Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-03 / 257. szám

A tudomány napja • Budapest (MTI) A kutatóknak meg kell jelenniük ott, ahol a közgondolkodás formálódik - jelentette ki Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke a november harmadikai magyar tudomány napja rendezvénysorozatot beharangozó sajtótájékoztatóján az Akadémia székházában. A magyar tudomány napja rendez vény tanácsa kétszázötven programot fogadott el az ünnepség részeként. Több mint harminc kutatóintézet nyílt napon bemutatókkal, előadásokkal készül az érdeklődők fogadására. Tucatnyi múzeum rendkívüli, ingyenes nyitvatartással váij a a látogatókat, hat budapesti középiskolában tudósok tartanak előadásokat. A rendezvénysorozat november elsején tizenegy órakor a nagycenki Széchenyi-mauzóleumnál koszorúzással kezdődött. A november másodikai díszünnepségen számos díjat adtak át, több olyat is, amely a kutatások és a vállalkozások kapcsolatainak erősödését jelzi. A tudomány napjára jelenik meg az MTA elnökének „Tudománypolitika az ezredforduló Magyarországán" című vitaindító műhelytanulmánya. Bölcső-pályázat • Munkatársunktól „A civilizáció peremén" címmel a Bölcső szerkesztősége pályázatot ír ki tudományos-ismeretterjesztő szakcikkek írására. A pályázat témája etnikai, vallási és egyéb kisebbségek, szubkultúrák gondolatvilágának és szerveződésének feltérképezése. A pályázat elbírálásánál előnyt élveznek a Szegeddel és Csongrád megyével foglalkozó írásművek. A pályázat teijedelme hat és tízezer karakter között mozogjon Word 6.0-s formátumban, színvonalas képanyaggal kísérve. Minden leközölhető anyag után nyolcszáz forintot fizetnek Bölcső oldalanként, a legjobb munkákért pedig öt, négy, illetve háromezer forint jutalom jár. A pályázatokat a JATE HÖK Irodán lehet leadni november 11-éig. A borítékra írjátok rá: Bölcső-pályázat! Jó tanuló - jó sportoló • Munkatársunktól A JATE rekreációs és sportbizottsága az egyetem képviseletében pályázatot hirdet a nappali tagozatos hallgatók számára a , Jó tanuló - jó sportoló" cím elnyerésére. A címre önálló hallgatói pályázattal vagy javaslat útján lehet pályázni. Tanulmányi feltétel: az előző két félév átlaga nem lehet 4.00 alatt. Sporttárgyi feltétel: kiemelkedő országos vagy nemzetközi egyéni és csapateredmények az előző tanév időszakában. Morális feltétel: példamutató emberi magatartás. A pályázatokat a JATE testnevelés tanszékére kell eljuttatni november 10-éig. Jutalom • Munkatársunktól Százezer forintos jutalmat ajánlott fel a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara annak a személynek, aki a karon az utóbbi időben folytatódó betöréssorozat tettesének, vagy tetteseinek leleplezését nyomravezető információval segíti. Jelentkezni munkaidőben a kar dékáni hivatalában lehet. Az anonimitás biztosított. • EU-tanulmányok: csapdában a JATE Nehéz elkölteni a pénzt Hely van, bér nincs. (Fotó: Karnok Csaba) Kapott is a JATE Phare-támogatást, meg nem is. Hiába van ugyanis többszázezer EClI-je az Európa Tanulmányok Központ létrehozására, ha közben egyetlen fillérje sincs az oktatók nem kevés összegű tbjárulékának kifizetésére. Igy aztán pillanatnyilag késik a központ felállítása. Azzal mindenki egyetért a József Attila Tudományegyetemen, hogy az Európaképzésre szükség van. Azzal is egyetértenek, hogy az uniós stúdiumokat az egyetemnek támogatnia, fejlesztenie kell. Abban azonban már eltérnek a vélemények, hogy az egyetem vezetése megteszi-e a lehető legtöbbet ennek érdekében. A már négy éve folyó Európa-tanulmányok speciális képzés megteremtőjének számító dr. J. Nagy László történészprofesszor szerint az egyetemi döntéshozók nem cselekszenek eléggé gyorsan. így történhetett meg az, hogy bár az Európa Tanulmányok Központok létrehozására kiírt Phare-pályázaton tizennégy felsőoktatási intézmény közül a JATE pályázata kapta a legjobb minősítést, mégis Pécsett, Gödöllőn vagy Veszprémben alakultak meg előbb a központok, Szegeden pedig még a mai napig sem avatták fel a létesítményt. Dr. Mészáros Rezső rektor szerint főleg az hátráltatja a gyors döntéseket, hogy egyegy szak vagy program akkreditálása gyakran évekig elhúzódik, mivel a Magyar Akkreditácós Bizottság rendkívül lassú. A jelenleg működő specializációhoz ugyan nincs szükség akkreditációra, de az nem is ad külön diplomát, csupán egy betétlapot a főszakon szerzett oklevélbe. Az Európa-képzésben szerzett előnyét a JATE elveszítené, ha lemaradna az akkreditációs folyamatban - véli az Európa Tanulmányi Központ pályázat programfelelőse, dr. Csernus Sándor, aki szerint - annak ellenére, hogy máshol már megalakultak a központok - a JATE-n óriási előnyt jelent, hogy itt gyakorlatilag már évek óta működnek a programok, így nem az alapoktól kell indulni, hanem a már elért eredményeket továbbfejleszteni. J. Nagy László azt is fájlalja, hogy a speciális képzés oktatásában résztvevők sem anyagi, sem erkölcsi megbecsülést nem kapnak. A rektor ezzel kapcsolatban úgy véli: az Európa-tanulmányokban oktató tanárok az egyetem alkalmazottai, akik fizetést kapnak az intézménytől, és munkaköri kötelességüknek eleget téve vesznek részt a programokban. Mészáros Rezső szerint az már önmagában köszönet egy tanárnak, ha a hallgatók érdeklődnek a képzés iránt, és láthatóan kedvelik, mint ahogy az is, hogy valaki részt vehet az egyetemi modernizációs folyamatban. Az Európa-képzésben oktató tanároknak azonban pillanatnyilag úgy tűnik, később sem tudnak fizetni, amikor majd az Európa Tanulmányi Központban különböző típusú alap- és továbbképzéseken oktatják a hallgatókat. - Az egyetem vezetése részéről tapasztalható habozásnak az lehet az egyik oka, hogy az intézménynek saját pénzéből kell fizetnie a dolgozók után a társadalombiztosítási járulékot, amely jelentősen megterheli a költségvetést, és valószínűleg az egyetem nem tudja előteremteni ezt az összeget - véli J. Nagy László. Azt lehet tehát mondani: az intézmény kapott is támogatást, meg nem is. Hiába nyert ugyanis a JATE a Phare-pályázaton 258 ezer ECU-t, ha abból sem tb-járulékot, sem áfát, sem vámot nem fizethet. Itt alapvetően egy jogharmonizációs problémáról van szó, a magyar törvénykezés ugyanis szemben áll az Európai Unió jogrendjével. Az Európai Unió - Csernus Sándor szerint - azzal érvel, hogy nem a magyar adóhivatal kapja a támogatást, a hazai jogszabályok alapján azonban bért nem lehet kifizetni járulék nélkül. A tb-járulék viszont óriási terhet róna az egyetem költségvetésére. Vagyis pénz van, csak nehéz elkölteni. Az egyetem csapdahelyzetbe került, mert ha nem fizet az oktatóknak, akkor nem teljesíti az unióval kötött szerződést, ha viszont fizeti a béreket és a járulékokat, abban az esetben a csőd szélére juthat. A kialakult helyzetben a JATE vezetői egy olyan központi pénzügytechnikai megoldást remélnek, amely jogszerű, ugyanakkor mentesíti az egyetemet a pluszköltségektől. Békefi Anett Közgazdászhallgatók találkozója Több mint ötven közgazdászhallgató érkezik külföldről és az ország más részeiből Szegedre a jövő héten, amikor itt tartják szakmai találkozójukat. Ezen lehetőség nyílik arra, hogy hosszú távú együttműködéseket, közös programokat alakítsanak ki, illetve megismerjék egymás kultúráját és szokásait. A Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezetének (AIESEC) szegedi, a JATEn működő bizottsága a szervezethez tartozó több mint ötven külföldi és magyar diákot lát vendégül november 9. és 15. között, az International Week elnevezésű rendezvényen. A találkozó egyrészt alkalmat kínál arra, hogy a résztvevők megismerjék a régió nevezetességeit, az itteni kultúrát és szokásokat. A „global village" elnevezésű program során a különböző régiók képviselői kóstolót adnak saját ételeikből és italaikból. Az összejövetel másrészt lehetőséget teremt hosszú távú együttműködések kialakítására, közös, két- vagy többoldalú projektek szervezésére. A találkozón egyebek között Szabadka, Nyitra, Trieszt, Darmstadt, Zürich, Genf AIESEC-bizottságai képviseltetik magukat. A szegediek elsősorban a testvérvárosokban, a JATE testvéregyetemein, illetve a Kárpát-medence területén működő helyi bizottságokkal szeretnének szorosabb kapcsolatot kiépítem. A Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezetét 1948-ban alapította hét nyugat-európai ország az egymás közötti kulturális megértés céljával. A szervezetnek ma nyolcvanhét országban, több mint hétszáznegyven egyetemen és főiskolán működnek helyi bizottságai, amelyek mintegy negyvenezer tagot tömöritenek. A JATE-n tavaly szeptemberben alapították meg a helyi bizottságot. Az AIESEC egyik legfontosabb programjának célja, hogy külföldi szakmai gyakorlaton keresztül az elméleti jellegű felsőoktatási képzést kiegészítő tapasztalattal ruházza fel a diákokat. A programban résztvevők hattól hetvennyolc hétig tartózkodhatnak külföldi vállalatoknál, amelyek így olyan megfelelő fiatal, szakképzett munkaerőhöz jutnak, akik friss gondolataikkal, újszerű ötleteikkel színt vihetnek a cégek életébe. Ezenkívül a szervezet nemzeti és helyi szintű programokat is rendez. A szegedi találkozótól az itteniek azt várják, hogy azon tájékozódhatnak cserehelyekről. és így növekedhet a kiutazó diákok száma. H. Sx. • Beszélgetés a spanyol nagykövettel Nyelvről, Ultiéról Ha megkapjuk a helyi hatóságok beleegyezését, akkor Szegeden is szeretnénk létrehozni egy spanyol kéttannyelvü gimnáziumot nyilatkozta lapunknak Don Fernando Perpina Róbert, Spanyolország magyarországi nagykövete, aki a napokban egy spanyol irodalomról szóló konferenciát nyitott meg városunkban. • A konferencia szervezőitől tudom, hogy a nagykövet úr szereti az irodalmat. Ki a kedvenc spanyol írója? Kit lapoz fel szívesen, ha fáradt, ha szomorú? - Nagyon nehéz egyet kiemelnem, mert soknak szeretem az írásait. Talán Pérez Galdós műveit szeretem a legjobban lapozgatni és olvasgatni. • Ismer-e magyar írókat, költőket? - Bevallom, a magyar irodalmat csak felszínesen ismerem. Célom az, hogy a magyar szerzők műveit magyarul olvassam. A nyelvtanulásban azonban még nem állok ott, hogy ezt megtegyem. A magyar írók és költők közül Molnár Ferencet és Petőfi Sándort ismerem. • Magyarország Európa Uniós csatlakozásával kapcsolatosan néhány osztrák politikus attól retteg, hogy ha minket felvesznek az EU-ba, az egy soha nem látott migrációs hullámot vált ki. Az ezzel a véleménnyel szemben állók viszont éppen Spanyolország példáját említik, amely szerint huszonhárom évvel ezelőtt még 1,3 millió spanyol dolgozott külföldön, ma már csak 210 ezer. Ön szerint mivel tudnánk megnyugtatni a szomszédainkat? - Nézze, amikor Spanyolország belépett az Európai Unióba, főként Franciaország és Németország félt attól, hogy majd növekszik az ott dolgozó spanyol vendégmunkások száma. Amikor beléptünk az EU-ba (1986ban - a szerk.), Németországban háromszázezer spanyol vendégmunkás dolgozott. Tizenkét esztendővel később viszont már csak százezer, de az a százezer is olyanokból állt, akik akkorra már integrálódtak a német társadalomba. Kérdezheti hogy mi történt a tizenkét év alatt. Elmondom. Spanyolországban úgy megnőtt az életszínvonal, hogy sokan el sem mentek más országba dolgozni, akik pedig korábban elmentek, idővel visszatértek, mert otthon is megtalálták a számításukat. Mondok egy adatot. A csatlakozás előtt a spanyol fizetések az európai átlag az 50-60 százalékát tették ki. Most az európai átlag 80 százalékánál tartunk. Véleményem szerint Magyarország szomszédainak nincs mitől félniük. • Ha már az életszínvonalat említette, úgy tudom, hogy Andalúzia igen szegény vidék Spanyolországban. Valahol olyan, mint nálunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Hogyan zárkóztatják fel Andalúziát? - Andalúzia a múltban volt a legszegényebb tartománya Spanyolországnak. Most már nem az. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás után éppen Andalúzia kapta a legtöbbet az úgynevezett strukturális alapokból - amely arra szolgál, hogy az elmaradottabb régiókat zárkóztassák fel az országhoz -, aminek következtében csodálatos módon megváltozott Spanyolország azon vidéke. • Ma Magyarországon az angol és a német Szegeden még a francia a divatnyelv a fiatalok körében. Mit tesznek azért, hogy a spanyol elterjedjen Magyarországon? - Minőségi változást hoz majd az, ha sikerül megalapítani Magyarországon a Cervantes Intézetet. Van egy másik kezdeményezésünk is: szeretnénk egy második spanyol kéttannyelvű gimnáziumot létrehozni az országban. Egy már működik Budapesten, és ha megkapjuk, s reméljük, hogy megkapjuk a szegedi hatóságok beleegyezését, akkor Szegeden is szeretnénk egy ilyet. Ugyanakkor az Oktatási Minisztériummal is tartjuk a kapcsolatot, és mindent megteszünk azért, hogy az idegennyelvoktatáson belül a spanyol megfelelő helyet kapjon. Sxabó C. Szilárd Don Fernando Perpina Róbert: A csatlakozás elölt a spanyol fizetések az európai átlag az 50-60 «»• zalékát tették ki. Most az európai átlag 80 százalékánál tartunk. (Fotó: Gyenes Kálmán) Színházbusz • Munkatársunktól A József Attila Tudományegyetem kulturális irodája színházbuszt indít november 30-án, hétfőn a Vígszínház legújabb előadására. A darab Kern András és Presser Gábor „Szt. István krt. 14." című zenés színházi estje két részben. A koreográfus Bodor Johanna és Gesler György, a rendező Marton László. A főbb szerepekben Kern András, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Király Attila és Oberfrank Pál látható. A buszra jelentkezni a kulturális irodában lehet no- j vember 12-éig, naponta kilenctől délután négy óráig- A színházjegy és az útiköltség j ára ezer forint.