Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-03 / 206. szám

2 UNIVERSITAS CSÜTÖRTÖK, 1998. SZEPT. 3. kommentár Adókommandó V

ége az aranyélelnek Ukrajnában is. Borkommandó és vámkommandó után keleti szomszédaink bemutatták a legújabb állami haderőnemet, az adókommandót, melynek harcosai könyörtelenül elhajtják a vezérigazgató gépkocsiját, ha nem fizet időben a cége. Az ötlet nem új, a magyarországi APEH produkált már ennél cifrábbat, vett már adólajstromba futballstadiont és bal bekkel is. Nem lepődtem volna meg, ha Ukrajnában nem sokat tanakodtak volna azon, kit is állítsanak az állami vámszedő hivatal élére, kormánypárti politikust, netán pénzügyi szakembert, hanem helyette megbíztak volna egy afganisztáni veteránt. Sír az államkassza, kemény kéz kell ide, elszánt tekintet, acélos akarat, tessék megtermelni a bevételt. Pusztovojtenko kormányfőt sem kell félteni azért, egy kis leleményességért nem megy a szomszédba. Összehívja a cégvezetőket, majd rájuk csapja az ajtót, innen aztán addig sehova, amíg nem fizettek - gondolja. A vezérigazgató és az ügyvezető igazgatók pedig a repi ropit befalva szent esküvéssel fogadják, jövőre megjavulunk, nem csaljuk, hanem befizetjük az adót. Ám úgy tűnik, hogy hiába szép szó az ígéret, ritkán tartják be az ukrajnai topmenedzserek. így ma autóikat veszítik, az állam azonban nem pihen, újabb alakulatokat verbuvál, melyek már a termelés figyelik árgus szemmel. Ott állnak majd a futószalag végén, s a gyártósorról leguruló terméknek annyi ideje sem marad, hogy a lemeózzák, hopp, máris viszik a vámszedők. M

indössze egyetlen kérdés furdalja az oldalamat: vajon hol találnak egy megvesztegethetetlen, tiszta értékesítési láncot majd a rengeteg termék eladásához* OKO Clinton és Jelcin Clinton csúcstalálkozója Közös támaszpont - orosz földön A két államfA mögött a frissen aláírt dokumentumok példányait a két külügyminiszter, Madeleine Albright és Jevgenyij Primakov cserélte ki. (MTI Telefotó) • Ukrajna Az adósok autójukkal fizetnek Borisz felejt? • Moszkva (MTI) Az orosz és az amerikai elnöknek a moszkvai csúcstalálkozó után tartott közös sajtóértekezletén Borisz Jelcin többnyire összeszedettnek látszott ugyan, de éppen a legdöntőbb pillanatokban úgy tűnt, teljesen elvesztette koncentrálóképességét. A szerdai sajtóértekezleten egy újságíró két kérdést tett fel, az egyiket Jelcinhez, a másikat Bili Clintonhoz intézve. A Jelcinnek feltett kérdés úgy szólt, ragaszkodni fog-e Viktor Cscrnomirgyin miniszterelnöki jelöltségéhez, és fel fogja-e oszlatni a dumát, ha az harmadszorra is leszavazza a politikus kinevezését. Clintontól azt kérdezte az újságíró, szándékában áll-e hivatalosan is bocsánatot kérni az amerikai néptől a Lewinsky-ügy miatt, vagy további nyilatkozatot tenni azzal kapcsolatban. Mire az újságíró feltette a második kérdést. Jelcin a jelek szerint teljesen elfelejtette, hogy tőle mit kérdezett. „Azt kell mondanom..." - kezdte, miután ráébredt, hogy választ várnak tőle, majd hosszú szünet következett, „...hogy elég sok dolognak kell még történnie, hogy elérhessük ezeket az eredményeket." Ujabb hosszú szünet, amely alatt Jelcin kissé távolabb ülő munkatársai felé pillantgatott, majd hozzáfűzte: „Ez minden". A 67 éves orosz vezetőnek volt egy másik melléfogása is a sajtóértekezleten, amikor a NATO hamarosan megtartandó „varsói értekezletéről" tett említést. Ilyen tanácskozást ugyanis az atlanti szövetség nem tervez. • Kijev (MTI) Az ukrán adófelügyelet legújabban úgy próbálja térdre kényszeríteni a nagy adóhátralékot felhalmozott vállalatok vezetőit, hogy lefoglalja azok személyautóit - írja legfrissebb számában a Kyiv Post címú hetilap. Az adóhatóság eddig már 2293 autót kobzott el az adósoktól. Az állam nemcsak nyomást kíván gyakorolni a nem fizetőkre, hanem a lefoglalt gépjárművek egy részének értékesítésével mindjárt le is farag a tartozásokból. Az adófelügyelet máris 44 autót kínál megvételre, amelyek eladásából 92 ezer 400 dolláros bevételre számit. Az adósok elleni hajsza augusztus elején vette kezdetét, amikor ismertté vált, hogy az államkassza bevételi oldala és a nyugdijalapba történő befizetések mértéke elenyészően csekély. Ukrajnában az 199l-es függetlenné válás óta minden évben komoly gondot jelent az adók begyűjtése. A tömeges adófizetési fegyelmezetlenség azonban különösen fájdalmasan érintette a központi költségvetést idén, amikor a kormánynak a bevételek 90 százalékát külföldi hitelek visszafizetésére kellett fordítania. • Bukarest (MTI) Szerdától Bukarest trolivonalain megjelent az Ikarus első Solo 41 lT-t(pusú járműve, amelyet a magyar cég néhány hónapos próbaüzemre ingyen bocsátott a bukaresti közlekedési vállalat rendelkezésére. A román főváros tömegközlekedéséValerij Pusztovojtenko kormányfő már kétszer szó szerint csapdába ejtette az adós vállalatok igazgatóit, akiket egy épületbe, máskor pedig egy táborba meghlva, majd bezárva addig nem engedtek el, amíg nem intézkedtek tartozásaik törlesztéséről. A miniszterelnök közölte: az adófegyelem kikényszerítésére a legnagyobb adós cégeknél különleges adóőrsöket állítanak fel a cégek termelésének és értékesítéseinek figyelemmel kísérésére. A központi adófelügyelet közlése szerint Ukrajnában 105 ezer adós cég van, amely 8 milliárd hrivnyát meghaladó összeggel (mintegy 4 milliárd dollárral) tartozik a központi és helyi büdzséknek. Az adósok jogi megfenyltése is elkezdődött: eddig 70 büntetőjogi pert és 150 csődeljárást indítottak. Ukrajnában az államkasszába idén 7 milliárd hrivnya adó, az éves tervezett összbevétel közel egyharmada nem folyt be, a nyugdíjalap pedig 3 milliárd hrivnyát nem kapott meg. Az adósok elleni harc azonban eddig kevés eredményt hozott: a nem fizető cégek csak 63 millió hrivnyát utaltak át a központi költségvetésbe és 100 milliót a nyugdíjalapba. ben ez az első olyan jármű, amelyet kényelmesen és ingyenesen vehetnek igénybe a mozgássérültek is. Mindennap más vonalon jelenik meg a mindjárt nagyon népszerű Ikarus trolibusz, és elviszik más, troliközlekedéssel rendelkező román városokba is. • Moszkva (MTI) Moszkva ós Washington nézetei az időszerű külpolitikai kérdésekben alapjaiban megegyeznek, de Oroszország ellenzi a nemzetközi problémák erőszakos módszerekkel való megoldását, s így nem mindenben van egyetértés - jelentette ki Borisz Jelcin a moszkvai oroszamerikai csúcs hivatalos megbeszéléseit záró közös sajtóértekezleten. Bili Clinton pedig reményét fejezte ki, hogy az orosz törvényhozás mielőbb ratifikálja a START-2 szerződést, amivel megnyitja az utat a START-3 megkötése előtt. Ezzel a hidegháborús szint ötödére lehetne csökkenteni a hadászati támadófegyverzetet, ami megfelelne az orosz és az amerikai nép érdekeinek, a biztonság erősítésének, és jótékony hatást gyakorolna az orosz gazdaság állapotára is - jósolta az amerikai elnök. Jelcin beszámolója szerint az orosz-amerikai csúcs légköre baráti volt, „nem volt nézeteltérés", s Igy „a tettekben sem lesz eltérés". Szavai szerint Oroszország elvből ellenzi az erőszakos megoldásokat, s a jelenlegi konfliktusokat - legyen szó Koszovóról, vagy az Irán és Afganisztán körüli helyzetről - nem lehet erőszakkal rendezni. Jelcin elfogadhatatlannak nevezte a „NATO-centrizmus" ötletét is az új európai biztonsági rendszer kiépítésében. Az orosz államfő bejelentette azt is, hogy Oroszország területén közös köz• Brüsszel (MTI) Csalódást okoztak a nagy nyugati fegyvergyártóknak, különösen a katonai repülőgépek előállítóinak a NATO-ba meghívott országok. A Boeing, a Lockheed Martin és az európai nagyvállalatok tízmilliárd dolláros nagyságrendű bevételt reméltek Csehország, Lengyelország és Magyarország pontot létesítenek a rakétaindítások ellenőrzésére. Az orosz és az amerikai elnök kétnapos tárgyalásai befejeztével nyilatkozott a sajtónak a Kreml Katalintermében, ahol előzőleg több kétoldalú megállapodás aláírására is sor került. Jelcin és Clinton szerdán hosszasan tárgyalt előbb négyszemközt, majd pedig a tárgyalóküldöttségekkel együtt, s a szakértők is folytatták konzultációikat. Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivő közlése szerint a két fél előbb a külpolitikai kérdéseket vitatta meg, légierejének korszerűsítéséből, ám e három állam költségvetése ennél csak jóval szerényebb beruházást tesz lehetővé - Irta szerdán kiadott számában a NATOügyekkel foglalkozó brüszszeli hírlevél, az Atlantic News. A sajtóértesülésekre hivatkozó írás szerint például a magyar miniszterelnök is értésre adta, hogy országa az de szót ejtettek gazdasági kérdésekről is. Az orosz szóvivő azt hangsúlyozta, hogy Moszkva nem kért újabb hiteleket az Egyesült Államoktól. A Kremlben tartott sajtóértekezleten Jelcin arról számolt be, hogy az amerikai elnökkel általános biztonsági kérdéseket is megvitatatott, s a globális fenyegetések és kihívások tekintetében egyezett álláspontjuk. Az orosz elnök szerint ezt tükrözi a most aláírt közös nyilatkozat is az ezredforduló biztonságpolitikai kihívásairól, amit Moszkva a két elkövetkező négy évben nem engedheti meg magának új repülőgép vásárlását. A három új belépő 4,5 milliárd dolláros együttes éves honvédelmi költségvetése csupán hetedére rúg például a brit katonai kiadásoknak. Az elemzés úgy véli, hogy gazdasági tekintetben most mind a három leendő tagállam sokkal inkább az európai uniós csatlakozásra ország stratégiai partnersége megszilárdítását szolgáló komoly lépésként értékel. Oroszországnak végig kell vinnie reformjait, s azok eredményeire, vagyis nem kizárólag a Nyugat segítségére kell támaszkodnia szögezte le Jelcin, s egyben minőségi, a konjunktúrától független javulást szorgalmazott a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. Az orosz elnök szerint Moszkvának csak „a reformok politikai támogatására" van szüksége az Egyesült Államok részéről, s akkor az orosz piacon megjelennek a befektetők. Clinton erre válaszolva jelezte, hogy Washington és a nemzetközi közösség kész változatlanul támogatni Oroszországot, amennyiben az folytatja reformpolitikáját, s üdvözölte Jelcin ezt megerősítő ígéretét. Megítélése szerint az orosz gazdaság növekedési perspektívája annak függvénye, hogy az orosz elnök képes lesz-e rávenni az Állami Dumát a reformpolitikát folytató új kormány megalakításának támogatására. Clinton utalt arra, hogy Oroszország rendkívül fontos az Egyesült Államok számára, a két ország gazdasága összefonódik, s Moszkvát és Washingtont közös érdekek, a biztonságért való közös felelősség is összeköti. Meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszország képes lesz leküzdeni a jelenlegi válságot, biztosítja a gazdasági fejlődés lehetőségét és új munkahelyek teremtését is, persze azzal a feltétellel, ha tovább halad a megkezdett reformok útján. összpontosít. A NATO-t illetően az együtt alkalmazás - interoperabilitás - kérdéseit helyezik előtérbe, azaz a távközlési és a légelhárító rendszer korszerűsítését. Ezt bizonyltja a Matra BAe céghez benyújtott 100 millió dolláros magyar rakétarendelés vagy Románia 82 millió dolláros radarigénylése a Lockheedtől - írta az Atlantic News. Arafát és Peresz: díszdoktorok • Liege (MTI) A liege-i egyetem díszdoktorrá avatja Jasszer Arafatot és Simon Pereszt az oslói békeszerződésekhez vezető erőfeszítéseik elismeréseként. A palesztin vezető és a volt izraeli miniszterelnök szeptember 25-én, várhatóan személyesen veszi át címét a belga nagyvárosban. Az egyetem e lépéssel egyúttal fel kívánja hívni a figyelmet a közel-keleti békefolyamat folytatásának szükségességére. Ugyancsak díszdoktori elmet adományoz az egyetem Nelson Mandela dél-afrikai elnöknek az apartheidellenes küzdelemben játszott szerepéért. A duma fölszólít • Moszkva (MTI) Az orosz Állami Duma képviselői szerdán megszavazták azt a határozatot, amely felszóittja Viktor Csernomirgyint, hogy önként lépjen vissza miniszterelnök-jelöltségétől. A duma közleménye szerint a határozatot 255 képviselő támogató és 40 honatya elutasító szavazatával fogadta el az orosz törvényhozás. Keserú kijelentés • Strasbourg (MTI) Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint nincs ok az ünneplésre az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata közzétételének 50. évfordulóján. Robinson keserű kijelentését a december 10-i évforduló tiszteletére rendezett strasbourgi szemináriumon tette megnyitóbeszédében. Az Európa Tanács rendezvényén kormányok, nemzetközi intézmények, valamint nem kormányzati szervezetek 200 képviselője vesz részt. Strougal és Csernobil • Prága (MTI) Tizenkét évvel a csernobili atomerőmű-katasztrófa után a cseh hatóságok azt fontolgatják, hogy hivatali visszaélés és a lakosság általános veszélyeztetésének vádjával bíróság elé állítják Lubomir Strougal egykori csehszlovák miniszterelnököt. Szerdai lapjelentések szerint a 74 éves Strougalt azzal vádolják, hogy a csernobili katasztrófa következményeit eltussolta, annak ellenére, hogy a katasztrófa nyomán Csehszlovákia területe fölött is megemelkedett sugárzási szintet mértek. El nem kötelezettek • Dúrban (MTI) Nelson Mandela dél-afrikai elnök üdvözlő szavaival, majd And rés Pastrana kolumbiai államfő megnyitó beszédével kezdődött meg szerdán Durbanben az el nem kötelezett országok XII. csúcsértekezlete. A kétnapos tanácskozásra több mint 60 állam- és kormányfő és mintegy száz külügyminiszter érkezett az Indiai-óceán partján elterülő kikötővárosba. Valamennyi küldöttségvezetőt fogadta kedden a 80 éves Nelson Mandela. Ikarus Bukarestben Csalódott fegyvergyártók