Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-09 / 262. szám

HÉTFŐ, 1998. Nov. 9. HELYI TÜKÖR 5 Csörög a Pannon GSM Biztonsági őrök. Bakosné Lele Anikót és családját kellemetlenség érte a Tescóban. A pénztártól való távozás után közrefogták őket a biztonsági őrök, férjét még a pénztáraknál megmotozták, majd az áruházon keresztül átkísérték őket egy helyiségbe, ahol újabb motozás és táskakiürítés kezdődött. A megszégyenítő sétát azzal indokolták, hogy a család „vásárlási szokásait" film rögzítette, s most az őrök ez alapján ellenőriznek. A panaszosunknál és családtagjainál nem találtak semmit, így elnézést kértek tőlük. Olvasónk a helyszínen nem kapott választ arra a kérdésre, hogy miért kell az egész áruházon átvezetni az embereket, s miért nem nézhette meg azonnal azt a felvételt, amire a biztonsági őrök hivatkoztak. Hajléktalanok. K. János őszintén sajnálja azokat az embereket, akik otthon nélkül kénytelenek élni, ám mégis úgy gondolja, a Kárász utcán nincs helyük. Véleménye szerint a belvárosban nem volna szabad megengedni, hogy a hajléktalanok az utca kövén egyenek, igyanak, kéregessenek és kerülgetni kelljen őket. Nem érti, miért nem intézkednek az egészségügyi szervezetek, a hajléktalanokat segítő csoportosulások és az önkormányzat. Információ. K. E. abban kéri segítségünket, hogy nyomozzuk ki, miért nem kapott a rendőrségen megfelelő információt gépjármű-átírással kapcsolatban. Olvasónk mintegy negyven percig telefonált, s ez idő alatt 12 helyre kapcsolták, mire az állítólag illetékes ember nem tudott felelni a kérdésére. Arra kíváncsi, hogy másoknak van-e bejáratott módszere az ilyen jellegű információk megszerzésére? PANNON GSM • x élnail. • A Béke Tanszék novemberi „tanévnyitója" Marad a könyöklő és a szocreál A szegedi kocsmák között akad néhány, amely kitörölhetetlenül beírta nevét az itteniek és az egykoron a városban tanuló diákok emlékezetébe. Ilyen például a ma már nem létező legendás Sárkány, a Nagyállomásnál, a Lófara a lovas szobor faránál, illetve a Béke Tanszék az Április 4. útján, akarom mondani: a Boldogasszony sugárúton. Az utóbbit is bezárták tavasszal. Az egykori és jelenlegi törzsvendégek, a kisfröccsök nagy barátai aggódva kérdezgették egymást: - Csak nem csinálnak ebből is bankot, vagy valami effélét? Megnyugtatásul: a Béke Tanszék marad az, ami volt. A szegedi Béke Bisztró 1964-ben nyitotta meg utcára nyíló ajtaját. Előtte cukrászdaként csalogatta az édesszájúakat. A bisztróvá válás villámgyorsan átrendezte a vendégkört. Hagyományosan: az oldalukon szekercével, festékes nadrágban felesre beugró melósok, a közeli klinikák megfáradt beteghordói, ráérős és erősen szomjas főiskolások, egyetemisták, az őket oktató tanerő, valamint néhány váHamarosan ismét felkerül a sarki kocsma bejárata fölé a cégtábla. (Fotó: Miskolczi Róbert) rosképi jelentőségű alkoholista alkotja a törzsközönséget. Hogyan lett a bisztróból tanszék? Nos, a legenda és bizonyos írásos emlékek szerint akadt egy olyan eléggé el nem ítélhető orvostanhallgató, aki több időt töltött a kocsmában, mint az egyetemi padban. Amikor szülei érdeklődtek felőle, mindig azt a választ kapták, „szemük fénye" momentán a Béke Tanszéken tartózkodik, éppen beszámol. (Egy, két, hár': fenékig!) Természetesen minden egyes véndiáknak - aki Szegeden járt egyetemre, főiskolára, Battonyától Nemesmedvesig - megvan a maga tanszéki története. Záróra táján többen váltak feledékennyé: gazdátlan táskák, szimatszatyrok, elkódorgó jegyzetek, ebéddel teli ételhordók is aludtak időnként a Békében. Reggel némi pironkodás, szégyenkezést űző feles kíséretében vette át a jogos tulajdonos őket. A meghitté szövődő kapcsolat gyakorta odáig ment, hogy a ballagó tanárképzősök számos csoportja a Béke Tanszéktől is elköszönt, otthonosan körbejárva a*jól ismert egységet - az elegánsan kirittyentett rokonság legnagyobb megrökönyödésére. Aztán, számos illusztris vendég fordult már meg itt. írók, festők, színészek. És zenészek: a dalnok Cseh Tamástól a klarinétvirtuóz Joe Murányiig. A Béke május végén bezárt, régen ráfért volna már egy alapos fiatalítás. Most mindez megtörténik. Sőt hamarosan befejeződik az átalakítás. A kiskocsmát bérlő, üzemeltető Kozák Pált arról kérdeztük, milyen lesz az egység a felújítás után. - Hangulatában a régi válaszolta a „tanszékvezető". - A berendezés a hatvanas évek szocreál stílusát idézi majd. A könyöklős részt is megtartjuk. A mellettünk lévő fodrászüzletet sikerült megszereznünk, így bővítettünk. Eddig 35 vendéget tudtunk leültetni, ezután már 80-at. Az ételválaszték, a kiszolgálás, a környezet minősége javulni fog. A stílus megmarad, az árakon sem változtatunk: például a kisfröccsöt 18 forintért adjuk, egy korsó házi sört pedig 75-ért. A nyitva tartás is régi lesz: 7-21 óráig. Ha minden jól megy, november második felében már fogadhatjuk a vendégeket. Szóval, a Béke Tanszék marad, ami volt. Kiskocsma, ahol újabb legendák születhetnek. V. Fekete Sándor Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, panaszaikat ezen a héten Kéri Barnabás újságfró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-209-432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és a hirdetöirodákban. A természet fotósa A „Találkozás a természettel" címmel idén is megrendezett hagyományos természetfotópályázaton a szegedi Vadász Sándor elnyerte az „Év természetfotósa" címet, miután a kilenc kategóriából háromban első, négyben pedig második helyezést ért el. A kollégiumi tanárként dolgozó fiatalember a megtisztelő cím mellett egy erdélyi fotókörútra is meghívást kapott. Az Ortutay Kollégium fotószakkörének tagjai elmondhatják, a legjobb magyar természetfotóstól tanulnak. A foglalkozásokat ugyanis az a Vadász Sándor vezeti, akit a szakma a '98as esztendő legjobb magyar természetfotósának választott. - Bár már gyermekkoromban is fotóztam, komolyabban először biológia szakos főiskolásként kerültem kapcsolatba a fényképezéssel. Akkor kötelező föladatként kellett elkészítenem az első „kollekciómat", egy harmincdarabos növényfotó-sorozatot. Az első biztatásokat, tanácsokat is a főiskolán kaptam az elismert ornitológus-természetfotóstól, dr. Molnár Gyulától. De már életem első képén is virágokat fotóztam, '75-ben a debreceni virágkarneválon. # Talán nem tévedek, ha azt állítom, a természetfotóst nemcsak az általa használt technikai eszközök különböztetik meg a fotóművészet más ágát művelő kollégáitól. - A fotózás minden ágát lehet jól csinálni. A természetfotós sem sokban különbözik például egy sajtófotóstól. Ők is, mi is történetet Vadász Sándor: „Magyarországot ismerem, itt akarok természetfotókat csinálni." (Fotó: Schmidt Andrea) mesélünk a képeinkkel, s egyetlen pillanatra várunk. A különbség legföljebb az, hogy én néha napokig várok egy-egy jó alkalomra. A nap huszonnégy órából áll, de a fények még a legideálisabb körülmények között is csak néhány percig olyanok, hogy értékes képet lehessen készíteni. Másrészt a természetfotósnak komoly biológiai ismeretekkel kell bírnia, el kell mélyednie az etológiában, az állatok viselkédéstanában. És mindemellett nagyon türelmesnek kell lennie. • A természetfotós olyan, mint egy vadász? - Igen, de azt tudni kell, hogy a vadász sem az ölés gyönyöréért cserkészi be a vadat. És ahogyan a vadászatnak sem a mészárlás, a ravasz meghúzása, úgy a természetfotózásnak sem a legfontosabb része az exponálás, a kép elkészítése. Igaz, hogy ez a végcél, de a cserkészés, a figyelés, a természet közelsége legalább ilyen gyönyörűséggel tölt el. • Szegeden és környékén több nagyhírű, elismert természetfotós él és alkot. Ilyen különleges lenne az alföldi táj? - Hegyvidékről, Borsod megyéből származom, és nyugodtan mondhatom, hogy most a legszebb magyar tájak egyikén vagyunk. Az alföldi fényviszonyok például utánozhatatlanok, legföljebb csak az igazán magas hegységekben találkozni ilyen lehetőségekkel. # A természetfotós a világ legszebb tájain dolgozik. Van-e álma, hol szeretne fotózni? - Talán furcsán hangzik, de én itt, Magyarországon akarok fotózni. Itt ismerem a tájat, a környezetet, tudom, hogy mit akarok. Egy afrikai szafarin csak azt tudnám fotózni, amit megmutatnának nekem. Itt viszont én találhatom meg a témáimat. Kéri Barnabás Csongrád megye madárnagyhatalom Európa-szerte Magyarországon észlelték a legtöbb madarat az október elején tartott nemzetközi madármegfigyelő napon. Az országon belül Csongrád megyében vett részt a legtöbb természetbarát a megmozduláson. Minderről dr. Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Csongrád Megyei Helyi Csoportjának alelnöke, s Lovászi Péter titkár tájékoztatta lapunkat. Hetedszerre rendezték meg Európában, és Magyarországon a Nemzetközi Madármegfigyelő Napot. Az október 3-4-én tartott rendezvényt hazánkban az MME, a megyében az egyesület helyi csoportja szervezte. Célja: minden év októberének első hétvégéjén megszámlálják a földrészen található madarakat, s az így kapott eredményt tudományos célokra hasznosítsák. Illetve: minél több ember figyelmét fölhívni a természet szépségeire, és egyben veszélyeztetettségére. Magyarország a múlt évinél is sikeresebben szerepelt az országok közötti madármegfigyelési versenyben tudtuk meg a szervezőktől, akik neves ornitológiai szakemberek. A regisztrált madarak létszámát, s a bejárt területeket tekintve európai első helyezettek lettünk (második Svédország, a harmadik Hollandia), a résztvevők mennyisége alapján pedig a harmadik helyen végeztünk. Európában összesen 17 ezer 538 megfigyelő, 893 területen, egymillió 222 ezer 287 madarat regisztrált. Hazánkban 2662-en vettek részt a megmozdulásban, 238 helyszínen, a megfigyelt madarak száma háromszáznyolcvanhatezer 311 volt. Megtudtuk: kimondottan jól szerepelt Csongrád megye is, különösen Szegeden és Hódmezővásárhelyen voltak sikeresek a rendezvények. A megyében 686-an az országban e megye szerepel az első helyen a résztvevők mennyiségét tekintve - összesen tizenkilencezer 539 madarat láttak. Milyen madárból menynyit láttak a megfigyelők? A megyében dankasirályból észleltek legtöbbet (4 ezer 125 darab), ezt a sárgalábú sirályok, és a tókés récék száma követi (mindkét fajból 2194-et láttak). Füstös cankóból 1595 került a megfigyelők látókörébe, szárcsából 1186-ot sikerült regisztrálni. Nem kerülte el a figyelmet 850 mezei veréb sem; a többi fajból kevesebb került látcső elé. Egy-egy példányt láttak a madármegfigyelők például e ritka fajok közül: fenyérfutó, dolmányos sirály - skandináv madarak kis goda, halászsirály (utóbbi a Kaspi-tenger mellékén él), s észleltek egy üstökösgémet is. F. Cs. Börtönörök továbbképzése • Dobogókő (MTI) A börtönörökkel szemben támasztott új követelményekről, képzésük korszerűsítéséről kezdődött szombaton négynapos nemzetközi tanácskozás az Európa Tanács és a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság (BVOP) szervezesében. A téma jelentőségét érzékeltetve Boros János, a BVOP nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője az MTI munkatársának a helyszínen elmondta, hogy a börtöviszonyok reformjának részeként 1993-ban új törvény született, amely az Európai Unióbeli normákhoz igazodva szabályozza a rabok és az őrök kapcsolatát, a fogva tartás feltételeit. Korábban az őrök egyetlen feladata, a rend és a fegyelem fenntartása volt, amit szovjet típusú regulákkal igyekeztek biztosítani. Az új törvény ennél humánusabb, garantálja a rabok emberi méltóságának megőrzését, ami viszont új követelményeket támaszt a 6500 főnyi büntetésvégrehajtási személyzettől. Az őrök puszta alaki foglalkoztatása helyett már speciális képzésen vesznek részt, amely javítja a rabokkal a kommunikációs készséget, jogi ismereteket ad.Mindezzel azt kiváják elérni, hogy az általuk felügyelt elitéltek a szigorú fogvatartás mellett se veszítsék el önértékelésüket, hiszen az emberi bánásmód közepette, személyiségük jó irányú alakulásával nagyobb esélyük nyílik a szabadulás utáni társadalmi beilleszkedésre. A külföldi és a hazai tapasztalatok megerősítik, hogy az elítéltekkel szemben tanúsított humánusabb bánásmód eredményeként valamelyest csökkent a visszaesők száma. napié MA A MUNKÁSPÁRT Szeged városi koordinációs bizottsága 13-17 óra között ügyeletet tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthonban. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14-től 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A szakszervezeti tagságot hitelt érdemlően (pl. tagkönyv) igazolni kell! A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4., I. em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. HOLNAP A MUNKÁSTANÁCSOK Csongrád Megyei Szövetségének irodájában (Szeged, Eszperantó u. 3-5., 1. em., 3.) ingyenes jog-segélyszolgálati fogadóórát tart dr. Kis Lajos ügyvéd 15 és 17 óra között általános és munkajogi, valamint Üzemi és Közalkalmazotti Tanács választás témakörben. Martin Woods estje • Munkatársunktól A Közéleti kávéház rendezvénysorozatában ma 16 órakor Martin Woods festőművész estjét tartják. A házigazda: Pataki Ferenc festőművész. Közreműködik a Gárdián csellózenekar.