Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-12 / 265. szám

6 MESÉL A'MÚLT CSÜTÖRTÖK, 1998. Nov. Pimmnos&áG DELMAGYARQRSZAG Szerzesztöaég Kárász-utca 9. Nappali-telefon: Éjjeli-telefon: Előfizetési ár Szegeden egész évre . K24— félévre.... K 12.­negyedévre K 6-— egy hónapra K 2 — Egyes szám éra 10 Hllér. Előfizetés! ár vidéken egész évre . K28— félévre.... KM— negyedévre K 7— egy hónapra K 2*40 Egyes szám ára 10 fillér. Kladóhlvatall-telafon: 306. Kiadó telefonja": 81. Szeaed, 1912. I. évfolyam 114. szám. Szerda, december 25. Súlyos viszonyok között. Irta: Madarassy-Beck Gyula báró, országgyűlési képviselő. A rendkívül súlyos gazdasági hely­zetre való tekintettel, melynek létezését , tagadni nem lehet, a parlamentben a mi­nap tartott beszédemben is amellett kellett állást foglalnom s most is annak szüksé­gességét kell hangoztatnom, hogy az adó­reform életbeléptetését halasszák el 1914. január l-éig. Először azért, mert egy adó­reform, mely annyi lényeges változtatást tartalmaz, mint a kormány mostani re­formja, rendkívüli megrázkódtatásokkal jár az országra is és másodszor, minthogy a jelenlegi helyzetben a közgazdaság ugy a nemzetközi pénzpiac helyzete, mint az internacionális politikai viszonyok között annyira szenvedett, hogy az összes lakos­ságon teljesen érthető, majdnem hisztéri­kus idegesség vett erőt. Lehetetlennek tar­tom, hogy a már létező bizonytalanságot egy ujabb bizonytalansági faktorral növel­jék. Azonkívül a fiskusra nézve is leghát­rányosabb volna az első kivetést ennyire kedvezőtlen gazdasági viszonyok között eszközölni. Parlamenti beszédemben kifej­tettem, hogy ennek dacára mégis elfoga­dom a kormánynak az appropriációs tör­vényjavaslatban foglalt formuláját azért, mert nézetem szerint az 1914. január l-ig való elhalasztás ezzel egyet jelent. Kizárt­nak kell ugyanis tartanom, hogy még ked­vezőbb fordulat esetén is a súlyosan meg­viselt gazdasági szituáció féléven belül annyira megjavuljon, hogy a pénzügymi­niszter az adókivetést az év közepén esz­közölhetönek tarthassa, de különösen, mert az év közepén eszközölt kivetés oly rend­kívüli technikai nehézségekkel jár és olyan igazságtalanságokat foglalna magában, melyek a pénzügyminisztert ettől a lépés­től minden esetre vissza fogják tartani. Vi­szont érthetőnek 'kellett találnom azt is, hogy a pénzügyminiszter az életbelépte­tést pur et simple való elhalasztása helyett a maga formuláját választotta, mert egy­részt nem akarta rányomni az egész el­következendő 1913-ik évre a maga hiva­talos pesszimizmusának bélyegét és más­részt legalább a lehetőségig jneg akarta, akadályozni azt, trogy' az" egész adóreform elvi alapjai, amelyek minden a törvény­komplexumban foglalt hibák dacára jók és végeredményben is egy kompromisszum végrezultánsát képezik, egy ujabb vehe­mens kampuny veszedelmeinek legyenek kitéve. Ami magát az adóreformot illeti, két­ségtelen, hogy ebbe a nagy törvényalko­tásba hibák és tévedések csúsztak be. De viszont kétségtelen, hogy a jelenlegi adó­rendszerünkkel szemben a méltányosság szempontjából nagy haladást jelent. A má­sodosztályú kereseti adónak, ennek a kö­zépkorra emlékeztető fordított progresszi­vitásn fejadónak eltörlése, az első sorban a hitelre szoruló közönséget sújtó tőkeka­mat- és járadékadónak tiz százalékról öt százalékra való leszállítása, a létminimum­nak és a progresszivitás elvének, ha talán egyelőre még nem kellő mértékben is, de keresztülvitele és végül olyan jövedelmek megadóztatása, melyeknek az adómentes­sége az 1848. előtti nemesi kiváltságokra emlékeztet, olyan vívmányok, melyeknek jelentőségét jóhiszeműen tagadni nem le­het. A hibák pedig gyakorlatilag kipróbál­va nincsenek, azokra nézve ma még min­denkinek más lesz és lehet a véleménye. Nyilvánvaló tehát, hogy az ezeken való javítás csak az életbeléptetés után történ­hetik meg. Egyáltalán lebetgfcNtfgMfc.-tetfl*^ mrfjdiüreform elhalasztása iránt,megnyi­latkozott általános óhaj összezavarását az adótörvény megváltoztatása iránti ten­denciával. A rossz közgazdasági viszo­nyokkal az elhalasztást alaposan lehetett indokolni, de a rossz viszonyokból fegy­vert kovácsolni, a törvények megváltozta­tására nem lehet. Ha az adótörvények rosszak súlyos viszonyok között, rosszak jó időben is. Ilyen körülmények között pe­div mindenkinek, aki a javaslatokon vál­toztatni akar, bőséges ideje lett volna en­nek kifejezést adni, akár a javaslat első elhalasztása, akár az 1912. évi novella tárgyalása alkalmával. Akkor azonban nem jelentkezett senki. A művészet gazdasági válsága. Irta: Domokos László dr. Az a fogalomkör, mely az emberi kul­tura kezdetei óta a miivészi termelés és szép­élvezés kereteit kitölti, korunkban a kifejlett­ségnek olyan fokát érte el. mely elmúlt tár­sadalmak művészi eredményeit messze fö­lülmúlja. Még hallani lehet itt-ott vélemé­nyeket, melyek szerint a szép örök ideáljai nem .változnak és már régtől fogva ismerete­sek. sőt egyes korok, például a klasszikus görög kor miitermékeinek szépségét utánoz­ni nem is lehet. E vélemények a formák vál­tozhatatlanságának hitén alapulnak és ma. mikor az ui formáknak rendkívüli gazdasági és tartalombeli értéke kétségen feliil áll. már teljesen tarthatatlanok. Aki a művészet tör­ténetének sokszínű változatán edzett szem­mel korunk életének nemesebb tartalmát, a művészi szépségek létrehozásában és fel­használásában nyilvánuló törekvést megfi­gyeli. tapasztalni fogja, hogy az egyéni meg­látás finomsága, a nyelvnek kifejezéseket tö­mörítő ereje és az érzelmi effektusoknak gyönvörti és gazdag összehangolása eddig Páratlan eredményeket ért el egy-egy mű­vészi alkotásban. Á modern lélek harmonikus fejlődése váltotta ki ezeket a szépségeket egyidejűleg azzal, hogy a mai gazdasági be­rendezkedés csaknem beláthatatlan távolsá­gokká szélesítette ki a szépélvezés területeit. De amikor csodálattal szemléljük azt a végtelen perspektívát, melyet a gondolatok könnyű és gyors közlése, a közlekedésügy fejlődése révén előállott hatalmas ember­fluktuáció és a technika által minden téren megoldott anyagmeginunkálási probléma művészetek fejlődése előtt megnyitott, egy­úttal lehetetlen észre nem vennünk, hogy épen a mai gazdasági rend a maga mérték­telen fglszivó erejével válság felé sodorja a művészeti ideálokat. A már is erőteljesen szo­cializált társadalomnak mindig több ;ziik­scgletét a géptechnika rohamos fejlődése ál­la! szárnyakra kapott gyáripar látta el és Ruskin nem ok nélkül panaszolja fel az oly­annyira nemes emberi dokumentumot képező kézműipar pusztulását. A művész munkája jóval szűkebb térre szoríttatott és a haszná­lati tárgyak nagy része kiesett az individuá­lis termelés köréből. Es ez még csak kisebb része a bajnak. A modern társadalmak fej­lődésében azonban olyan irányzat mutatko­zik. mely nem csupán a művészi munkát, ha­nem magát az alkotó egyént is magasabb szociális erők eszközévé kívánja tenni. Ugy látszik, mintha az egyéni in'uieiónuk mindig kisebb része lenne a szépségek létrehozásá­ban és mind jobban szerephez jutna egy em­bereken és csoportokon fölülálló szociális akarat, mely szükségleteket hoz létre s meg­követeli azoknak kielégítését. Ki teremti a divatot, az irodalmi eszményeket, a vonalak, szinek, foltok, területi harmóniák és hang­összetételek számtalan változatában rejtőz­ködő, arányitás nélkül is egységesen előre­rohanó esztétikai képzetkapcsolatokat? Egy kollektív értelem fiizi egybe a civilizált világ képeinek szellemét és ez értelem a koliekt'.v átérzések egész tömegét látja el tartalommal, melyeket senki sem vesz figyelembe, inert ilyen csodálatos egybeolvadásra a történe­lem még nem figyelmeztetett. Egyes neve­ket hallunk emlegetni; műalkotásokat látunk, melyeknek létrehozóit ismerjük: mindezek csak felvillanások, hirtelen támadt és elve­szett impressziók, a nemzetközi együttérzés­nek halk felkiáltásai, melyek országokon és tengereken tul visszhangot ébresztenek. A nagy emberi közösségek határai felé terjedő kultura tompítja az alkotó egyén jelentősé­gét és kiemeli a kollektív léleknek az ízlés változtatására való befolyását. A művész gazdasági helyzete, nem ke­vésbbé válság felé látszik közeledni. A kapi­talisztikus rend mai uralma alatt a művészet­nek nyilvánvalóan fényűzési jellege van; a tőkék kumulációja természetes levezető csa­tornákat keres és az egyéni hiúságot, kénye­lemszeretetet, pompázást szolgáló müvészet­Szerda, 1933 augusztus 2 I^HH"""'1 ' ' ** leoyttoda AmU . ®.40 penna. ­Telalon > 13-Oft. «. Nyomda i Ww Ara 12 HUéT acca tO. Telefont »w>8 TAvlrntt m-mr x «_« . ^gVoicfny Oélmn^.-.ortn'reHwl 1Y. éVfOlyaiü, 172. A városi tisztviselők létszáma A városi költségvetés előmunkálatainak jutáiból sokféle és. sokirányú tanulságot emelkednek ki azok a számok, me­Ur 'g város! alkalmazottak státusának mé­titft tüntetik tel Nem beszélve a rendsze­állásokban véglegesen nlkalmazottak­' fazgatási; akár nem közigazga­>k is az alkalmazottak, a város­olyan alkalmazotté van, aki nem ! idmglenes állást tölt be, megszün­bókban, mint létszámfeletti alkal­ÜMt, és 'kfsegitő dijnok Itt) teljesít szol­" t a városnál s negyvenen, vagy ötve­\ olyanok is, akik minden díjazás jpznak a városnak. Ezek szerint négyszáz olyan alkalmazottja van :, aki nem szervezett állást tölt be. költségvetésének háztartási szem­Mt katasztrofális tétele van. Az 5rlesztése és kamatai, itti fizetések- Nemcsák in pehezedik ez a két a város költségvetésére, WeMfb; iffirig esi .lerhekep.. A trans^x és.a, dbluL, f most segítséget hoznak . a városnak, __ttásák kamatának mérséklése s a dol­teíKolyama Igen jelentékeny mértékben otíjwntette ázt az összeget, amit a város " " fal a költségvetésbe felvenni kérty­|ek. Roosevelt sokkel többet tett a cökségvetés tehermentesítése érdeké­„r. nt.Soraogyí Szilveszter s az egész vá­JUl-magisztrátus együttvéve -Valóban indo­Wtjwne, ha az Egyesült Államok elnökét megválasztaná , díszpolgárnak, b is örökös tagnak. Sokkal több y^rt-L szerzett rá, mint — mondjuk — Te­A két tehertétel közül az egyik tehát lé­. enyhült, a másik, a személyi ki­írok tétel? ajónban csak azokon a korrek­ment .keresztül, amelyeket a kormány jöjdezővé tett, de azzal már nem enyhült, A kormányrendelet kötelezővé nem tett, ^•k-megengedett. S ha most szeműnk elé a főszámvevő adatait, amivel költ­gvwési előirányzatét beterjesztette, akkor jelenek leszünk belátni egyrészt azt, Tíy a város vézetői semmit sem követtek jf&nnak érdekében, hogy a takarékosság **npontjai ebben a. vonatkozásban is érvé­ellenben minden tőlük telhetőt g^tek azért, hogy a megengedett mér­®n8 a legnagyobb optimizmussal megvont 2JW>irő határon tul növelje, duzZassza, ki­és elterebélyesitse az adminisztrációt, kjw-e nem komoly kilátás, de halvány jr*ny arra, hogy a város tisztviselői kara u-iban és munkabeosztásban egyrészt a Z^zftatós feladataihoz, másrészt a város erejéhez alkalmazkodjék? Jól tudjuk jjMlogy 0 város, amig csődbe nem jut s ti, méfT azután is, nem bocsáthat el viselőket. De tudni kellett volna hogy a tisztviselők túltengő létszámá­t *»emben nem az elbocsátás, hanem Ut®"* alkalmazás adja az egyetlen Rávehető fegyvert- A várós azonban még a törvény tilalmával, még a kormányrendelet parancsával setn törődve szervezi egyre az állásókat s tölti azokat be megsértve a tör­vényt és a miniszteri rendelkezéseket. Ha kellett, a város vezetősége trükkökkel védte meg a tisztviselők létszámét. Előfordult, hogy a kormányhatóság maximálta az ideiglenes dijnokok számát s arra kötelezte a törvény­hatóságot, hogy az általa engedélyezett szá­mot meghaladó ideglenes dijnokokat bocsás­sa haladéktalanul, el, Ugy látszott akkor, hogy nincs kitérés a miniszteri rendelkezés végre­hajtása alól. Amikor azonban a rendelkezése­ket meg kell sérteni, altkor rendelkezésre áll az ügyesség, a leleményesség és a rabulisz­tika. öt perc alatt elhatározták, hogy az.elbo­csátandó dijnokok nem dijnokok, hanem ideiglenes kezelők s azután jelentet­ték a belügyminiszternek, hogy most már csak annyi dijnoka van a városnak, amennyit a belügyminiszter ur őnagyméltósága enge­délyezni kegyes volt Senld nem követelheti azt, hogy v^jyék ki annak a szájából a kenyeret, aldt az éhen- • hálástól még a hivatala megment.. Minél ' rosszabbak az idők, annál több emberséget kell tanúsítani mindenkinek. De mégis csak hibáztatni kell azt a rendszert amelyik­nek alkotóereje nem szervezett állások betöl­tésében merült ki s amelyik nem tudott mást teremteni, csak ideiglenes, de véglegesen eltiltott állásokat s amelyik a városnak nem tudott mást szerezni, csak. Ingyenes munka­erőt- S felmerül természetesen az a kérdés Is, melyik .törvény, melyik szabályrendelet, me­lyik közgyűlési határozat adta meg a város polgármesterének azt a Jogot, hogy fizetés­nélküli tisztviselőket alkalmazzon, melyik' jogszabály tette számára lehetővé azt, hogy állásokat szervezzen, munkaköröket kijelöljön s elfogadja az ingyen-munkát? Az eovetlan f.ir t_ t_i . t ­erkölcsös felfogás csak az lehet, hogy'fizes­sék meg a jól végzett munkát s ne fogadiák el ellenérték nélkül azoktól, akik arra végze­tesen rá vannak utalva. De a város vezető­sége nem tud mást, csak létszámot növelni, állást állásra halmozni, alkalmazni a tekin­tély (olykor tehetséges) ajánlottalt • azután kikerülni azt a problémát, amit a felduz­zasztott létszám vet fél. a Képsxövet&ég ? Párig, augusztus 1. Az „Echó de Paris" féltü­gyakorlafi megvalósítására irányuló uj akt azoknak a megbeszéléséknek az ereflméni amelyek a közelmúltban fólvtak le Mussolini és Gömbös között. A terv az, hogy a Népszö­vetség szeptemberi tanácskozásán Macmaror­szág. vagy valamely más hatalom eao biioU­ság kiküldését Indítványozta, amdy gálná, hogyan lehetne gyakorlatilag alkalmaz­ni a népszövetségi r.lapokmány lg. szakaszát amely a szerződések revíziójára vonatkozik. Gömbös rádióbeszéde ílx0ónaplmUködéaéröléa a fövő politikai feladatairól Egyenjogúság és revízió, Auxxtrta és Sémetorxzdg, a tUltox válaszidőn és a pártatlan közigazgatás - »KUlpoltttltal cél­kitűzéseinket csalcla nyugodt, békés, kiegyensúlyozott bel­Polliikat atmoszférában ledet szolgálni« (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Göm­bös miniszterelnök kedden este dr. Antal István sajtófőnök kíséretében megjelent a Stu­i előtt elmon dió rádiói épületében, hogy a mikrofon elüt ióbeszédét. A miniszterelnököt elmondja Hlatky Endre igazgató fogadta. Kilenc órakor helyet foglalt az előadóasztalnál és elmondotta beszé­dét az ország külpolitikai helyzetéről és a leg­közelebbi jövő politikájáról. Gömbös Gyula beszédében a kővetkezőket mondotta: — Magyar Testvéreim I Beszámolómat jöttem elmondani — kezdte beszédét —, de egyúttal a legközelebbi teendőkről is kívánok szólani. A kritika elhallgatott, mert tudta, hogy a nem­zetnek szüksége van a megbontatlan lelki egyensúlyra és ösztönösen érezte, hogy a ma­gyar nemzet csak akkor teljesítheti történelmi misszióját, ha egységes célkitűzéssel és egysé­ges akarattal áll Európa keleti kapujában. Ami­kor az év folyamán többször hangsúlyoztam a nemzeti függetlenség és állami szuverenitás teljes szükségességét, ugy éreztem, millió és millió magvar sziv dobbant össze az enyémmel, mert tudta, hogy csak az a nemzet bir nemzet­közi súllyal, csak az a nemzet méltó jÖvendó­D' •<• v megbecsüli független- gc és szuveré­1 i,it;:sji értékét, azzal akar és tud is élrfi. — Az ut, amelyen elindultam, nehéz, sziklás és tövises. Voltak, akik tőlem az azonnali és a gravitális megoldások politikáját követelték és mert ez nem következett be. sokszor erős bírá­latban volt részem. Nem szaladtam délibábok után és lidérefények sem tévesztettek meg. Olyan időket élünk, testvérek, amikor a lassú, kitártó és céltudatos munka sokszor szürkének és színtelennek tetsző szakadatlan egymás­utánja és nem a grandiózusnak és zseniálisnak látszó, de valóiéban gyökértelen elgondolások sziporkázó ötletei vezetnek a célhoz. A ár­mány a lassú, kitartó, céltudatos munka szakadatlan egymásutánján felépülő stílusát választotta és most e munka tiz hónapjának végén nyugodt lelkiismerettel állapithatjuk meg. hogy ez a munka megteremtette a inaga gyümölcsét. Megteremtette, bár — és ezt sietek nyomatékosan hangsúlyozni — még korántsem mondhatjuk el, hogy mindaz, amire vállalkoz­tunk, el volna érve. Munkánk nincs befejezve sem külpolitikai, sem belpolitikai szempontból. Csak az előkészítés, az uttörés és az akadá­VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! DELMAGYARQRSZAG zxs LIMIIIIITTITII 66. évfolyam Ml. szám 1Í76* december 9. csütörtök hazaérkezett Ausztriából Felavatták az algyői vasúti hidat Kidir JthWM. az MSZMP Központi Bi­zottságénak etaó titkára, az Elnöki Tanács tágja beíejezta Ausztriában tett kétnapos hivatalos látogatását, ás feleségével, vala­mint kíséretének tagjaival szerdán, kora délelőtt az osztrák fővárosból különvo­nattal visszaindult Budapestre. Kádár Jánost Bécs magyar és osztrák zászlókkal díszített . Keleti pályaudvarán ünnepélyesen búcsúztatták. Ott volt dr. Bruno Krelífcv szövetségi kancellár és fe­lesége, az osztrák kormány több tagja — köztük dr. WUllbald Pohr külügyminisz­ter —,a kancellári hivatal, a külügymi­nisztérium számos vezető múnkatársa, a Bécsben akkreditált diplomáciai képviselet több vezetője és tagja. Jelen volt a bécsi magyar kolónia sok képviselője ls. Kádár János szívélyesen elbúcsúzott a megjelent üemályiaégektól. lóola úttörői a Központi titkárának és feleségének, Bruno Krelsky­oak éi feleségének virágcsokrot nyújtottak át A kancellár és talmite Kádár Jánost ' " y l óra ötén Mapvar Nérköztáriaság ausztriai napykő­Kádár János felesége társaságában szer­dán hazaérkezett Ausztriából, ahol- ""dr. Bruno. Krettfcynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására tett hivatalos látogatást. Kádár János kísére­tében volt Púja Frigyes külügyminiszter, dK Bíró József külkereskedelmi miniszter. Katona István, a Népszabadság főszerkesz­tője. dr. Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője és dr. Nagy La­tos, hazánk ausztriai nagykövete. Kádár Jánost és .kíséretét a Keleti pá­lyaudvaron Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke. Bttzfcu Béla, a Köepontt Bi­zottság titkára, a Politikai Bizottság tag­jai. CieterW Lafos, az Elnöki Tanács tit­kára, - Bsnkvi András belügyminiszter. Pallói Árpád közlekedés- éa pcstaügyi ml­Pái külügyi államtitkár, dr. 5zalai Béla külkereskedelmi államtitkár és KB oaztályvazető-halyet­A tárgyaló felek kifejezték i. Munkáspárt Kön- dókra vonatkozóén létrejött, eltökéltségüket, hogy aK eu­— ....... 4 rópai biztonsági áa együtt­«.!£2Sr maWkM* értekezlet záróok­SCÍért^^^^ ^ .. Hangsúlyozták, hogy a Bal- ^ súlyozott fejlesztése mindkét Jttanyságá^itt*«által* eíí Í O fi. között hivataláé Iá- ^^.^^.niü^t So^ •«Itaék a biztonság erőstté. togatáat tett aa CUxtrtk ^^^ iSSlák^ ,4n*k * " WO""4^ a jövőben ts kutaazneij4k_ a f^i^jtésének folyamatát Osztrák Köztársaság elnöke, kell tenni a Jósanraozádt vi- tatarZa WáSotónakU Ezután Kádár János látoga- szonnyal " den területén, és megszün- «e olyan admlntsct- 82 éurop együttműködési értekezlet záróokmányának alkalmazó­János és dr. Bruno Kreisky _ féíSS^T^ akadályokat, amelyek • • V^dmisi SKTÜtt­te^ működés fejlesztését. Atg. tó^t^artó nemzetközi húltAk „ ln>H • Alá­ipart kooperáció és a harmadik piacon való A tárgyaló felek megelé- együttműködés jelentőségét, gedéssel állapftoUák meg. Előirányozták új hoaszú le­hogy a Magyar Népköztársa- járatú gazdasági, ipari és ság és az Osztrák Köztársa- műszaki együttműködési ság jószomszédi kapcsolatai egyezmény előkészítését f Ji^'uÍT^" er0dmé~ Kádár János és dr. Bruno nyesen rejlődtek. Kreisky megelégedéssel szólt A két ország viszonya kü- a közelmúltban megkötött lönbözó társadalmi beren- kulturális és tudományos dezkedésú államok békés együttműködési egyezmény­egymás mellett élésének jó róL és kifejezte reményét példája. hogy ez aa egyezmény a kul­A felek kifejezésre Hittat- turilte kapcsolatok élénklté­ták eltökéltségüket hogy a sén<* alkalmas eszköze lesz. jövóben is minden erőfeszi- Kádár János és dr. Bruno tést megtesznek népeik ba- Kreisky síkraszAUt az eny­rátságának elmélyítéséért hülés folytatásáért és azért, országaik együttműködésé- hogy tovább szélesedjék az nek fejlesztéséért a két nép államok együttműködése, le­javára. Ezzel kapcsolatban kmtet nélkül társadalmi és megerősítették szt az egyet- gazdasági rendszerükre. Ha­értést amely a magyar és tározott szándékuk, hogy a az osztrák kormányfő ez év jövőben ls sokoldalúan elől május 17. és 19. közötti ta- segítik ezt a folyamatok (Folytatás a 3. oldalon.) aonosyl Kérolyaé felvét** A kormány közlekedés- Kiss Károly szegedi vasút vezetője, Bodor Lajos (UVA­politikal koncepciója meg- igazgatónak adta át a Békés- TERV), Galpó Imrén*; n valósításának fontos mozza- csaba—Szeaéd -vasútvodal új Ggnr-MAVAG klrendelttég. naU volt a tegnapi napon: létesítményét, majd kUűnte- vezetője, Baxsá Gyula fő­felavatták a 170 mOltó fo- Useket nyújtott át a terve, építésvezető'és Körtvílyesty rint költséggel korszerűsített .zésjjen és a hídépítésben kU Péter, a HldépKŐ VillaUt algyői oasúH -hidat. Az ün- váló munkát végző doljoaók. "" népségén — melyen részt i vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Tőrök L Közlekedés Kiváló DoL Vezérigazgatói "dtöJraS^i ' részesült 5*Mk Jóojs/, ­m flz év végi ünnepek elfilti munkarend Losoncii'Pét indiai látogatásai B Ta- és állattenyésztési eljártoo-- Az .Indiai sajttMkí — kat, amelyeknek az Indiai rövid nyllatkóntáhan'lódtta az Oj-Delhltől viszonyokra való .aünilmazá-.- Qaddhl háiigsútyc^'Thocy száz kilómé tarra fekvő Hls- tóval megoldani reméök .a India' tt UwtmSte.2. tarban, és ott megismerke- világ második legnépesebbé* -caolatal tólvélyaeek, ás hoZr dett az országos jelentőségű leggyorsabb népszaporulaté ebben a' sfeUémben' töiyZ­kutatómunkát és szakember- országának létfontosságú élcfl- tött befestő tifzValásókst a képzést folytató Haryana roezésl .problémáit: r a W?V­metögazdasági egyetem tévé- Az Elnöki Tanács elnöke szág gazdasági kipésöiate­kenységével. Indiah katonai különgépen- rúl- Dosonczl Pál" ktomíte. A magyar áUamfőt az egye- tet£ 82 HÍM8rifaa- boV' 8' B^aságl sgyötbnd­tem rektora vezette körül az' maJd 718828 8' ÍOvároebe, ahol- ködés teréo még igeh nMr intézményben. isrne«et" OjJWhl néhány n^ tehető^' vá^ak^kig^. ^t a fedett ^technikai ^^^ n^^ «*»». programja. Délután tett lé- A3 ElnöW Tanács elnöke togatást a magyar államfő- elégedetten állapította meg, nél T. A. Pal nehézipari ml- hogy ier, az 'indiai—magyar ngg , asági vegyes bizottság indiai tagozatának elnök Este Losonczi Pál és feles. December 24-e és 31-e ren- termelés szokásos rendje ezt des munkanap. E napokon nem teszi lehetővé. A róvi­azonban olyan munkaidőt le- debb munkaidő alkalmazása, het alkalmazni, amelyet a illetve a műszak elhagyása kollektív szerződés — vagy miatt kiesó Idóre munkabér azt helyettesítő rendelkezés nem jár. — a szombati munkanapra A munkarend-változtatás előír. A több műszakos vál- nem érinti a megszakítás nél­1 álatoknál a második, illet- kül folyamatosan üzemelő tőleg a harmadik műszak el- vállalatoknál, illetőleg ilyen hagyható, és az e napi raun- jellegű munkakörben fogíal­kaldó ott is lerövidíthető, koztatott dolgozok munka­ahol a kollektív szerződés rendjét. szombati munkaidőt nem A kereskedelem és a köz­szabályoz. lekedés területén dolgozók A munkarend-változtatás munkarendjét a belkereske­folytán kiesó munkaidőt le delmi, illetve a közlekedés­kell dolgozni, kivéve, ha a és postaügyi miniszter álla. munkaidő-beosztás, illetőleg a pitja meg. 1 tok további i kívánság e kapcföla­Dr. Zsögön Éva égészaéf­AB ANmsd indító köztárs.- tett át^t ^TdáT^ tótó^elnök é. felesége ttezte- beszéttu fo^t" 6aamlÍ kedden v^lm'S^rS kétórás négyszemközti esz- tani látogatás alkalmával rnscseTét folytatott Indira ,Ufrt«-. kerülő egtesaégügtf Gandhi miniszterelnök asz- egyezményrőL te rnásTk£­szonnyal. A megbeszélésről Sönös ^^ kérdfe^rúL mindkét fél igen elégedetten seraesetcroL nyilatkozott, kiemelve annak Török István külkereske­rendkívül szívélyes és őszinte delmi miniszterhelyettes szer­jellegét. Indira Gandhi pozi- dán megállapodást írt alá a tivan értékelte az európai két ország kozott jelenleg ér­biztonsági és együttműködé- vényben levő ötéves keres­si értekezlet eredményeit, és kedelmi egyezmény egy év­rárautatott, hogy India a ma- re szóló meghosszabbításán!*, kialakító- egy hosszabb lejáratú « sári törekszik a környező or- kedelmi egyezmény előkészi-, • Bezárt a Szegedi Nemzetközi Vásár A hét végén mér telt ház volt Kocsmagondok A pásti Ysndóglóbszórósok mintájára Csöng megyében is lakat kerírOtet-e kocsmákra? (3. okU) j után volt az első olyan alka­lom, amikor nehezen lehetett parkolni a Szegedi Nemzet­közi Vásár környéki utcák­ban. Szerdáig eső verte a rendezvényt, csütörtökre ki­derült, péntekre újra elrom­lott az idő. így azután szom­baton délután, meg vasárnap sokan pótolták az elmaradt Költöcik-o a Kossuth? Szegedi Cenzorok ^•ÉÉfll J Szerb focilecke, magyaroknak (9. oldal) P ALAPÍTVA: 1910-BEN p DELMAGYARORSZAG HÉTFŐ, 1997. JÚL. 14.. 87/162. • KDNP BarankovicS'plarienn - nem! tosulás, az elnökség enge­A Kereszténydemokrata délye nélkül, csak a további Néppárt országos elnöksége megosztottságot, majd a •szombaton ájabb döntést ho- szétválást eredményezheti, zott a „belső letisztulás" je- ezért nincs semmi létjogo­gyében: á pártszakadás sultsága a platformosodás­előkészltésére tett kísérlet- nak. nck minősttette több KDNP Az elnök egyébként azt Gtető által létrehozott Ba- mondta, hogy: őszre rend ikovics platformot és ezért lesz a párt háza táján és egy­- betiltotta aSnak működé- ségesen. megújútvffifödhe­sét. Giczy György, a párt el- tik a kereszténydemokraták Munkásmenet • Szentpétervár (MTI) miatt. Vasárnap csatlakozott a Terebélyesedő szociális menethez a Szosznovij Bor-i megmozdulás jelei körvonala- (Szentpétervár melletti) atom­- zódnak Oroszországban. Dol- erőmű dolgozói kollektívája gozók ezrei menetelnek is. Szmolenszki társaik más Moszkva felé Szentpétervár- július 3. óta úton vannak a ről, Szmolenszkből, Kurszk- főváros felé. A kalinyini és ból, Voronyezsből és másbon- a vorozsezsi atomerőmű­nan, hogy a kormányhivatal vek alkalmazottai ugyancsak előtt követeljék bérhátralékaik Moszkva felé tartanak, haladéktalan kifizetését és A menet élvonala 70 kilo­Borisz Jelcin elnök távozását méternyire közelítette meg az az ország államfői tisztsé- orosz fővárosi és a következő géből a kialakult gazdasági- napokra tervezik a tömeges társadalmi-politikai állapotok bevonulást Moszkvába. Árvizek után • Győr (MTI) ja a harmadfokú készültsé­Megkezdték a Lajta szük- gel ségtározójából a víz vissza- A kedvezően alakult víz­vezetésit a folyó medrébe, ügyi helyzet nyomán az Ugyanakkor az Észak-du- igazgatóság más területein uántúii Vízügyi Igazgatóság mérsékelték az árvtzvédel­a Lajtán továbbra is fenntart- met. Három a miniszter Karadzsics Oroszországban? • Zágráb (MTI) hírül vasárnap a Vecemji List szerbiai Gradjanin című napi­Radovan Karadzsics volt című zágrábi napilap belgrádi lap-már szombaton arról adott boszniai szerb elnök a belgrű- találgatásokról hírt adva. hírt. hogy a háborús bűnökkel di hatóságok segítségével A legnagyobb példányszá- vádolt volt boszniai szerb el­Oroszországba emigrált - adta mú horvát napilap szerint a nök szerdán elhagyta Pálét. A kotflixtréfa • Fsrihsgy <*">_, A thaiföldi kststtnőh « kor* ttssdt kezelt Ferihegyre. Mmtn meretes, s paflayai b*di>^ magyar csoport u tsrtozso­biliak. e,j ou„6i P-t roígniwaaxkbinMlw* 1B.H.WJ* Ibufbhli refeAlue - ' n,k , replkWreo , ulílík keiül letín kereKlUl «««»»» kj. kenen « """^JT TÍmm. JOIklok. ,11"" « ui pp erf.jUPPK*0" „EnrtpPl forinl eH1«I«J2íí|. pogKiiklin* " .„poo NM •»«» ' ­lOtitóUllf» Szegedi diadal a vidékbajnokságon >r Zoltán duó „ötszázas" győzelmével járult hozzá a nemesfém gyűjtéséhez. (Fotó: Kamok Csaba) • Munkatársunktól gedi Kajak-Kenu SE reme- csapatversenyt természete- emelkedő eseménye a Sze­A hét végén a szegedi kW szerepelt. A felnőttek sen fölényesen nyerték.) Ez ged-Dorozsma által rende­Maty^éri pálya adott otthont nfczőnyében az első napi 5 a teljesítmény biztató a zett négyes labdarúgótorna a kajak-kenu vidékbajnok aranyat még 14-gyel megtol- Fadd-Domboriban rende- volt. (Részletes tudósttáso­ságnak. amelyen az első szá- dották Váradi Márton és Ká- zendő országos bajnokság kai a 8. és 9. oldalon olvas­mú Tisza-parti klub. a Sze- sa Ferenc tanítványai! (A előtt. A hétvége másik ki- halnak)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom