Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-22 / 222. szám

Tanulópénz rtgyesek szerint a tandíjmentesség körének kiszéle­Í2j sítése (magyarán a tandíj eltörlése) a társadalmi igazságosságot sérti, mások véleménye szerint viszont éppen azt erősíti. Mi most ne menjünk bele ebbe a „sérti vagy erősíti" disputába, hagyjuk azt a szocioló­gusoknak és társadalomfilozófusoknak. Inkább más megvilágításban vizsgáljuk meg a kérdést. Sok vagy kevés az a kétezer forint, amit az egyete­mistáknak eddig havonta kellett fizetniük? Ismerősöm szerint bőven kibírták volna a fiatalok azt a néhány ezerforintos tandíjat. Azoknak ugyanis, akik megtehetik, hogy a legmárkásabb cigarettákat szívják, a legdrágább italokat igyák a legmenőbb he­lyeken, s hogy taxival járjanak buliba és egyetemre, meg sem kottyant volna az a pár ezer forint. Jobb éte­leket esznek, jobb italokat isznak, mint én, ráadásul a nőik is jobbak, mint az enyém - így ő. Szabadabbak és szerencsésebbek - így én. De amikor ezt mondom, ér­zem, valahol igaza van, mert tényleg, élnek ilyen egye­temisták. Sőt, még ilyenebbek. Akik vadonatúj autók­kal szaladgálnak, mobilon intézkednek, és tanulás he­lyett inkább üzletelnek. Mit nekik az a pár ezres, csikkzsebből kivágják azt a pénzt, amiért tanulhatnak. A ztán ott vannak azok, akiknek már az egyetemre való jelentkezés - ami már maga több ezer forint - is gondot okozott. A családjuk nem, vagy csak kis mértékben tudja támogatni őket. Ha nem kapnak kol­légiumot, évet halasztónak, mert az albérletet képtele­nek fizetni. Ha isznak, csak a kollégiumban és folyó bort. Akkor esznek jót, ha otthonról pakkot kapnak, és a nőik, nos, a nőik, ha nem is szebbek, de okosabbak. Ez vigasztalja őket. UNIVERSITAS • Többen mentesülnek a tandíj alól Idén még „kárpótolnak" Szónokszó IMHINÍÉMÍÍ Több ezren tüntettek a tandíj ellen 1995. március 22-én a Dugonics téren. (Fotó: Miskolczi Róbert) Ki beszél itt már a tan­díjról? Ki beszélt itt a tan­díjról? Többek között Bernáth Árpád egyetemi professzor. A József Atti­la Tudományegyetem Germanisztikai Intézeté­nek igazgatója 1995 őszén az egyetem böl­csész karának dékánja­ként, a Felsőoktatási Dol­gozók Szakszervezeté­nek képviseletében szólt a Dugonics téren a tandíj­rendelet ellen demonstrá­ló diákokhoz. Három év lelt el azóta. A professzor - akinek eddig az volt az egyetlen néptribunusi szónoklata - szívesen emlékezett vissza a téren történtekre. Ez a harc lesz az első! ­ezt mondtam rögtön az egye­temi polgárok köszöntése után, s ez olyan hatásos volt, hogy másnap szalagcímben hozták az újságok, kezdte a beszélgetést Bernáth Árpád. ­Ma is vallom, hogy 1995 őszén nem a tandíj ellen tün­tettünk, hanem az ellen a va­lami ellen, amit tandíjnak ne­veztek, és azt az egyetemek­kel kívánták behajtatni azok­tól, akik semmit sem tehettek arról, hogy a költségvetésnek hiánya van. E speciális adó durva és erőszakos bevezetési módja ellen demonstráltunk. Mert, miközben a rendszer­váltás után többszörösére emelkedett a hallgatói lét­szám, csökkent az oktatói lét­szám és a felsőoktatásra for­dított költségvetési összeg. Ezekkel a tényekkel azonban nem foglalkozott az akkori kormányzat, pedig tudniuk kellett volna, hogy az ország fejlődése és felemelkedése nagyban függ a felsőoktatás minőségi javulásától. Ezzel szemben a Bokros-csomag részeként bevezették a tandí­jat, elvontak körülbelül négy­milliárd forintot a felsőokta­tásból, miközben más, kevés­bé értékes és értelmes dolog­ra százmilliárdokat költöttek. Szerintem gazdaságilag telje­sen abszurd és értelmetlen volt ez az akció. Ráadásul a hallgatói önkormányzatokat is készületlenül érte, mivel azok, megfelelő feltételrend­szer hiányában, nem, vagy csak nagyon nehezen tudtak volna szociális alapon pénzt beszedni, illetve kiosztani a diákok között. Mert, ugye, papíron lehet valaki szegény, kaphat tandíjmentességet és szociális támogatást, s köz­ben Mercedessel jár iskolába. Ennélfogva a tandíjrendszer, ahogyan azt az akkori Hö­kosz-elnök is mondta azon az októberi nagygyűlésen, a tár­sadalmi mobilizáció kérdését veszélyeztette. Azt is tudtuk, hogy az alaptandíj nem lesz mindig kétezer forint, s bizony azt az infláció mértékében emelik majd. Sőt, azt is tudtuk, hi­szen beszéltek és nyilatkoztak róla a minisztériumi szakem­berek, hogy a kiegészítő tan­díjat is bevezetik, amely újabb terheket ró majd a hall­gatókra. Állítom, hogy az ak­kori nagy országos és helyi diákmegmozdulásoknak kö­szönhető, hogy az alaptandíj mértékét úgymond befa­gyasztották, s csak kétezer fo­rintban állapították meg. A közteherviselésnek én is híve vagyok, de előbb teremtsék meg a társadalomban az igaz­ságos közteherviselést. A je­lenlegi helyzetben rendkívül jó szociális lépésnek tartom az új kormány részéről, hogy kiszélesítette a tandíjmentes­ség körét. Ha majd lesz szo­ciális igazságosság, s a felső­oktatás minőségének javításá­ra még több pénzt akarnak szánni, akkor elképzelhető, hogy a megfelelő feltétel­rendszer megteremtése után, újra bevezetik a tandíjat. Ah­hoz viszont egy tiszta rend­szert kell kialakítani. Bernáth Árpád 1995. októ­ber 4-én a következő szavak­kal fejezte be beszédét a Du­gonics téren: „A közös akarat bennünket úgy segéljen!" Hát úgy. Szabó C. Szilárd A kormány augusztus közepén alkotott rende­letében jelentősen kiter­jesztette a felsőoktatás­ban tandíjmentességet élvezők körét. Ennek következtében az intéz­mények bevételei csök­kennek, a kieső pénzt ebben a tanévben a költségvetés tartalékai­ból pótolják. Mégis van­nak olyan egyetemek és főiskolák, ahol különbö­ző címen továbbra is kérnek tandíjat a diá­koktól. A most kezdődött tanév­től jóval többen részesülnek tandíjmentességben az egye­temeken és főiskolákon, mint eddig. A kormány a 140/1998. és a 141/1998. számú két - korábbi jogsza­bályokat módosító - rende­letében határozta meg azok­nak a körét, akiknek nem kell tandíjat fizetniük. Ide tartoznak az államilag finan­szírozott első alapképzésben nappali, esti vagy levelező tagozaton tanuló diákok, to­vábbá azok, akik nappali ta­gozaton első kiegészítő alapképzésben, valamint nappali esti vagy levelező tagozaton első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesznek részt. Tandíjmentesség illeti meg az első doktori képzés­ben állami ösztöndíjban ré­szesülő hallgatókat az első két évben, ha oktatási tevé­kenységet folytatnak, vala­mint a képzés harmadik évé­ben. A közoktatás tanárellá­tottságának javítása és a két­szakos tanárképzés általá­nossá tétele érdekében tan­díjmentességet kapnak az egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező hallgatók, illetve az egy tanári szakon tanulmányokat folytató diá­kok, amennyiben egy másik tanári szakot is felvesznek. A kormány családpolitikai célkitűzéseinek megvalósí­tása érdekében az állami, az egyházi és a magán felsőok­tatási intézményekben a gyermekgondozási segély­ben, illetve a gyermekneve­lési támogatásban részesülő hallgatók is tandíjmentessé­get élveznek nemcsak az el­ső, hanem a második és a további alapképzésben, va­lamint kiegészítő alapkép­zésben, és minden megkötés nélkül a doktori képzésben. Mivel a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás ma még nem jár alanyi jogon, ezért az év vé­géig azokat a szülőket is tandíjmentesség illeti meg gyermekük három éves ko­ráig, akik nem kapnak se­gélyt vagy támogatást. Áz egyébként mentessé­get élvező diákoknak is kell tandíjat fizetniük akkor, ha félévet vagy évet ismétel­nek. A Szent-Györgyi Al­bert Orvostudományi Egye­temen jelenleg is öt hónapra összesen háromezer forint tandíjkiegészítést fizetnek a félévismétlők. Ebből a pénz­ből tandíjvisszatérítést biz­tosítanak a rászoruló diá­koknak. A mentesség kiszé­lesítésének következtében csökken az intézmények tandíjbevétele, ezt a kor­mány ebben a tanévben pó­tolja. A költségvetés tartalé­kaiból mintegy 3,2 milliárd forintot fordítanak erre a célra. Azt még egyik szege­di felsőoktatási intézmény­ben sem tudták megmonda­ni, hogy mekkora támoga­tást kapnak, de például a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola éves tandíjbevétele tavaly mintegy nyolcvan­millió forint volt. A rendelet szerint a tandíjbevételt pótló költségvetési támogatást ugyanúgy kell felosztani, mint a korábban a diákok ál­tal befizetett összeget, vagy­is annak bizonyos részét hallgatói célokra - kulturális és sporttámogatásra, tanter­mekre, kollégiumokra - kell fordítani. A SZOTE hallga­tói önkormányzatának elnö­ke, Fekete Zoltán azonban azt mondta, az egyik, általa meg nem nevezett egyetemi vezető véleménye azt a szándékot tükrözte, hogy a pénz felett az intézmény rendelkezik, és azt nem kí­vánják elosztani. Telegdy Gyula oktatási rektorhelyet­tes viszont cáfolta, hogy más elvek szerint kezelnék a költségvetési támogatást, mint az eddigi tandíjbevé­telt. A JATE rektora, Mé­száros Rezső is úgy nyilat­kozott, hogy a támogatás fe­losztásába a diákok ezt kö­vetően is beleszólhatnak. Az intézményeknek október vé­géig módosítaniuk kell a hallgatók támogatásáról és díjfizetési kötelezettségéről szóló szabályzatukat. Ezek megalkotásában általában mindenhol jelentős szerepet vállalnak a hallgatói önkor­mányzatok. Az utóbbi időben több olyan hallgatói levél, illetve panasz érkezett az oktatási minisztériumba és a Hallga­tói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciájának irodá­jába, hogy egyes főiskolák és egyetemek a kormány döntésével szemben külön­böző térítési díjakat, tandíja­kat kérnek a diákoktól. A HÖOK elnöke, Skultéty Ta­más hangsúlyozta, hogy az intézmények csak szabály­zatban rögzített térítési díja­kat szedhetnek, és kizárólag a helyi hallgatói önkor­mányzat egyetértésével. Ha a diákok ezzel ellentétes el­járást tapasztalnak, hívhat­ják a minisztérium ügyfél­szolgálatának 269-5626-os telefonszámát, amelyen a té­rítésekkel kapcsolatos kér­déseikre is választ kaphat­nak. Hegedűs Szabolcs Mennyire érzik? • Munkatársunktól Terheik csökkenése el­lenére a diákok általá­ban nem tartják olyan nagy könnyítésnek a tandíjmentesség kiter­jesztését, amint azt a döntéshozók szándéka tükrözte. Ezt bizonyítják az alábbi vélemények. Urbanik Tímea (JATE): ­Mindenképpen könnyebbsé­get jelent, de attól félek, hogy ezt valahol máshol fog­ják rajtunk behajtani. Nem tudom elképzelni, hogy az egyetemek ezt a kieső bevé­telt nélkülözni tudják, hiszen hallgatónként kétezer forint elég jelentős összeg. Hatvani Zsolt (JATE): ­A kétezer forint látszólagos összeg, igazából nem volt sok. A tavaly beirítkozott hallgatóknak kellett volna et­től a félévtől a differenciált és esetenként nagyobb össze­gű tandíjat fizetniük. A dön­tést nagyszerű ötletnek tar­tom, viszont a belső felvételű szakokon - ha jól hallottam - akár tízezer forintot is kell majd fizetni. Az első diplo­máért tanulok, de elképzel­hető, hogy a több szakom miatt kiegészítő tandíjat kell fizetnem, amely tízszer annyi lesz, mint az eddig tandíj. Debreceni Gábor (JATE): - Nem túlságosan jelentős könnyítés, én nem nagyon érzem meg. Nem is tartom mindenképpen jogosnak. Szerintem ne azok a szülők fizessék a tandíjat, akiknek a gyerekei nem tanulnak a fel­sőoktatásban, hanem azok, akik vállalták azt, hogy gye­rekeik egyetemre jelentkez­tek. Nekik tisztában kell len­niük a továbbtanulással járó költségekkel. A tandíjmen­tesség helyett a szociális tá­mogatást kellene kibővíteni. Tempus­tájékoztató • Munkatársunktól A Tempus Közalapítvány első ízben tavaly rendezte meg azt az országos informá­ciós kampányt, amelynek ke­retében az ország hét egyete­mi városában tartott átfogó tájékoztatót az általa koordi­nált oktatási együttműködési programokról. A rendez­vénysorozat célja, hogy a programokkal kapcsolatos információkat közvetlenül juttassák el az ország külön­böző régióiba, ezáltal bizto­sítva a pályázati esélyegyen­lőséget. Idén újra rendeznek regio­nális tájékoztató napokat, amelyeken az elsősorban fel­sőoktatási Tempus és Ceepus programokról, valamint a Socrates összes alprogramjá­ról (Erasmus, Comenius, Lingua, felnőttoktatás, nyi­tott- és távoktatás, Árion) szóló előadások hangzanak el. Szegeden a JATE Dugo­nics téri épületének tanács­termében szeptember 24-én délelőtt 10 órától kifejezetten a felsőoktatási intézménye­ket érintő programokról lesz szó, míg délután fél 2-kor a Socrates program közoktatá­si komponenseiről kapnak tájékoztatást a résztvevők. Az érdeklődők szeptem­ber 22-éig jelentkezhetnek a 454-009-es telefonszámon. NYITVA TARTÁS: hétfőtől péntekig 8-19-ig, _ szombaton 8-15-ig. VI APETÉIM­TEPPICHBODEN­Állandó Ü A ElO SIO'9Óltatások: ' e Szőnyegszeqés 80 x Európában 7 x Magyarországon mrorici ffol N ÍJ nyegét! o Szaktanácsadás o Házhoz szállítás TAPÉTA­OSZTÁLYUNKRA VÁRJUK KÖZÉPKORÚ HÖLGYEK JELENTKEZÉSÉT, részmunkaidőre, valamint FÉRFI ELADÓT teljes munkaidőre. Kérjük a fényképes önéletrajzokat az áruház címére elküldeni! MARADÉK PVC-PADLÓK/ ÁLMENNYEZETEK, / DISZPERZIÓS FÜRDŐSZOBA. / JADÉJÁU. 1 ROZETTÁK, / RAGASZTÓK SZÓNYEGEK 1 'Hrc'Mnl SZŐNYEGEK 2, 3, 4 m szélességben, r 990 Ft/m'-tól. SZEGŐ­LÉCEK 990 Ft/db-tól fiit 2590 Ft/db-tól / mór nagy választékban 450 Ft/rolnitól 30-40% árengedménnyel! P A LÓSZÖNYEG BUDAPESTEN 1 XIII. Váci út 152-154 VIII. Hungária krt. 26. XI. Budafoki út 70. IX. Soroksári út 1 23. T.: 359-6741 T.: 303-0747 T.: 206-1939 T : 280-8059 VIDÉKÉN I Miskolc, Pesti út 5. T.: 46/362-265 Debrecen, Balmazújvárosi Út6/c T.: 52/417-306 Szeged, Vásárhelyi P. u. 3-5. T.: 62/466-845

Next

/
Oldalképek
Tartalom