Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-09 / 262. szám

8 A HELYZET ^ HÉTFŐ, 1998. Nov. 9. A közhiedelemmel ellentétben: Kemény feltételei vannak a bevándorlásnak Dr. Mózes Ervin: Amerikai kérelem is érkezett. ( Fotó: Miskolczi Róbert) Gyakran hajlamosak vagyunk a túlzásokra. Különösen akkor, amikor nem ismerünk valamit igazán. Mondok egy pél­dát. Ha történik valami­lyen bűncselekmény a környezetünkben és azt külföldi követi el, akkor azt mondjuk: Hát igen, beengedjük ezeket az idegeneket, a bevándor­lókat, aztán belőlük lesz a sok bűnözői Nem ki­zárt ennek a lehetősége sem. De hogy nem lehet valakiből egyik napról a másikra bevándorló, az is biztos. Dr. Mózes Ervin­nel, a három megye (Csongrád, Békés és Bács­Kiskun-) területére illeté­kes Közigazgatási Hivatal vezetőjével való beszége­tésünk célja a tévhitek eloszlatása és e kérdés közelebbi megismerése volt. • Voltaképpen milyen jogcímen tartózkodhat­nak külföldi állampol­gárok Magyarországon? - Az a tapasztalatunk a hivatalban, hogy sokan nem ismerik ezeket a kategóriákat vagy ahogyan mi nevezzük ­élethelyzetekel. Az első lehe­tő legegyszerűbb, amiről mindeki tud: a külföldi turis­ta, útlevéllel, vízummal Ma­gyarországon jogszerűen tar­tózkodhat. A következő kate­gória a tartózkodási enged­éllyel rendelkező személy. Ezt az engedélyt a rendőrsé­gek illetve rendőfőkapitány­ságok állítják ki. Ennek 3 faj­tája létezik: az ideiglenes tar­tózkodási engedély, amely egy évig terjedő időszakra vonatkozik, a huzamos tar­tózkodási engedély, ez egy éven túli itt-tartózkodásra jo­gosít fel, s a harmadik a munkavállalóknak és a diá­koknak kiadott engedély. Szó sincs arról, hogy ez a kategó­ria állandó magyarországi tartózkodást jelent, az enged­ély lejárta után a tapasztalat szerint ezek a személyek el­hagyják az országot. 0 A bevándoroltak? - Ez rendkívül fontos kér­dés a külföldiekkel kapcsola­tosan, s hivatalunk ebben 1998. március 1-től külön ha­táskörrel rendelkezik, ez a kategória voltaképpen állan­dó magyarországi tartózko­dási engedélyt jelent. Ők a sokak által ismert „kék iga­zolvánnyal" rendelkeznek, de ez még mindig a külföldiek személyi igazolványa. Ehhez a Közigazgatási Hivatal hatá­rozata kell, azt követően a rendőrség állítja ki az emlí­tett dokumentumot. 0A menekültek? - Körülbelül ezen kate­góriával egyezik meg a me­nekültek helyzete, akik szin­tén állandó magyarországi tartózkodásra jogosultak, de azt egy másik szervezet, je­lesül a Menekültügyi és Migrációs Hivatal határozza meg. Van még további két minősítési kategória, amely a külföldiekre vonatkozik. Az úgynevezett menedéke­sek és az illegálisan Ma­gyarországon tartózkodók. Ez utóbbiakkal értelemsze­rűen sok a gond, de erre kü­lön szabályok vonatkoznak, s ezekkel a személyekkel az idegenrendészet foglalko­zik, a legtöbbször pedig a kiutasítás vár rájuk. 0 A menedékesekkel kap­csolatban a közelmúltban új rendelet született. - Az ő helyzetüket egy 1997-es menedékjogi törvény szabályozza. Esetükben a mindenkori kormány dönt ar­ról, hogy kik nyernek ilyen státust. Az egykori Jugoszlá­via területén adódott problé­mák miatt, idén június elsejé­ig volt érvényben ez a kategó­ria, pontosabban az a lehető­ség, hogy hazánk területén tartózkodjanak. Tekintettel az ott kialakult helyzetre előbb október végéig, majd novem­ber 30-ig hosszabbították meg. 0 Néhány évvel ezelőtt ol­vastam az újságban, hogy Magyarország meghatáro­zott egy 2000-res keretszá­mot, s eszerint bírálja el a bevándorlási kérelmeket. Érvényes ez ma is? - Én ilyenről nem tudok. Jelen ismereteim szerint ilyen keretszám nincs. 0 Déli szomszédainknál ismét krízishelyzetről be­szélhetünk: a koszovói al­bánokon kívül a vajdasági magyarok is sokan el­hagyják otthonaikat és hozzánk menekülnek. Mennyiben érződik ez a bevándorlási kérelmek számában? - A krízishelyzetet a szá­mok alátámasztják. A beván­dorlási kérelmet benyújtók döntően két országból jönnek: a volt Jugoszlávia területé­ről és Romániából, de az utóbbi időben a jugoszláv ál­lampolgárok kérelme a jel­lemzőbb. Hangsúlyozni sze­retném, hogy ez nem annyira tömeges, mint azt a közvéle­mény hiszi, mindössze né­hány százra tehető a beván­dorlást kérelmezők száma. 0 Ki adhat be ilyen kérel­met? • - Mindenki, aki eddig jog­szerűen és folyamatosan már 3 évet élt Magyarországon. 0 Mennyi idő alatt bírál­ják el a beadványt? - Az ügyintézési határidő 120 nap. Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint két szerv szakhatóság­ként jár el az ügyben: a Nem­zetbiztonsági Hivatal és a rendőrség megfelelő szervei. Szakhatósági állásfoglalásu­kat közlik velünk, a pozitív véleményezés után mi meg­vizsgáljuk a kérelmező jöve­delmi viszonyait, s azt, hogy lakáshelyzete megoldott-e. Azután döntünk a beadvány­ról. 0 Az elmúlt időszakban mennyien fordultak a hi­vatalhoz bevándorlási ké­relemmel? - A három megyében 2065 ügyfél fordult hozzánk, s en­nek körülbelül 40 százaléka az ilyen jellegű beadvány. Tudniillik más ügyekben is il­letékes a hivatal. Mint például az ingatlanvásárlás, az útlevél bejegyzés, a lakbizonylat, az itt született gyermek bejegy­zése, az állampolgársági vizs­ga kérvényezése és hasonlók elbírálásában. Egyébként Bé­kés*megyében 252, Bács-Kis­kun megyében 627, Csongrád megyében pedig 1182 az ügy­félszámunk. 0 Visszautasították-e ed­dig valaki kérelmét? - Eddig egy esetben for­dult elő, hogy az említett szakhatóságok egyike kocká­zati tényezőt látott, s ezért utasítottuk el a kérelmet. Egy másik esetben hiányosak vol­tak a beadott okiratok, s eze­ket a kérelmező a megfelelő határidőn belül sem pótolta. 0 Ha valakinek már a zsebében van a bevándor­lási engedély, mihez kezd­het vele? - Egyetlen lépése van hát­ra: a rendőrségtől kap egy úgynevezett külföldiek kék személyi igazolványt és ez tartós magyarországi tartóz­kodást tesz számára lehetővé. Ekkor fordulhat magyar ál­lampolgárságért, ami nem fel­tétlen kötelező. Ha mégis erre a lépésre szánja el magát, ak­kor ezt az állandó lakása sze­rinti anyakönyvi hivatalban kell megtennie - mondotta la­punknak dr. Mózes Ervin, a Közigazgatási Hivatal vezető­je. Klsimre Ferenc A közszolgálati tévében hallottam egy kis dalt, dalrészt, ami azóta is vissza­cseng a fülemben, holtban, íróasztalnál, kutyafuttában, ágyban, párnák közt. Ez a kis dal, dalrész azt mondja, hogy „Magyarország csoda­szép", majd diaképszerúen fel-felvillan néhány magyar táj, amelyek illusztrálandó a csodaszépséget. Na mármost, kinek szól ez a honreklám ? A magyar köz­szolgálati csatornákat 99,99 százalékban magyarok nézik, ók azért többé-kevésbé is­merik ezt az országot, né­mely kiruccanásokon eltéb­láboltak a látványosságok­hoz, és ott meggyőződtek. Arról viszont, hogy a látvá­nyosságokon kívül milyen csodaszép ez az ország, más, kevésbé látványos helyekről Képek a tejben gyűjtöttek infókat, például a hétközi élethői. Tehát a ma­gyar honfiaknak azért meg­van a maguk hangulatjavító véleményük e hangulatjavító önreklámon túl is. A fennmaradó egyszázad százaléknyi külföldi, aki látja ezt a reklámot, nem tud ma­gyarul, a csodaszép külön­ben is összetett szó, nem va­lószínű, hogy szerepel a „Száz szávai magyarul a tő­kebefektetőknek" még meg nem jelent kis útikönyvben. Akkor miről szól ez a kis hangulatjavító önreklám? Tán elsősorban arról, hogy a média közbefolyásoló nagyhatalom, amely tán ké­pes lenne egy pozitív ország­kép látszatával tényezővé válni helyzetünk, állapotunk megítélésének javításában. Ám ez legalább olyan bo­nyolult, mint az előbbi mon­dat volt. Mert ez így, egysze­ri beöntésre, nem nagyon megy. Ez ideig például egyetlen kormányzatnak sem jutott eszébe, hogy a magyar filmet, mint viszonylag gyor­san megtérülő exportcikket jelentősen támogassa. (Vol­tak ugyan próbálkozások, de abból a jól ismert, Honfog­lalás-féle zsebtragédiák szü­lettek.) Ma Magyarországon a mozik, a tévék amerikai fil­meket vetítenek; tisztelem a kivételeket. Vagyis amerikai létélményt szolgálnak ma­gyaroknak a média nagyha­talmai. Pedig aki itt, ebben az országban él, fejben tud­ja, mit jelent ez, csak nem tudja kimondani, nem tudja önazonosttani, segítség nél­kül. Egyetlen vagy néhány magyar film képtelen körül­írni ezt a magyarságot, csak sok, jó sok, amelyek kísérle­tet tesznek az itt lét (nem his­torikus) jelen idejű bemuta­tására. Csak pénz nincs rá, valóban, a film valóban drá­ga mulatság, szponzorálgat­ni meg pusztán helyi érzéste­lenítés. Vagyis mindezzel együtt a „Magyarország csodaszép" dallamai, belát­ható tán, hatástalanok. Pe­dig, ahogy a kis filmkockák is mutatják, lenne mit képi­leg a tejbe aprítani. Podmaniczky Szilárd FENT MARÁI)! UJ KINCSTÁRI TAKARÉK­KÖTVÉNY MA Ct A S KA MA I HÁROM ÉV IC,! új Kincstári Taka­rékkötvény fix, lépcsős kamatozású értékpapír, amely 3 teljes évre vé­delmet nyújt a kamat­csökkenés tendenciájá­val szemben. A Kincstári Takarékkötvény rendkívüli előnye, hogy fu­tamideje alatt bármikor visszaváltható - Ön a névér­téket és az aktuális kamatot minden körülmények kö­zött megkapja. A Kincstári Takarékkötvény névértékének és kama­tainak visszafizetését az állam garantálja. Az állampapírok állami ga­ranciája azt jelenti, hogy az állam az adott állampapír tőkéjét és kamatait esedé­kességkor az értékpapír­számlavezetőknek, illetve a kifizetőhelyeknek minden­képpen kifizeti. Jegyezhető: Magyar Államkincstár Bu­dapesti Értékpapírpénz­tára Budapest V., Szabad­ság tér 8. • Magyar Állam­kincstár Megyei Fiókjai ABN AMRO Magyar Bank Rt. kijelölt fiókjai • Inter-Európa Bank kijelölt fiókjai • K&H Bank kijelölt fiókjai • OTP Ér­tékpapír Ügynökség Rt. • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • ÁB­Monéta Befektetési és Tanács­adó Rt.* MKB Értékpapír és Be­fektetési Rt. RÉSZLETES INFORMÁCIÓ: 06-40-24-24-24 (HELYI HIVAS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom