Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-05 / 233. szám

6 A HELYZET HÉTFŐ, 1998. OKT. 5. Különbözőek vagyunk, ezért néha UGYANARRÓL a dologról másképp gondolkodunk. Im^&fons^i Van akinek a biztosítás nyugalmat és befektetést, van akinek élet-, lakás-, illetve gépjármübiztosítást jelent. Másnak gondoskodást baleset esetén, vagy egyszerűen nyugdíjbiztosítást. Mindannyian másra gondolunk, ha a biztonságról van szó, mégis könnyű megtalálni a testre szabott megoldást. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztonság - akkor © Emlékmű­avatás • Érd (MTI) A II. világháborúban el­hurcolt civil lakosok emlé­kére állított szobrot avattak vasárnap Érden. A bronzszobor messze földre hurcolt szeretteiket mindhiába hazaváró özve­gyek és árvák szimbóluma­ként idézi azt az országszer­te követett gyakorlatot, hogy 1945 januárjában Érden és környékén az orosz katonák azzal az ígérettel toboroztak embereket közmunkára, hogy a közelben dolgoztat­ják őket. Az ilyen módon összegyűjtött hozzávetőlege­sen 4000-5000-es tömeget azonban vagonokba terelték, és a Kijev közeli Kurszkba szállították. Közülük csak nagyon kevesen térhettek haza... Egyedülálló leletek • Tác (MTI) Az egykori római biro­dalom alsó-pannóniai pro­vinciája szentélykerületé­nek feltárásán munkál­kodnak a régészek a táci Gorsiumban. Az idei - im­már negyvenegyedik ­ásatási idény legjelentő­sebb leleteit szombaton Fitz Jenő, a kutatásokat a kezdetektől irányító ré­gészprofesszor gorsiumi séta keretében mutatta be. Elmondta: az ásatás leg­újabb eredményei - Európában egyedülálló leletegyüttesként ­a provincia teljes szentélykerü­letének, a 90 méter hosszú és 45 méter széles főtér, valamint a főtemplom maradványainak a feltárását teszik lehetővé. Ki­bontásuk a következő évek fel­adata lesz. Mivel a IV. század­ban épületeket emeltek föléjük - amelyek megvédték azokat a későbbi korok pusztításaitól -. nagy valószínűséggel a teljes leletegyüttest sikerül feltárni és bemutatni. Az idei feltárás szenzációja­ként több faragott kő került elő az épen maradt nyugati város­falból. Köztük a legjelentősebb Domnus és Domna istennő tiszteletére az aquincumi légió egyik centuriója által emelt ol­tár, valamint egy torzóként megmaradt istennő szobor. Különlegességét az adja, hogy finoman munkált feje - bár lá­ba és karja hiányzik - épen maradt. Korábban Viktóriának hitték, de a restaurálás után ki­derült, nincsenek szárnyai; nem a győzelem istennőjét for­mázza. Mivel a szobor háta nincs kidolgozva, egykor felté­telezhetően falfülkét díszíthe­tett. A római birodalom többi provinciájának szentkerületei­ről csak írásos nyomok marad­tak fenn, így a gorsiumi lelete­gyüttes egyedülálló régészeti látványosságot kfnál majd. Az új leletek Gorsium sze­repének és jelentőségének mó­dosítására késztették a kutató­kat. Miután ugyanis 1995-ben az addig feltételezettől teljesen eltérő területen megtalálták a szentélykerület főtemplomá­nak nyomait, bebizonyosodott: az addig feltárt. 106 és 260 kö­zött emelt épületek - pompás paloták, szentélyek - mind a szentélykerület részei voltak. Gorsium tehát - a szentélyke­rület révén - jóval jelentősebb település volt, mint azt koráb­ban feltételezték. A közelmúltban a Békés megyei fradisták nyílt leve­let írtak a battonyai Karsai Józsefnek, aki arról híre­sült el, hogy ha búzát lát, azt felgyújtja. A fradisták nyílt leve­lükben „elmemegvilágitó" beszélgetésre invitálták a búzaégetőt, aki tart a talál­kozástól, mivel a csabaiak önvédelmilégió-vezetőjé­nek az aláírása is szerepel a papíron. A zöld-fehér baráti kör elnöke egy hét­végi interjúban a kedélye­ket nyugtatja: „Romanti­kus lelkületű fradistákról van szó, akik a középisko­lában éppen a római kor tanulmányozásánál tarta­nak." Tegyük fel, egyikük sem bukott, így mindannyian tizennégy-tizenöt évesek, Légió madárcsontozatúak, csak bandában érzik jól magu­kat, ilyenkor még arra is képesek, hogy a trafikban kérjenek egy doboz ciga­rettát, amit békéscsabai, sötét kapualjakban szívnak el, utána elszopogatnak fél doboz tic-tac-ot, nehogy megérezze a cigiszagot anyukájuk. Ezek a romlatlan gyere­kek szépen tanulnak, így semmi akadálya nincs, hogy másodikosok legye­nek. Itt már a keresztes lo­vagokról hallanak a törté­nelem órákon, hőstetteik, amelyeket kiontott emberi vérben mérnek, nagyob­bak, mint a római légióé, így a Tiszaújváros elleni meccsükön már új a transzparens: Önvédelmi keresztesek. Aztán jön a török kor, ahol a janicsá­rok szolgáltatnak megfele­lő példát, majd az utolsó évben, érettségi előtt már annyi lehetőség kínálko­zik, hogy hetente kénytele­nek átfesteni táblájukat: Önvédelmi Prónay-külö­nítmény, -Vörös Hadsereg, -SA, -SS, -nyilasok, -KGB, stb., úgy, mint satöbbi. Ez persze merő túlzás. A csabai zöld-fehér kemény mag még első osztályba jár. A pestiek már leérett­ségiztek, megtanulták a huszadik század történel­mét. Csapatuk nyilván ezért játszott zárt kapuk mögött múlt héten a győri­ek ellen. Tötti-Szenesi Attila • Mások gondjait is meghallgatja Egy masszőr hétköznapjai Kedvelem az olyan embereket, akik mindig mosolyognak. Pontosab­ban, a szemük moso­lyog. Valami hihetetlen belső kisugárzásnak a következménye lehet ez, gondolom én. Ha egé­szen egyszerűen fogal­maznék, akkor azt mon­danám: akiknek mindig jól áll a szénájuk. Aztán kiderül, hogy számukra sem fenékig tejfel az élet... Nos, ezek az em­berek itt járnak-kelnek közöttünk, találkozunk velük, köszönünk is ne­kik, de valójában ügyet sem vetünk rájuk. Mint például egy igazi masz­szörre. A napokban olyan ember­rel találkoztam, akire ponto­san ráillik az bevezetőben idézett létrás. Német Sándor­né gyógymasszőr, a Fürdő és Hőforrás Kft. alkalmazottja, míg kérdéseimet hallgatja, majd válaszol rájuk, mindig mosolyog. Én pedig a beszél­getés alatt leszögezem ma­gamban: nem is lenne mindig oka a derűre. - Nagyon fiatalon kerül­tem a vállalathoz - kezdi el­beszélését. - Alig múltam 14 éves, s egy ismerősünk szólt, hogy Marika, van nyári mun­ka. Elvállaltam, itt ragad­tam... Kádat mostam/vizet készttettem elő a vendégek­nek. Aztán 1972-ben elvégez­tem a fürdősmasszőri tanfo­lyamot, négy évvel ezelőtt pedig a gyógymasszőrit. • Hogyan lesz valakiből masszőr? - Amikor véletlen folytán ide kerültem a vállalathoz, megszerettem itt az embere­ket. Láttam, hogy milyen szép foglalkozás ez: segíteni az embereken, látni, hogy a munkánk eredménye folytán megkönnyebbülten, vidáman távoznak tőlünk. Ezért vá­lasztottam én is ezt a szak­mát. • Hogyan telik egy nap­ja? - Reggel fél 5-kor kelek, az ötórási busszal indulok a munkahelyemre, mert fél 6-ra kell beérnem. Hatkor nyi­tunk, addigra elő kell készíte­ni a munkaterületünket. Álta­lában fél 7-től kezdődően vannak vendégek az én rész­legemben, tehát akkor kezdő­dik a masszázs. Hogy hányan vannak egy nap? Tizenvala­hány az átlag, de van olyan időszak is, amikor 40-en je­lentkeznek. Aztán így múlik el a nap, kisebb szünetek is vannak természetesen, s este 7-kor ér véget a napi munka. Fél 8 körül vagyok otthon. Német Sándorné: Jó szívvel lehet csak jó munkát végezni. (Fotó: Somogyi Károlyné) • S ez mindennap így van? - Nem. Minden másnap dolgozunk, azért ilyen hosszú a műszak. Igaz, egy kicsit fá­rasztó (gy, de másnap jó a szabadnap. Hétvégén? A be­osztástól függően, egy szom­baton dolgozunk a hónapban. • Milyenek a páciensek: hallgatnak vagy beszél­nek, amíg masszírozza őket? - Ilyenek is, olyanok is. Van, aki az első pillanatban elmondja összes búját-baját, van, aki nem szól, csak tűri a masszírozást. Mesélnek a po­litikáról, a magánéletükről, sokszor bizalmas dolgokat is elmondanak. Meg a betegsé­gükről. Ez a leggyakoribb, hi­szen azért jönnek ide. Én pe­dig végig hallgatom őket. Megjegyzést ritkán fűzök az elhangzottakhoz, esetleg annyit, hogy egyikünknek ez a baja, másikunknak az... 9 Mindehhez alapos lelki és fizikai felkészültség kell. - Igen. Meg anatómiai is­meret is. Tudni kell, hogy mi a panasza a páciensnek, a be­teg testrészen hogyan kell bánni vele. • Azért... nem szeretnék egy pofont kapni magától. Elneveti magát. Látom, nem erre a kérdésre számí­tott. Illetve, tudja, hogy nem annak szántam. Ezt mondja: - Hát, lehet. Mert azért van erőm, nem panaszkodha­tom. Erős fizikai munka ez. Csak akkor veszem észre, amikor szabadságra megyek, s visszajövetelem után né­hány napig izomlázam van. 9 S ha valamelyik vendég fölsikít a kezei alatt... - Nem, ilyen nincs. Igyek­szem minél óvatosabban ten­ni a dolgom, hiszen tudom, hogy azért jönnek, mert bete­gek, beutalták őket és szeret­nének megszabadulni fájdal­maiktól. Óvatosan kezelem őket. így aztán vannak olyan pácienseim, akiket 27 év óta ismernek és mindig vissza járnak, felkeresnek. Sőt, so­kan az utcán is megszólíta­nak, olyanok, akiket koráb­ban kezeltem. Emlékeznek arra, hogy megpróbáltam se­gíteni a bajaikon, köszönik. Ez nagyon jóleső érzés ne­kem. 9 Család? - Férjem hat évvel ezelőtt hunyt el. Egy 24 éves fiam van, most nősült egy hónap­pal ezelőtt. Ők is Szegeden laknak, mindketten dolgoz­nak. 9 Marika egészsége rend­ben van? - Hála istennek, igen. 9 Mikor nyaralt utoljára? Hosszasan tépelődik, aztán azt mondja: - Hát, nagyon régen. Évekkel ezelőtt. Remélem majd ezután erre is sor kerül. 9 Fizetés? - Mit mondjak? Ha több volna, jobb volna. Végül is ki lehet belőle jönni, mert ennél kevesebbért is dolgoznak em­berek. Ezt a szakmát nem csak pénzért, hanem ember­szeretetből is csinálja, aki er­re adta a fejét. Amikor reggel jövök az ötórás busszal a munkahelyemre, soha nem a nehezére gondolok, hanem arra, hogy én mennyire szere­tem azt, amit csinálok. Könnyű lélekkel, könnyebb a munka. Kisimre Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom