Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-05 / 233. szám

HÉTFŐ, 1998. OKT. 5. KAPCSOLATOK 15 Csángó gyerekek Szegeden Bánat - lakodalom • A hét fotója A csatorna megtekintése A Maty-éri kajak-kenu világbajnokság megnyitója előtt egy másik, a világversenyhez mérten tán szerényebb, de nem kevésbé fontos eseményre is sor került: átadták az evezőspálya új csatornáját. A bensőséges, meghitt hangulatú ünnepségre csak a műtárgy megépítésében kulcsfontosságú szerepet betöltő személyiségek kaptak meghívást. A rövid, de a pillanathoz illő beszéd után, az aktuson közreműködő szakmunkás adott jelre félrehúzta a csatornafödát, így az ünnepség résztvevői mélyebb betekintést kaptak az események folyásába. Örömüket az sem keserítette meg, hogy előre tudták: a világraszóló sportesemény forgatagában viszonylag kevés szó esik majd a vébé vendégeit szolgáló csatornáról. (Fotó: Gyenes Kálmán, szöveg: Nyilas Péter) MM Kérészéletű Tiszavirágzás MM Délmagyarország szerkesztősége Tisztelt Főszerkesztő Úr! A gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium harminc diákja nevében köszönjük a Délmagyarország Kft. önzetlen segítségét, amellyel sikeres tanulmányutunkat támogatták. Reméljük, hogy a jövőben is találkozunk még, s alkalmunk nyflik arra, hogy segítségüket viszonozzuk. Berszán Lajos esperes gimnáziumigazgató Eigel Tibor tanfelügyelő • Délmagyarország szerkesztősége Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Proko Travel Utazási Iroda szervezésében 1998. augusztus 31. és szeptember 7. között a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium harmincöt tanulója üdülhetett Szegeden, illetve Magyarországon. Ezek a gyerekek a gyimesekben úgynevezett „patakokban", sokszor igen nehéz Főként az idősebbek emlékeznek olyan esetekre, amikor vagy a lakodalomra való készülődéskor vagy a lagzit követően nem sokkal, a családban haláleset történt. Mivel a lakodalom napját általában a kézfogó, azaz az eljegyzés idején szokták kitűzni, visszafelé szervezni nemigen szoktak semmit sem. Hacsak - Isten ments! - a házasulandókkal nem történik olyasmi, ami miatt vagy meghiúsul minden, vagy mégiscsak el kell halasztani az esküvő idejét. Ha semmi sem zavarja a készülődést, akkor a két család teljes erővel a nagy napra készül, a fiatalok pedig „behívogatnak". így volt ez Tápén is a közelmúltban. Ment minden a rendjén mindaddig, amíg a nagy időt — 92 évet a megélt, korához képest egészséges nagymama meg nem halt. Tragikus véget szánt néki a Teremtő. Olyat, amilyet nem érdemlett. Hiszen egész életében nagyon sokat dolgozott: a földben, és a gyékényben. A tápai réten laktak. Azt követően költöztek vissza Tápéra, amikor a nagyszülők (a nagyapa a falu harangozója, a nagymama pedig imádságos gyógyító volt) elhaltak. Itthon az 1879. évi Nagy vizet látott csömpölyegházban éltek. A család hű maradt az ősi jusshoz: a föld maradt a kenyéradó, igaz, a gyerekek. majd az unokák is szakmát tanultak. Az öreg házat 1970 körül bontották el, helyébe új, fürdőszobás téglaházat emeltek, amelyben az időközben megözvegyült nagymama már egyedül élt, hiszen a gyerekek megházasodtak, saját fészkükben laktak családostól. Török Istvánné Roza néni szerette nézni a tévét, érdekelte a világ. A készülék körül matatott, amikor valami kattant, majd robbant. Rozi nénit már nem tudták újraéleszteni. Meghalt. Előmulatozással egybekösorsú és anyagi helyzetű csángó családokból kerültek ki. Gyimesfelsőlok plébánosa a kilencvenes évek elején adakozásból épített egy gimnáziumot, amely lehetővé tette, hogy kollégiumával megteremtse a tanulás és továbbtanulás feltételeit. A gyerekek meghívásáról szóló elképzelésünk az Önök hathatós segítségével, humánus hozzáállásával vált valóra. Sokan voltunk a táborban, és ez (anyagias világunkban) bizonyíték valamire. A gyermekek mosolyát, örömét most köszönetünkkel együtt tolmácsoljuk Önöknek. őszintén reméljük, hogy a jövőben is részünk lehet hasonló „mosolycsekkek" átvételében. Köszönet megértő és segítő támogatásukért. Dobos Árpád szervező Prónay Gyula ügyvezető Proko Travel Szívesen segítettünk! Dlusztus Imre főszerkesztő tött dalos készülődés helyett bánat és gyász, virrasztás következett: virrasztott a család, virrasztott az egész falu, miközben mégiscsak készülődtek a lakodalomra. Roza néni Máriaanya, koszorúfej volt (ezek a szavak a népi vallásosság körében ismert fogalmak). Temetésén - ahogy mondani szokás - részt vett a fél falu. Tudom, sokaknak járt az eszében, hogy mennyire várta Roza néni ezt a lakodalmat is. Úgy, mint a többi unokáét, hiszen mindegyiket nagyon szerette; úgy, ahogyan az unokák is őt. Lám, a sors másként rendelkezett most. Roza néni egy másik lakodalomba volt hivatalos, ahol ó volt Jézus menyasszonya. És ó oda ment, oda kellett mennie. Sírján a hantok még tán meg sem száradtak, a slrkoszorúk és csokrok virágai még el sem hervadtak, amikor az unoka lagziján marsot fújtak a rezesek. Aki azt hiszi, hogy a bánat után szükségképpen következő lagzizást most bárki is megszólta, az téved. Mindenki átérezte, hogy itt „bánatlakodalom" volt, amelynek résztvevőivel sokan együtt éreztek. Eme rendhagyó alkalmon főleg a fiak: Antal, István és János, illetve Roza néni húga, Mária küszködtek hol a bánat, hogy meg az öröm könnyeivel, mert most mind a kettőnek ideje volt. Vagyis: Róza néni mégiscsak ott volt a lagziban, és tán a fiatalok hallani vélték: Itt vagyok, vigyázom szép szerelmetöket. Emlékét néprajzi gyűjteményemben „koszorúfej"emlékszoba őrzi. A család fájdalmában osztozunk mi, kutatók is, akik oly sok értékes népéleti adatot kaptunk Roza nénitől, gazdagítván nem csak a falu, hanem az egyetemes valláskutatás Tápéról szóló anyagát is. Kedves Roza néni: köszönjük. Isten vele. ifj. Lele József Szeged nemrég egy új, látványos és értékes térplasztikával gazdagodott. A „Tiszavirágzás" című művet Farkas Pál szobrászművész és barátai alkották, s a közelmúltban helyezték el stílusosan közel a jelenség színhelyéhez, a folyóhoz, a Tiszaparton, a Roosevelt tér sarkában, a védőgát falának párkányán. A tiszavirágzást ma már inkább csak hallomásból ismerő szegedi közönség az egykori valóságos látványt idézó modern plasztikát harmonizáló környezetben láthatja. A szobor tovább szépítette városunkat, és rögtön belopózott nem csak az őslaSík Sándor egyik kedves verséből kölcsönöztem ezt a címet. Ő ugyan „naplementekor" tartalmas, egész életére tekint vissza, én csak huszonkét évre, amióta nyugdíjasként ismét szegedi lakos vagyok ebben a panel kőrengetegben. S teszem ezt a mindnyájunkat megkeserítő rózsatolvajok tevékenysége ürügyén. A város dicséretére legyen mondva, elég körültekintően fásított, virágosított annak idején, de mivel a lebetonozott „dühöngónél" alkalmasabbak voltak a füves. kosság s a Tisza szerelmesei szívébe, de az ide látogató turisták és idegenek is kedvtelve nézegethetik, és megérezhetik benne a mű szimbolikus jelentését. Sajnos, e jelentés tartalmával összhangban az ábrázolás is kérészéletűnek bizonyult. A szobrot vandál kezek számos helyen máris megcsonkították. Jónéhány kérész farkát, farok-fonalát letörték, s nem nehéz megjóárnyas, zöld területek a játékra, sok újdonsült ültetvény kárát látta ennek. Jómagam (és még egy-két korombeli), aki valaha a „Madarak és fák napjának" szellemében nőtt fel, elkezdett saját költségén parkosítani a ablakok alatt, kis, szabad földszigeteken. így vettem saját költségemen nárciszhagymákat, rózsatöveket, krizantémot, egynyáriakat. És persze, a kiskapától a nagykapán, ásón át a vizestömlőig minden szerszámot. Gyökeres karácsonyfáinkat kitelepítettük, facsemetéket solni, hogy hamarosan a szárnyak és fejek következnek majd. Ha így folytatódik a pusztítás, a különleges üvegtalapzat is szomorú sors elé néz. Végül az egész csonka maradvány eltűnik, s valamely fémhulladékgyűjtő telepen várja a beolvasztást, néhány ezer forinttal gazdagítva az akcióban résztvevőket. Minden jel arra mutat, hogy ilyen finom és apróiéigényeltem, egész kis fasorok lennének, ha ki nem tördelték volna. (Néhány szép fácska még hirdeti fásítási ténykedésemet.) így ha most kinézünk az ablakon, felejthetjük, hogy paneltelepen élünk! Szinte „zöldövezetet" mutat a táj! Nos, most jön a „borzongásom napkeltekor"! Ilyenkor veszem észre: megint itt járt egy „rózsatolvaj", s köztük az a „tisztes)?) ősz hajú nő, akit már rajtakaptunk, de úgy látszik, nem adja fel, muskátlikat ás ki, petúniatöveket, és tépi, nyesi a még ki kosán megmunkált művet nem szabad a járókelők számára elérhető közelségben elhelyezni, mert sem a jóérzésű emberek közössége, de még a hatóság sem tudja megvédeni az ilyen és hasonló törékeny köztéri alkotásokat a dúvadak pusztításától. Azt javaslom (bármilyen fájdalmas is), hogy a szobrot helyezzék el a múzeumban addig, amíg a közerkölcs és a korszellem javulásával visszakerülhet jelenlegi helyére. Addig kell közbelépni, amíg jóvátehetetlen, pótolhatatlan kár nem éri a szobrot. Bán Miklós sem nyílott rózsákat. Szálljon már magába, Asszonyság! Fogjon művelésbe egy kis ablak előtti földecskéi, s majd meglátja, milyen fájó érzés, ha nem becsülik meg az ember áldozatvállalását környezetünk szépítéséért, valamint azért, hogy unokáinknak is jusson még oxigén, és szóljon parkjainkban a madárdal! Ezt üzenem a „virágszerető" jó és rossz embereknek is! F. E. Teljes név és cím a szerkesztőségben Hol a VIVA? Nem is olyan régen keserűen vettem észre, hogy a megszokott csatornán (SÍ9) a Z+ jelentkezik be. A Szegedi Kábeltelevízió Rt. helyében én bizony tájékoztattam volna az előfizetőket, hogy változtatást tervezek, mit szólnak hozzá. Egy igen kedvelt, sokak által nézett, színvonalas és igazi zenetévét tüntettek el, helyére pedig több hónapos vagy még régebbi számokkal teli műsort raktak, ami a Z+ szerint „friss". Egyébként furcsa, hogy korábban tudták biztosítani a műholdvevővel ingyen (!) fogható adót, aztán hirtelen mindez hatalmas akadályokba ütközik. Talán a Z+ csak azzal a feltétellel kötött szerződést, ha a VIVA lekerül a csomagról, vagy túl soknak találták a zenecsatornákat? Ha már a csomagról van szó: a Duna tévé két helyen is fogható, teljesen értelmetlenül, feleslegesen. A rádióadások közül a 102 Mhz-en fogható Juventus rádió szinte állandóan serceg vagy elúszik, és ha a közeljövőben tervezendő Internet hozzáférés minőségére gondok, már most szörnyülködök. Tavaly azért rakták be a Music tévét, mert akkor még nem tudták a Z+-t bevenni a csomagba, legalábbis ezt írták. Ezért vagyok felháborodva azon, hogy miért mégis a VIVA helyére tették a Z+-t és nem az MTV-re. így olcsóbb is lenne, de mit érdekli a „szolgáltatót". Mit is várhatnák havi 1317 forintért! (És ez az összeg egyre csak nőni fog...) Egy olvasó Negyvenéves a „Rózsa" Negyven évvel ezelőtt Szeged új gimnáziumot alapított. Harmincöt éves érettségi találkozómra készülve felelevenedtek bennem az indulás élményei. Szerencsés időben, 1959-ben ott lehettem gimnazista, a Rózsa Ferenc gimnázium „bölcsőjénél." A két országos hírű középiskola (a Radnóti és Ságvári) mellett a szülők kissé félve íratták gyermekeiket egy új, ismeretlen iskolába. Ez az iskola néhány éven belül, nagy meglepetésre, egyenrangúvá vált a nagyokkal. Két évvel a forradalom után, 1958-ban a gimnáziumi igazgatói kinevezés erősen politikai jellegű volt. Horváth Ferenc igazgató úr képviselte az akkori hatalom politikáját, de kiváló pedagógiai érzékével és - mai szóhasználattal élve - jó menedzser szemlélettel nagyszerű tanári kart szervezett maga köré. Összegyűjtötte az 1956 után egyetemekről és középiskolákból eltávolított, nagy tudású, tiszta erkölcsű tanárokat. Csak néhány név, a teljesség igénye nélkül: Gallé, Bukovicz, Pelle, Takács tanár urak, és a „tanárok tanára", a felejthetetlen Visi Józsi bácsi. Jellemző a korra, hogy a kilenc (!) nyelven beszélő tanszékvezető Visi tanár úr a Baktói Általános Iskola alsó tagozatának napközis tanára volt abban az időben. Minket egyetemi tanárok tanítottak! Az ó tudásuk, tanításuk, humanista szellemiségük nem csak a diákokra, hanem fiatal kollégáikra is nagy hatással volt. A gimnázium beindítása és ilyen megszervezése vitathatatlan érdeme Horváth igazgató úrnak. Büszke vagyok, hogy a „Rózsa" diákja lehettem. Dr. Patakfalvi János öregdiák, Orosháza [JPromo-Indra ingatlancentrum Szegeden 6723 Szilágyi u. 2. 111/9. Tel: 06-62-325-149 06-30-9453-678 Lakások részletre ha»i 8767 Ft-töii AKCIÓ! -20% engedmény a szerződéskötési díjból » Októberi padlószönyegvósór Sulák ° Sutáknál! Sulák Velúr padlószőnyeg 4-5 m szélességben, nettó 590 Ft/nm-töl! Szobai 2x3-as szőnyeg nettó 7990 Ft-tól, amíg a készlet tart. Kárpótlási jegyé* vásárlása esetén beszámítjuk! Ne feledje: padlószőnyeg vásárlása esetén csak a Sutákkal jár jól! A fent nevezett árak akciós árak! Szeged, Kereskedő köz 4., tel.: 62-467-122. Nyitva: H-P: 9-17. Szo.: 8.30-12. FÉMBÚTOROK! Vásároljon a gyártótól! Fém- és csővázas székek és asztalol már 2100 Ft + áfától. Újdonság! Kovácsoltvas jellegű bútorok. Kérje ingyenes katalógusunkat! Bemutatótermünk: telephelyünkön és a Bp. XI., Thán K. u. 22. sz. alatt. Telephelycím: ALEX Vállalkozás 2072 Zsámbék, Magyar u. 21-23. Tetyfax: (06-23)-341-356, (06-23)-340-356, (06-23).342-303, (06-23)-342-133 Mobillel.: (06-30)-338-532 Borongás, szomorúság napfelkeltekor