ma, pénteken ismét jelent­kezik a Telin tévé egészség­ügyi magazinja, a Diagnózis 19 órakor. Az adásban dr. Kajtár István nőgyógyász be­szél a menstruációs fájdal­makról és az ovulációról. Dr. Pető Zoltán pszichiáter a pszichiátria szakterületeit, dr. Szécsi János szívsebész egy új szívsebészeti eljárást, dr. Rudas László egyetemi do­cens pedig az Államokban szerzett kardiológiai tápaszta­latait ismerteti. Beszámolnak a Kincs Alapítvány kábító­szer ellenes programjáról is. BP - A Hangadó Hallotta már? Ha rendszeresen töltőállomásunkon tankol, Ön is választhat egyet fergeteges válogatás­kazettáink közül! A részleteket megtudhatja a BP-töltőállomáson Szegeden, a Kálvária téren. Akciós ajánlatunk 1998. november 16-tól érvényes amíg a készlet tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom