Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-15 / 242. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. OKT. 15. VÁLASZTÁS '98 7 • Választási kiskáté Hogyan voksolunk? Polgármesterjelöltek Szegeden • Munkatársunktól Október 18-án, az önkormányzati választásokon a képviselőjelöltek mellett polgármesterjelöltekre is szavazhatunk. Szegeden a jelölési időszak lezárultát kővetően öt polgármesterjelöltet regisztrált a városi választási bizottság, s az aspiránsok száma az eltelt hetek alatt nem változott. Vagyis a következő öt személy pályázik Szeged polgármesteri tisztére (zárójelben a jelölő pártok, szervezetek): Dr. Bartha László traumatológus (Fiatal Demokraták Szövetsége-Magyar Polgári Párt, Független Kisgazdapárt, Magyar Demokrata Fórum, Kereszténydemokrata Szövetség), dr. Kiss József Géza fizikus, halláskutató (Magyar Igazság és Élet Pártja, Kereszténydemokrata Néppárt), dr. Molnár Imre jogász professzor (Polgári Szegedért Egyesület), dr. Molnár Zoltán ügyvéd (Szabad Demokraták Szövetsége), dr. Szalay István matematikus (Magyar Szocialista Párt). A polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja vasárnap. Dr. Bartha László Dr. Kiss József Géza Dr. Molnár Imre Dr. Molnár Zoltán Dr. Szalay István Sokkal bonyolultabb az önkormányzati választás, mint az, ahogyan az országgyűlési képviselőket mandátumhoz juttatjuk. Kérdés-felelet formájú kiskáténkkal segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy a polgárok a szavazás legfontosabb szabályait jól ismerve éljenek választójogukkal. Azokban a városokban, amelyekben 10 ezernél több ember él négy (a polgármester, az egyéni választókerületi képviselő, a megyei önkormányzat, illetve a kisebbségi önkormányzat választására szolgáló) szavazólapot kapnak a választópolgárok. Megyénkben ilyen település Makó, Szentes és Csongrád. Ám Csongrádon nem lesz kisebbségi önkormányzati választás, azaz az ott élők három szavazólapon nyilváníthatnak véleményt. (Az itteni megyei jogú városokban, Így a Szegeden és Hódmezővásárhelyen élő polgárok számára fontos szavazási tudnivalókat lapunkban már összefoglaltuk.) A 10 ezer vagy annál kevesebb lelket számláló településeken élők október 18-án, a voksolás napján háromféle (a polgármester, az önkormányzati képviselők és a megyei önkormányzat választására szolgáló) szavazólapot kapnak - kivéve Apátfalva, Deszk, Kistelek, Magyarcsanád, Pitvaros és Újszentiván polgárait, akik kisebbségi önkormányzatot is választhatnak, azaz négy szavazólapon nyilváníthatnak véleményt. Hogyan választanak polgármestert? A szavazólapon valamennyi polgármesterjelölt neve ábécé sorrendben szerepel. A választópolgár az általa kiválasztott jelölt neve melletti körbe helyezett X vagy + jellel szavazhat. Csak egy jelölt választható. Polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Hogyan választanak önkormányzati képviselőt ott, ahol 10 ezer főnél többen élnek? A választópolgárok a képviselők több mint a felét választják meg közvetlenül egyéni választókerületekben. A szavazáskor a szavazólapon a jelöltek neve ábécé sorrendben szerepel. A választópolgár egy jelöltre szavazhat oly módon, hogy a kiválasztott jelölt neve melletti körbe X vagy + jelet rajzol. Csak egy jelölt választható. Megválasztott képviselő az a jelölt lesz, aki a választókerületben a legtöbb szavazatot kapta. A képviselői helyek mintegy 40 százalékát a pártok által összeállított úgynevezett kompenzációs listák között osztják el. Ez úgy történik, hogy a választókerületekben vesztes jelöltek szavazatait összesítik az őket állító jelölő szervezetek listájára. Az egyes listák az így gyűjtött szavazatok megoszlásának megfelelő arányban kapnak képviselői helyeket. így tehát annak a választópolgárnak a szavazata sem vész el, aki vesztes jelöltre szavazott, hiszen ez a szavazat a listát állító szervezetet még mandátumhoz juttathatja. Milyen a kislistás voksolás? A 10 ezer lakosú vagy kisebb települések választópolgárai a helyi képviselőket egy listán - úgynevezett kislistán - választják meg. A szavazólapon az összes képviselő jelölt neve ábécé sorrendben szerepel. A választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a településen megválasztható képviselők száma. Ezt a számot a szavazólapon feltüntetik. A szavazat akkor is érvényes, ha a választópolgár a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz oly módon, hogy a kiválasztott jelöltek neve mellé tesz X vagy + jelet. Megválasztott képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a szavazólapon feltüntetett számnak megfelelően a legtöbb szavazatot kapták. Hogyan választanak helyi kisebbségi önkormányzatot? Kisebbségi önkormányzati választás megyénk települései közül Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón és Szentesen, továbbá a kisebbek közül Apátfalván, Deszken, Kisteleken, Magyarcsanádon, Pitvaroson és Újszentivánon lesz. A szavazáskor a helyi kisebbségi önkormányzat választásában - meggyőződése szerint - a település valamennyi választópolgára részt vehet. A szavazólapra kisebbségenként a jelöltek ábécé sorrendben kerülnek fel. A választópolgár csak egy kisebbség jelöltjeire szavazhat, legfeljebb öt jelöltre adhatja le szavazatát. A településen kisebbségenként megválasztható képviselők száma öt fó. A választás alapján az a kisebbség alakíthat helyi kisebbségi önkormányzatot, amelynek jelöltjeire legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. Megválasztott kisebbségi képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a szavazólapon szereplő összes jelölt közül a legtöbb szavazatot kapták. Hogyan választják meg a megyei közgyűlés tagjait? A megyei közgyűlés tagjainak a választása a pártok, társadalmi szervezetek által összeállított listák alapján történik. A megye két választókerületre tagolódik. Külön listákra szavaznak a 10 ezer vagy annál kevesebb, és külön listákra szavaznak a 10 ezernél több lakosú települések választópolgárai. (A megyei jogú városok nem vesznek részt a megyei közgyűlés tagjainak választásában.) A szavazáskor a szavazólapon a listák a sorsolás sorrendjében szerepelnek. A választópolgár egy listára szavazhat oly módon, hogy a kiválasztott lista neve feletti körbe X vagy + jelet rajzol . Az egyes listák a kapott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy az összes érvényes szavazat több mint 4 százalékát elérték. Kell-e még a „kopogtatócédula"? A szavazatszámláló bizottságok munkájának megkönnyítése érdekében az „értesítőt", népszerű nevén a kopogtatócédulát tanácsos magunkkal vinni szavazáskor, megkönnyíti a szavazatszámláló bizottság munkáját. Ugyanakkor az „értesítő" bemutatása nem feltétele a szavazásnak. Hogyan lehet érvényesen szavazni? Szavazni csak személyesen, a választópolgár lakóhelyén vagy - a lakóhelyén kiállított igazolással - a július 31. előtt bejelentett érvényes tartózkodási helyen (ideiglenes lakóhelyen) lehet. Igazolást a polgármesteri hivatalban október 16-án 16 óráig lehet kérni. „Érvényességi kellék", hogy a szavazólapon ott legyen a bélyegző, s hogy a polgár „hivatalos helyiségben" voksoljon. Ú. I. Harminchét éves vagyok. Szegeden érettségiztem, itt végeztem el az orvosi egyetemet, szereztem meg szakvizsgáimat. Baleseti sebészként megszoktam, hogy képességeimet naponta bizonyítanom kell és szükségét éreztem annak, hogy tovább képezzem magam. Jelentkeztem a Külkereskedelmi Főiskola marketing szakára, ahol 1994-ben megszereztem második diplomámat. Mint orvos és szakközgazdász több sikeres, az egészségügy helyzetének és infrastruktúrájának javításával kapcsolatos pályázat elkészítésében vettem részt. Két kislányom megszületése, a velük kapcsolatos felelősség egyre érzékenyebbé tett a humán és a természeti környezet problémáira. Ekkor kezdtem el érdeklődni a politika iránt. Ez év tavaszán választottak országgyűlési képviselővé a Fidesz Magyar Polgári Párt színeiben. Az Országházban végzett munka mellett fontosnak tartottam, hogy a város bajainak megismerésére is fordítsak időt és energiát. Az elmúlt négy év alatt születtek eredmények, de még inkább érzékelhetők azok a veszteségek, amelyek - elszalasztott lehetőségek formájában '- nyomot hagytak a város életében, az itt élők közérzetén. A városvezetés az utóbbi években elszakadt a valós igényektől és nem határozta meg stratégiáját, hosszú távú elképzeléseit. Érzem, hogy Szeged lakói gyökeres változásokat szeretnének és van igényük a jövőképre. A város többször építette magát újjá az elmúlt évszázadok során. Napjainkban elsődleges feladata, hogy - önmaga számára is - feltárja, megmutassa értékeit, s ezekre építkezve elfoglalja méltó helyét a régióban. Programunk alappillérei az irányítási reform és az új alapokra helyezett gazdálkodás. Fontosnak tartom, hogy polgármesterként a kor igényeinek megfelelő módszereket alkalmazzak, mint például a feladat-finanszírozás, a hatásvizsgálatok, az információs rendszerek átjárhatóságának megteremtése. Az önkormányzati választásokra készített program kidolgozása során egy olyan város körvonalazódik előttünk, amelynek polgárai tudják, hogy a folyamatokba van beleszólásuk, aktivitásuknak és áldozatvállalásuknak van értelme. Az önkormányzatban elvárásaik szerint akarunk munkálkodni és megfelelni a velünk szemben támasztott követelményeknek. A MIÉP és a KDNP közösen állított polgármesterjelöltet Budapest után a második legnagyobb önkormányzattal rendelkező városban, Szegeden. A két párt választása dr. Kiss József Gézára esett, aki 45 éves, okleveles fizikus, az orvostudomány kandidátusa, 21 év óta a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen dolgozik, a fül-orr-gége klinika egyik igazgatóhelyetteseként, az audiológia (hallásvizsgáló) vezetője, habilitált tudományos tanácsadó. Szakterülete a halláskutatás, mellette informatikával és az egészségügy közgazdaságtani problémáival foglalkozik, a klinika számítógépes hálózatának kialakítója. Számtalan tudományos társaság tagja, de pártba soha nem lépett be. Nős, két gyermek édesapja és stílszerűen március 15én született. A város érdeke mindent meg kell, hogy előzzön, ezért megválasztásom esetén azonnal átcsoportosítom a feladataimat - mondja dr. Kiss József Géza. A fontossági sorrend ennek megfelelően akként változik, hogy Szeged város problémáinak a megoldása az elsó helyre kerül. A jövőben szorossá kell tenni az Universitas és az önkormányzat kapcsolatát. Fontos a közbiztonság folyamatos javítása, a polgárőrség megérősítése és munkájának segítése. Rendőrőrsök, további kamerák felállítása tereken, állomásokon, oktatási intézmények környékén, mely kiszűri a tolvajokat és az egyre nagyobb méretű drogfogyasztás megelőzését is szolgálja. Tiszta, átlátható, bürokráciamentes hivatalt kell működtetni. A valóságnak megfelelő tömegtájékoztatást mind az írott, mind az elektronikus sajtóban. Vállalkozásbarát várospolitikát a vállalkozók bevonásával, szakértők alkalmazását az egyes feladatok megoldásánál. Az önkormányzatnak segítenie kell a rendszerváltás legnagyobb kárvallottjainak, a kisnyugdíjasoknak, a közüzemi díjak kifizetésénél. Ki kell dolgozni a lakásépítés új koncepcióját, bogy a fiatalok családtervezésének a lakáshiány ne lehessen akadálya. E feladatok megvalósításához kérem a város lakóinak támogatását október 18-án. Dr. Molnár Imre vagyok - családapa, jogászprofesszor és egyetemi vezető. Joggal tehetik fel hát a kérdést, hogy miért vállalkoztam a polgármesterjelölti felkérésre, feladatra? Egyszerű a válasz: mert Szeged olyan tekintélyvesztést szenvedett el a rendszerváltást követően, amelyből elég volt! Algyő már elköszönt Szegedtől! A környékbeli Hódmezővásárhelyen, Mórahalmon, Pusztamérgesen (!) olyan informatikai, ipartelepítési, uszodai és idegenforgalmi fejlesztések kezdődtek külső forrásokból, amelyet megyeközpontunk sorra elszalasztott. Emellett a gazdaságban - az eurorégiós álmainkat -, a távozó bankok, intézmények és a bezárt termelő cégek foszlatják szét sorozatban. Most cselekvő összefogásra van szükség, minden ideológiai megkülönböztetés nélkül, mert 8 év elveszett az életünkből! Az újra szerveződő Európában most dől el, hogy Szeged Európa utolsó erős bástyája lesz vagy a Balkán első telepe. Városunk gazdaságának most felelős gondolkodású, a polgárokat és a civil szervezetek is mozgósítani képes testületre van szüksége. A helyhatósági választások küszöbén a pártok is megkerestek, alkotmánybíróként is számítottak rám, de én az acsarkodó pártelitektől független szegedi polgármesterjelöltként indulok a Polgári Szeged Egyesület támogatásával. A több évtizedes vállalatvezetői, szervezői és oktatói tekintélyemmel kívánom a városlakók, a befektetők és a turisták bizalmát visszanyerni: ott, ahol megrendült a közélet tisztasága; ott, ahol a 4 évente megújuló választási programok rendre végrehajtatlanul maradnak. A városháza „kormányzásában" a tévé előtti parttalan vita helyett a szakszerű előkészítő munkára kívánom helyezni a hangsúlyt. A hivatalnoki végrehajtásban pedig a számon kérhetőséget, a szociális érzékenységet és a nyilvánosságot tartom alapelvemnek. Vasárnap tehát nem 43 fő jövedelempótló támogatásáról van szó, hanem évi több mint 20 milliárd forint közpénz hatékony felhasználásáról, ezért kérem, menjünk el közösen szavazni és döntsünk együtt Szeged és a magunk jövőjéről! Dr. Molnár Zoltán vagyok, 40 éves, nős, egy kislány édesapja. Jogi tanulmányaimat Szegeden végeztem. 1985-ben jogtanácsosi szakvizsgát tettem, ezután az ELTE Jogi Továbbképző Intézete külkereskedelmi szakjogászi szakát végeztem el, majd tanulmányokat folytattam Cambridge-ben az angol jogrendszerről. Tagja vagyok a londoni székhelyű Nemzetközi Ügyvédi Kamarának. Szakterületem a gazdasági és a társasági jog. Negyedik éve képviselem az újszegedi 8. számú választókerület lakóinak érdekeit a városi közgyűlésben. Jelenleg a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, a városvezetés ellenzékeként működő SZDSZ-frakció vezetője vagyok. A város életéből három kulcsterületet tartok fontosnak. Az első a tudatos városfejlesztés. Szükség van arra, hogy a városvezetés végre legyen tisztában a város lehetőségeivel, mérje fel erős és gyenge pontjait, ennek alapján dolgozzon ki rövid- és középtávon megvalósítható programokat. A cselekvéshez rendelje hozzá a megfelelő emberi-anyagitechnikai erőket. Csak ebben az esetben teljesülnek az egyes részterületekből kiragadott ígéretek, mégpedig úgy, hogy pozitív hatásuk a többi területre is kiterjed. Második fontos terület a humánpolitika. Szeged lakosai között jelentős számban vannak napi megélhetési gondokkal küszködő emberek. Nagyon fontosnak tartom a már meglévő szociális háló megerősítését. Az önkormányzati intézményrendszer mellett fokozottan szükséges a szociális feladatok ellátásába bevonni a különböző civil és egyházi szervezeteket, velük együttműködési megállapodásban rögzíteni az önkormányzat kötelezettségvállalásait és az általuk ellátandó feladatokat. Ehhez a területhez tartozik az oktatás, melynek kiemelkedően nagy szerepe van városunk életében. A harmadik nagy terület az önkormányzat működésének programja. A polgármesteri hivatal működését jelentős mértékben javítani kell. Ennek érdekében meg kell szüntetni a hivatalon belüli párhuzamosságokat, szét kell választani az önkormányzati és a hatósági ügyeket. Egyértelműen szolgáltató önkormányzat létrehozása a célom. 1944. március 22-én születtem Hegykőn. Egyetemi tanulmányaimat a József Attila Tudományegyetemen kezdtem meg 1962-ben, amelyet kitüntetéses oklevéllel fejeztem be. 1967-től a JATE TTK Bolyai Intézetében dolgoztam. 1991-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatójává választottak. 1994-ben az MSZP és az SZDSZ közös jelöltjeként Szeged polgármestere, míg az idei országgyűlési választásokon - országos listán - parlamenti képviselő lettem. Az elmúlt 4 évben jelentős eredményeket értünk el. Például a villamosrekonstrukció, melynek során az l-es villamos vonalán új, környezetbarát, csendes villamosok járnak. Lassan befejeződik a szennyvíztisztító építésének I. üteme. Megindultak - egyes esetekben már be is fejeződtek - nevezetes épületeink felújításai: régi zsinagóga, Bálint Sándor Művelődési Ház, Radnóti gimnázium, Gábor Dénes szakközépiskola. Megújult a régi Tiszahíd, elkészült a Csillag téri körforgalom és a Temesvári körút, a Szőregi út, a Párizsi körút rekonstrukciója. Terveim között szerepel, hogy a jelenlegi földutakat szilárd burkolattal lássák el, illetve az M5-ös autópálya 2000-ig érje el Szegedet. Szeretném folytatni az l-es és a Il-es Kórház, valamint az l-es Rendelőintézet felújítását. Mintegy tízszeresére kívánom emelni a Közbiztonsági Alapot, hogy a következő négy évben - egy speciálisan képzett őrző-védő szervezet bevonásával - érezhető javulás legyen Szeged közbiztonságában. Nagy ütemben folyik a város regionális kereskedelmi központtá válása. Folytatni kívánom az országban egyedülálló panelrekonstrukciós munkákat, az eddigi 1000 lakás mellett további 1000 lakás felújítását tervezem. Kedvezményes kölcsönnel kívánom támogatni a lakásfelújításokat is. Munkám során támaszkodni kívánok a város polgáraira, az új képviselő-testületre, és nem utolsósorban arra a magisztrátusra, amelybe be kívánom vonni a szegedi lokálpatriótákat, a gazdasági, kulturális és egyházi személyiségeket, azokat, akik már eddig is sokat tettek szeretett városunkért.