Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-21 / 247. szám

2 KÜLFÖLD ;j . - SZERDA, 1998. OKT. 21. iuilü • Szocdem-zöldek szövetség Német koalíciós megállapodás hírek Óvás • Brüsszel (MTI) Az Európai Bizottság támogatja, hogy Lettország, elsóként a balti államok közül, felvételt nyerjen a Kereskedelmi Világszervezetbe - jelentette ki kedden Jacques Santer. A brüsszeli testület elnöke ugyanakkor nem foglalt állást abban a kérdésben, javasolja-e a bizottság az EU kormányfőinek, hogy Lettország jövőre kezdjen csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Santer Guntis Ulmanis lett elnököt fogadta kedden, három héttel azelőtt, hogy a vezetése alatt álló testület nyilvánosságra hozza újabb országértékeléseit, benne a javaslattal, hogy vegyenek-e ki tagjelölt országot a tárgyalók köréből, vagy vegyenek be újabb jelöltet. A luxemburgi politikus a találkozót követő • Róma (MTI) A formálódó olasz kormány tervei közt is szerepel a munkaidő csökkentése, de a koalíciós partnerek hétfőn aláírt programnyilatkozata nem erősíti meg a korábbi Prodikabinet ígéretét arra, hogy 2001-ig 35 órára szállítják le a heti munkaidőt. A 35 órás munkahét a Bertinotti-féle Kommunista Újjáalakítás szívügye volt. de ragaszkodnak a tervhez a leendő kormányhoz átállt mérsékelt kommunisták is. A jelenlegi erőviszonyok a későbbre hasajtótájékoztatón kijelentette: nem kíván jósolgatni a jelentések tartalmáról. Biztosította ugyanakkor hallgatóságát arról, hogy a testület minden tagjelölt államot saját érdemei alapján (tél meg, politikai spekulálástól és más államoktól függetlenül. Úlmanis e kérdésről csupán annyit mondott: az elmúlt egy évben felmutatott gazdasági eredményeik és a szeptemberi népszavazással is bizonyított politikai előrelépés oly meggyőző, hogy nem aggódnak az EU Rigáról alkotott véleménye miatt. Az államfő elégedettségét fejezte ki, amiért Santer biztosította őt, hogy a keleti bővítés folyamatának tavaly decemberben jóváhagyott alapelveit hatékonyan ültetik át a gyakorlatba. Hans van den Broek, a bizottság bővítésügyi felelőse egy kérdésre válaszolva kijelentette: el tudja képzelni, lasztás és a módosítás lehetőségét vetítik előre. A Cossiga-féle UDR-rel és a Cossutta vezette kommunistákkal egyeztetett programtervezetben az új kormány arra vállal kötelezettséget, hogy „a munkaidő csökkentésével kapcsolatos intézkedések gyors megvitatása és elfogadása mellett lesz". A kommunisták a kormányban való részvétel feltételéül szabták az elkötelezettséget a 35 órás munkahét mellett, amely ellen viszont a koalíció jobbszélén álló UDR több alkalommal is • Bonn (MTI) Bonnban kedden az SPD és a Szövetség 90/Zöldek képviselői aláírták a két párt együttes kormányzását megpecsételő koalíciós megállapodást. Ezzel Németország történetében először jöhet létre szövetségi szinten szociáldemokrata és környezetvédő kormány. A dokumentumot az SPD részéről Gerhard hogy az EU csupán egy, ma még nem tárgyaló országról dönt úgy, hogy megkezdi vele a csatlakozási tárgyalásokat. „Nem tehetjük áldozattá azokat az államokat, amelyek kellő fejlődést mutatnak" hangoztatta a holland politikus. Ulmanis arról is beszélt, hogy az oroszajkúak honosításáról szeptemberben rendezett népszavazás a nyugat-európai országok számára is példa lehet arra, hogyan lehet demokratikus úton megoldani egy politikai problémát. Santer szintén méltatta a népszavazást, amely szerinte a kapcsolatok normalizálását jelenti Oroszország és Lettország között. A bizottsági elnök hozzátette: minden tagjelölt esetében támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok rendezésére vagy javítására szolgálnak. állást foglalt. Nerio Nesi, a kommunisták gazdasági szóvivője jelezte, hogy pártja nem mond le a 35 órás munkahétről, de kész rugalmasságot tanúsítani a bevezetés menetrendjében, sőt, esetleges módosításoktól sem zárkózik el. Római kommentátorok szerint az új összetételű parlamenti többség valószínűleg menet közben módosítja majd a már beterjesztett törvényjavaslatot, elhalasztva a bevezetés határidejét és időt hagyva a kollektív szerződések megtárgyalására. Schröder leendő kancellár, Oskar Lafontaine pártelnök, Christine Bergmann és Heidemarie WieczorekZeul /eendő miniszterek írták alá. A Szövetség 90/Zöldek nevében Joschka Fischer leendő alkancellár és külügyminiszter, Jürgén Trittin jövendő környezetvédelmi miniszter, Gunda Röstel és Kerstin Müller, a párt szóvivői látták el aláírásukkal a megállapodást. Az aktus alkalmából tartott sajtóértekezleten Schröder kijelentette: kormányának legfőbb feladata a munkanélküliség lefaragása. A célul kitűzött modernizálásakor szem előtt kell tartani a szociális kiegyenlítést. Meggyőződését fejezte ki, hogy a partneri és tisztességes szellemben fogant megállapodás négy éven át alapját fogja képezni a két párt együttműködésének. Joschka Fischer, a Szövetség 90/Zöldek szószólója a megállapodást megbízható alapnak nevezte a következő négy esztendő kormányzati munkája számára. A koalíció hatékonyságát az emberek a munkanélküliség alakulásán fogják lemérni - figyelmeztetett. • Bukarest (MTI) Alkotmányossági óvást nyújt be a Petőfi-Schiller magyar-német nyelvű állami egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározat ellen a romániai egyetemi és főiskolai rektorok országos tanácsa. A rektorok tanácsának őszi ülésszakán született határozat tiltakozik a magyar-német nyelvű egyetem alapítására vonatkozó kormányhatározat ellen és kéri annak felülvizsgálását. Lázadás után • Tbiliszi (MTI) A helyi hatóságok keddre visszaszerezték a teljes ellenőrzést Kutaiszi, Grúzia második legnagyobb városa térségében, ahol az előző nap katonai lázadás tört ki. A lázadó katonák nagy része visszatért laktanyájába, vezetőjük, Akakij Eliava pedig néhány katonával együtt elmenekült. Kézre kerítésére lépéseket tettek a hatóságok; hazaárulásért akarják felelősségre vonni. Fehér Sas • Varsó (MTI) A lengyel-német együttműködés fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemeinek elismeréseként Helmut Kohl német kancellár kedden a legmagasabb lengyel kitüntetést, a Fehér Sas érdemrendet vehette át Varsóban. Lengyelország közelgő csatlakozása a NATO-hoz és belátható időn belül az Európai Unióhoz nagyrészt Németország és személyesen Helmut Kohl állandó támogatásának köszönhető - e szavakkal fejezte ki a lengyelek tiszteletét és háláját a kitüntetést átnyújtó Aleksander Kwasniewski köztársasági elnök. Kínai nyitás • Peking (MTI) Kínában nemzetközi emberi jogi konferencia kezdődött, az első az ország történelmében. A kétnaposra tervezett értekezletet Csien Csi-csen, külügyekben illetékes kínai miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Huszonhét ország képviseletében több mint száz tudós és kormánymegbízott vesz részt a pekingi összejövetelen. Abból az alkalomból rendezik a tanácskozást, hogy 50 éve fogadták el az ENSZ égisze alatt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Tüntettek • Párizs (MTI) Franciaországban kedden ismét tüntettek a középiskolások: délelőtt vidéki városokban összesen 120 ezren vonultak az utcára, a főváros déli részén kora délután mintegy 6000en kezdtek gyülekezni a demonstrációra, ami rögtön szórványos verekedéssé fajult. A rendőrség a délelőtt folyamán mintegy 3000 embert igazoltatott, letartóztatott 53-at és őrizetbe vett 22-t. Szintén diákok úttorlaszokat emeltek két párizsi autópálya-szakaszon. Lett út az Unióba A

z EU elégedett iMtországgal - ezzel az üzenettel térhet haza Guntis Ulmanis lett elnök brüsszeli útjáról. Az sem elképzelhetetlen, hogy a balti állammal már jövőre megkezdődhetnek az EU-s csatlakozási tárgyalások. Az egykori Szovjetunió tagállamai közül mára Lettország nevezheti magát a legszerencsésebbnek. A még hárommillió lakossal sem rendelkező köztársaság szinte észrevétlenül vált Európa egyik legdinamikusabban fejlődő államává. 1996 decemberéhez képest az elmúlt év végére tíz százalékkal, mintegy 8 százalékosra csökkent az éves infláció. A munkanélküliségi ráta csupán 6 százalékos, az ipari termelés legalább 6, a GDP 6,5 százalékkal nő évente. Az oroszországi gazdasági katasztrófa fényében ezek a mutatók szinte csodának számítanak. Az EU örömmel figyeli ezeket a biztató fejleményeket, s nemcsak a gazdaság eredményeket, hanem az ország európai politizálását is. A lettek legutóbb október 3-án szavaztak, amikor nemcsak a parlamentjük összetételéről döntöttek, hanem arról is, hogy a népesség 30 százalékát jelentő oroszok (még a szovjet megszállás alatt telepedtek le) közül azok is megkaphassák az állampolgárságot, akik az elszakadás után nem váltak automatikusan az ország teljes jogú polgáraivá. A választásokon egyébként a szilárdan Európa-barát, jobbközép Néppárt és a centrista Lett Út kapta a legtöbb szavazatot. A két győztes párt fő programpontja is kedvező visszhangra talált az EUban: támogatják a még állami kézen lévő nagy cégek privatizációját. L

ettországra rá is fér a nyugati biztatás, ugyanis joggal tarthatnak attól, hogy a reálgazdaságuk megsínyli az orosz pénzügyi káoszt• Számos FAKtagállamokba szállító lett élelmiszeripari nagyvállalat máris a csőd szélén áll, mert költségeiket latban, bevételeiket viszont dollárban számítják. A gazdasági csodának köszönhetően pedig az ország hivatalos fizetőeszköze, a lat árfolyama folyamatosan emelkedik a dollárhoz képest. Koccintottak - a megállapodás aláírása után. Balról jobbra: Gerhard Schröder megválasztott kancellár, Joschka Fischer zöld frakcióvezető és Oskar Lafontaine szociáldemokrata pártelnök. (MTI Telefotó) Az EII elégedett Lettországgal • Halasztják a 35 órás munkahetet? Olasz kormányzati alkuk