Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-03 / 206. szám

6 UNIVERSITAS CSÜTÖRTÖK, 1998. SZEPT. 3. Túljelentkezés a pótfelvételin • Budapest (MTI) Az augusztus elején lezá­rult felsőoktatási pótfelvéte­lin többszörös volt a túlje­lentkezés az államilag finan­szírozott helyekre, valamint az úgynevezett akkreditált felsőfokú képzésre. A tizen­négyezer meghirdetett hely­re több mint kilencezer je­lentkezési lap érkezett au­gusztus 3-áig. A jelentkezők túlnyomó része - a nagyon kevés - ál­lam által finanszírozott he­lyeket célozta meg. Az úgy­nevezett felsőfokú akkredi­tált képzést az idei pótjelent­kezéskor hirdették meg. A kétéves oktatási forma lé­nyege: az érintett főiskolák és egyetemek vállalják, ha a náluk végzettek tanulmánya­ikat ugyanabban az intéz­ményben folytatják, akkor az akkreditált szak eredmé­nyét legalább harminc száza­lékban beszámítják a továb­biakban. Az új rendszerű képzés­ben nemcsak az államilag fi­nanszírozott, hanem az ön­költséges helyekre is a sza­bad helyek számánál jóval többen pályáztak, sokakat el kell majd utasítaniuk az in­tézményeknek. Nagyon kevesen jelent­keztek viszont az egyéb költségtérítéses szakokra és a kiegészítő képzésekre, a meghirdetett helyeket bizto­san nem tudják majd feltöl­teni a főiskolák, egyetemek - tette hozzá a felsőoktatási államtitkár. Pályaválasztás • Budapest (MTI) Pályaválasztás, továbbta­nulás 1999 címmel már kap­ható a budapesti és Pest me­gyei középfokú képzési le­hetőségeket tartalmazó tájé­koztató - közölte Nóvák Ist­ván. az OKKER Oktatási Kiadói és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója a kiad­vány fővárosi sajtóbemuta­tóján. A könyv a beiskolázással kapcsolatos általános tudni­valókon kívül részletesen is­merteti a fővárosban és Pest megyében található hat- és nyolcévfolyamos gimnáziu­mok, az egyházi, magán és alapítványi iskolák, továbbá a fogyatékos gyermekek ne­velését végző speciális szak­iskolák tevékenységét, vala­mint szolgáltatásait. A szerzők az iskolákat telepü­lésenként, illetve kerületen­ként csoportosították. A kü­lönböző szakmákról tárgy­mutató található a könyv vé­gén. A kiadvány bemutatja a kollégiumi elhelyezkedési lehetőségeket, a Fővárosi, valamint a Pest Megyei Munkaügyi Központ kiren­deltségeit és a Nemzeti Távoktatási Tanács regioná­lis központjait. Vasúton • Budapest (MTI) A tanulók kedvezményes árú menetjegye csak érvé­nyes régi vagy új diákiga­zolvánnyal vehető igénybe. Az iskolát változtató diákok szeptemberben a havi tanu­lójegyhez, illetve a hazauta­záshoz nyújtott kedvez­ménnyel csak akkor élhet­nek, ha fel tudják mutatni az új iskolájuk által lebé­lyegzett felvételi értesítést, amelyen egyértelműen meg­állapítható a diák lakóhe­lye illetve az iskola székhe­lye. • Az államtitkár a kivételek közé tartozik „Zűrzavar van a felsőoktatásban" • Menedzsmentcentrum Nyitott oktatás Dr. Pálinkás József (JATE-n végzett) fizikus, akadémikus - az MDF, majd az MDNP tagja ­Pokorni Zoltán felkéré­sére elvállalta az Okta­tási Minisztérium politi­kai államtitkári tisztét. A nemzetközi tudományos életben is elismert kutató azért döntött igy, mert meggyőződése, hogy a vezető értelmiségnek fel kell vállalnia a minden­napos politizálást. A tár­ca második embere a felsőoktatás legsúlyo­sabb gondjának az ott kialakult zűrzavart tart­ja. 9 A természettudomá­nyos értelmiség élvonalá­ból kevesen vállalnak párttagságot, még keve­sebben olyan politikai fel­adatot, mint az államtit­kár úr. Miért tartozik a kivételek közé? - Valóban a kivételek kö­zé tartozom: 1990 óta ak­tívan részt veszek a közélet­ben a Magyar Demokrata Fórum, illetve a párt ketté­szakadása óta az MDNP tag­jaként. Egyrészt az elképze­lések, másrészt az ezeket megvalósítani képes csapat miatt döntöttem először az MDF, majd az MDNP mel­lett. Kezdettől fogva aktív tagja, sőt szervezője voltam a Professzorok Batthyány Körének, mely határozott szerepet játszott abban, hogy olyan kormány jusson hata­lomra Magyarországon, amely az általunk is megfo­galmazott polgári értékren­det képviseli. Vagyis a be­csületes munkán alapuló jó­létet, a közpénzek tisztessé­ges felhasználását, az ésszerű esélyegyenlőséget a társada­lomban. Ezek az elképzelé­sek megegyeztek a most kor­mányra került pártokéval. Amikor Pokorni Zoltán fel­ajánlotta az államtitkári tisz­tet, úgy éreztem, vállalnom kell, hogy beszállok a politi­kai arénába. Vagyis a köz­életbeli és tudományos elis­mertségemmel mellé álltam annak a politikának, amit az új oktatási kormányzat kép­visel. • Kötelességének érezte, hogy beszálljon? - Igen. Azt gondolom, va­lamelyikünknek kötelessége volt megtenni, elvállalni, hogy részt vesz a politikai döntések mindennapjaiban. Annak ellenére, hogy az a kutató, akit a tudományos életben az eredményei miatt megsüvegelnek, vásárra viszi a bőrét a politikában. Ko­moly bajnak tartom, hogy az egyetemi oktatók, a kutatók közül kevesen vállalják ezt a kockázatot. A valamely poli­tikai csoporthoz tartozást nyíltan fel szabad és fel kell vállalni. 9 Talán úgy gondolják, hogy a politikában nem lehet tisztességesnek ma­radni. Vagy, hogy egyik politikai párttal sem tud­nak teljesen azonosulni. - Lehet azt mondani, hogy a politika manapság jó­részt sárdobálás. Ha viszont az értelmiség jelentős része részt venne benne, azzal a politika nyerne, tisztábbá, ér­demibbé válhatna. Kevesebb lenne az értelmiséget most taszító direkt ütközés. Akár­milyen is a politika, nem függetleníthetjük magunkat tőle. Ne legyünk szemérme­sek, nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy igenis politikai Dr. Pálinkás József: A kutató vásárra viszi a bőrét a politikában. (MTI Telefotó) kérdés például az, mennyi pénzt kap a kutatás vagy a felsőoktatás. Lehet, hogy né­melyeket az tart vissza, hogy úgy vélik, egyetlen párttal sem tudnak teljesen azono­sulni. Ám nem lehet minden­ki számára külön pártot lét­rehozni, hiszen a magyar pártstruktúra így is túlságo­san szétszabdalt. Toleráns­nak kell lenni: ha az erhber belép egy klubba, el kell fo­gadnia a klub szabályait ép­púgy, mint tagjait. Azt sze­retném, ha a magyar értelmi­ség nagyobb része venne részt aktívan a politikában. 9 Azt hiszem, ez egy vi­déki város esetében még fontosahb lenne, mint or­szágos szinten. - Sokkal fontosabb, hi­szen országos szinten már kialakult az a két-három ve­zetői csoport, amelyik váltó­gazdaság-szerűen kormá­nyozni tud. A vidéki városok fejlődése hosszú távon el­képzelhetetlen anélkül, hogy az ottani értelmiség, az egye­temi oktatók ne vállalnának a jelenleginél nagyobb, akt­ívabb, nyíltabb szerepet a he­lyi politikában. 9 Mit tart a magyar fel­sőoktatás legsúlyosabb problémájának ? - A zűrzavart. A magyar felsőoktatás a rendszerváltás előtt szigorúan szabályozott volt. Amikor ez alól kikerül, kialakultak olyan jelenségek, amelyeket valamilyen mó­don mederbe kell terelni. To­vábbra is el kell döntenie va­lakinek, hogy hány hallgató milyen jellegű képzését tudja a magyar állam finanszíroz­ni. Kétségkívül létezik ezen a területen is egyfajta piaci szabályozás, de tekintettel arra, hogy az egyetemek olyan „terméket" adnak el, amely a „vásárlók", vagyis a hallgatók életét hosszú távon és alapvetően meghatározza, nem lehet a szabályozást tel­jes egészében a piacra bízni. Ezt a luxust egyetlen ország sem engedheti meg magá­nak. A felsőoktatásban is be kell vezetni a minőségbizto­sítási rendszert, azt a piacot az államnak sokkal erőseb­ben kézben kell tartania, hi­szen a jövőnket jelentős részben az határozza meg, milyen oktatási rendszerben, milyen képzettségű szakem­bereink lesznek. 9 Erre a feladatra jött létre a Magyar Akkredi­tációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudomá­nyos Tanács. Ezekre a testületekre építve képzeli el az állam fokozottabb szerepvállalását? - Ezekre a testületekre építve, de sokkal szigorúb­ban kell azt szabályozni, hogy milyen iskolának mi­lyen képzését ismetjük el, és biztosítunk hozzá állami tá­mogatást. Magyarországon megindult a hallgatói lét­szám növekedése, ami jó, a felsőoktatás strukturális áta­lakulása, ami szintén jó. De a piacon megjelentek olyan áruk, amelyek minősége nem olyan, amit ígérnek. A két testületnek sokkal határozot­tabbnak kell lennie a szakin­dítások elbírálásakor. Ma, akinek eszébe jut valamilyen hangzatos diplomát jelentő képzést elindítani, az elindít­ja. Ezzel félrevezetjük azokat az állampolgárokat, akik nem tudják megítélni, mi van az adott képzés mögött. A rendszemek úgy kell működ­nie, hogy csakis olyan szako­kat lehessen állami támoga­tással és a minisztérium kép­letes pecsétjével meghirdet­ni, amelyekről akár egy falun élő, a felsőoktatást nem is­merő szülő is pontosan tudja, mit jelent, milyen képzettsé­get nyújt, mennyit ér majd az adott diploma. Hiszen az em­berek rengeteg pénzt fektet­nek a gyermekeik oktatásá­ba, tudniuk kell, mit kapnak cserébe. Ez a mi felelőssé­günk. 9 Súlyos gondnak tartják a felsőoktatásban az ­elsősorban vezető - egye­temi oktatók alacsony jö­vedelmét, valamint a főváros túlsúlyát is. - Mindkét probléma gyö­kere azonos: a vezető egyete­mi oktatók, a professzorok jövedelme ma sem kielégítő. A professzori pályának olyannak kellene lennie, amelyből jól meg lehet élni akár vidéken, akár a főváros­ban. Hangsúlyozom: jól. A Széchenyi Professzori Ösz­töndíjjal próbáltak ugyan ja­vítani a helyzeten, de telje­sen rosszul. Nem azt érték el vele, hogy a vidéki egyete­meken megnövekedett a ve­zetői oktatói létszám, hanem - mivel a kutatóintézetek is Budapesten koncentrálódnak - a professzorok a fővárosi egyetemekre mentek oktatni és kaptak Széchenyi ösztön­díjat. Az helyes, hogy az ösztöndíj a teljesítményhez és a kiválósághoz rendelte ezt a juttatást. Én azonban azon a nézeten vagyok, hogy a professzori állást egy egye­temhez kell kötni, tisztessé­gesen meg kell fizetni, és olyan kiválasztási rendszert kell megvalósítani, hogy a legkiválóbbak versenyezze­nek a professzori állásokért. Vagyis: ne a professzor mondja meg, hogy ő melyik egyetemen szeretne tanítani. Meg kell mondani, melyik egyetemen hány professzori állásra van szükség, és eze­ket az állásokat úgy kell megfizetni, hogy érdemes le­gyen az állás betöltése érde­kében vidékre költözni. Nem utazgatni, órát adni, hanem tartósan vidékre költözni. 9 Milyen mértékű bér­emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a professzori fizetésből jól meg lehes­sen élni? - Jelentős béremelésre van szükség. A Széchenyi­ösztöndíjjal kiegészített jö­vedelmek már közelítenek a kívánt szinthez, de úgy gon­dolom, az ösztöndíj három­szorosának megfelelő fizetés lenne elfogadható. A Szé­chenyi-ösztöndíj bevezetésé­vel elkezdett folyamatot to­vább kell vinni, de úgy, hogy a professzori kinevezés le­gyen a szűrő. Ha valaki ezen a - kellőképpen szigorú ­szűrőn átment, ne kelljen pá-, lyázgatnia a fizetéskiegészí­tésért. 9 A béremeléshez fede­zetre van szükség. Mi­lyennek látja a tárca esé­lyeit a költségvetési alku­ban? - Azt gondolom, nagyon jók az esélyeink. A jelenlegi kormány érti, hogy a jö­vőnkről van szó, amikor a felsőoktatás, kutatás és az ott dolgozók anyagi ellátottsá­gáról beszélünk. Ráadásul ennek a szférának a fejleszté­séhez jóval kevesebb pénz kell, az innen történő elvoná­sok nem oldják meg más te­rületek pénzügyi problémáit. Az ide történő befektetések viszont közvetve és közvet­lenül is megtérülnek. Ami­kor Faraday-től megkérdezte a kincstárnok, hogy mire jók az elektromossággal kapcso­latos kutatások, azt válaszol­ta: egyszer még sok adót le­het érte beszedni. Kecxar Gabriella Ot esztendővel ezelőtt az angliai Mid-Kent Col­lege és a kecskeméti GAMF (Gépipari és Au­tomatizálási Műszaki Főiskola) elnyerte a brit kormány Know-How alapítványa támogatá­sát egy magyarorszá­gi, egészen pontosan kecskeméti NEBSM (Na­tional Examining Board for Supervising and Ma­nagement) menedzs­mentcentrum létrehozá­A londoni székhelyű NEBSM-nek az Egyesült Királyságon kívül Európá­ban és főleg a közel-keleti arab országokban találhatók oktatási központjai. A GAMF és az Euromene­dzser Tanácsadó és Képzési Központ Rt. vezetői a kö­zelmúltban írták alá Szege­den az Euromenedzser Rt. NEBSM Menedzsment Centrumként deklaráló szerződését. Az angliai szervezetről tudni kell, hogy a NEBSM rendelkezik egy olyan, a vi­lágon egyedülálló, távokta­tásra alkalmas, negyvenhét kötetből álló tananyaggal, amely a csoportvezetői szin­tű menedzserek (művezető, műszakvezető, műhely­főnök, irodavezető, csapat­vezető) képzéséhez elen­gedhetetlen. A NEBSM-et egyébként abból a célból hozták létre 1989-ben, hogy növelje a különböző szervezetekben a csoportvezetői szintű me­nedzsment minőségét. E célt oktatási és képzési programok tervezésével. mások által készített tan­anyagok minősítésével, egyéni és csoportos képzés­ben résztvevők niinősítésé­vel, valamint kutatások és fejlesztések támogatásával éri el. Bár a NEBSM elismeri, hogy a különböző cégek a saját kultúrájuk és jogrend­szerük keretei között mű­ködnek, de legyenek bárhol, bármilyen tevékenységet folytatók, a szervezet min­denhol az esélyegyenlőség megvalósítására törekszik, s ezt a képzése során tudato­sítja is. A NEBSM, amely a programszervezők és a munkaadók közötti haté­kony kapcsolatra épül, szo­ros összeköttetésben áll az ipari és a kereskedelmi cé­gekkel. A programok meg­tervezésénél, illetve kialakí­tásánál az az alapelv, hogy a csoportvezetői szinten dol­gozó menedzsereknek ne csak ismereteket közvetítse­nek, ne csak elméleteket és elveket tanítsanak, hanem gyakorlás közben kifej­lesszék bennük azokat a ké­pességeket, amelyeket úgy­mond éles munkahelyi szi­tuációkban is tudnak alkal­mazni. Mindezek miatt a prog­ram flexibilis, az alkotóré­szek és azok arányai a részt­vevők speciális vezetői funkcióinak függvényében alakulnak. A NEBSM okta­tási módszeréhez tartozik még az open learning (nyi­tott oktatás), amelynek az a lényege, hogy a hallgató többnyire maga dönti el, hogy hogyan, mikor és hol akar tanulni. Sx. C. Sx. Kollégiumi közgyűlés Szegeden • Munkatársunktól A jövőre tízéves Fel­sőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége (Fekosz) augusztus 17­19 "én tartotta Szegeden hatodik országos talál­kozóját. A rendezvény ideje alatt közgyűlésen módosították a szövetség alapszabályát, hogy megfeleljen az 1997. évi CLVI., a közhasznú szervezetekről szóló tör­vény követelményeinek. A közgyűlés elfogadta az el­nökség javaslatát a Felsőok­tatási Dolgozók Szakszerve­zetével kötendő együttmű­ködési megállapodás előké­szítéséről. A találkozón elhangzott javaslatok alapján a részt­vevők egyetértettek abban, hogy a jövő kollégiumai ­megtartva a hagyományokat - továbbra is az értelmiségi képzés színterei kívánnak lenni, lehetőséget biztosítva a demokratikus jogok gya­korlására és a szakmai mun­ka támogatására. A jelen körülmények között - a kol­légiumok működése állami­lag szabályozatlan, egysé­ges jogi hátterük nincs meg­teremtve - ismét megfogal­mazódott az az igény, hogy a felsőoktatási törvény dek­larálja a kollégiumok hely­zetét, szerepét - tartalmazza a szövetség által kiadott nyilatkozat. Ez a továbbiakban hang­súlyozza: a korábbi évek ta­pasztalatai és a jelen műkö­dési keretek azt igazolják, hogy szükséges a kollégiu­mokban egy önálló, demok­ratikusan választott kollégi­umi önkormányzat, amely saját szervezeti és működési szabályzat alapján irányítja, koordinálja a kollégiumi életet. A nyilatkozatban az is szerepel: a kollégiumok gazdálkodásáról folytatott vita során egyhangú volt az az igény, hogy szükség van egy kollégiumi normatíva létrehozására, az alapszol­gáltatás meghatározására, valamint a kollégiumok in­tézményi finanszírozásának elkülönítésére. A Fekosz véleménye szerint a kollé­giumokat az egyetemi, főis­kolai költségvetési keret ré­szeként, de gazdaságilag teljesen elkülönítve, önálló­an kell kezelni. A kollégiu­mok működtetésében a he­lyi sajátosságokat kell fi­gyelembe venni. A hallgatói létszám emel­kedése miatt fontos a kollé­giumi helyek számának nö­velése, ez viszont nem tör­ténhet a jelenlegi minőség rovására. A július elsejével hatály­ba lépő 127/1998-as kor­mányrendelet kapcsán a ta­lálkozó résztvevői javasol­ták, hogy a lakhatási támo­gatásról szóló intézményi szabályzatok megalkotásába vonják be a kollégiumi ön­kormányzatokat. A Fekosz nyári találko­zójának résztvevői a jö­vőben is lehetséges alterna­tívának tartják a hallgatói szállásgondok megoldására a lakhatási támogatás rend­szerét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom