Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-12 / 265. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. Nov. 12. HAZAI TÜKÖR 7 • Orbán Viktor egyházi vezetőkkel találkozott Megállapodás a protestánsokkal is • Budapest (MTI) Orbán Viktor várhatóan a jövő héten megnevezi annak a delegációnak a tagjait, amely a kormány részéről részt vesz az újonnan megalakuló szentszéki-magyar vegyes bizottság munkájában - hangzott el a miniszterelnök és a négy történelmi egyház vezetőinek első közös találkozója után tartott sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten. A vegyes bizottság a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodásban foglaltak végrehajtásának áttekintésére jön létre. Orbán Viktor bejelentette: az egyeztetés, valamint a más egyházakkal való megbeszélések nyomán, nagy valószínűséggel kiegészítő megállapodást fűznek a korábbi szerződéshez. Az egyházi vezetők közös nyilatkozatukban kiemelik: elengedhetetlennek tartják, hogy mielőbb módosítsák azokat a magyarországi jogszabályokat, amelyek a vatikáni megállapodás maradéktalan végrehajtásához szükségesek. Az egyházfinanszírozás területén kialakult arányok megőrzése érdekében méltányosnak tekintik, hogy a kormány - a katolikus egyházhoz és a zsidó felekezethez hasonlóan - a történelmi protestáns egyházakkal is közszolgálati feladatvállalásuknak megfelelő megállapodást köt. A sajtótájékoztatón a katolikus egyházat Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a református egyházat Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke képviselte. Az evangélikus egyház részéről Harmati Béla püspök-elnök, a zsidó felekezet nevében Schweitzer József országos főrabbi foglalt helyet a miniszterelnök oldalán. A találkozón más egyházi vezetők mellett jelen volt Hámori József, az egyházi ügyeket felügyelő Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, valamint Semjén Zsolt, a tárca illetékes helyettes államtitkára. Semjén Zsolt a sajtótájékoztatót követően újságírók érdeklődésére elmondta: létre kellene hozni egy egyházakkal foglalkozó tudományos jellegű intézményt. Ez szigorúan tudományos munkát végezne, és közvetve meggátolhatná, hogy egyházként bejegyzett csoportok üzleti tevékenységet végezzenek, a többi egyház ellen gyűlöletkeltést folytassanak, illetve az egyház elnevezést szélsőséges politikai szervezet fedőneveként használhassák. • Szeged a kisebbségeké (is) A kétnyelvűség: érték Befogadó városnak minősíti Szegedet az itteni társadalmi és nemzetiségi viszonyokkal foglalkozó helytörténész. A befogadó jelző mai érvényességét bizonyítja, hogy itt kilenc kisebbségi önkormányzat alakult, így e szempontból Szeged lett vidék-Magyarország csúcstartója. A jelenség magyarázatára kértük Rátkai Árpádot, a szegedi polgármesteri hivatal kisebbségi referensét. A nem magyar anyanyelvűek száma a 60-as években Szegeden körülbelül félezer volt. Számuk 1900-2250re, arányuk 1 százalékra nőtt 1990-ben. Ma már Szeged lakosságának közel 3 százaléka nem magyar anyanyelvű. Az ok - a kisebbségi referens szerint hogy az ország különböző helyeiről és külföldről egyének és családok települtek Szegedre. Az igazán jelentős változás azonban nem a számbeli növekedés, hanem az, hogy a különböző helyekről, különböző időpontokban Szegedre került egyének fokozatosan etnikai közösségekké szerveződtek. Az önazonosságtudat erősödése, a különböző szervezetek megjelenése egyre több etnikumot jellemez. A kezdetben laza, klubszerű tömörülésekből országos egyesületek helyi szervezetei és önálló helyi egyesületek alakultak. Idén már tizenkét (arab, cigány, görög, lengyel, német, orosz, örmény, román, szerb, szlovák, ukrán és vietnámi) etnikum büszkélkedhet oktatási és kulturális egyesülettel. Rátkai Árpádnak igaza van, a felsorolás is jelzi: Szegeden nagy az etnikai sokféleség. Tőle tudjuk azt is, hogy ezek a civil szervezetek kicsik, 15-80 fősek, de taglétszámuk folyamatosan növekszik. A legrégebbi civil szervezet 20-25 éves múltra tekinthet vissza. Tehát Szegeden az asszimilációval ellentétes folyamatok bontakoznak ki, folyamatosan nő az etnikai identitás fenntartására irányuló tudatosság és szervezettség - vonja le a következtetést a szakember. Az új etnikai közösségek vegyes házasságokban élnek vagy ilyenekből származnak, azaz e személyek kettős identitásúak. Figyelemre méltó jelenség, hogy miközben a domináns magyar nyelvi környezetben a szegedi kisebbségek körében is jellemző a nyelvvesztés, erősödik a kisebbségi nyelv használata, elsősorban a családban. így nem ritkán éppen a harmadiknegyedik generációt nevelik tudatosan kisebbségi, pontosabban kettős anyanyelvűvé. A nyelvtudás presztízsének növekedése nyomán arra is több példa van - Rátkai tapasztalata szerint hogy a nem magyar házastárs szorgalmasan tanulja és használja társa anyanyelvét. Ez kihívást jelent a közoktatás számára is. Kisebbségi anyanyelvű oktatás Szegeden utoljára a 18. században volt. Az etnikai homogenizálás kétszázötven éves gyakorlatát törték meg az etnikai civil szervezetek az anyanyelvi képzés meghonosításával. Először 1993-ban a lengyelek gyűjtötték össze gyermekeiket szombatonként félnapos anyanyelvű foglalkozásra. Az oroszok 1996-tól, a vietnamiak 1997-től találkoztak s tanulták, tanították anyanyelvüket. Idén pedig már görög és szerb foglalkozások is vannak. Régen vasárnapi iskolának nevezték ezt az oktatási formát, Szegeden kiegészítő iskolának hívják. A nem magyar és nem cigány anyanyelvű gyermekek száma gyorsan nő: 1997-ben 249, idén már 367, az óvodások aránya egy esztendő alatt 1,35 százalékról 1,53-ra nőtt. köztük tavaly 17, ebben az évben 19 anyanyelvet kell számon tartanunk Szegeden, a magyaron és cigányo(ko)n kívül. A város közoktatási rendszerében tanuló nem magyar anyanyelvűek száma 1990 óta megháromszorozódott - állítja Rátkai Árpád. Tudnunk kell, hogy Szegeden élnek szerb, arab, román, német, grúz, orosz, ukrán, vietnámi, francia, horvát, mongol, spanyol, szlovák, angol, görög, kínai, lao, lengyel, ivrit, üzbég, bolgár, cseh, finn és török anyanyelvűek is. A kétnyelvűség: gazdagság. Az egyénnek ugyanúgy érték, mint a kulturális sokszínűségéről nevezetes Szeged számára. Ú. I. • Nemzetközi konferencia a SZAB-székházban Új tendenciák az irodalomtudományban • Munkatársunktól Új tendenciák az összehasonlító irodalomtudományban III. cimmel nemzetközi konferenciát rendez a Modern Filológiai Társaság Szegedi Tagozata, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszéke, a Verne Gyula Picardiai Egyetem Regénykutató Központja és az Európai Tanulmányok Kutatóközpontja november 1213-14-én az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A konferenciát ma délelőtt fél 10-kor Szalay István országgyűlési képviselő, a Picardia Alapítvány szegedi elnöke, Galambos Gábor, a JGYTF főigazgatója és Jacqueline Lévi-Valensi, a Verne Gyula Picardiai Egyetem professzora nyitja meg. Ezt követően a szekcióüléseken szegedi, pécsi, budapesti, újvidéki, kolozsvári, bonni, párizsi és amiensi tanárok, kutatók és irodalomtudósok tartanak majd előadásokat, amelyeket minden esetben disputa követ. A háromnapos rendezvényen egyebek mellett szót ejtenek Novalis történelemszemléletéről, a XX. századi „orosz bárdokról", Okudzsáváról, Viszockijról, Galicsról és Talkovról, a kelet-európai posztmodernről, valamint Borges meg nem írt regényéről. A konferencián összesen harminc előadás hangzik el. Kiegészítő programként „Amiens meglátogatja Szegedet" címmel fotókiállítás nyílik, de hangversenyt és irodalmi műsort is rendeznek a JGYTF Boldogasszony sugárúti főépületében. A konferencia zárásaként, november 14-én, szombaton 11 órától az ötvenhatos forradalomról tartanak kerekasztalbeszélgetést. Az asztal hatan ülik körbe: Alain Fenet, Jacqueline Lévi-Valensi (Amines), Yves Chevallier, Paul Sabourin (Párizs), valamint Bíró Zoltán és Madácsy Piroska (Szeged). Diana emlékére • Munkatársunktól Világgyász volt tavaly augusztusban, amikor a sztárok népszerűségét messze túlszárnyaló Lady Diana váratlanul elhunyt. Mára már sokakban halványul a walesi hercegnő emléke, de vannak, akik nem felejtik, s nem engedik elfelejteni a tragikus körülmények között elhunyt Dianát. Az emlékőrzők közé tartozik a szegedi Putics Miklósné, aki Lady Di halála után, róla szóló cikkeket, fotókat gyűjtött össze, s ezekből válogatott egy kiállításra valót. A nyugdíjas asszonyt a Diana iránt érzett szeretete motiválta arra, hogy a maga szerény módján emléket állítson a szőke hercegnőnek. A Forrás Szálló halljában látható kiállításra, közel 50 színes magazinfotót, illetve újságcikket válogatott össze, valamint a Dianáról szóló könyveket hozta el a gyűjtő, akinek nem ez az első bemutatkozása a közönség előtt. Eddig öt kiállításon van túl, ezeken képeslap-gyűjteményéből adott ízelítőt az érdeklődőknek. A Diana-kiállítás, amit Sándor Péter, a Forrás igazgatója nyitott meg tegnap, november 11-étől 20-áig naponta 10-18 óráig tekinthető meg. Postabank-ügy • Budapest (MTI) A BRFK a Postabank feljelentése nyomán nyomozást indított ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítással elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt. A bíróság ideiglenes intézkedésével azonnali hatállyal megtiltotta a Postabank Rt.-nek, hogy kifizetést teljesítsen a Nádor-95 Rt. megbízásából nyitott, összesen 12,12 millió dollár összegű akkreditívek alapján. Szobotka Tibor-díj • Budapest (MTI) Báthori Csaba író, költő, műfordító vehette át szerdán, a Magyar írószövetség székházában a Szabó Magda által alapított irodalmi kitüntetést, a Szobotka Tibor-díjat. • „A középkorúak nehezen mozdíthatók" Megfeledkeztek a fiatalságról? Onczay Zsolt, Mátrai László és Molnár Gyula szerint a mai középkorúak bálák helyett inkább a fotelben ülnek. (DM-fotó) A MOM Trió muzsikájának műfaji sokszínűsége könnyen érzékelhető, ha azon táncok sorára gondolunk, melyek alá ök húzzák a talpalávalót. Charleston, keringő, polka, tangó, twist, rock and roll, swing, fox, csárdás is szerepel a műsorukon. Ezért talán nem véletlen, hogy a szegedi együttes igen nagy népszerűségnek örvend, főképpen a középkorúak körében. Annál is inkább, mert a városban egyetlen szórakozóhelyen sem lelhetők föl ezen műfajok, főképpen így, együtt. A MOM Trió kuriózumnak számít a város zenei piacán. Ugyanis igényesen játszanak szórakoztató zenét, és ez nem kis ritkaság. Az utóbbi években ugyanis a középkorosztályt szórakoztató muzsikává a lakodalmas rock vált. A mai negyvenesek, ötvenesek megfeledkeztek azokról a szórakoztató-, tánczenékről, melyek néhány évtizede még mindennapjaik részét jelentették. És ebben nem egyedül ők a hibásak, hiszen elég csak végignézni a szegedi szórakozóhelyek palettáján - bár országos tendenciáról van szó s rögvest kiderül: egészen egyszerűen nem is volt lehetőségük, hogy a mára nosztalgiazenévé öregedett muzsikát hallgathassák. Igaz, mostanság főnixmadárként feltámad egy-egy helyi beatzenekar, de rajongótáboruk olyan szűk, hogy csak egy bizonyos réteget tudnak megmozgatni. Ebben a helyzetben nyugodtan állíthatjuk, hogy a MOM Trió egy régóta létező űrt tölt be. Szeged egyik legismertebb „báli" zenekarára legfőképpen a műfaji sokszínűség jellemző. Igaz, ennek megvan a háttere, hiszen a tagok képzett zenészek, ami már a felsorolásból is kiderül. Dr. Molnár Gyula, az együttes „frontembere" a város zenei életének egyik legismertebb, nemzetközi porondokon is népszerű figurája, igaz, a dixieland műfajban. De Onczay Zsolt és Mátrai László neve is ismerősen cseng a város zenekedvelőinek fülében. „Nehezen mozdul meg a középkorosztály, nem könnyű őket kibillenteni a kényelmes fotelekből." - véli Onczay Zsolt.,ízért azután szinte önmagát gerjeszti a folyamat: megszűnnek a zenés szórakozóhelyek, mert nincs közönség, azután pedig mindenki panaszkodik, hogy nincs hová menni." Éppen ezen a gondon segít a MOM Trió, amely ugyan állandó fellépési lehetőséggel nem bír, de a város bálozó közönsége, vagy az egyszerűen csak lakodalomba járók is gyakran találkozhatnak velük. Onczay Zsolt, a zenekar szóvivője szerint egyáltalán nem szégyellni való, hogy képzett zenészekként hosszabb kirándulásokat tesznek a könnyű, szórakoztató műfajban, hiszen igazán a hogyan számít. Márpedig a MOM Trió a lakodalmas rockot se lakodalmas szinten játssza. A billentyű, fúvós, dob összeállítás mellett Mátrai László hegedűjátéka, és molnár Gyula fúvós szintetizátora, valamint a ma már igencsak ritkán hallható felxoton, azaz éneklő fűrész színesíti játékukat, és így - a diszkón kívül - valóban minden stílusban otthon vannak, olykor még komolyzenei átiratokkal is meglepik a publikumot. Onczay Zsolt vezető marketing szakemberként és zongoristaként a piac ismeretében pontosan tudja, egyre kisebb az esély, hogy Szegeden kiállja az idők próbáját egy, az elmúlt évtizedek zenei életéből merítő szórakozóhely. De abban sem kételkedik, hogy a MOM trió az igényes szórakoztató zene egyik utolsó, még álló bástyájaként állja az újabb és újabb divatirányzatok támadásait. K. B. Másfél százalékkal nőtt a BUX • Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 82,31 ponttal, azaz 1,48 százalékkal emelkedett szerdán, 5612,18 ponton zárt. A vezető papírok közül a TVK érte el a legnagyobb erősödést: 4,5 százalékkal, 2890 forintra emelkedett az árfolyama. A Mol részvények értéke 1,9 százalékkal nőtt, 4850 forintot értek záráskor. Kismértékben erősödött az OTP és a Matáv is. A bankpapír 8200 forintos záróára 0,6 százalékos emelkedést jelent, míg a Matáv részvények 1170 forintot értek záráskor, 3 forinttal többet, mint kedden. A Richter árfolyama 10 forinttal mérséklődött, záróára 8620 forint lett. A kárpótlási jegyek ára 25 forinttal, 545 forintra emelkedett. A határidős piacon a BUX idei decemberi elszámolóára 106 ponttal, 5680,50 pontra nőtt. A jövő decemberi jegyzés 128,50 pontos emelkedéssel, 6.579 ponton zárta a napot.