Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-15 / 242. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. OKT. 15. BELFÖLD 3 | röviden Kényszerszüret • Badacsony (MTI) Az átlagosnál két héttel korábban megkezdték az olaszrizling szüretelését a balatoni borvidékeken. Kényszerű sietségről van szó: a szőlőszemek már széles körben tapasztalható rothadása miatt nem lehetett tovább várni a termés betakarításával. A rothadás az állandósult esőzés hatására elvékonyodó szőlőszemek megrepedése miatt lépett fel. A gazdák, hogy mentsék, ami menthető, nem vártak a szürettel a szokásos időpontig, október második feléig: sárban és esőben szedik a még nem tökéletesen érett fürtöket Balatonfüred, Csopak és Badacsony vidékén. Határállomáskorszerűsítés • Csengersima (MTI) Két és fél milliárd forintos költséggel korszerűsítik a csengersima-petei magyar-román határállomást. A hamarosan kezdődő beruházás alapkövet Katona Kálmán, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szerdán helyezte el a Szabolcs-SzatmárBereg megyei átkelőhelyen. A tárca vezetője ez alkalommal elmondta: a személyforgalom feltételeinek európai színtűvé tétele mellett az építkezés másik célja, hogy a határállomást megnyithassák majd a teherforgalom előtt is. Nyolc év után • Miskolc (MTI) Nyolc év óta először vásárolt új autóbuszokat a Miskolci Városi Közlekedési (MVK) Részvénytársaság; az öt IK 415-öst és a tíz IK 435-öst, a legkorszerűbb európai környezetvédelmi szabványoknak megfelelő járműveket szerdán adta át Kobold Tamás, a város polgármestere. Az önkormányzat 131 millió forintot biztosított az összesen 462 millió forintos vételárhoz. Munkához juttatás • Pécs, Siklós (MTI) Baranya megye legnagyobb munkaügyi kirendeltségét avatták fel Pécsett, és új épületbe költözhetett Siklós városában is a helyi intézmény. Pál Lajos, a szociális és családügyi tárca helyettes államtitkára a pécsi avatáson hangsúlyozta, hogy az új épületbe költöztetett intézmény szolgáltatásainak színvonala méltó a kormányprogramban megfogalmazott célokhoz, melyek a segélyezés helyett a munkához juttatásra helyezik a hangsúlyt. Szociális konyha • Heves (MTI) A Hevesi Gondozási Központban ünnepélyesen átadták a város új szociális konyháját. Egyre több idős ember kérte a településen, hogy az önkormányzat gondoskodjék étkeztetésükről, önköltségi áron kaphassanak naponta egyszer meleg ételt. Ennek az igénynek kívántak eleget tenni a napi 160 adag étel főzésére alkalmas konyha működésbe állításával. A beruházás révén a hevesi Remenyik-kastélyban kialakított gondozási központ hatvan „bejáró vendégének" kiszolgálása mellett száz idős embereknek szállíthatják ki az ebédet. • Az országgyűlés eleget tett a NATO kérésének A magyar légteret megnyitották • Budapest (MTI) Az országgyűlés szerdán hozzájárulását adta ahhoz, hogy a NATO repülőgépei egy esetleges Jugoszlávia elleni katonai akció során igénybe vehessék Magyarország légterét. Az országgyűlési határozati javaslatra 260-an szavaztak igennel, 11 -en elutasították az indítványt, hatan pedig tartózkodtak. A vitában a legtöbb frakció támogatta a javaslat elfogadását, egyedül a MIÉP ellenezte a légtér használatának engedélyezését. Míg a vajdasági magyarok helyzetét, valamint a NATO és Magyarország viszonyát hasonlóan ítélték meg az indítvány támogatói kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt, addig a biztonsági garanciákról eltértek a vélemények. A kormányzat képviselői azt hangoztatták, hogy a NATO megfelelő biztosítékot adott Magyarország számára egy esetleges jugoszláv agresszió ellen, az ellenzéki honatyák viszont konkrét katonai garanciákat kértek számon a kormányon. Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában kijelentette: nincs olyan garancia, amely a kockázatokat teljes egészében kizárja, ezért nem is kaphatott Magyarország ilyen biztosítékot. Martonyi János külügyminiszter szerint a politikai garanciákat a Javier Solanának, a NATO főtitkárának Orbán Viktorhoz eljuttatott levele egyértelművé teszi, míg a katonai a magyar csapatok és a NATO együttműködésében rejlik. Martonyi János előterjesztőként azzal érvelt a javaslat mellet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának végrehajtását kikényszerítő diplomáciai siker kulcsa a nemzetközi fellépés hitelessége és összehangoltsága, ezért van szükség Magyarország hozzájárulására is az esetleges NATO-fellépéshez. Kifejtette, hogy Magyarország nemcsak a szomszédságnál fogva, hanem a vajdasági magyar kisebbség helyRMM fm üéftr m* w fl É * mttk ÉlOrbán Viktor kormányfő hatásosan érvelt az országgyűlés elótt a magyar légtér felszabadítása mellett. (MTI Telefotó) zetéből adódóan is érdekelt a koszovói válság mielőbbi demokratikus rendezésében. - Tartós megoldások a régióban csak úgy lehetségesek, ha gyökeret ver a demokrácia és a jogállamiság, szabadon érvényesülnek az emberi és a kisebbségi jogok - fogalmazott a külügyminiszter. Szent-Iványi István (SZDSZ) ugyancsak arról beszélt, hogy a NATO lépése a vajdasági magyarok érdekeit is szolgálja, hiszen mint mondta - jó, ha a nemzetközi közösség nem megy el szó nélkül a kisebbségi jogok sorozatos megsértése mellett. Kovács László, az MSZP frakcióvezetője leszögezte, hogy hazánknak és a térségnek is érdeke a válság békés, tárgyalásos rendezése, mivel a probléma katonai erővel nem oldható meg. Ugyanakkor kitért arra, hogy a kormány nem készítette elő a döntést elég megnyugtatóan. Orbán Viktor miniszterelnök visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a kormány nem készítette elő megfelelően a légtérhasználat engedélyezésére vonatkozó döntést. A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntésért a kormánypárti és az ellenzéki képviselőknek egyaránt személyes felelősséget kell vállalniuk. Lányi Zsolt (FKGP) úgy vélte, hogy a képviselők többsége és az ország lakosainak nagy része is a NATO-csatlakozás elkötelezett híve. - Éppen ezért - tette hozzá a politikus - nem lehet kérdéses, hogy a NATO kérésére kedvező választ kell adnia a parlamentnek. Csurka István, a MIÉP frakcióvezetője ugyanakkor alkotmányellenesnek ítélte, hogy hazánk ezzel a döntéssel részese lehet a háborúval való fenyegetőzésnek. Martonyi János beszámolt arról is, hogy a magyar kormányzat a lehető leggyorsabban megvizsgálja, Magyarország miként tud hatékony és érdemi segítséget - például logisztikai támogatást nyújtani a kedden létrejött megállapodásban szóba került kétezer fős EBESZ-megfigyelőcsoport kiküldéséhez. • Budapest (MTI) Az év első nyolc hónapjában átlagosan 3,3 százalékkal emelkedett a reálkereset az elmúlt év azonos időszakához képest derül ki a Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett gyorsjelentéséből. A KSH adatai szerint 1998. január-augusztusban a bruttó átlagkereset 64 ezer 280, a nettó 43 ezer 300 forint volt, 19,6 Reálkereset illetve 19,4 százalékkal magasabb, mint tavaly ebben az időszakban. A nettó átlagkereset növekedését a 15,6 százalékos inflációval számolta a KSH. A reálkeresetek a szellemi foglalkozásúaknál a 5, a fizikai foglalkozásúaknál 1,8 százalékkal emelkedtek. A bruttó átlagkereset a költségvetési intézményeknél 20,5 százalékkal, a versenyszférában 19,3 százalékkal emelkedett. A nettó átlagkereset a szellemi állománycsoportban 55 ezer 780 forint volt, a fizikai foglalkozásúaknál 34 ezer 110 forint. A legjobban fizető gazdasági ág 81 ezer 210 forinttal, a pénzügyi tevékenység volt kiegészítő szolgáltatásaival, ezt követte 57 ezer 490 forinttal a vegyipar, valamint 53 ezer 990 forinttal a villamosenergia-, gáz-, hő- vízellátás. A legalacsonyabb nettó átlagkeresetet, 30 ezer 130 forintot a szociális ellátásban, valamint 30 ezer 310 forintot a textília-, ruházati, bőrtermékgyártásban érték el a dolgozók. • Kötelező marad a kamarai tagság? KÉSZ-ek az érdekvédelemre Négy szervezet szerdán jelentette be Szegeden, hogy Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KESZ) néven társaságot alapítottak. Céljuk - többek között - tagjaik hatékonyabb képviselete, a vállalkozók adminisztrációjának csökkentése, a hitelhez jutás lehetőségének megoldása. A vállalkozói kör megítélése soha sem volt jó mondta dr. Martonosi István, a Csongrád megyei Kereskedők Egyesületének (Kisosz) titkára és az újonnan alakult KÉSZ soros elnöke, aki ez utóbbi posztját 1999. február 28-áig tölti be. Mára viszont már szinte nincs olyan család Magyarországon, amelyeknek tagjai közül ne fogott volna valaki vállalkozásba. Sokan közülük megbuktak. Ezt követően gyakran ők lesznek ennek a megélhetési formának a legnagyobb ellenfelei. Pedig a legtöbben a napi kenyérkereset miatt kezdenek vállalkozni. A hatékonyabb érdekvédelem megvalósítása érdekében hozott létre szövetséget a Kisosz, az Afészek Csongrád megyei Szövetsége, az Ipartestületek Csongrád megyei Szövetsége és a Csongrád megyei Iparszövetség. Az új szervezet, a KESZ, célja tagjaik hatékonyabb képviselete, a vállalkozók adminisztrációjának és a közterhek csökkentése, a vállalkozóvá válás könnyítése, a hitelhez jutás lehetőségének megoldása. A kötelező kamarai tagság esetleges megszűntetésével kapcsolatban elhangzott, hogy még a kormányon lévő pártok álláspontja is különböző. Dr. Martonosi István szerint esély van arra, hogy a három kamara helyett a jövőben egy működne, amely agrár-, nagyvállalkozói- és kisvállalkozói tagozatot foglalna magában. A KESZ 30 pontban összefoglalt elképzeléseit a kormány is megkapta. A tervezetet a Chikán Attila gazdasági miniszter vezette küldöttséggel tárgyalják meg a közeljövőben. Tóth-Szenesi Attila V ] jegyzet Fehér bot '98 O

któber 15-én, a nemzetközi fehér bot napján a világ látó társadalmának figyelme újra a vakok és gyengénlátók, látássérültek felé fordul. Magyarországon 40 ezer - Csongrád megyében 1600 vak ember él, többségük idős, beteg, kik mások segítségére szorulnak. A gyengénlátók száma ezek többszöröse. Szövetségünk, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (mely szervezet idén ünnepli fennállásának 80. évfordulóját) az ő gondjaikon próbál segíteni, szerény lehetőségeihez mérten. Megyei szervezetünk 1949-ben alakult, s az elmúlt közel fél évszázad alatt látássérültek ezreinek nyújtott segítséget beiskolázásban, tanulmányaik folytatásában, segédeszköz ellátásban, kulturálódásban, munkába helyezésben, szociális juttatások kieszközlésében, kedvezményes üdültetésben, intézeti elhelyezésben és ügyes-bajos dolgaik intézésében. Munkánk eredményes folytatásához azonban elengedhetetlen a látó emberek, különböző hatóságok, civil szervezetek, önkormányzatok segítsége. Évek óta a legnagyobb problémánk a látássérült emberek munkába állítása. Amellett, hogy a Szegeden és környékén élő szakképzetlen sorstársainkai a Fonalfeldolgozó Rt. (mely vállalattal hosszú távú együttműködési szerződésünk van) foglalkoztatja, ez nem oldja meg a megye távolabbi területein élő vagy a különböző szakképzettséggel rendelkező (telefonalközpont-kezelők, masszőrök, programozók stb.) sorstársaink gondjait, különösen nem az egyetemet, főiskolát végzett vakok problémáját, kiknek képzettségüknek megfelelő munkakörben történő elhelyezése ma már szinte lehetetlen. Évekig problémát jelentett a vakok közlekedésében Szegeden a hangjelzéses közlekedési lámpák hiánya. Ez a gondunk most megoldódni látszik, mivel bírjuk az önkormányzat ígéretét, hogy a már meglévő berendezéseken túlmenően az újonnan felszerelésre kerülő lámpákat (ahol ez indokolt) hangjelző készülékekkel látják eL Köszönjük az önkormányzat segítségét. r

udjuk, hogy egy nap gyorsan elrepüL Azt kérjük a látó emberektől, a különböző hatóságoktól, intézményektói, szervektől, hogy az év többi napján is segítsenek a közlekedésben, munkába állításban és az élet más területein, hogy a látó emberekkel azonos, teljes értékű életet élhessünk mi is, ne pedig a sajnálat, a szánakozás alanyai legyünk. Dr. Jólsó iázz ló • Két vásár egy fedél alatt Chipek dobostortával • Munkatársunktól Közel félezer kiállító vonultatta fel immár tizenegyedik alkalommal a kőbányai vásárvárosban a számítástechnika legfrissebb újdonságait a kedden megnyílt Compfair '98 kiállítás keretében. A látogatók - akik elsősorban a fiatalabb korosztályból kerültek ki - nemcsak a technika iránti szenvedélyüknek hódolhattak, de megéhezve a szomszédos pavilonban a vendéglátóipar kínálatával is megismerkedhettek a Hoventa '98 szakkiállításon. Kőbányán mégis a számítógépek és a programok vonzották a legnagyobb tömeget: hiába korunk az informatika százada. A nagyok mellett IBM, Microsoft - több mint négyszáz kisebb-nagyobb vállalkozás kínálta a chipipar újdonságait. A számítástechnikában a legnagyobb érdekességet a Windows '98 magyar nyelvű változatának bemutatása jelentette: a világcég hatalmas pavilonjában szinte a gombostűt sem lehetett leejteni késő délutánig annak ellenére, hogy az első két napot a szakmai látogatóknak szánták. A hazai idegenforgalom, szálloda- és vendéglátóipar fejlődése jól lemérhető az idei Hoventán. 1999-et a „Magyar gasztronómia és bor évének" ítélték, s az erre való készülődés a mostani szakkiállításon is érezhető volt. Szombat délután hat óráig mindkét rendezvény programjaiból és árubemutatatóiból csemegézhetnek a látogatók. Jövő heti gazdasági mellékletünkben, az Egy százalékban pedig részletesen is bemutatjuk a számítástechnika újdonságait. • GKI-prognózis A várhaló növekedés: 5-5,5 százalék • Budapest (MTI) Az idén 5-5,5 százalékkal nő a GDP, s az év átlagában 14,8 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedés várható - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. legújabb prognózisából, amelyet szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón ismertettek. Az elemzők szerint a magyar gazdaságban ebben az évben gyors gazdasági növekedés megy végbe, párhuzamosan az infláció számottevő lassulásával. A külgazda-' sági egyensúly romlik, de ennek mértéke elviselhető. Gondot okoz viszont, hogy a külföldi tőkeáramlás iránya fnegfordult. A GKI szerint jövőre a bruttó hazai termék 3-4 százalékkal nő, az éves átlagos infláció pedig nagy valószínűséggel 11 százalék lesz.