Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-02 / 231. szám

PÉNTEK, 1998. OKT. 2. INTERJÚ 7 • A karmester a Don Giovanniról „Egy gengszter, aki mindenki nyelvén tud" Mozart Don Giovanni című operájának bemutatójával ma este indul a Szegedi Nemzeti Színház 1998-99-es évadja. A premiert Pál Tamás zeneigazgató dirigálja, akivel még a próbák idején beszélgettünk a darabról. # A Don Giovanni színrevitele mindig próbaköve egy operaegyüttes teljesítőképességének; legalább olyan nagy feladat, mint egy prózai társulat számára a Hamlet bemutatása ... - Ha az előadói apparátusát tekintjük, a Don Giovanni a közepes nagyságú gárdával bemutatható operák közé tartozik. Zenekara egy kifejezetten klasszikus zenekar, az utolsó jelenetben és a temetői képben van csak posaune, különben két kürt, két trombita és dupla fák játszanak. Pontosan tudjuk, hogy az 1787. október 29-én megtartott prágai ősbemutatón mindössze három prímhegedű volt a zenekarban. Ehhez persze rögtön hozzá kell tenni, hogy az első felvonás fináléjába Mozart három színpadi zenekari írt a partitúrába. Ha alaposabban megnézzük, kiderül, hogy ezek a színpadi zenekarok egymással nemcsak úgy versengenek, hogy az egyik menüettet játszik, a másik egy rusztikusabb kontratáncot, a harmadik pedig egy még vadabb deutsche tánze-ot, hanem még azt a cselt is belerejti a szerző, hogy az elsó zenekar fúvósait fokozatosan elcsábítja a második és a harmadik színpadi zenekar. Azaz alapjaiban valóban igaz, hogy a Don Giovanni nem túl nagy zenekart igényel, de ha a színpadi zenekarokat is beleszámttjuk, akkor már más a helyzet. A kórus is kicsi, szinte csak Zerlina és Masetto bejövetelekor van igazi feladata. A főszereplők szólama sem különlegesen nehéz, talán csak Elviráé kényes énektechnikai szempontból, és Donna Annáé meglehetősen feszített fekvésű. Igazából tehát nem a külsőségekben rejlik az opera bemutatásának nehézsége. • Inkább talán annak a megfejtése az igazi kihívás, hogy miről szól a darab, és hogyan kell előadni... - Képletesen szólva a művészet kellős közepében találjuk magunkat, és megoldatlan problémák sorával kell szembenéznünk. Ezek természetesen nem azért megoldatlanok, mert Mozart direkt megoldatlanul hagyta őket, hanem azért, mert úgy komponálta meg a darabot, hogy az előadó művészetére, emberségére és rátermettségére bízta, hogy megkeresse a kérdésekre a választ. El tudjuk-e dönteni, mi történt Donna Anna hálószobájában? Látszólag marhaság ezen rágódni. Igen ám, de minden ebből ered! Donna Anna áldozat-e vagy maga is bűnös, akit felelősség terhel az apja haláláért? Ki ez a Don Giovanni? Egyetlen, nem túl jelentős áriája van a darabban, viszont mindenki nyelvén tud. Zerlinához Zerlinául szól, Annához Annául, Elvirához Elvirául. Semmilyen, ugyanakkor minden. Egy szokványos operában nincs ennyi probléma, több-kevesebb oknyomozással, alapos és lelkiismeretes művészi munkával eljuthatunk a megfejtésig. Don Giovanni problematikájának megoldása már önmagában az opera előadásának egy része. Azt sem könnyű eldönteni, hogy buffonális drámaként vagy drámába csapó buffóként kell játszani. Ezek a kérdések a karmestert, a rendezőt és az énekeseket is különösen intenzív munkára, maximális művészi erőfeszítésre késztetik, s ezért lehet egy operatársulat felkészültségét, teljesítőképességét lemérni a darab színrevitelén. A szegedi operaegyüttes ma vállalni tudja a művészi szembenézést egy ilyen komplex, komoly feladattal, mert alapos stílusismerettel rendelkezik, összeforrott, képes a dolgokat a lényegüknél megragadni. • Sokakat izgatott a Don Giovanni-problematika, Sörén Kierkegaard egy egész könyvet írt róla. Egyetért az ő felfogásával? - Szerintem egy olyan valótlan, romantikus megközelítését adja a darabnak, ami nem Mozart és da Ponté Don Giovanniján, hanem a szerző belső érzésein alapul. Kierkegaard Don Giovannit az érzéki zsenialitás megtestesítőjének írja le, az opera viszont egy csaló gengszterről szól, akinek bizonyára van érzéki vonzereje is, de kivétel nélkül minden nőt becsap, megtéveszt. Soha nem bízik a saját férfiúi bűverejében. Vagy megerőszakolja, vagy házasságot ígérve „elkábítja", vagy álöltözetben hódítja meg a nőket. Önmagát sohasem vállalva próbál a közelükbe férkőzni, ez pedig minden, csak épp nem érzéki zsenialitás. Mozart korában ez a figura a libertinus romlottság képviselője volt, aki a mi rokonszenvünket ma valószínűleg azért nyeri el, mert a romlottságát mindenféle skrupulus nélkül föl is vállalja. Hollóst Zsolt Pál Tamás: Don t»\wann; a libertinus romlottság képviselője. (Fotó: Karnok Csaba) • Új törvényekkel a szervezett bűnözés ellen A vagyonelvonás a legnagyobb csapás Dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter az Országház folyosóján két szegedi képviselő, dr. Bartha László (balról) és Balogh László társaságában. (Fotó: Nagy László) Kedden terjesztették a parlament elé azt a törvénycsomagot, amely a szervezett bűnözés elleni harc jegyében az ügyészséget a kormány alá rendelné, s amely elfogadása esetén alkotmánymódosítást is igényel. Mivel a kétharmados törvényt az ellenzék nem támogatja, az október végén esedékes végszavazás kimenetele már most megjósolható. Dr. Dávid Ibolyát, az igazságügyi tárca vezetőjét a plenáris ülés egyik szünetében e törvénycsomagról faggattuk. • A bűnözés elleni harcban milyen helyet foglal el az ügyészség kormány alá rendeléséről szóló törvénytervezet? - Olyan törvénycsomag tárgyalását kezdte meg kedden az Országgyűlés, amely csak közvetetten kapcsolódik a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez. A későbbiekben lesz olyan jogalkotási folyamat, amelynek során más törvényekkel együtt a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása a szervezett bűnözés elleni állami fellépés jelenleginél hatékonyabb eszközrendszerét teremti meg. A mostani viták azonban az ügyészség kormány alá rendeléséről folynak, s ez nem közvetlenül kapcsolódik a szervezett bűnözéshez. Evek óta tartó alkotmányjogi kérdés, hogy hol az ügyészség helye. Jelenleg az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll, ez viszont azt jelenti, hogy gyakorlatilag senki sem ellenőrzi. A legfőbb ügyész itányítja a szervezetet, s ezáltal az ügyészség kilóg abból a rendszerből, amelyet a montesquieu-i hatalommegosztás elve, a bírói, a végrehajtói és a törvényalkotói hatalmi ágak különválasztása megkövetel. Ebben a rendszerben nincs meg a helye a természeténél fogva a végrehajtói hatalomhoz tartozó magyar ügyészségnek. Az Országgyűlés előtti évi egy beszámoló és a legfőbb ügyész interpellálhatósága nem valós ellenőrzést jelent. • így a kormányzat jobban tudja majd érvényesíteni akaratát? - Ha ma az utcán száz embert megkérdeznék arról, hogy ki a felelős a hatékony büntetőpolitikáért, akkor százan teljesen jogosan az válaszolnák, hogy a kormányzaté a felelősség. A kormányzatnak ehhez eszközökre van szüksége. Jelenleg csak a büntető eljárás két végpontján rendelkezünk befolyással: a nyomozást lefolytató rendőrségnél és a büntetést végrehajtó szerveknél. A kettő között, a bíróság előtt folyó eljárásban is ki kell alakítani a jogszabályi feltételeket ahhoz, hogy a kormányzatnak eszközei legyenek. A felmerülő aggodalmakkal kapcsolatban szeretném leszögezni, hogy nem az ügyész hozza meg az ítéletet, hanem a független, befolyásmentes bíró. Arról van szó, hogy a büntetőeljárás egész szakaszában ki és hogyan képviselje az állam büntető politikáját. Ezért a kormányzat felelősséget akar vállalni. • Az ügyészség kormány alá rendelése alkotmánymódosítást igényel. Rendelkeznek a szükséges kétharmados támogatással? - Ehhez az ellenzék támogatása kellene, de az eddigi nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy nem támogatják a tervezetet. Ez azért lepett meg? mert 1994-ben a Horn-kormány programja tartalmazta azt az óhajt, hogy 1998-ig kormány alá kell rendelni az ügyészséget. Idén tavasszal a Fenyő-gyilkosság után Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezésére született erről egy kormányhatározat, amely arra utalt, hogy meg kell tenni a szükséges jogalkotási lépéseket. Fordult azonban a kocka, és most úgy tűnik, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket az MSZP és az SZDSZ csak akkor támogat, ha kormányon van. Szomorú lennék, ha végül nem lenne partner ebben a kérdésben a mostani ellenzék. Ez nem politikai, hanem szakmai kérdés. • Mi az. amit a kormányzat az ellenzék nélkül is meg tud tenni? - Az nem megoldás, mint az előző ciklusban történt, hogy tucatnyi alkalommal módosítjuk a büntetőeljárási törvényt és a Büntető Törvénykönyvet, hiszen ez jogbizonytalanságot szül. A hónapról hónapra változó bűnügyi helyzethez nem lehet ugyanilyen ütemben törvényeket módosítani. Szeretnénk elérni, hogy az ügyésznek adható kormányzati utasítások csakis törvényi kereteken belül történjenek. • Készül a szervezett bűnözés elleni jogszabály is. Hogyan lehet megállítani a szervezett bűnözést, hiszen az európai jogirodalomban még maga a fogalom sem tisztázott? - A szervezett bűnözés attól veszélyes, hogy túllép az országhatárokon, sőt földrészeken is. Meggyőződésem, hogy hosszú távon csak az európai országok közötti együttműködés révén vehetjük fel a harcot a szervezett bűnözéssel. Az nem megoldás, hogy ha egyik országban hatékonyabb a fellépés, akkor a bűnöző átmegy a szomszédos országba, s ott zavartalanul folytatja a tevékenységét. A mi viszonyainkat figyelembe véve európai összefogásra van szükség. Az EU-n belül látjuk a csíráit az Europolnak, az egységes szabályozásnak. Hozzá keli tennem, hogy minél tökéletesebb és precízebb a fogalommeghatározás, annál kisebb azok köre, akiket be lehet vonni ebbe a kategóriába. Egy biztos: a klasszikus és ma is alkalmazott büntetőjogi keretek alkalmatlanok arra, hogy hatékonyan vegyük fel a harcot a szervezett bűnözéssel. Az sem kizárt, hogy ezen a téren is Alkotmányt kellene módosítanunk, s nagyfokú bizalommal kellene felruháznunk azt a testületet, amely ez ügyben eljár. Ilyen környezetben kezdtük meg a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag kidolgozását. • Milyen lényeges pontokat tartalmaz a tervezet? - Ennek ismérve, hogy egyik oldalon szigorításokat vezetnénk be, de ez nem jelent végleges megoldást. A szervezett bűnözés ugyanis másként gondolkodik, mint a magyar társadalom tisztességes rétege. Ha ma egymillió forintért lehet „kapni" bérgyilkost, akkor a büntetési tétel esetleges szigorítása után ez az összeg emelkedne, és általában a bűnöző nem mérlegeli, hogy öt évet kaphat vagy hatot, csak abban gondolkodik, hogy megússza a büntető eljárást. Nagyobb lehetőséget látok abban, ha a szervezett bűnözői csoportokat vagyoni alapjaiban rendítjük meg. A bűnös eredetű vagyon elvonása sokkal nagyobb csapás a szervezett bűnözésre, mintha csak a „hétköznapi" bűnözőket büntetnénk, akik azt sem tudják, kik a megbízóik. Azokon a területeken, ahol előretör a szervezett bűnözés, mint például most a kábítószer-kereskedelemben, ott nagyon komoly szigorításokra készülünk. • Mindehhez javítani kellene a felderítő munkán is, ez pedig általában pénzkérdés. - Az eredményesebb felderítéshez biztosítani kell a személyi és a tárgyi feltételeket, vagyis a rendőrséget kell megerősíteni. Nehéz dolog ez azért is, mert például az előző négy évben négyezer jól képzett rendőr hagyta ott a rendőrséget, s hiába kerültek helyükre fiatal, dinamikus emberek, ha hiányzik az élettapasztalat. A kormány megalakulásakor első intézkedései között kétmilliárd forintot biztosított a rendőrség számára. Rendkívül nehéz probléma az is, hogy feltérképezzük azokat az életviszonyokat, amelyek megalapozzák a szervezett bűnözés táptalaját. Ide tartozik a magánbehajtások elterjedése, ahol a hitelező nem várja ki a törvényes végrehajtást, hanem verőlegényeket küld az adósra. Erre a hiányosságra egyből rátelepedtek a maffiózók, és országos rendszert építettek ki. Figyelni kell arra, hogy ne kínáljuk tálcán a lehetőségeket a bűnözőknek. Támogatom a fantomcégek kiszűrését, hiszen a szervezett bűnözés itt is megbújhat, akár a feketemunka területén. Nehéz a dolgunk, a másik oldalnak pedig félelmetesek a fegyverei, az eszközei, a szervezettsége. A szervezett bűnözés körében ugyanis számolni kell azzal, hogy beépül a közigazgatásba, a politikába, a médiába, a rendőrségre, az ügyészségre. Ezzel olyan konspiratív láncot alkothat, amelyet szinte lehetetlen felderíteni. Vagyis bőven van teendőnk. Arató László A szerb kultúra napja Szegeden • Munkatársunktól A Szegedi Görögkeleti (Ortodox) Egyház, a helyi szerb közösség, a Szegedi Szerb Kisebbségi Önkormányzat, a Móra Ferenc Múzeum és a Bartók Béla Művelődési Ház október 3án tartja a szerb kultúra napját Szegeden, amelyen megemlékeznek a Hilandar kolostor alapításának 800. évfordulójáról. Az ünnepi program: 10 órakor tudományos kerekasztal-beszélgetés Hilandar és a szerb ortodoxia Magyarországon (Somogyi u. 3., I. em. 4.). Előadók: Szreten Petkovics és Szlobodan Mileusnics. 15.30 órakor: a háromkezű Panagia ikon megszentelése (szegedi görögkeleti szerb templom. Somogyi u. 3.). 16.30 órakor: A Hilandar és a szerb ortodoxia Magyarországon c. kiállítás megnyitása a Móra Múzeumban (Roosevelt tér 1-3.). 17 órakor: Szreten Petkovics A Hilandar-kolostor ikonjai és Szlobodan Mileusnics Hilandar c. könyveinek bemutatója a Bartók Béla Művelődési Központban (Vörösmarty u. 3). Ugyanott 18 órakor: irodalmi alkotások és kórusművek bemutatása a szabadkai Szent Száva Kulturális Központ énekkarának közreműködésével (a vendégművészek a többi programban is közreműködnek. Az ünnepségsorozatot megtiszteli jelenlétével Mitrofan atya, a Hilandar-kolostor főtisztelendője. Pályázat - romáknak • Munkatársunktól Az Oktatási Minisztérium pályázatot írt ki roma fiatalok számára. Azok pályázhatnak, akik költségtérítéshez kötött felsőfokú oktatási intézmények hallgatói. A támogatás felső határa nappali, levelező és esti tagozatos, illetve előkészítő tanfolyamon tanuló hallgatók esetében 60 ezer forint. Az államilag elismert, felsőfokú végzettséget nyújtó oktatási programokban résztvevő tanulók pedig maximum 40 ezer forintot kaphatnak. A pályázatokat október 15-éig a következő címre kell eljuttatni: Oktatási Minisztérium Közoktatási és Kisebbségi Kapcsolatok Főosztálya, 1054 Budapest, Szalay utca 10-14. A borítékra írják rá: „Képzési költségtérítési pályázat". Bővebb információ a 06-1/302-0600/13-24-es telefonszámon kérhető. Diagnózis a Telinen • Munkatársunktól Ma, pénteken ismét jelentkezik a Telin TV egészségügyi magazinja, a Diagnózis 19 órakor. Az adásban dr. Herczeg János professzor beszél a terhesség alatti szexuális életről, dr. Kiss Attila főorvos pedig a prosztata műtétek elő- és utókezeléséről. Bemutatják a sziámi ikrek, a Melinda és Izabella műtéti szétválasztását végző orvoscsoport munkáját. A stúdió vendégei: dr. Pintér Sándor, a gyermekklinika igazgató professzora, prof. dr. Füzesi Kristóf gyermeksebész, dr. Katona Marta egyetemi decens és dr. Praefort László anaszteziológus.