Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-03 / 206. szám

6 UNIVERSITAS CSÜTÖRTÖK, 1998. SZEPT. 3. Túljelentkezés a pótfelvételin • Budapest (MTI) Az augusztus elején lezárult felsőoktatási pótfelvételin többszörös volt a túljelentkezés az államilag finanszírozott helyekre, valamint az úgynevezett akkreditált felsőfokú képzésre. A tizennégyezer meghirdetett helyre több mint kilencezer jelentkezési lap érkezett augusztus 3-áig. A jelentkezők túlnyomó része - a nagyon kevés - állam által finanszírozott helyeket célozta meg. Az úgynevezett felsőfokú akkreditált képzést az idei pótjelentkezéskor hirdették meg. A kétéves oktatási forma lényege: az érintett főiskolák és egyetemek vállalják, ha a náluk végzettek tanulmányaikat ugyanabban az intézményben folytatják, akkor az akkreditált szak eredményét legalább harminc százalékban beszámítják a továbbiakban. Az új rendszerű képzésben nemcsak az államilag finanszírozott, hanem az önköltséges helyekre is a szabad helyek számánál jóval többen pályáztak, sokakat el kell majd utasítaniuk az intézményeknek. Nagyon kevesen jelentkeztek viszont az egyéb költségtérítéses szakokra és a kiegészítő képzésekre, a meghirdetett helyeket biztosan nem tudják majd feltölteni a főiskolák, egyetemek - tette hozzá a felsőoktatási államtitkár. Pályaválasztás • Budapest (MTI) Pályaválasztás, továbbtanulás 1999 címmel már kapható a budapesti és Pest megyei középfokú képzési lehetőségeket tartalmazó tájékoztató - közölte Nóvák István. az OKKER Oktatási Kiadói és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója a kiadvány fővárosi sajtóbemutatóján. A könyv a beiskolázással kapcsolatos általános tudnivalókon kívül részletesen ismerteti a fővárosban és Pest megyében található hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok, az egyházi, magán és alapítványi iskolák, továbbá a fogyatékos gyermekek nevelését végző speciális szakiskolák tevékenységét, valamint szolgáltatásait. A szerzők az iskolákat településenként, illetve kerületenként csoportosították. A különböző szakmákról tárgymutató található a könyv végén. A kiadvány bemutatja a kollégiumi elhelyezkedési lehetőségeket, a Fővárosi, valamint a Pest Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségeit és a Nemzeti Távoktatási Tanács regionális központjait. Vasúton • Budapest (MTI) A tanulók kedvezményes árú menetjegye csak érvényes régi vagy új diákigazolvánnyal vehető igénybe. Az iskolát változtató diákok szeptemberben a havi tanulójegyhez, illetve a hazautazáshoz nyújtott kedvezménnyel csak akkor élhetnek, ha fel tudják mutatni az új iskolájuk által lebélyegzett felvételi értesítést, amelyen egyértelműen megállapítható a diák lakóhelye illetve az iskola székhelye. • Az államtitkár a kivételek közé tartozik „Zűrzavar van a felsőoktatásban" • Menedzsmentcentrum Nyitott oktatás Dr. Pálinkás József (JATE-n végzett) fizikus, akadémikus - az MDF, majd az MDNP tagja Pokorni Zoltán felkérésére elvállalta az Oktatási Minisztérium politikai államtitkári tisztét. A nemzetközi tudományos életben is elismert kutató azért döntött igy, mert meggyőződése, hogy a vezető értelmiségnek fel kell vállalnia a mindennapos politizálást. A tárca második embere a felsőoktatás legsúlyosabb gondjának az ott kialakult zűrzavart tartja. 9 A természettudományos értelmiség élvonalából kevesen vállalnak párttagságot, még kevesebben olyan politikai feladatot, mint az államtitkár úr. Miért tartozik a kivételek közé? - Valóban a kivételek közé tartozom: 1990 óta aktívan részt veszek a közéletben a Magyar Demokrata Fórum, illetve a párt kettészakadása óta az MDNP tagjaként. Egyrészt az elképzelések, másrészt az ezeket megvalósítani képes csapat miatt döntöttem először az MDF, majd az MDNP mellett. Kezdettől fogva aktív tagja, sőt szervezője voltam a Professzorok Batthyány Körének, mely határozott szerepet játszott abban, hogy olyan kormány jusson hatalomra Magyarországon, amely az általunk is megfogalmazott polgári értékrendet képviseli. Vagyis a becsületes munkán alapuló jólétet, a közpénzek tisztességes felhasználását, az ésszerű esélyegyenlőséget a társadalomban. Ezek az elképzelések megegyeztek a most kormányra került pártokéval. Amikor Pokorni Zoltán felajánlotta az államtitkári tisztet, úgy éreztem, vállalnom kell, hogy beszállok a politikai arénába. Vagyis a közéletbeli és tudományos elismertségemmel mellé álltam annak a politikának, amit az új oktatási kormányzat képvisel. • Kötelességének érezte, hogy beszálljon? - Igen. Azt gondolom, valamelyikünknek kötelessége volt megtenni, elvállalni, hogy részt vesz a politikai döntések mindennapjaiban. Annak ellenére, hogy az a kutató, akit a tudományos életben az eredményei miatt megsüvegelnek, vásárra viszi a bőrét a politikában. Komoly bajnak tartom, hogy az egyetemi oktatók, a kutatók közül kevesen vállalják ezt a kockázatot. A valamely politikai csoporthoz tartozást nyíltan fel szabad és fel kell vállalni. 9 Talán úgy gondolják, hogy a politikában nem lehet tisztességesnek maradni. Vagy, hogy egyik politikai párttal sem tudnak teljesen azonosulni. - Lehet azt mondani, hogy a politika manapság jórészt sárdobálás. Ha viszont az értelmiség jelentős része részt venne benne, azzal a politika nyerne, tisztábbá, érdemibbé válhatna. Kevesebb lenne az értelmiséget most taszító direkt ütközés. Akármilyen is a politika, nem függetleníthetjük magunkat tőle. Ne legyünk szemérmesek, nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy igenis politikai Dr. Pálinkás József: A kutató vásárra viszi a bőrét a politikában. (MTI Telefotó) kérdés például az, mennyi pénzt kap a kutatás vagy a felsőoktatás. Lehet, hogy némelyeket az tart vissza, hogy úgy vélik, egyetlen párttal sem tudnak teljesen azonosulni. Ám nem lehet mindenki számára külön pártot létrehozni, hiszen a magyar pártstruktúra így is túlságosan szétszabdalt. Toleránsnak kell lenni: ha az erhber belép egy klubba, el kell fogadnia a klub szabályait éppúgy, mint tagjait. Azt szeretném, ha a magyar értelmiség nagyobb része venne részt aktívan a politikában. 9 Azt hiszem, ez egy vidéki város esetében még fontosahb lenne, mint országos szinten. - Sokkal fontosabb, hiszen országos szinten már kialakult az a két-három vezetői csoport, amelyik váltógazdaság-szerűen kormányozni tud. A vidéki városok fejlődése hosszú távon elképzelhetetlen anélkül, hogy az ottani értelmiség, az egyetemi oktatók ne vállalnának a jelenleginél nagyobb, aktívabb, nyíltabb szerepet a helyi politikában. 9 Mit tart a magyar felsőoktatás legsúlyosabb problémájának ? - A zűrzavart. A magyar felsőoktatás a rendszerváltás előtt szigorúan szabályozott volt. Amikor ez alól kikerül, kialakultak olyan jelenségek, amelyeket valamilyen módon mederbe kell terelni. Továbbra is el kell döntenie valakinek, hogy hány hallgató milyen jellegű képzését tudja a magyar állam finanszírozni. Kétségkívül létezik ezen a területen is egyfajta piaci szabályozás, de tekintettel arra, hogy az egyetemek olyan „terméket" adnak el, amely a „vásárlók", vagyis a hallgatók életét hosszú távon és alapvetően meghatározza, nem lehet a szabályozást teljes egészében a piacra bízni. Ezt a luxust egyetlen ország sem engedheti meg magának. A felsőoktatásban is be kell vezetni a minőségbiztosítási rendszert, azt a piacot az államnak sokkal erősebben kézben kell tartania, hiszen a jövőnket jelentős részben az határozza meg, milyen oktatási rendszerben, milyen képzettségű szakembereink lesznek. 9 Erre a feladatra jött létre a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudományos Tanács. Ezekre a testületekre építve képzeli el az állam fokozottabb szerepvállalását? - Ezekre a testületekre építve, de sokkal szigorúbban kell azt szabályozni, hogy milyen iskolának milyen képzését ismetjük el, és biztosítunk hozzá állami támogatást. Magyarországon megindult a hallgatói létszám növekedése, ami jó, a felsőoktatás strukturális átalakulása, ami szintén jó. De a piacon megjelentek olyan áruk, amelyek minősége nem olyan, amit ígérnek. A két testületnek sokkal határozottabbnak kell lennie a szakindítások elbírálásakor. Ma, akinek eszébe jut valamilyen hangzatos diplomát jelentő képzést elindítani, az elindítja. Ezzel félrevezetjük azokat az állampolgárokat, akik nem tudják megítélni, mi van az adott képzés mögött. A rendszemek úgy kell működnie, hogy csakis olyan szakokat lehessen állami támogatással és a minisztérium képletes pecsétjével meghirdetni, amelyekről akár egy falun élő, a felsőoktatást nem ismerő szülő is pontosan tudja, mit jelent, milyen képzettséget nyújt, mennyit ér majd az adott diploma. Hiszen az emberek rengeteg pénzt fektetnek a gyermekeik oktatásába, tudniuk kell, mit kapnak cserébe. Ez a mi felelősségünk. 9 Súlyos gondnak tartják a felsőoktatásban az elsősorban vezető - egyetemi oktatók alacsony jövedelmét, valamint a főváros túlsúlyát is. - Mindkét probléma gyökere azonos: a vezető egyetemi oktatók, a professzorok jövedelme ma sem kielégítő. A professzori pályának olyannak kellene lennie, amelyből jól meg lehet élni akár vidéken, akár a fővárosban. Hangsúlyozom: jól. A Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal próbáltak ugyan javítani a helyzeten, de teljesen rosszul. Nem azt érték el vele, hogy a vidéki egyetemeken megnövekedett a vezetői oktatói létszám, hanem - mivel a kutatóintézetek is Budapesten koncentrálódnak - a professzorok a fővárosi egyetemekre mentek oktatni és kaptak Széchenyi ösztöndíjat. Az helyes, hogy az ösztöndíj a teljesítményhez és a kiválósághoz rendelte ezt a juttatást. Én azonban azon a nézeten vagyok, hogy a professzori állást egy egyetemhez kell kötni, tisztességesen meg kell fizetni, és olyan kiválasztási rendszert kell megvalósítani, hogy a legkiválóbbak versenyezzenek a professzori állásokért. Vagyis: ne a professzor mondja meg, hogy ő melyik egyetemen szeretne tanítani. Meg kell mondani, melyik egyetemen hány professzori állásra van szükség, és ezeket az állásokat úgy kell megfizetni, hogy érdemes legyen az állás betöltése érdekében vidékre költözni. Nem utazgatni, órát adni, hanem tartósan vidékre költözni. 9 Milyen mértékű béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a professzori fizetésből jól meg lehessen élni? - Jelentős béremelésre van szükség. A Széchenyiösztöndíjjal kiegészített jövedelmek már közelítenek a kívánt szinthez, de úgy gondolom, az ösztöndíj háromszorosának megfelelő fizetés lenne elfogadható. A Széchenyi-ösztöndíj bevezetésével elkezdett folyamatot tovább kell vinni, de úgy, hogy a professzori kinevezés legyen a szűrő. Ha valaki ezen a - kellőképpen szigorú szűrőn átment, ne kelljen pá-, lyázgatnia a fizetéskiegészítésért. 9 A béremeléshez fedezetre van szükség. Milyennek látja a tárca esélyeit a költségvetési alkuban? - Azt gondolom, nagyon jók az esélyeink. A jelenlegi kormány érti, hogy a jövőnkről van szó, amikor a felsőoktatás, kutatás és az ott dolgozók anyagi ellátottságáról beszélünk. Ráadásul ennek a szférának a fejlesztéséhez jóval kevesebb pénz kell, az innen történő elvonások nem oldják meg más területek pénzügyi problémáit. Az ide történő befektetések viszont közvetve és közvetlenül is megtérülnek. Amikor Faraday-től megkérdezte a kincstárnok, hogy mire jók az elektromossággal kapcsolatos kutatások, azt válaszolta: egyszer még sok adót lehet érte beszedni. Kecxar Gabriella Ot esztendővel ezelőtt az angliai Mid-Kent College és a kecskeméti GAMF (Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola) elnyerte a brit kormány Know-How alapítványa támogatását egy magyarországi, egészen pontosan kecskeméti NEBSM (National Examining Board for Supervising and Management) menedzsmentcentrum létrehozáA londoni székhelyű NEBSM-nek az Egyesült Királyságon kívül Európában és főleg a közel-keleti arab országokban találhatók oktatási központjai. A GAMF és az Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ Rt. vezetői a közelmúltban írták alá Szegeden az Euromenedzser Rt. NEBSM Menedzsment Centrumként deklaráló szerződését. Az angliai szervezetről tudni kell, hogy a NEBSM rendelkezik egy olyan, a világon egyedülálló, távoktatásra alkalmas, negyvenhét kötetből álló tananyaggal, amely a csoportvezetői szintű menedzserek (művezető, műszakvezető, műhelyfőnök, irodavezető, csapatvezető) képzéséhez elengedhetetlen. A NEBSM-et egyébként abból a célból hozták létre 1989-ben, hogy növelje a különböző szervezetekben a csoportvezetői szintű menedzsment minőségét. E célt oktatási és képzési programok tervezésével. mások által készített tananyagok minősítésével, egyéni és csoportos képzésben résztvevők niinősítésével, valamint kutatások és fejlesztések támogatásával éri el. Bár a NEBSM elismeri, hogy a különböző cégek a saját kultúrájuk és jogrendszerük keretei között működnek, de legyenek bárhol, bármilyen tevékenységet folytatók, a szervezet mindenhol az esélyegyenlőség megvalósítására törekszik, s ezt a képzése során tudatosítja is. A NEBSM, amely a programszervezők és a munkaadók közötti hatékony kapcsolatra épül, szoros összeköttetésben áll az ipari és a kereskedelmi cégekkel. A programok megtervezésénél, illetve kialakításánál az az alapelv, hogy a csoportvezetői szinten dolgozó menedzsereknek ne csak ismereteket közvetítsenek, ne csak elméleteket és elveket tanítsanak, hanem gyakorlás közben kifejlesszék bennük azokat a képességeket, amelyeket úgymond éles munkahelyi szituációkban is tudnak alkalmazni. Mindezek miatt a program flexibilis, az alkotórészek és azok arányai a résztvevők speciális vezetői funkcióinak függvényében alakulnak. A NEBSM oktatási módszeréhez tartozik még az open learning (nyitott oktatás), amelynek az a lényege, hogy a hallgató többnyire maga dönti el, hogy hogyan, mikor és hol akar tanulni. Sx. C. Sx. Kollégiumi közgyűlés Szegeden • Munkatársunktól A jövőre tízéves Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége (Fekosz) augusztus 1719 "én tartotta Szegeden hatodik országos találkozóját. A rendezvény ideje alatt közgyűlésen módosították a szövetség alapszabályát, hogy megfeleljen az 1997. évi CLVI., a közhasznú szervezetekről szóló törvény követelményeinek. A közgyűlés elfogadta az elnökség javaslatát a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével kötendő együttműködési megállapodás előkészítéséről. A találkozón elhangzott javaslatok alapján a résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövő kollégiumai megtartva a hagyományokat - továbbra is az értelmiségi képzés színterei kívánnak lenni, lehetőséget biztosítva a demokratikus jogok gyakorlására és a szakmai munka támogatására. A jelen körülmények között - a kollégiumok működése államilag szabályozatlan, egységes jogi hátterük nincs megteremtve - ismét megfogalmazódott az az igény, hogy a felsőoktatási törvény deklarálja a kollégiumok helyzetét, szerepét - tartalmazza a szövetség által kiadott nyilatkozat. Ez a továbbiakban hangsúlyozza: a korábbi évek tapasztalatai és a jelen működési keretek azt igazolják, hogy szükséges a kollégiumokban egy önálló, demokratikusan választott kollégiumi önkormányzat, amely saját szervezeti és működési szabályzat alapján irányítja, koordinálja a kollégiumi életet. A nyilatkozatban az is szerepel: a kollégiumok gazdálkodásáról folytatott vita során egyhangú volt az az igény, hogy szükség van egy kollégiumi normatíva létrehozására, az alapszolgáltatás meghatározására, valamint a kollégiumok intézményi finanszírozásának elkülönítésére. A Fekosz véleménye szerint a kollégiumokat az egyetemi, főiskolai költségvetési keret részeként, de gazdaságilag teljesen elkülönítve, önállóan kell kezelni. A kollégiumok működtetésében a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni. A hallgatói létszám emelkedése miatt fontos a kollégiumi helyek számának növelése, ez viszont nem történhet a jelenlegi minőség rovására. A július elsejével hatályba lépő 127/1998-as kormányrendelet kapcsán a találkozó résztvevői javasolták, hogy a lakhatási támogatásról szóló intézményi szabályzatok megalkotásába vonják be a kollégiumi önkormányzatokat. A Fekosz nyári találkozójának résztvevői a jövőben is lehetséges alternatívának tartják a hallgatói szállásgondok megoldására a lakhatási támogatás rendszerét.