Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-24 / 224. szám

BMHii •BUKHW CSÜTÖRTÖK, 1998. SZEPT. 24. SZEGED 5 Hogyan menedzseljük a kultúrát? Ha lenne városmarke­ting-stratégiánk, akkor annak nagyon fontos eleme volna a kultúra ­mondotta lapunknak Jó­ni Gábor, aki a témához kapcsolódó, felsőfokú szakirányú képzés veze­tője. Hozzátette: egysé­ges szemléletet kell ki­alakítani a kommuniká­ció terén múködö intéz­mények vezetői számá­ra. Ebben a hónapban még lehet jelentkezni a JATE BTK Felsőfokú Kulturális Menedzserképző Programjá­nak két szakára, a kulturális menedzserképzésre, illetve a PR-szakra. A programot a bölcsészkar és a Délmagyar­ország közösen működteti. A tanévnyitó előtt kértük be­szélgetésre Jóni Gábor prog­ramvezetőt. • Miért szükséges ez a program? - Már az évtized közepén világossá vált, hogy az egy­egy szakmához való értés kevés valamely intézmény vezetéséhez. Hiába jó tanár, jó orvos, jó színész valaki, még nem feltétlenül jó isko­la-, kórház-, vagy színház­igazgató. A mi programunk azt a segítséget kínálja, hogy az intézmény vezetéséhez manapság szükséges alapis­mereteket megtanítja, hiszen ez tanulható és tanítható. 9 Mit tart a program lé­nyegének? - A legfontosabb egyfajta egységes szemlélet megte­remtése, amelynek révén egy-egy intézmény külső és belső kommunikációja beil­leszthető a város egészének összefüggéseibe. Mivel ezen szemlélet meghonosítása a cél, a napi problémák meg­oldására nem tudunk csoda­szereket kínálni. Tiszában vagyunk azzal, hogy sokféle kulturális intézmény létezik, amelynek speciális gondjai vannak. Ezek rendszere vi­szont egy lehetséges város­marketing-stratégia alrend­szere lehet. Ez a szemlélet lehetővé teszi, hogy a hall­gató megértse a rendszert, s ennek alapján le tudja bonta­ni az összefüggéseket a saját intézményére vonatkoztatva. • Egy város életében ennyire meghatározó a kultúra? - Ha lenne városmarke­ting-stratégia, akkor a kultú­ra annak igen fontos eleme lehetne. Például ha azt mondjuk, hogy Szeged is­kolaváros, akkor az oktatási intézményeket önmagukban vizsgálni értelmetlen. De ha ezt marketingszemlélettel nézem, akkor látom, hogy az egyes intézmények mű­ködése hatással van a többi alrendszerre. Mondjuk, egy diák a város oktatásának és iskoláinak magas színvona­la miatt jön ide. Ezt a szín­vonalat meg kell tartani, emelni kell, hiszen amíg a tanuló itt tanul, addig fo­gyasztó is, növeli az adóbe­vételeket, hozzájárul példá­ul a kereskedelem fellendí­téséhez. Ha pedig végez, akkor a volt diák szívesen jön vissza ismerőseivel, csa­ládjával, ide íratja majd a gyermekét, s ez a város szempontjából mindenkép­pen előnyös. Nem szabad elfelejteni, hogy számos „alvó" szegedi lobbi-közös­ség létezik az ország külön­böző városaiban, amelyeket nem ártana olykor egy-egy városi cél okán felébreszte­ni. Ekképpen is gondolkoz­hat egy városvezetés a város jövőjéről, nem csak a napi feladatok megoldása szint­jén. A program ezt a gon­dolkodást is segíti. • Kik jelentkeztek eddig a képzésre? - Jelentős részben tan­árok. Úgy tűnik, hogy a kü­lönböző pályázatok kiírói a felsőfokú szakirányú képe­sítés mellett egyre többször követelményként jelölik meg a kulturális menedzser végzettséget a vezetői poszthoz. Számos ambició­zus tanárember felismeri ezt. • Másik szakuk, a PR­képzés népszerűsége hogy alakul? - Egyelőre töretlen. Igen jó a kapcsolatunk a Délma­gyarországgal, s azon szak­emberek különösen sokat profitálhatnak, akik munká­juk révén kapcsolatban áll­nak a város lapjával. A. L. Jóni Gábor: Hiányzik a városmarketing-stratégia. (Fotó: Schmidt Andrea) A Tiszatáj estje • Munkatársunktól számát mutatják be a ven­Tiszatáj estet rendez dégek: Olasz Sándor, a fo­szeptember 24-én 19 őrá- lyőirat főszerkesztője, va­tól a Grand Cafe. A ren- laminf Szőke Katalin és dezvényen a Tiszatáj fo- Bagi Ibolya irodalomtörté­lyóirat szeptemberi örosz nészek. • Német diákok vizsgálták a vízminőséget Tisz(t)ább, mint az Elba Pirnai és szegedi diákok elemzik a Tiszából vett vízmintát. (Fotó: Miskolczi Róbert) A németországi Pirna városából érkezett tíz di­ák Szegedre, a Széchenyi István Gimnázium és Víz­ügyi Szakközépiskola meghívására. A diákok a Tisza vízminőségét vizs­gálták, és összehasonlí­tották az eredményeket az Elbán tapasztaltakkal, ahol korábban a szegedi­ekkel dolgoztak. Bár a küldöttség csak a hét vé­géig marad Szegeden, a két intézmény vezetői hosszú távon várnak köl­csönös előnyöket a kap­csolattól. Az Európai Unió Szókra­tész-programja támogatásá­val érkezett tíz német diák és két kísérőtanár a német­országi Pirnából Szegedre. A Széchenyi István Gimná­zium és Vízügyi Szakközép­iskola egy pályázat útján vette föl a kapcsolatot a né­met iskolával. Először a sze­gedi diákok látogattak Pir­nába, az Elba partjára - tud­tuk meg Forrai Sándor gya­korlatioktatás-vezetőtől. Májusban a két intézmény tanulói az Elba vízminősé­gét vizsgálták, mint ahogyan azt most a Tiszával teszik. A folyó vize mellett természe­tesen górcső alá kerülnek a vízparti talajok is, sőt, közös környezeti hatástanulmányt is elkészítenek a diákok. A két iskola tanári karának kö­zös szándéka, hogy a folya­matos munkakapcsolat ala­kuljon ki a két intézmény között. Ez nemcsak a szak­mai tárgyak mélyebb elsajá­títását, de a nyelvtudás gya­korlását is szolgálná. így a jövőben havi rendszeresség­gel tartják majd a kapcsola­tot az Interneten keresztül, s folyamatosan egyeztetik mérési eredményeiket, me­lyek alapján a két folyó víz­minőségét tudják összeha­sonlítani. A vizsgálat anya­gából terveik szerint a kö­zeljövőben egy kiadványt is megjelentetnének. A magyar diákok ezen a munkán ke­resztül pontosan megismer­kedhetnének azokkal az uni­ós mérési szabványokkal, melyekkel néhány esztendő múlva, vízügyi szakembe­rekként majd dolgozniuk kell. Természetesen a ko­moly munka mellett a német diákok szabadidős progra­mokon is részt vettek. K. B. • Munkatársunktól A következő tanévben is indít hatévfolyamos gimnázi­umi osztályt a JATE Ságvári Endre Gyakorló Altalános Is­kola. A jelentkezőknek szó­beli vizsgát kell tenniük ma­tematikából, valamint magyar Előkészítő a Ságváriban nyelv és irodalomból. A sike­res felvételi érdekében e tár­gyakból ismét indítanak elő­készítő tanfolyamot az általá­nos iskolák hatodik osztályos tanulóinak. Az előkészítőn résztvevő diákoknak nem kell felvételizniük. A foglalkozá­sok október 5-étől 1999. feb­ruár 22-éig tartanak. Jelent­kezni szeptember 20-30. kö­zött a JATE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolában (Boldogasszony sgt. 3-5., te­lefon: 454-348), Kovács Má­ria ügyintézőnél lehet. • Gyógyult narlcósok a kábítószerről Drogbizottság alakul Szegeden? Az utóbbi hetekben mind több szó esik az egyre terjedő drogfo­gyasztásról Szegeden.A probléma hatékonyabb kezelésének reményé­ben javasolják a szak­emberek egy drogbizott­ság felállítását a város­ban, amelynek feladata lenne a prevenciós mun­ka koordinálása, átfogó drogstratégia kidolgozá­sa. Eddig elszigetelten, kevés pénzből gazdál­kodva a szegedi drog­centrum harcolt a kábí­tószer-fogyasztás visz­szaszorításáért. A drogcentrum és a Nem­zeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány-közös akciója volt, amikor Csongrád me­gye 11 középiskolájában kö­zel kétezer fiatal számára szerveztek gyógyult drogo­sok szájából elhangzó „elő­adásokat". A megelőzés új módszeréről Zelenai Ká­rolyt, a drogcentrum vezető­jét kérdeztük. • Ön több esetben hang­súlyozta már, hogy nem a hagyományos értelemben vett megelőzésről, hanem ártalomcsökkentésről kell beszélni a drogfo­gyasztás visszaszorítása kapcsán. - Amikor arra a kérdésre kerestük a választ, mivel magyarázható az, hogy a fel­nőtt társadalom képtelen hat­ni a fiatalokra a drogot ille­tően, akkor a következőkre jöttünk rá: a fiatalok számá­ra világos, hogy életükben vannak nemkívánatos ese­mények, szorongások, fe­szültségek. Ugyanakkor nem értik, a felnőttek, akik között egymillió az alkoholista, mi­ért adnak nekik olyan taná­csokat, hogy helytelen, ha ők kábítószert használnak problémáik megoldására. Rájöttünk - s ebben külföldi tapasztalatok is megerősítet­tek bennünket a riasztás, az elrettentés, a félelemkel­tés nem működik, az árta­lomcsökkentés szemlélet­módját kell követnünk, ami­nek egyik eszköze a nyílt be­széd a drogról. Azt tudjuk, hogy a hasonló korúak szo­kásrendszerének, normáinak alakítását elsősorban a kor­társak befolyásolják. Ebből következik az is, hogy a fia­talok a kábítószer-fogyasztás káros veszélyeiről szóló, el­terelő üzenetet inkább meg­hallják, elfogadják a kortár­saiktól, mint a felnőttektől. Erre a feladatra azok a gyó­gyult narkománok alkalma­sak, akik megfelelő kommu­nikációs készséggel rendel­keznek, s hiteles személyisé­gek. A középiskolásoknak szervezett beszélgetéseken ők mondták el saját életútju­kat, nevezetesen azt, hogyan jutottak el a kábítószer-füg­gőségig, hogyan küzdöttek meg az életükkel a drogfüg­gőség ideje alatt, s milyen kínok árán sikerült megszar badulniuk a szertől. S min­derről úgy kellett mesélniük, hogy közben nem csaphat­ták be kortársaikat, nem ta­gadhatták le, hogy a kábító­szernek vannak az egyén számára pozitív hatásai. Ar­ra kellett rávilágítaniuk, hogy személyiségük rossz alkalmazkodása és reakciója terelte őket erre a kényszer­pályára. • Hogyan fogadták eze­ket az előadásokat a fia­talok? - A fiatalok kedvelik a nyitott, őszinte légkört, ezért első pillanatban látha­tó volt, hogy többet érnek ezek a beszélgetések, mint a tiltó, riasztó figyelmezte­tések. Látható volt az is, hogy a gyerekek sokkal többet tudnak a kábítószer­ről, mint azt a felnőtt társa­dalom feltételezi, ugyanak­kor az is igaz, hogy ez a tu­dásanyag zavaros, sok a kérdőjel. • Elég csak a veszélyez­tetetteknek erről és így beszélni? - Célunk az, hogy a pe­dagógusok számára is vilá­gossá tegyük: a probléma nem a kábítószer, hanem a személyiség, aki használja. S attól, hogy nincs mentál­higiénés óra, még az iskola légköre lehet mentálisan jó, kiegyensúlyozott, szoron­gáscsökkentő. Szeretnénk a pedagógusok szemléletét úgy alakítani, hogy egy­részt ne féljenek attól, ha a drogról kell beszélni, más­részt törekedjenek arra, hogy stresszmentes légkört teremtsenek. K. K. forrás Nóvák István az MTV 2-n • Munkatársunktói Az elmúlt évtizedekben az állam az Ybl-díjon kívül mással nemigen honorálta az építészek alkotásait. A felső­oktatásról szóló 1993-as tör­vény azonban visszaadta a kiemelkedő művészeti telje­sítményt minősítő jogot, a DLA-fokozat (Doctor of Liberal Arts) adományozási lehetőségét. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara három éve szerezte meg ezt a minősítést. Az első hat magyar építész pedig, köztük dr. Finta József és Makovecz Imre, tavaly kapta meg a DLA-fokozatot, miu­tán nyilvános kiállításon be­mutatta életművét. A szegedi építészek közül elsőként Nó­vák Istvánt érte az a megtisz­teltetés, hogy szeptember 29­én, kedden a Műegyetem dísztermében fejtheti ki a mestertestület és a hallgató­ság előtt szakmai hitvallását. Az előadás előtt két nap­pal, szeptember 27-én, vasár­nap 17.20-kor az érdeklődők megnézhetik Nóvák István munkásságát bemutató fil­met az MTV 2-es csatorná­ján. „Vonzások és választások" • Munkatársunktól Rózsa János „Vonzások és választások" című köteté­nek bemutatóját rendezi meg szeptember 25-én 18 órától a Bálint Sándor Művelődési Ház Bálint Sándor-emlék­szobájában a Szegedi írók Társasága és a Bába és Tár­sai Kiadó. Az est során beve­zetőt mond Kiss Ernő, a kö­tet szerkesztője, majd Rózsa Jánost köszönti ötvenedik születésnapja alkalmából Tóth Béla József Attila-díjas író, a Szegedi írók Társa­ságának elnöke. Az est vendé­gei: Majzik Andrea grafikus­művész és dr. Majzik István. Szegedi rejtvényfejtők sikere • Munkatársunktól A Rejtvényfejtők Országos Szövetsége augusztusban és szeptemberben öt városban rendezett versenyt. A szegedi indulók mindenütt pontszerző helyen végeztek. Klein Anna Martfűn 14., Szolnokon negyedik, Kábán és Kalocsán pedig 12. lett. Savanya István a martfűi és a kalocsai versenyről ezüst­éremmel térhetett haza, mlg Szolnokon a hetedik, Kábán pedig az ötödik helyen vég­zett. Erdész István Martfűn 12., Szolnokon 9., Kábán 17., Kalocsán 13. lett. Zsíros Já­nos Martfűn a 12., Kalocsán pedig a kilencedik helyet sze­rezte meg. A szegedi csapat Debre­cenben a második helyen végzett a mesterjelöltek ka­tegóriájában, de Kalocsáról elhozták a Paprika Kupát. <K)@G 8ÖXSCI7 Keresse a Globe TV-n, minden szerda este 9 órakor, vagy a Centrum Áruházban, a Papagáj Markelben és a Sil Fürdőszobaszalonban. Akciónkkal a Reménysugár Dél-alföldi Leukémiás és Daganatos Gyermekek Alapítványát támogatjuk! mmmBm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom