Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-18 / 270. szám

SZERDA, 1998. Nov. 18. SZEGED 5 Iskola a Belvárosban j'j j iskolabezárási iigy borzolja a kedélyeket a város­C J ban. Az önkormányzat ezúttal is egy általános is­kola megszüntetését fontolja, ám most nem a költségve­tési fűnyíró és nem is az iskola elnéptelenedése van a háttérben. A Gutenberg János Altalános Iskolát egy hi­ányzó épület miatt zárják be, noha eközben pedagógiai szakmai és iskolaszervezési okokról szinte több szó esik. A dolog előzménye, hogy a Kossuth Zsuzsanna szakkö­zépiskolának költöznie kell, mert épületét az önkor­mányzat visszaadja egykori tulajdonosának, a jezsuita rendnek. Az előző közgyűlés oktatási bizottsága a kö­zépiskola új helyéül egy volt katonai oktatási ingatlant javasolt, amelyet azonban sem az intézmény nem foga­dott el (szívesebben marad belvárosi iskola), sem az előző közgyűlés (sokallta a költözési költségeket). A közgyűlés ekkor pontosabb megjelölés nélkül arra uta­sította a közoktatási irodát, hogy keressen más megol­dást az iskolaköltöztetésre. Ez a „más megoldás"persze már magában foglalt egy iskolabezárást, de a lekö­szönő közgyűlés e tekintetben „utánam a vízözön"- ma­gatartást tanúsított, és átpasszolta a témát a következő ciklusra. A Fidesz-többségű új városvezetés így örököl­te meg az ügyet, és félig-meddig indokoltan állítja, hogy kényszerhelyzetben kell cselekednie. Más kérdés, hogy ez a kényszer mindjárt nem lett volna számára ennyire szorongató, ha megváltoztatja az előző közgyű­lés határozatát, és mégis kiköltözteti a Kossuth Zsu­zsanna szakközépiskolát, ezzel elkerülve az iskolabezá­rást. Az új vezetés fontossági sorrendjében azonban előrébb áll az államtól kapott ingatlanegyüttes egységes hasznosítása (például egyetemi célokra), mint az, hogy a demográfiai csökkenés időszakában megmentsen egy általános iskolát. Hozzá kell tenni: a szegedi iskola­rendszerben a gyermekek számának csökkenése miatt több iskola valóban beiskolázási gondokkal küzd. Ugyanakkor, a fenntartói racionalizálás ellen a társa­dalom szempontjából mindig elegendő súllyal lehet fel­hozni, hogy a demográfiai csökkenés az oktatás minő­ségi árnyalására is felhasználható, nemcsak a takaré­koskodásra. E választás a leépítés és a fejlesztés között a Fidesz többségű önkormányzatot éppúgy minősíti, ahogyan a szocialistát tette a Básthy-korszak idején. Az új városi oktatáspolitika tehát fogas kérdéssel szembesült. Amennyiben az iskolarendszer ésszerűsíté­sével indokolja a megszüntetést, akkor esetleg olyan in­tézményt kell bezárnia, amelynek épülete nem felel meg a Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola elhelyezésére, ha pedig kimondja, hogy a Gutenberg János Altalános Is­kolát azért kell bezárni, mert belvárosi ingatlanja meg­felel egy másik intézménynek, akkor fertelmesen op­portunista módon jár el. A fenntartói indoklás a kettő kombinációja lett. A Z önkormányzat iskolaszervezési érveket keresett, hogy bezárjon egy iskolát - és bizonyára nem vé­letlenül esett a választása egy olyan intézményre, ame­lyeknek épülete megfelel a célnak. Nyitva marad a kér­dés, hogy amennyiben az ingatlan a lakótelepi iskolák panelépületeihez hasonló, vajon a Gutenberg iskolát választották-e volna a megszüntetésre. Talán nem. A probléma visszája mégis inkább az, hogy egy ingat­lanügy sodorhat a bezárás szélére egy általános iskolát. Egy épület ügye, egy anyagi kérdés, amely nem egy át­fogó városi iskolapolitikai elgondolás keretében tevődik fel, hanem hirtelenjében, egyik hétről a másikra, nehe­zen átlátható problémákat nyitva a gyerekek és tanárok elhelyezése előtt. Panek Sándor • Kiállítás és aukció Sajtóházban Fontos dolgok Fontos Sándornét az élteti, hogy férje festményei között élhet. (Fotó: Schmidt Andrea) Szeged egyik legnép­szerűbb festőművésze, Fontos Sándor hét évvel ezelőtt, hetvenegy esz­tendős korában hunyt el, maga után hagyva megannyi értékes alko­tást. Felesége azóta min­den évben szervez egy­két kiállítást, amellyel férje emlékét ápolja. Fontos Sándor festmé­nyeit november 19-től a Sajtóház Stefánia-klub­jában tekinthetik meg az érdeklődök. Az em­lékkiállítás zárásaként ugyanott, december ele­jén képaukciót rendez­nek a Fontos-hagyaték­ból. A kiállítás lelkét az a hu­szonkét nagy méretű fest­mény adja, amelyek főként figurális alkotások. A tizen­hét kisebb méretű olajfest­mény javarészben tájkép. A festőművész özvegye, Mag­dika néni Károlyi utcai ott­honukban, az úgynevezett művészházban fogad. A la­kás nem túl nagy, de annál takarosabb. A televízió tete­jén Fontos Sándor keretbe foglalt arcképe, a sarokban maszatos festőállvány és egymásnak támasztott ké­pek, a falakon olajfestmé­nyek és tűzzománcképek lógnak, természetesen mind Fontos-művek. A polcokon méretes korsók és köcsögök sorakoznak. Magdika el­mondja, hogy férje gyűjtötte a népi tárgyakat, s a korsó­kért képeket adott cserébe. Apropó, gyűjtés és csereüz­let! A festőművész hitvese tudja, kik azok, akik Fontos­képeket gyűjtenek, a nevü­ket azonban nem árulja el. Persze, akadnak olyanok is, mondja, akik bár komoly kollekcióval rendelkeznek, nem tárják fel magukat. A decemberi aukción tovább gyarapíthatják gyűjteményü­ket a műértők, s azok rajon­gók is, akik eddig csak egy­egy festményt kaptak aján­dékba névnapjukra vagy születésnapjukra a kiváló képzőművésztől. Hogy ösz­szesen hány festmény alkot­ja a Fontos-hagyatékot, azt nem tudja pontosan az öz­vegy. A család birtokában körülbelül száz kép találha­tó. Mindemellett a Volán is rendelkezik egy gyűjtemé­nyes kiállításra való anyag­gal, azaz mintegy negyven festménnyel. Ezzel kapcso­latban tudni kell, hogy a közlekedési vállalat tíz esz­tendeig volt Fontos Sándor legfőbb mecénása. A festő ezt úgy hálálta meg, hogy körülbelül negyven fest­ményt adott a patrónusnak. Aztán ott vannak az üllésiek, akiknek szintén egy egész kollekciót adományozott a festő. Huszonhárom évig él­tünk tanyán, Pusztaszeren, illetve Üllésen, réved a múlt­ba Magdika néni. A férjem tizenhárom esztendeig taní­tott Üllésen, imádta az ottani embereket, s a nép is szeret­te őt. Amikor eljöttünk a községből, negyven fest­ményt adott az iskolának. S hogy az üllésiek mennyire ragaszkodnak a festőhöz, jelzi, hogy nemrégiben az ál­talános iskola felvette a Fon­tos Sándor nevet, sőt szobrot is emeltek a képzőművész­nek. Az özvegy a beszélgeté­sünk végén elmondta: hu­szonegy évet élt a férjével a Károlyi utcai művészházban, ahonnan olyanok mentek már el az örök vadász­mezőkre, mint Zoltánfy Ist­ván, Dér István és T. Nagy Irén. Bár a férjétől nem őrzött meg semmilyen szem­élyes tárgyat, nem telik el ügy nap, hogy ne gondolna rá. „Az éltet, hogy a festmé­nyei között élek." Sz. C. Sz. • Tiltakozik a kisebbség „Mosógépbarát" termálvíz Kúti nform Szegeden az Aquaplus Kft. két termálvizes kutat üzemeltet. Az „Északi I/A" kút a Vág utcában, a mak­kosházi termálkút az Agyagos utcában működik. Az ,északi I/A kűt" folyamatos termelése 1998. jú­nius 2l-e óta tart. A termálkút vizét 1710 lakás, vala­mint 27 közület kapja. A napi átlagfogyasztás: 269 köbméter. A makkosházi termálkút 1998. augusztus 26­a óta működik folyamatosan. A kútból 5373 lakás és 74 közület kap meleg vizet. A napi átlagfogyasztás 648 köbméter. Szegeden több mint hétezer lakás meleg vizes csapjaiból folyik termál­víz. A fogyasztók többsé­ge elfogadja, egynegye­de viszont nem szereti a lágy és sárgás szinű vi­zet. A Szetáv adatai sze­rint a tiltakozók száma csökken, a termálvíz minőségét pedig folya­matosan ellenőrzik. M. úr megnyitja a rókusi körúti panelház konyhájának meleg vizes csapját, és arra biztat, hogy „érzékszervi pró­bának" vessem alá a csőből ömlő termálvizet. M. úr ugyanis úgy tapasztalja, hogy a víz rossz ízű és büdös, le­vesfőzésre, fogmosásra alkal­matlan: a fürdés pedig egye­nesen balesetveszélyes, mert a síkos víztől csúszós kádban könnyen elvágódik az óvat­lan tisztálkodó. A víz csak­ugyan lágyabb a megszokott­nál, de a pohárka termál fölé hajolva nem érzem az előre jelzett „gázolajszagot". In­kább az uszodák meleg vizes medencéire emlékeztet kissé a víz illata, valamint az (ze is, amelyet a borszakértőktől el­lesett kortyintási módszerrel igyekeztem elemezni. A há­zigazda közben fegyelmezett indulattal mondja el vélemé­nyét az időnként barna és üledékes vízről, amelynek ál­dásait az önkormányzat ön­kényes döntése miatt kell el­viselniük. Azt M. úr is elis­meri, hogy a víz minősége sokat javult az utóbbi időben, de akkor is fölhábo­rítónak tartja, hogy az önkor­mányzat semmibe veszi több ezer ember elutasító vélemé­nyét. A „termálvizes" fo­gyasztók tíz százalékos díj­kedvezményt kapnak - M. úr szerint ez kevés: ő ötven szá­zalékos díjcsökkentést tarta­na indokoltnak. Panaszosunk ismeri a Szetáv fölmérésének eredményét, amely szerint a fogyasztók többsége elfo­gadja a termálvizet. Ám a ki­sebbségben maradottak ne­vében sajnálja, hogy nem „a város szerencsésebb felében" lakik: ott, ahol a csapból „hagyományos" meleg víz folyik. Sári József, a Szetáv osz­tályvezetője statisztikai ada­tokkal bizonyítja, hogy a fo­gyasztók nagy többsége már megszokta és elfogadja a ter­málvizet. A napi panaszokat rögzítő lista szerint augusztus 27-én és 28-án (mintha csak a naptárra néztek volna) ép­pen huszonheten, illetve hu­szonnyolcan tiltakoztak a meleg víz minősége miatt. Három nap múlva még tizen­egy mérges fogyasztó emelte föl a telefont. Október 1-je óta viszont összesen csupán öt reklamáció érkezett. A próbaüzem idején fölhozott víz színére, szagára és síkos­ságára joggal panaszkodtak a fogyasztók, ám a termálprog­ram fölfüggesztése, majd új­raindítása alkalmazott új technológiával már megfe­lelő minőségű melegvizet biztosít a Szetáv. A termálvíz színét, szagát és lúgosságát (pH-értékét) folyamatosan szabályozzák. A kellemetlen szín- és szaganyagokat ki­vonják a vízből. A termálvíz pH értéke 7,8 - a szegedi csapvízé 7,6; a különbség te­hát elenyésző. Attól sem kell tartani, hogy káros baktériu­mok kerülnének a föld mé­lyéből fölhozott vízbe: a kor­szerű csírátlanftó rendszerből „nullás", azaz baktérium­mentes víz folyik a hálózat­ba. A víz minőségét az Álla­mi Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat folyamato­san ellenőrzi. A vörösre szí­neződött víz miatt tiltakozók panaszának jogosságát a Sze­táv szakemberei is elismerik. A termálvíz-szolgáltatás megindításakor, a városi vízből származó vörös vas­oxid-iszapot oldotta le a ve­zetékek faláról a meleg víz. A lágyabb víz nem árt a forgótárcsás vagy meleg víz­zel működő mosógépeknek. Vízkőlerakódást sem okoz, mivel csaknem lágynak mondható: lágysága közel azonos az Anna-vízével. A lágy vízzel még takaré­koskodhatnak is a fogyasz­tók, mert a mosáshoz keve­sebb mosópor, a fürdéshez pedig kevesebb szappan vagy tusfürdő fogy el. Szegeden egész Makkosháza, az Északi városrész egy része, valamint Tarján Fodorkert felőli terü­lete kap termálvizet, amely­nek, fölmelegítéséhez nem kell gáz. A megtakarításból a fogyasztók is részesülnek: 10 százalékkal olcsóbban kapják a meleg vizet. A Szetáv föl­mérése szerint a többség el­fogadja a szolgáltatást: a megkérdezettek 62 százaléka voksolt a termálvíz mellett, 10 százalékuknak mindegy, honnan jön a víz. A többi fo­gyasztó viszont szívesebben használná a „hagyományos" meleg vizet. A többség aka­rata döntött. A tudósító Sári József iro­dájában sem szomjazott: két pohár víz összehasonlítására nyílt lehetőség. Az egyik po­hárban palackozott ásvány­víz, a másikban lehűtött ter­málvíz csillogott. A termál­víz tűnt fehérebbnek, (ze pe­dig semmivel sem maradt el az ásványvízé mögött. Sári József szerint az Aquaplus Kft. két kútjából ásványvíz minőségű vizet hoznak fel­színre. Nyilas Páter Fórum a Gutenbergben • Munkatársunktól A Gutenberg János Álta­lános Iskola szülői szerve­zete november 18-án 16.30­kor fórumot rendez az iskola tervezett megszüntetésével kapcsolatos ügyben. A szer­vezők az iskola volt és jelen­legi diákjait, valamint szü­leiket várják az eseményre. Szakmai napok a Hanságiban • Munkatársunktól Szakmai napokat rendez mától péntekig a Hansági Ferenc Szakiskola és Szak­középiskola. Az élelmiszer­iparban bevezetendő minő­ségbiztosítási rendszerről, az élelmiszertörvényről, a pályakezdésről, a munkahe­lyi egészségügyi problé­mákról a szakterületek elis­mert szakértői tartanak előadásokat. A szakképzésről és a mesterképzésről a kamarák és a munkaügyi központ képviselőinek részvételével rendezendő szakmai fórum­ra az iskola várja a külsős érdeklődőket is. A rendez­vényről felvilágosítással a 464-834-es telefonszámon szolgálnak. Elmarad a buli • Munkatársunktól Elmarad a mai napra a szegedi Sing-Sing Szórakoz­tató Központban meghirde­tett „Haramiák a pácban" című gyermekpódium Jónás Rita közreműködésével. A szervező, a Kincs Alapít­vány ezúton is köszöni meg­értésüket. így látom őket • Munkatársunktól A Közéleti Kávéház ren­dezvénysorozatának kereté­ben november 18-án 18 órá­tól dr. Somogyi Károlynéval, a Délmagyarország fotóri­porterével beszélget dr. Mi­halik Erzsébet egyetemi do­cens. Zongoraverseny a főiskolán • Munkatársunktól A tanárképző főiskolák és egyetemek között rendez zongoraversenyt november 18-án, 18 órától a JGYTF Ének-zene Tanszéke a főis­kola 82l-es termében. A ma­gyarországi tanárképzés 125. és a szegedi polgári-iskolai tanárképzés 70. évfordulója alkalmából megrendezett hangversenyt dr. Galambos Gábor főigazgató nyitja meg. Tárlat • Munkatársunktól November 20-án, pénte­ken délután 4 órakor nyílik meg a BÁV Galériában (Ná­dor u. 2.) Berkes András festőművész kiállítása. A tárlatot László Ruth pszicho­lógus ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Szekeres Ferenc az Albumban • Munkatársunktól Ma este 10 órakor Szeke­res Ferenc grafikusművész lesz a Globe-TV Album című portrésorozatának ven­dége. A műsor szerkesztő-ri­portere Pacsika Emília.

Next

/
Oldalképek
Tartalom