Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-06 / 234. szám

KEDD, 1998. OKT. 6. UNIVERSITAS III. i I fórum Szent-Györgyi és Klebelsberg trrlebelsberg kultúrpolitikájának fontos része volt - a 1\. népművelés mellett - a tudományos élet vezetőinek tudatos képzése. „ Veszve van az a nemzet, amely a legfontosabb pozíciókba nem tud azok betöltésére legmegfelelőbb embereket állítani." - mondotta itt Szegeden 1928. december 16-án Klug Mária orvostanhallgatónő kormányzógyűrűs avatásán. Az általa létrehozott Országos Ösztöndíjtanács (1927) feladata volt a protekció kizárása és a szelekció biztosítása: lehetőleg minél több tehetséges fiatal kijusson nyugat-európai egyetemekre ösztöndíjjal. A vezető és posztgraduális képzés céljából hozza létre Nyugat-Európában a Collegium Hungaricum-okat, „a magyar kultúra őrszemeit", ahol ösztöndíjasaink tanultak, kutattak (Bécs, Berlin 1924, Róma, Párizs, Zürich 1927). Gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki a Rockefeller Alapítvánnyal is. Minisztersége alatt 1557-en tanultak ösztöndíjjal külföldön. A magyar professzori kar kétharmad részét már ő nevezte ki: az ösztöndíjasok hazatérve alkották a háború előtti és utáni vezető értelmiségünk színe-javát; csak „mutatóba" néhány példa: Bay Zoltán, Bibó István, Ivánovics György, Kosáry Domokos, Keresztury Dezső, Laki Kálmán, Straub F. Brúnó, Szent-Györgyi Albert. A professzorokat személy szerint is ismerte, tudta, mivel foglalkoznak, minden tehetséges fiatalt számon tartott. „Kultúrpolitikámnak két vezető motívuma van: emelni a magyar tömegek műveltségi szintjét, erkölcsi és szellemi belértékét, fajsúlyát és ennek a műveltebb nemzetnek olyan vezetőket adni, akiknek méretei megütik az európai dimenziókat, akiket a nemzet minden téren bizalommal és a siker reményével követhet." - mondotta. Szent-Györgyi Albert életében Klebelsberg Kunó vallás - és közoktatásügyi miniszter (1922-31), a szegedi egyetem felépítője és „Szeged város újjáteremtője" meghatározó szerepet játszott, mint ahogyan a visszaemlékezéseiből és Hannus, Huszti, Péter László, Szabó Tibor, Zallár és Zombori kutatásaiból ismert. SzentGyörgyi 1919 óta külföldön tartózkodott, és hazatérni már nem szándékozott. A kint kutató tehetséges tudósra Klebelsberg figyelt fel (t. i. Klebelsberg törvénnyel szabályozta, hogy minden tehetséges fiatalt neki jelenteni kellett, nehogy elkallódjon). Klebelsberg megbízásából egyik osztályvezetője 1928-ban Cambridge-ben felkereste Szent-Györgyit, hogy Szegeden megüresedett az orvos vegytani intézet katedrája, nem volna-e kedve hazajönni. Szent-Györgyi a hívást „erős szavakkal" visszautasította. Nem sokkal ezután személyesen találkoztak: Szent-Györgyi nagy meglepetésére a miniszter a „legnagyobb szeretet és bizalom" hangján, sértődés nélkül szólította meg és ismételte meg a meghívást. Ettől kezdve együtt dolgoztak és 1928. október l-jén nevezte ki Klebelsberg SzentGyörgyit egyetemi tanárrá. Intézetét a Rockefeller Alap támogatásával szerelte fel, melynek első elnökévé is Szent-Györgyit tette meg. Klebelshergnek tetszett Szent-Györgyi angol úriemberes alakja, aki szívesen kapcsolódott ki munkájából teniszezéssel, és aki a korábbi poroszos professzortípussal ellentélben közvetlen kapcsolatot alakított ki munkatársaival, hallgatóival. Szent-Györgyi egész életében csodálattal és hálával emlegette Klebelsberget, amint ő hívta - Gazdáját: „Egyik legnagyobb meglepetése és benyomása volt életemnek láthatni, hogy Klebelsberg Kunó, a történész, a jogász, szinte gondolkodás nélkül, biztos intuícióval hogyan látta át mint a legtermészetesebb dolgot, mindazt, amire én évtizedes laboratóriumi munkával és tépelődéssel jutottam. A mélységes összefüggések megérzésének ez a képessége szinte kísérteties, emberfeletti benyomást tett rám Klebelsberg grófban." Klebelsberg már nem élte meg Szent-Györgyi Nobel-díját, melyben - túlzás nélkül mondhatjuk - neki is szerepe volt. A Nobel-díj elnyeréséről való értesülés után Szent-Györgyi első útja a dóm kriptájába, Klebelsberg sírjához vezetett. „Neki köszönhetem, hogy Magyarországon vagyok, az ő lelkének nagysága hozott vissza... Mindig az 6 elgondolásainak próbáltam megfelelni." És amikor több évtizedes távollét után először hazajött, édesanyja sírja mellett megint Klebelsbergét kereste fel. x légül a Gazdám emlékezete c. írásában így gondol V reá vissza: „Az én dolgozó szobámban mindig van egy pár cserépnyi élő zöld növény a Klebelsberg Kunó gróf képe alatt - jeléül annak, hogy ő még ma is változatlanul él itt közöttünk. ... Mert csak az emberiség legnagyobbjainak adatik meg az, hogy előttük végül kicsiny és nagy, ami egyaránt viseli magában a világ lelkét, egyaránt jelentős legyen." Dr. Hencz Péter Egyetem és bank „A polihisztorok évszázadának vége" Az oktatási miniszter szerint polihisztorok helyett nyitott szellemű fiatalokat kell képeznie a közoktatásnak. (Fotó: Schmidt Andrea) • Miskolc (MTI) Hosszú távra szóló együttműködési megállapodást között az idei esztendőben már több mint 14 ezer hallgatót fogadó Miskolci Egyetem és a miskolci székhelyű, szintén regionális feladatokat ellátó Rákóczi Bank Részvénytársaság.Az egyezség értelmében a bank az egyetem rendelkezésére bocsátja szakmai kompetenciáját, részt vesz nemzetközi és hazai programok előkészítésében, megvalósításában. • Pokorni Pokorni Zoltán elégedett eddigi legfontosabb kezdeményezése, a tandíjmentesség kiterjesztésének fogadtatásával. Nem érzi úgy, hogy a hallgatóknak a Parlament elé kellene vonulniuk a tandíj eltörlését ünnepelni. Erról, valamint az akkreditációról, a diplomák értékéről, a középiskolások túlterheltségéről beszélgettünk Budapesten az oktatási miniszterrel. 9 Az új kormányzat első intézkedései között volt a tandíjmentesség kiterjesztése. Annak idején mintha nagyobb lett volna a felháborodás a tandíj bevezetése, mint most az öröm az eltörlése miatt. Elégedettek-e a fogadtatással? - Az emberek megértették: a tandíj eltörlésére azért van szükség, hogy bizonyos társadalmi csoportok ne záródjanak ki a felsőoktatásból. Minden bizonnyal a hallgatók is örülnek, hogy nem kell szeptembertől kétezer - vagy adott esetben tizennégyezer forintot fizetniük. Nem hiszem, hogy azt kellene számon kérni az egyetemistáktól, miért nem vonulnak most a parlament elé a tandíj eltörlését üdvözölni. Sajnálatos volt viszont az intézkedés kapcsán azzal szembesülni, hogy egyes felsőoktatási intézmények új fizetési kötelezettségeket találtak ki, mondván, ha nincs tandíj, akkor más címen szedünk pénzt a hallgatóktól. Erre sem jogi, sem erkölcsi alapjuk nem volt. Jogi azért nem, mert a jogszabályok új fizetési kötelezettségek bevezetését nem teszik lehetővq, erkölcsi pedig azért nem, mert minden tandíjból beszedni szándékozott - forintot az egyetemeknek és főiskoláknak a költségvetés megfizet. Idén három, jövőre pedig több mint hatmilliárd forintot fordítunk erre. Miután sikerült rendezni ezeket a kezdeti visszásságokat, most az a dolgunk, hogy a részletekkel foglalkozzunk. Az alapszabály ismert: az első diploma az államilag támogatott képzésben ingyenes, a második diplomáért fizetni kell, kivéve az egyszakos pedagógusokat és a kismamákat. De vannak részterületek (a párhuzamos képzésben részvevők, a B és C a szakokat felvevő hallgatók helyzete), amelyekre még ki kell dolgozni a szabályozást. 9 Az intézmények eddig a tandíjbevételek jelentős részét a hallgatókra fordították. Mi a helyes álláspont most, hogy a költségvetéstől kapják ezt a pénzt? - A helyes az volna, ha az intézmények a jövőben sem változtatnának az eddigi gyakorlaton. A tandíj bevezetésekor megpróbáltuk elérni a parlamentben, hogy kizárólag a hallgatók életkörülményeit javító beruházásokra és az oktatás fejlesztésére lehessen fordítani a tandíjbevételt. Ám a felsőoktatás oly mértékben alulfinanszírozott volt, hogy ezt a korlátozást nem lehetett érvényesíteni, így a tandíjbevétel nem vált külön más forrásoktól, végső esetben akár bérekre vagy a villanyszámlára is el lehetett költeni. Az intézmények mégis akkor járnak el helyesen, ha nem csökkentik a hallgatókra fordított összeget csak azért, mert ezentúl nem a szülőktől, hanem az államtól kapják ezt a pénzt. 9 Pálinkás József politikai államtitkár azt mondta, nem mindig lehet tudni, mit takarnak, milyen értéket képviselnek a felsőoktatásban újonnan elindított szakok. Tervezi-e az új oktatási kormányzat a szakalapítás két meghatározó intézménye, a Felsőoktatási Tudományos Tanács (FTT) és a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) átalakítását? - Nem. Az elmúlt időszakban igen sok új szak indult, lehet közöttük olyan, amelyik nem feltétlenül szükséges és indokolt, vagy amelynek a munkaerő-piaci értékét még nem tudjuk megmondani. Ezért a szülők valóban nem mindig tudhatják, hogy az egyes szakok elvégzése után a gyermekük milyen eséllyel tud elhelyezkedni. Ez nekünk is sok fejtörést okoz. Ezért tervezzük, hogy a gazdasági kamarákkal közösen létrehozunk egy munkaerő-piaci prognózisokat készítő intézményt. így az új szakok engedélyezésekor és a képzési kapacitások évenkénti megállapításakor nem csak a hagyományokra, az intézményi szempontokra, hanem a munkaerő-piaci igényekre is tekintettel lehetünk il és az majd. Csökkentheti majd a tájékozatlanságot, ha megszervezzük a hallgatók végzés utáni nyomon követésének rendszerét. Nincs jobb mércéje egy oktatási programnak, mint az, hogy a hallgatók milyen arányban és milyen jövedelemmel tudtak elhelyezkedni a diplomájukkal. Ez nem lesz kellemes az oktatási intézmények egy részének, akár ellenállásba is ütközhet egy ilyen program. De a szülőknek és a hallgatóknak mindenképpen érdeke a tisztánlátás, és hosszú távon az egész felsőoktatásnak is. 9 Jelenleg legalább két évet vesz igénybe egy új szak engedélyezése, ugyanakkor az egyetemekkel és főiskolákkal szemben határozott az elvárás, hogy gyorsan reagáljanak az új igényekre. Ezért a felsőoktatási intézmények részéről sok vád éri a szakalapítási eljárási - a lassúsága miatt. Lehet-e ezen változíatni? - A szakalapítási eljárásnak van egy normális üzemideje, sajnos, ez sem kevés: 120-130 nap. Most pedig ennél jóval több időt vesz igénybe a folyamat. Nagyon sok program áll; több mint 130 várakozó kérelem van a MAB és az FTT asztalán. Ennek oka a felsőoktatási „boom", haligatói létszámnövekedés és a képzés sokszínűbbé válása, melynek következtében tömegesen jelentek meg új programigények. Ezeket a rendszer nem volt képes feldolgozni. Arra fogom kérni a MAB-ot és az El l-t, alakítsák át a munkarendjüket úgy, hogy a lemaradást le tudják dolgozni. A gyorsaság mellett azt is fontosnak tartom, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságban ne alakuljon ki arisztokratikus hozzáállás. A rendszer valóban a minőséget védje, ne a domináns intézményi érdekek határozzák meg az akkreditációt. Nem helyes, ha a már működd programok fékezik az újak indítását, mert az számukra versenytársat jelent, osztozni kell az államilag támogatott hallgatók számában. 9 A felsőoktatás „hozott anyagból" dolgozik. A közoktatás talán legnagyobb problémájának azt tartják, hogy az általános és középiskolás diákok meglehetősen túlterheltek, egy gimnazistának * * heti 40 órája van. Elképesztő mennyiségű adathalmazt kell befogadniuk, ugyanakkor az iskola nem neveli a gyerekeket és nem segít eligazodniuk a világban. Kívánnak-e ezen változíatni? - Manapság az egész világon folyamatos és rendkívüli mértékű tudomány- és információtermelés folyik. A világon most egyszerre annyi tudós dolgozik, amennyi Krisztus óta élt. Ezért vége annak az időszaknak, amikor a műveltségkincsünk egy véges halmazként volt felfogható, amit meg lehet tanítani a gyerekeknek. Szomorú, de a polihisztorok évszázadának vége. Ma már nem lehetséges, hogy egy ember „mindent" tudjon, vagy ha lehetséges is, arra nem az iskola tudja megtanítani. Ha pedig a közoktatás nem tudja a teljes tudásmennyiséget átadni, azt kell megtanítania, hogyan szerezheti meg valaki élete során a neki szükséges tudást. A tudás és az információ eszköz-jellegét kell előtérbe helyezni a közoktatásban. Vagyis csak annyi konkrét ismeretet kell megtanulni, amennyi valóban hozzátartozik az alapműveltséghez, illetve, ami alapján a szintetizáló képesség kialakul egy fiatal emberben. Ez egy teljesen új dimenziója az oktatáspolitikának: az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. Ma egy diák olyan mértékű túlterheltségnek van kitéve, amely hosszú távon nem vállalható. Polihisztorok helyett olyan, nyitott szellemű fiatalokat kell képeznie a közoktatásnak, akik - ha az adottságaik megvannak rá - életük során széles műveltségű emberekké válhatnak. Más gondolkodásmódot kíván ez lanároklól is és az oktatásirányítástól is. Végig kell gondolnunk a tananyag mennyiségét és belső súlypontjait, és oly módon kell átalakítanunk azt, hogy az elsődlegesen ne információátadás legyen, hanem az önálló gondolkodás, a tudás megszerzéséhez szükséges eszközök és képességek kialakítása. Csak a szintetizált tudás marad meg, minden mást elfelejtünk. Nem helyes, ha olyan, agyonhajszolt gyerekek kerülnek ki az iskolából, akik nem tanultak meg tanulni, a tudással bármit is kezdeni. Keczer Gabriella Baranya-Bécs együttműködés • Baja (MTI) Baján tartotta kihelyezett ülését a Janus Pannonius Tudományegyetem Baráti Társasága, egyrészt a térség és az egyetem, másrészt a bajai főiskolának, valamint a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának az egyetemmel való együttműködése céljából. A felsőoktatás integrációs törekvéseiről, ennek kapcsán a pécsi egyetem terveiről Tóth József, a tudományegyetem rektora elmondta: az integrációs folyamatok felgyorsulóban vannak. Már megalakult a Pécsi Egyetemi Szövetség. Ezt követően első lépésként létre kívánják hozni a Pécsi Városi Egyetemet az orvosi és a tudományegyetemmel, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolával közösen. Tárgyalnak továbbá a szekszárdi pedagógiai főiskolával, amelyet valószínűleg karként integrál az egyetem, de megbeszéléseket folytatnak a bajai felsőoktatási intézményekkel is egy ilyen lehetőségről. A rektor ugyanakkor felhívta a figyelmet: az együttműködésbe csak akkor szabad belevágni, ha mindkét félnek előnye származik belőle. Jubileum • Pécs (MTI) Az egyetemi szintű pécsi jogászképzés kezdetének hetvenötödik, illetve a tanárképzés bevezetésének ötvenedik évfordulóját háromnapos programmal ünnepli meg a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE). A legnagyobb fővároson kívüli egyetem jogi karának dékánja, Kengyel Miklós a jubileumi programról tartott sajtótájékoztatón elmondta: a trianoni egyezmény után a pozsonyi egyetem jogutódjaként hetvenöt éve Pécsre került egyetemi karon 1923. október 15-én nyitották meg az első tanévet. A Pedagógiai Főiskola - a jelenlegi bölcsészettudományi, művészettudományi és tanárképző karok jogelődje - pedig 1948ban kezdte meg működését. Az évforduló tiszteletére október 15-én, csütörtökön a kar aulájában - ugyanott, ahol az első tanévnyitó volt ünnepi ülést tart a JPTE Állam- és Jogtudományi Karának Tanácsa. Az igazságügyi miniszter is köszönti majd a hetvenöt éves egyetemi kart, amely az eltelt háromnegyed évszázad alatt csaknem tízezer jogászt képzett. A pécsi egyetemi jogászképzés jubileuma és a Pedagógiai Főiskola alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából ugyanaznap délután a JPTE Egyetemi Tanácsa is ünnepi ülést tart, és három tekintélyes külföldi jogász- illetve egy bölcsészprofesszort avat díszdoktorrá. A jogászhallgatók tudományos diákköri konferenciáját is az ünnepi program keretében tartják meg másnap. Helyesbítés • Munkatársunktól Lapunk október 2-i számában a kilencedik oldalon közöltük a Szent-Györgyinapok alkalmából kitüntetettek nevét. A felsorolásba hiba csúszott, mert az Egyetem Oktató Háziorvosa cím elnyerőjének nevét tévesen írtuk. A kitüntetést valójában dr. Mester Lajos kapta, akitől elnézést kérünk.