Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-10 / 238. szám

SZOMBAT, 1998. OKT. 10. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat. észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Fekete Klárával oszthatják meg. Ügyeletes újságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap 14 9

és 15 óra között a 06-20-9-432-663-as rádiótelefon-számon hívható. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-9-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Biztonság. Az Olajbányász tér 1. számú házból is a biztonsági szolgálattal kötött szerződés meghosszabbítását kéri a lakók nevében Mayer Lászlóné házfelügyelő(0660-9-383-496). Az őröknek köszönhetően még a rongálásoknak is vége szakadt. Subasa. A kiskerteket két oldalról lehet megközelíteni - mondja Lakatos Albert (444-170) -, egyrészt a Bajai. másrészt a Dorozsmai útról. Mindkét út állapota siralmas. Az ott élők sürgős intézkedést várnak. Kónya Imréné (449-349) azért mérges, mert szerinte Subasáról szinte lehetetlen bejárni a munkahelyére, a fürdőjárat ugyanis csak szezonban közlekedik. Egyedül az üllési busz veszi föl a magállóban ácsorgókat. Cigaretta. A hatóságok tehetetlenségét látja olvasónk (T. L. Zöldfa u. 18.) abban a jelenségben, hogy a Mars téri piacot elözönlötték a cigarettaárasok. Panaszosunk szerint lépten-nyomon lerohanják a járókelőket a zugárasok. Plakát. A kajak-kenu vb plakátjai még mindig ott díszelegnek a Belvárosi hídon - jelezte két olvasónk is a 431-292 és a 432-097-es telefonról. Későn rakták ki, későn is veszik le? - kérdezik. HPG • Mérlegen az önkormányzat (3.) Az első a Délmagyar Az elmúlt négy évről ötszáz szegedi véleménye alapján készíttetett közvélemény-kutatást az önkormányzat. Az Informen felmérése a Szegeden élők médiafogyasztását és szabadidős kedvteléseit is bemutatja. A közvélemény-kutatók szerint a kérdezettek közel fele naponta olvassa a Délmagyarországot. Az olvasási szokások alapján adódó következtetés, hogy a szegediek 80 százaléka különböző rendszerességgel, de forgatja e lapot. A felmérés eredménye szerint a Délmagyarország tekinthető a város meghatározó sajtóorgánumának. Az újság színvonalára adott osztályzat: 3,6. Az országos terjesztésű újságok közötti erősorrend nem változott az előző közvélemény-kutatás, azaz 1996 óta: a Népszabadság, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet a legolvasottabb országos napilap. Egyáltalán nem bízik meg az országos sajtóban a megkérdezettek 13 százaléka, míg közel 44 százaléka mérsékelten, 29 százaléka pedig nagyon elhiszi, amit olvas. A helyi sajtó bizalmi indexe: a „tamáskodók" 11 százalékos arányával szemben a mérsékelteké 44, a bizalommal olvasóké 32 százalék. Azok között, akik naponta hallgatnak rádiót, a legnépszerűbb a Danubius (26 százalék), a Sláger (23 százalék) és a Kossuth (19 százalék), majd a helyiek közül a Rádió 88 és a Tisza Rádió következik (8,8 és 8 százalék). A legkevésbé a Média 6 (5 százalék) és a Magyar Rádió Körzeti Stúdiójának (Partiscum) (3,2 százalék) műsorait keresik a hallgatók. Szeged Városi Televízió rendelkezik a legnagyobb nézőtáborral (11 százalék), majd az MTV körzeti stúdiója (8 százalék) és a Telin (5,8 százalék). A VTV színvonalára adott osztályzat: 3,25. A közvélemény-kutatók kérdéseire válaszolók 40 százaléka valamilyen rendszerességgel nézni szokta a közgyűlési közvetítéseket, 52 százaléka igényli a rendszeres tudósítást. A médiumok önkormányzatról szóló információinak objektivitásáról is kérdezték a polgárokat: 3,5-ös átlagos osztályzatot kapott a VTV és a Délmagyarország is. A polgárok szabadidejüket sporttal, olvasással és tévézéssel, videózással, családi programokkal, házi munkával és kertészkedéssel töltik. A fölmérés szerint a szegediek 7 százalékának nincs szabadideje. A szegedi polgárok általános közérzetére utal, hogy a válaszadók megvesztegethetnek tartják az ÁPV Rt. közel 47 százalékát, a szegedi vámosok és az országgyűlési képviselők 39, illetve az önkormányzati hivatalnokok és képviselők 34 százalékát. A felmérés tanúsága szerint a szegiek közel 6 százaléka egyáltalán nem, míg 29 százalék „hisz" a kormánynak és az Országgyűlésnek; a pártok esetében a számpár: 12 százalék a bizalmatlan, 11 a bizakodók részesedése. Az önkormányzat esetében pedig közel 5 „tamáskodók" aránya, ellenben a megkérdezettek 23 százaléka nagyon vagy teljesen megbízik ebben az politikai intézményben. Ú. I. # Szeged nem a Tisza vizét issza/ Visszhangzott a víztorony Túl a lépcsőkön, fenn a magasban. (Fotó: Schmidt Andrea) A tarjáni víztorony belsejében ritka a gyerekzsivaj, tegnap délelőtt azonban - csakúgy mint a víz - maradéktalanul betöltötte a rendelkezésre álló teret. A francia Vivendi cég egyhetes környezetvédelmi programjába ez is belefért, söt a szervezők erre számítottak. A Szegedi Vízmű Rt., a Vivendi-csoport tagjaként, négy helyszínen nyílt napokat szervezett a fogyasztók számára, s ennek első rendezvénye tegnap volt a tarjáni víztoronynál. (Itt, valamint a szenyvíztisztítónál, illetve két laboratóriumban még ma is szívesen fogadják az érdeklődőket.) Aki kíváncsi volt arra, mi kerül a poharába, azt az ismert építmény aljánál táblázatokkal, vízről és annak tisztaságáról szóló brosúrákkal fogadták a vízmű munkatársai. „Az 1971-ben épült, több mint hatvan méter magas torony már messziről jelzi Szeged közelségét az Algyő felől érkező utazóknak." - állt a programot népszerűsítő szórólapon. Aki nem Algyő felől érkezett, az is látta Szegedet, méghozzá a magasból, valamint figyelhette a környéken szaladgáló, pancsoló kisiskolásokat, akik szemmel láthatóan jól érezték magukat. Egyik kezükben üvegpohárban lévő tiszta vízzel, másikban egy félig kitöltött, franciaországi út nyereményével kecsegtető környezetvédelmi totóval újságolták, hogy melyik iskolából jöttek, mitől függ a víz keménysége, s hogy nem a Tiszából iszunk. „Félóránként jönnek turnusok, a legtöbben iskolai program keretében, néhányan csak úgy nézelődni." vázolta a helyzetet a vízművek szakembere, akitől azt is megtudtuk, Szeged alatt 643 kilométer hosszú csőkígyó tekereg, ezen csorog át nap mint nap a város ivóvize. A toronyban való tárolásra csúcsidőben, főként a reggeli és az esti órákban van szükség, amikor a lakosság egy időben sok vizet használ. A tájékozató után lassan elindult felfelé a csoport, van aki tényleg a tornyot akarta látni, más a működésére volt kíváncsi, olyan fiatal párok is akadtak, akik csak együtt szerettek volna szétnézni a magasból. A toronyba egy keskeny csigalépcsőn fölfelé vezetett az út, egymás mögött, egyesével lehetett haladni. Ilyenkor az ember a lába elé néz és számolja a lépcsőfokokat, gyorsan bele is zavarodik és abbahagyja. Az út végén a leghitelesebb „lépcsőfokszámot" egy kitartó kisfiútól kaptuk, aki felérve leszögezte: na, ez százkilencvenöt volt! O. K. K. Alvásdiagnosztika, a megoldás • DM-információ Az első vidéki alvásdiagnosztikai- és terápiás centrum nyílt meg tegnap Szegeden, a Vasas Szent Péter utcai rendelőintézetben. A dél-magyarországi régió alvászavarral küszködő betegeinek fogadására berendezkedett, a világon pillanatnyilag legkorszerűbb technikával felszerelt központban az alvásproblémák teljes spektrumának vizsgálatára nyílik lehetőség. A komputeres rendszer segítségével félnapos vizsgálattal kideríthetők azok az okok - stressz, betegségek, helytelen életmód, kedvezőtlen ágyelhelyezés stb. -, amelyek a páciensek nyugtalan alvását okozzák. Az centrumban nemcsak a diagnózis felállításával, hanem a zavar terápiájával is foglalkoznak. A központba háziorvosi, illetve szakorvosi beutalóval mehetnek az álmatlanságban szenvedők. • Alzheimer-konferencia Szegeden Az évszázad Nemzetközi Alzheimer-kór konferenciát rendeztek tegnap Szegeden. Az „évszázad betegségéről" 13 országból 150 kutató mondta el legújabb eredményeit. Az Alzheimer-kórt 90 éve ismerik, ám okát és gyógymódját a mai napig nem találták meg. Mindössze annyit lehet tudni, hogy valószínűsége 50 éves kor fölött, az életkor előrehaladtával exponenciálisan emelkedik. A betegségben a világon 10 millió, Magyarországon több ezer ember szenved. Nem véletlen, hogy az Amerikai Egyesült Államokban évente több mint 100 milliárd dollárt költenek a kór kutatására, a betegek kezelésére és ápolására. Magyarországon három központban, Szegeden, Budapesten és Debrecenben foglalkoznak a súlyos emlékezet-kieséssel járó betegség kutatásával. Az első magyarországi konferenciát 1991-ben Szegeden rendezték meg, majd a másik két város után tegnap ismét Szeged adott otthont a nemzetközi találkozónak. A 13 ország 150 résztvevője szenzációról ugyan nem számolt be, de bemutattak két, Magyarországon eddig nem forgalmazott gyógyszert, amely enyhíteni tudja a betegség tüneteit. Sajnos, a készítményeket magas (havi 20-30 ezer forintos) áruk ellenére a társadalombiztosítás nem támogatja, így erősen kérdéses, hány beteg és családja mindennapjait könnyíti meg az új lehetőség. Könnyítésre pedig szükség lenne, hiszen a betegség valószínűsége 60 éves kor fölött ötévente megkétszereződik, így 90 éves korban már 30 százalék az esélyünk a kórral való találkozásra. A betegség súlyos esetben olyan komoly emlékezetzavarral járhat, hogy a benne szenvedő képtelenné válik az önellátásra, napi 24 órás felügyeletet igényel. A konferenciát követő sajtótájékoztatón két dologra hívták fel a figyelmet a téma legjelesebb magyarországi kutatói - Szegedről Janka Zoltán és Kása Péter, Budapestről Tariska Péter, Debrecenből Degrell István -, a korai felismerés fontosságára és arra, hogy a betegek kezelésében és ellátásában elkerülhetetlen az állami szerepvállalás. K. G. forrás MIÉPés KDNPtámogatottak • Munkatársunktól A Magyar Igazság és Elet Pártja, valamint a Keresztény Demokrata Néppárt megyei szervezetének vezetősége sajtótájékoztatót tartott tegnap Szegeden. Elmondták, hogy a közös jelölteken kívül egymás jelölteit támogatják az október 18-ai választásokon. Makón és Szegeden közösek a jelöltek. Vásárhelyen mindkét párt Kőhegyi Árpádot látná szívesen a polgármesteri székben, míg Szentesen Rébeli Szabó József élvezi bizalmukat. Ahol nincsenek önálló jelöltek, ott a jobboldali erőkhöz csatlakoznak hangzott el a tegnapi tájékoztatón. Geriub Gepleki a Sajtóházban • Munkatársunktól Ingerküszöb címmel az In Memóriám Geriub Gepleki Képzőművésuzeti Csoport gyűjteményes kiállítása nyílik október 12-én, hétfőn 19 órakor a Sajtóház klubjában. Balásfyai fórumok • Munkatársunktól Október 11-én, vasárnap lakossági fórumot tartanak az FKGP színeiben induló képviselők Balástyán. Az érdeklődőket délután két órára várják a helyi Orchidea Szállóban. Balástyán október 16-án is rendeznek egy fórumot, de ekkor Újvári László független polgármester-jelölttel és az őt támogató képviselőkkel találkozhatnak a balástyaiak a rendezvényházban 18.30-kor. Nyitott kapuk a Körösyben • Munkatársunktól A nyolcadikos diákoknak és szüleiknek október 12-én 15 órakor mutatkozik be a Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola. Az iskola részletes tájékoztatót és bemutatót tart, szó lesz az intézmény 1999-2000. tanév képzési lehetőségeiről, ekkor lehet jelentkezni matematika, angol és német nyelvi előkészítő tanfolyamokra is. sz PJLŐDNIE KELU Dr Molnár „inármesterjelölt P°'9AR SZDSZ