Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-26 / 250. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1998. OKT. 28. Ötvenmillió, egy levélért S zombaton a NATO két legtekintélyesebb tábornoka, Klaus Naumann és Wesley Clark Belgrádba érkezett, hogy Slobodan Milosevics jugoszláv elnököt arra figyel­meztesse: már csak néhány órája maradt a nemzetközi kö­zösség követeléseinek teljesítésére, különben az ultimátum lejártával kedden az atlanti szervezet légi csapásaival kell számolnia. Miközben a világ elsősorban arra figyel, hogy Belgrád kivonja-e nehézfegyverzetét és belügyi erőit a 90 százalékban albánok lakta Koszovóból, a világsajtó figyel­mét az sem kerülte el, hogy az új szerbiai médiatörvény el­fogadása után két nappal Belgrádban bíróság elé idézték az Evropljanin című független hetilap tulajdonosát. Slav­ko Curuvija ellen a Hazafias Szövetség nevű fantomszer­vezet tett feljelentést a lap legutóbbi számában megjelent cikkek, köztük a jugoszláv elnökhöz címzett nyílt levél mi­att. Ebben a szerzők tételesen felsorolják Milosevics tíz­éves uralkodásának katasztrofális következményeit, és fel­szólítják, hogy a nemzet érdekében szakítson a szélsőséges Seseljjel és írjon ki új választásokat. Curuvijára és lapjára ezért a cikkért 50 millió forintnak megfelelő büntetést rót­tak ki a belgrádi hatóságok, mondván: az állam alkotmá­nyos rendjének erőszakos megsértésére hívott fel. Bár furcsa lenne, ha egy diktatúrában épp a sajtó le­hetne szabad, erre az indoklásra sokan felkapták a fejü­ket. Idehaza még ma, közel egy évtizeddel a rendszerváltás után is érzékeny téma a sajtószabadság. Pokol professzor véleménykiigazttós elméletére például egy emberként ve­tették rá magukat a mértékadó publicisták. A jugoszláv ál­lamot az új belgrádi sajtótörvényt elemezve már egyenesen a náci Németországhoz hasonlítják: Göbbels volt az, aki a sajtómunkásoknak még a külföldi rádióadások hallgatását is megtiltotta. wy elgrádhan is valami hasonlóra törekednek, ami kor ÍJ csillagászati összegekkel büntetik már a külföldi mű­sorok átvételét is. Sokak szerint a vajdasági magyar sajtót mégsem fenyegeti igazán nagy veszély, hiszen a magyarok olyan kevesen maradtak, és politikai súlyuk is olyan cse­kély, a belgrádi szerb vezetés időpocsékolásnak tartja, hogy velük külön is foglalkozzék. Ell-csúcs: a követendő i Zöld jóváhagyás • Bonn (MTI) A németországi Zöldek szombaton este Bonnban, rendkívüli kongresszusuk má­sodik napján elsöprő többség­gel elfogadták a szociálde­mokratákkal létrehozandó kormánykoalícióra vonatkozó megállapodást. A dokumen­tum, amelyről a szeptember 27-i választások óta folytak a tárgyalások, egyebek között adóreformot és környezetvé­delmi adó bevezetését, az atomerőművek fokozatos leál­lítását és az állampolgársági törvény módosítását tartal­mazza. Jobboldali tüntetés Oroszország nem könyörög • Moszkva (MTI) Jevgenyij Primakov minisz­terelnök szombaton kijelentette, hogy a mély gazdasági válság ellenére Oroszország továbbra is nagyhatalom, amely nem kö­nyörög külső segélyekért. A kormányfő az ORT állami televíziós csatornának adott in­terjúban megígérte, hogy „nem lesz éhínség áz országban a té­len", mégpha a válság miatt csökkent is az élelmiszerim­port, s a termés sokkal rosszabb volt a tavalyinál. Ha azonban felajánlják a humanitárius se­gélyt, nem utasttjuk vissza ­tette hozzá. Primakov közölte, hogy a kormány válságkezelő programjának végső változatát rövidesen elkészítik. Ez ahhoz kell, hogy sikeres tárgyalásokat folytathassanak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amelynek már Moszkvában van a küldött­sége. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy nagyon szeretnék megkötni az új finanszírozási megállapodást az IMF-fel, de azt is kijelentette, hogy Orosz­ország szükség esetén a pénz­ügyi szervezet nélkül is kilábal a válságból. „Oroszország nagyhatalom. Föl fog állni is­mét. Az IMF hitelei nélkül is összeszedi magát, de persze úgy nehezebb lesz" - mondta. • Szerb sajtóviszonyok Megbírságolt lap • Belgrád (MTI) Az új sajtótörvény életbe lépése után néhány nappal a belgrádi hatóságok máris a törvény teljes szigorával csap­tak le az egyik független szerb lapra: a fővárosi bíróság csak­nem 50 millió forintnak meg­felelő pénzbüntetésre ítélte az Evropljanin hetilapot, amiért annak egyik írása a jogszabály előírásaiba ütközött. Slavko Curuvija laptulaj­donos szombaton reggel kapta kézhez a bfrósági végzést, amelyben a taláros testület összesen 2,4 millió dináros pénzbírságot rótt ki magára Cuvirijára, valamint az újság igazgatójára, felelős szerkesz­tőjére és a DT Pres kiadóvál­lalatra. A bíróság a törvényben előírt legmagasabb büntetési tételeket alkalmazta, a szerbi­ai viszonyok között is tete­mesnek mondható bírság befi­zetésére pedig csak egynapos haladékot adott. A hatóságok most első íz­ben éltek a parlament által szembetűnő sietséggel elfoga­dott, közvetlen lapbetiltások helyett inkább borsos pénz­büntetésre építő törvény által kínált lehetőségekkel. Pénte­ken Cuvuriját még meghallga­tásra idézték be, hogy el­mondja véleményét: a hetilap október 19-i számában közölt, Levél az elnökhöz című írás valóban Szerbia alkotmányos rendjének erőszakos megsér­tését célzó felhívás-e, de érvei a jelek szerint nem voltak meggyőzőek. • Védelmi képesség Felrobbant a Topol? • Moszkva (MTI) Az Izvesztyija című orosz napilap értesülése szerint indítás után nem sokkal felrobbant az új, még kísérleti stádiumban lévő orosz hadászati rakéta, amellyel a hadászati erőket kívánják korszerűsíteni a 2000. év után. A Topol-M típusú rakétát a pleszecki kísérleti telepről indították el a múlt héten, de nem sok­kal az indítást követően fel­robbant és lezuhant. A ku­darc okát még nem állapí­tották meg. A tundra fölött helikopterek keringenek, hogy megtalálják a roncso­kat. A robbanásnak döntő jelentőségű kihatása lehet az orosz védelmi képesség­re - írja a lap. Az orosz atomerő alapját jelenleg az RS-18 és RS -20 típusú, több robbanófe­jes rakéták adják, de ezeket a második START szerző­dés értelmében 2007-re le kell szerelni. A helyükbe tervezik beállítani a To­pol-M egyrobbanófejes ha­dászati rakétát. Ezek darab­ja 30 millió dollárba kerül, s 2000-től évente 35-45-öt akarnak hadrendbe állítani belőlük, ami „megköveteli a források teljes összponto­sítását". Jurij Maszljukov minisz­terelnök-helyettes szerint a mai gazdasági helyzetben el kell halasztani a hagyomá­nyos erők modernizálását, és az atomfegyverekre kell helyezni a hangsúlyt a vé­delmi képesség fenntartásá­ban. A Topol emiatt olyan fontos. Viktor Klima osztrák kancellár (az előtérben, balról) és Gerhard Schröder kijelölt német kancellár üdvözölte egymást Jacques Chirac francia elnök előtt. A háttérben, balról jobbra Jacques Santer, az EU Bizottságának elnöke, Jósé Maria Aznar spanyol, Gorán Persson svéd, Jean-Luc Dehaene belga, Poul Nyrup Rasmussen dán, Massimo D'Alema olasz és Paavo Lipponen finn kormányfő áll. (MTI Telefotó) • Klagenfurt (MTI) Az Európai Unió állam­és kormányfőinek pörts­chachi nem hivatalos ta­lálkozója azt üzeni az unió polgárainak, hogy a tagországok vezetői meghatározták a köve­tendő irányt a foglalkoz­tatáspolitika, a gazdasá­gi stabilitás, az unión be­lüli biztonság, a közbiz­tonság és a migrációs problémák kezelésének területén. Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke is azt hang­súlyozta, hogy az ilyen talál­kozók fő feladata: meghatá­rozni fontos eldöntendő kér­dések megoldásának menet­rendjét. Ilyennek nevezte a közös adópolitikát. Örömmel nyugtázta ezenkívül, hogy az unió kormányfői elfogadták javaslatát egy - valószínűleg a jövő év második felében - a belbiztonságról tartandó rend­kívüli EU-konferenciára. Klima kancellár a közös kül- és biztonságpolitika kia­lakításának szükségességét hangsúlyozta, de közölte: a decemberi bécsi csúcson még biztosan nem várható döntés a Nyugat-európai Unió és az EU összeolvadásának idő­pontjáról. Az osztrák kancel­lár szerint a pörtschachi csú­cson az állam- és kormányfők kinyilvánították: azt szeret­nék, ha Európa külpolitikai téren együtt lépne fel. Hama­rosan közös stratégiákat alakí­tanak ki például az Oroszor­szággal szembeni politikájá­ról, s - Klima reményei sze­rint - hamarosan kineveznek egy erős, politikai háttérrel is rendelkező személyiséget a közös kül- és biztonságpoliti­ka külső megjelenítésére. Klima és Santer égybe­hangzóan hangsúlyozta, hogy az EU vezető politikusainak nem feladata a közös európai kamatpolitika meghatározása, hanem ez teljes mértékben az Európai Központi Bank önál­ló hatásköre. Ugyanakkor a munkanélküliség leküzdése ma már olyan fontos témává vált, hogy megszűnt az EU-n belül a vita: a foglalkoztatás­politika kifejezetten nemzeti ügy-e - mondta Klima. Santer bejelentette, hogy a bécsi csúcstól az EU bizottsága erő­teljes jelzést vár az európai foglalkoztatáspolitika további alakításához. • Róma (MTI) Silvio Berlusconi, az olasz jobboldali ellenzék vezéralak­ja több százezernyi híve előtt Rómában szombat este kije­lentette, hogy Massio d'Ale­ma kormánya seb az olasz de­mokrácia testén. „Demokráci­ánk megsebesült. Legfőbb el­vét, a választópolgárok akara­tának tiszteletben tartását sér­tették meg" - hangoztatta Berlusconi az olasz főváros szívében, a San Giovanni té­ren tartott jobboldali gyűlé­sen. Berlusconi elítélte az új kormány gazdaságpolitikáját, amely fő irányvonalaiban a Prodi-kormányét követi. Mint ismeretes, Oscar Luigi Scalfa­ro köztársasági elnök a Prodi­kabinet bukása után Massimo d'Alema volt kommunista ve­zetőt bízta meg kormányalakí­tással, mtg a jobboldal előre­hozott választásokat követelt. Tudjman fizetése • Zágráb (MTI) A horvát parlament 50 ezer kunáról (1,5 millió forint) 35 ezer kunára (1,05 millió fo­rint) csökkentette a köztársas­ági elnök havi nettó fizetését. A zágrábi törvényhozók ez év júliusában döntöttek az állam­fő 50 ezer kunás havi díjazá­sáról, ám Franjo Tudjman el­nök maga kezdeményezte a döntés megváltoztatását, mi­vel a nemzetközi összehason­lításban is kiemelkedő állam­fői javadalmazás az ellenzéki pártok támadásait váltotta ki, és rossz visszhangot keltett a lakosság körében. (Horvátor­szágban júliusban 2699 kuna volt a havi nettó átlagbér.) Vizsgálati eredmény • Párizs (MTI) A gépkocsivezető ittas álla­pota és egy másik autóval tör­tént ütközés okozta Diana her­cegnő és egyiptomi barátja, Dodi al-Fajed halálát tavaly augusztus 31-én Párizsban ­jelentette a Le Figaro című pá­rizsi napilap a rendőrségi vizs­gálat végleges megállapításait ismertetve. A jelentés szerint a szakértők kizárták annak lehe­tőségét, hogy a végzetes ütkö­zést a kocsi műszaki hibája vagy összeesküvés okozta vol­na. A vizsgálat végkövetkezte­tése szerint a Dianáékat szállí­tó Mercedest üldöző fotóripor­terek, a „paparazzók" nem okolhatók a szerencsétlensé­gért. Az Alma alagút egyik tartóoszlopával történt ütkö­zést elsősorban az autót vezető Henri Paul részegsége okozta. Mielőtt a Mercedes az oszlop­nak rohant, egy Fiat Uno típu­sú fehér színű gépkocsival koccant. Ezt az autót azóta sem találták meg. Ragadja meg! A Ford ESCORT megjelenése óta az egyik legnépszerűbb Ford modell. Olyan klasszikus értekekkel rendelkezik, amelyeket az autósok valóban nagyra becsülnek. A megújult Ford ESCORT ban ráadásul már alapfelsze­reltségként található LÉGZSÁK és SZERVOKORMÁNY Is! Mindezekkel csupán az ESCORT értékei növekednek, az ára természetesen nem! 'Az ország bármely poncáról helyi tárifávál, kedvezményesen hivhátú telefonszám. A megújult Ford ESCORT tehát olyan lehetőség, melyet Önnek is meg kell ragadnia! Ford Vonal: 06-40-200-024*

Next

/
Oldalképek
Tartalom