Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-05 / 208. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1998. SZEPT. 5. kommentár Orosz utak T riktor Csernomirgyin ügyvezető kormányfő a jövő \ év elejétől „gazdasági diktatúrát" helyezett kilá­tásba a reménytelen helyzetben lévő orosz gazdaság­ban. A szigorú fináncpolitikai elveket a kidolgozók személye után „argentin programnak" nevezték el, holott az egész jobban hasonlít egy szomszédos ország, Chile hetvenes-nyolcvanas évekbeli történelméhez, ahol Pinochet tábornok tett rendet ugyanilyen mód­szerekkel Hogy az eredményesség is a chileihez lesz-e hason­ló, ma még a gazdaságpolitikusok is csak találgatják. A legnagyobb kérdés, hogy a meghatározó orosz klá­nok (a tapintatos nyugati szóhasználat így nevezi az orosz monopóliumképződményeket) vezetői megelég­szenek-e az eddig felhalmozott óriási vagyonokkal, avagy a dollárszámlák biztonságában tovább gyengítik a rubelt. A dolog pikantériája, hogy a klánvezetők egyike maga Csernomirgyin, a gázkitermelés erős embere, akit a parlamenti ellenzéki többség minden bajok egyik fő okozójának tart. Ha a gazdaság gyengesége folytatódik, és a klánok ragaszkodnak féltörvényes előjogaikhoz, az orosz politikában már csak két kiút marad, mindkettő Jelcin nélküli Az egyik a kommu­nistáké, amelyről már tudjuk, hová vezet, a másik pe­dig egy krasznojarszki despota, Lebegy tábornok meg­oldása, amelyet egyébként támogatói után francia megoldásnak is szoktak nevezni, és nagyon hasonlít a most beígért szigorhoz. (Lebegy francia segítséggel nyerte meg a nyugat-szibériai választásokat, kortes­hadjáratában még az amúgy zárkózó, gaulle-ista ér­zelmű filmsztár, Alain Delon is részt vett). G azdasági diktatúrát nem egyszerű bevezetni politi­kai diktatúra nélkül. A nyugati történelemben még soha nem valósítottak meg olyan önkényuralmi rendszert, amelyik csak jó ügyet szolgált volna, és semmi jele annak, hogy ez a történelmi premier a jövő év elején Oroszországban fog bekövetkezni Koszovó: átmeneti fegyvernyugvás lEjÉi ><ÍWW. " s>—5 '—r~ >„. ••»•••>,, , > ' v,m' v • ">., >—^—: m—• m—i—r~;— Bankóprés • Moszkva (MTI) Oroszország igen sötét jövö elölt áll - vélekedett Soros György, vezető amerikai pénzember az orosz NTV magánadón az Egyesült Államokból egyenesben sugárzott beszélgetésben. A csator­na Sorost mint „pénzügyi barométert" mutatta be, aki képes előre jelezni a gazdasági folyamatokat. Sorost, mint mondta, igen elszomorítja a jelenlegi hely­zet. Úgy véli, hogy Oroszor­szágnak mostanáig jó kormá­nya volt, amely készen állt a szükséges intézkedések vég­rehajtására. A Nyugat egy ki­csit több támogatásával és annak lehetőségével, hogy a duma elfogadja a törvénye­ket, valóban meg lehetett volna változtatni a dolgok menetét - véli. - Az az érzésem, hogy a kormány politikája rossz irányban halad - jelentette ki Soros. Bankóprést fog alkal­mazni, a pénz elveszti érté­két, és a folyamat megállítása érdekében a devizatranzakci­ókat korlátozásnak vethetik alá. Miközben Oroszország nem remélhet külföldi segé­lyeket sem, ha nem a „refor­moknak elkötelezett" csapat kormányozza - fejtegette a milliárdos. Soros szerint nagyrészt a dumát terheli a felelősség atekintetben, ami jelenleg Oroszországban tör­ténik. - Oroszországnak olyan dumára van szüksége, amely elfogadja, hogy a re­formokhoz szükséges törvé­nyeket alkosson, olyan kor­mányra, amely meghozza az elkerülhetetlen döntéseket, és nemzetközi segélyre, amely lehetővé teszi, hogy a felállí­tandó pénzügyi tanács működhessen - vélekedett Soros György az orosz NTV adón sugárzott beszélgetés­ben. Hatalmon a maffia • Moszkva (MTI) Oroszországban idén az első fél évben 4 százalékkal emelkedett az ismertté vált bűnesetek száma, s elérte a másfél milliót, vagyis meg­fordult az elóző két év lassú csökkenésének tendenciája ­jelentette ki Szergej Sztyepa­sin. Az orosz ügyvezető bel­ügyminiszter pénteken a felsóház előtt ismertette eze­ket az adatokat. Sztyepasin különösen aggasztónak ítélte a minősített és legsúlyosabb bűncselekmények számának és arányának - ez immár 58 százalékot tesz ki - emelke­dését. Harmadával emelke­dett Oroszországban az em­berrablások száma is. Az ügyvezető belügyminiszter elismerte, hogy létezik az „orosz maffia" problémája: a szervezett bűnözés egyre na­gyobb teret nyer, s mind na­gyobb befolyásra tesz szert a gazdaságban. Ezt erősítette meg a felsőházi meghallgatá­son Vlagyimir Putyin, a Szö­vetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója is, aki szerint a bűnözők több tíz­ezer gazdasági szervezetet el­lenőriznek, köztük állami cé­geket, vegyes vállalatokat és bankokat. Putyin szerint a szervezett bűnözés kezében lévő szervezetek Oroszország bruttó nemzeti összterméké­nek 40 százalékát „állítják" eló. Szeri* rendörök másznak át egy sziklákból épített, gerillák emelte útakadályon a stratégiai jelentőségű Pristína-Klina-Gyakovica országúton. (MTI Telefotó) • Belgrád, Pristina (MTI) Koszovói szerb és albán források egybehangzó jelen­tése szerint a tartomány déli részén pénteken elültek az előző három napban még nagy intenzitással folyó har­cok. A pristinai sajtóközpont és a Koszovói Tájékoztatási Központ (KIC) szerint a Priz­rentól délre, az albán határ térségében fekvő települések­nél pénteken csak kisebb összecsapások voltak a sza­kadár albán fegyveresek és a szerb belbiztonsági erők kö­zött. Három falu felett azon­ban továbbra is füst gomo­lyog, s változatlanul tart a menekültáradat a biztonságo­sabb teriiletek felé. A KIC szerint a szerb rendőrség pénteken csaknem 30 albánt tartóztatott le, aki­ket a prizreni fogházba szállí­tottak. Zur falunál és másik három határ menti település­nél pedig a rendőrök hangos­beszélőn a fegyverek beszol­gáltatását követelték a lako­soktól. Az utóbbi napok összecsa­pásainak mérlegét eltérően vonták meg az albán és a szerb források: a KIC legke­vesebb tíz albán haláláról, mfg a pristinai sajtóközpont legalább húsz gerilla megölé­séről számolt be. • MTI Panoráma Azok a gyerekek, akik a csernobili katasztrófát kö­vetően a radioaktív jód su­gárzásának voltak kitéve, hajlamosabbak lehetnek paj zsmirigy-megbetegedé­sekre - állítják olasz orvo­sok a Lancet című brit orvo­si folyóirat hasábjain. A pisai egyetem kutatói fehérorosz gyerekeket vizs­gáltak, s úgy találták, hogy vérükben megnövekedett a pajzsmirigy-ellenes antites­tek aránya. Bár pajzsmirigyük egye­lőre normálisan működik, az Csernobil • 0 a pajzsmirigy­megbetegedések száma antitestek megnövekedett je­lenléte azt vetíti előre, hogy később csökkent pajzsmi­rigyműködés léphet fel ná­luk. Az autoimmun-reakciót, amely a saját sejtek elleni megnövekedett antitestszám­ban jelentkezik, a sugárzás váltotta ki, s ez pusztítja a pajzsmirigy-állományt.A pajzsmirigyhormon elsősor­ban az anyagcserét, a súly­gyarapodást szabályozza, de számos életfunkció fenntar­tásában alapvető szerepe van. Az olasz kutatók Hojniki és Braszlav falvaiból vizs­gáltak olyan fiatalokat, akik a katasztrófa idején 12 éves­nél fiatalabbak voltak. Hoj­nikiban annak idején erősen megnőtt a háttérsugárzás, s az itteni gyerekek pajzsmi­rigy-funkcióit vetették össze a braszlaviakéval, akik nem kaptak radioaktív jódsugár­zást. Több mint 12 évvel a csernobili katasztrófa után a sugárfertőzött ukrajnai, oroszországi és fehérorosz­országi területeken megnőtt a pajzsmirigyrákos esetek száma is a normál népesség­ben regisztrált betegszámhoz képest. Tálib tömeggyilkosság? • London (MTI) Az Afganisztán nagy ré­szét uralma alatt tartó fanati­kus tálib mozgalom fegyve­resei több ezer síita muszli­mot, valamint iráni diploma­tákat gyilkoltak le, amikor egy hónapja elfoglalták Ma­zari-Sarifot, az ellenzék utolsó erősségét - közölte az Amnesty International. Az először Újdelhiben, majd pénteken Londonban is közzétett gyorsjelentésben a világ legnagyobb emberi jogi csoportja közölte: a táli­bok a település elfoglalása után behatoltak a helyi iráni konzulátusra, amelynek tíz diplomatáját egy iráni újság­íróval együtt kivégezték. Londoni megfigyelők sze­rint a mészárlás, ha tényét Teheránban is megerősítik, elkerülhetetlenül tovább szítja a máris meglehetősen erős feszültséget a tálibok és Irán között. Az iráni hadse­reg éppen ezekben a napok­ban tart nagyszabású had­gyakorlatot az afgán határ közelében. Párttársai bírálják Clintont • Washington (MTI) Három demokrata párti szenátor, Joseph Lieberman, Bob Kerrey és Patrick Moy­nihan is bírálta csütörtökön Bili Clinton amerikai elnö­köt, amiért hazudott Monica Lewinsky volt fehér házi gyakornoknővel folytatott viszonyáról. Lieberman idővel bizalmi szavazást ajánlott, de elis­merte, hogy az elnök lemon­dása „ebben a stádiumban igazságtalan és helytelen" lenne. A connecticuti de­mokrata szenátor minden­esetre bűnbánatra és „sze­mélyes felelősségének váll­alására" szólította föl Clin­tont. A nebraskai Kerrey és a New York-i Moynihan je­lezte, hogy osztja Lieberman véleményét. A connecticuti honatya végül kijelentette, hogy „mélységesen kiábrándult" Clintonból, és „személy sze­rint haragszik rá". Lieber­man az első szenátor Clinton pártjából, aki nyilvánosan bírálta őt. Vissza Visegrádhoz • Varsó (MTI) A visegrádi-csoport országainak újból nyit­niuk kell egymás felé, s fel kell hagyniuk azzal, hogy együttműködésü­ket csupán a gazdaság területére korlátozzák ­jelentette ki a PAP len­gyel hírügynökségnek adott pénteki nyilatko­zatában Milos Zeman cseh kormányfő. „ Más szóval fel kell élesz­teni a visegrádi alapelveket, s olyan viszonyt kell kialakí­tanunk, mint amilyen az Eu­rópai Unió tagállamai között van " - hangsúlyozta Zeman. A cseh miniszterelnök leszö­gezte: „Csak Margaret Thatcher hitte azt, hogy az Uniót kizárólag a szabadke­reskedelemre lehet korlátoz­ni, ám azóta kiderült, hogy nem volt igaza." Zeman sze­rint Közép-Kelet-Európában a mélyebb együttműködés egyik terepe például a védel­mi politika összehangolása lehetne. A cseh kormányfő nyilat­kozatát lelkes közleményben üdvözölte a varsói külügy­minisztérium. Pawel Dobro­wolski külügyi szóvivő le­szögezte, hogy Visegrád szelleme egy percig sem volt idegen Lengyelországtól, sőt eddig is szorgalmazták a tér­ségbeli politikai együtt­működés fejlesztését. „A vi­segrádi elvek, mint regioná­lis együttműködés egyáltalán nem váltak halottá, hiszen annak létét Jan Kavan cseh és Martonyi János magyar külügyminiszter közelmúlt­beli varsói látogatása is me­gerősítette. Tény viszont, hogy gondok vannak a ne­gyedik résztvevővel, Szlová­kiával" - mondta Dobro­wolski. A lengyel külügyi szó­vivő szerint a cseh kor­mányfő várhatóan a jövő he­ti prágai CEFTA-csúcson kí­ván hivatalosan is felhívást tenni a visegrádi együttmű­ködés felújítására. Elődje, Václav Klaus nem igazán lelkes hozzáállása miatt Csehország gyakorlatilag éveken át távol tartotta ma­gát a regionális együttműkö­dés szorosabbra fonásától. A lengyel hírügynökség­nek adott Zeman-nyilatkoza­tot a lengyel köztársasági el­nöki hivatal is üdvözölte. „A visegrádi-csoport szoros együttműködésének felújítá­sa - beleértve Szlovákiát is ­rendkívül előnyös lenne a térség, de különösen a po­zsonyi vezetés számára" ­hangoztatta a hivatal külügyi irodájának vezetője. Száznegyven atomfegyver • Brüsszel (MTI) Még mintegy 140 ameri­kai atomfegyver található Európában hét különbőzé országban, tíz légibázison elrejtve - állítja amerikai forrásokra hivatkozva az Anyaföldért nevű belga bé­kepárti szervezet. Szerintük a szóban forgó fegyverek többsége B-61-es vadászgé­pek számára gyártott bom­ba. A bázisok Németország­ban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Törökor­szágban, Hollandiában, Gö­rögországban és Belgiumban vannak. Bombák ós rakéták • Kabul (MTI) Az Afganisztán területé­nek nagy részét uraló szélsőséges tálibok pénteken kora reggel Kabultól északra bombázták az ellenség állá­sait. Válaszul az Ahmed Sah Maszud vezette erők rakétá­kat lőttek ki, melyeknek többsége a főváros repülőte­rén és környékén csapódott be. Életfogytiglan • Arusha (MTI) A ruandai emberiségelle­nes bűncselekmények ügyé­ben ítélkező nemzetközi tör­vényszék életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta pénteken Jean Kambanda volt ruandai miniszterelnö­köt az 1994-es tuszielle­nes népirtásban való részvé­teléért. Az ENSZ Bizton­sági Tanácsa által 1994 no­vemberében létrehozott törvényszék első ízben rótt ki büntetést, mindjárt a legsúlyosabbat; halálbün­tetést ugyanis nem szabhat ki. Txelis levele • Madrid (MTI) A baszk szakadár terror­szervezet, az ETA kizárta soraiból volt vezetőjét, Jósé Luis Alvarez Santacristinát, alias Txelist. A kizárás oka Txelis „fegyelmezetlensé­ge", illetve az, hogy ellenté­teket, vagyis „megoszlást" szított az ETA-n belül. Txe­lis ugyanis 1992 óta - a ter­rorszervezet akkori ve­zetőségének a francia Baszk­földön történt letartóztatása óta, amióta ő maga is bör­tönben ül - ellene van a fegyveres harcnak és fegy­verletételt tanácsol az ETA jelenlegi vezetőinek egy le­vélben. Leértékelt hrivnya • Kijev (MTI) Ukrajnában gyakorlatilag leértékelték a nemzeti valu­tát, miután Valerij Puszío­vojtenko miniszterelnök pén­teken bejelentette, hogy az új valutasáv 1 doIlár=2,5-3,5 hrivnya lesz. Az előző, még érvényben levő valutasáv, amelyet eredetileg az egész évre állapítottak meg január­ban, 1 dollárul,8-2,25 hriv­nya volt. A kereskedelmi bankokban a dollárt viszont már napok óta a törvényileg lehetséges legmagasabb ár­folyamon, 1 dollár=2,475 hrivnya szinten árulják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom