Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-18 / 219. szám

PÉNTEK, 1998. SZEPT. 18. HELYI TÜKÖR 9 NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHATJA A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN ISs KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel : 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baki, Fő üt 88. Tel.: 62/269-397. BaUstya, Felszabadulás u. 10. Tel.: 62/278-330. Csengele, Felszabadulás út 12. Tel.: 62/286-031. Öpusztaszer, Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/275-188. Pusztaszer, Köztársaság tőr l/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Üllés, Fogarasl u. I. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány, Felszabadulás u. 15/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, U| u. I. Tel.: 62/287-156. Öttömös, Rúzsai u. 1. Tel.: 62/298-623. Pusztamérges, Tolbuhln u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa, fő u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Sutynuz, Dózsa Gy. u. 25-27. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándort alva. Alkotmány körút 21/A. Tel.: 62/251-254. Zsombó, Felszabadulás u. 104. Tel.: 62/255-504. Tanítás utáni ebéd az iskola menzáján. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Öttömösi pillanatok A nyúlárnyékos falu A homokháti települések közül a legkisebb Öttömös. A Csongrád és Bács-Kiskun megye határán fekvá falu lakossága mezőgazdasággal foglalkozik. A legjelentősebb terményük, Európa számos országában is ismert, spárga. A „nyúlárnyék" (ez a spárga egyik népies elnevezése) mellett paprikát, paradicsomot és őszibarackot termelnek a falut övező földeken. A 867 lelket számláló Öttömös az elmúlt években jelentősen fejlődött. Elkészült a Magyar László utca új burkolata, az építés hat millió forintba került. Az Alkotmány és a Pacsirta utcát is leaszfaltozták, szeptember végén készül el a Petőfi, Béke, Pacsirta utcákat összekötő út. Ezek a beruházások közel 12 millió forintot emésztenek föl, a saját forráson kívül állami támogatás is segíti a munkálatok finanszírozását. A helybeliek egy része tanyákon él, ezért szükséges volt az úgynevezett felső Atokházi terület bekapcsolása a gázvezeték-hálózatba. Az öt szolgálati lakás, az iskola, az óvoda és az új fogorvosi renUC1YJ ic ic i uii v ifiiaiai najjim, korszerűsítették a gázfűtést is az épületekben. A Béke és a Pacsirta utcát pedig bekapcsolták az ivóvízhálózatba. Felújították a Petróczy Közösségi házat és pályázati segítséggel falugondnoki hálózatot szerveztek. Öttömösön 12 új telket alakítottak ki, ahol a csatorna kivételével minden közmű a leendő tulajdonos szolgálatára áll. A régi szeméttelep megtelt, ezért egy korszerűbbet és nagyobbat nyitottak a falu határában. Elkészült az új tűzoltószcrtár, a hozzátartozó garázs építése pedig folyamatban van. Az öttömösi diákok sincsenek már elzárva a nagyvilágtól, ugyanis az iskola rákapcsolódott a Sulinetre. Az idén tervezik még közel 4,5 hektárnyi erdő telepítését, a temető felújítását és egy új ivóvízkút fúrását is. A falu utcáin sétálgatva szóba elegyedtünk a helybeliekkel. Megkérdeztük tőlük, miért szeretnek itt élni, s változott-e a falu képe az elmúlt években? Elsőként egy fiatal lányt állítottunk meg. Módra Júlia a polgármesteri hivatalban dolgozik mint adminisztrátor. Szerinte leginkább az iskola fejlődött, ugyanis a most nyolcadikos öccsének sokkal több lehetősége van, mint neki volt. Amikor ő kisdiákoskodott, még nem volt sulinet, a könyvtárban sokkal kevesebb könyv közül válogathattak. Nem volt ennyi szakkör, meg klub, mint manapság. A faluban működik egy ifjúsági szervezet is, a fiatalok összejönnek beszélgetni, szórakozni. A társaságot nem csak helybeliek, hanem a szomszédos településeken élők is szívesen felkeresik. Betértünk a helyi italboltba, ahol kifaggattuk a kocsmárost, Hártlein Richárdot. A szülei pestiek, ő Szegeden született, de nem cserélné fel a falu nyugalmát, csöndjét, a város zajával és bűzével. Öttömösön nőtt fel, a település az évek során rengeteget változott. Javult az úthálózat, s egyre több, színes programmal várják a helyieket cs vendegeiket. A legjelentősebb rendezvények a falu életében a spárgafesztivál, a falunap és a Magyar László-emléknap. Ezenkívül szerelnék visszaállítani a nagy hagyományokkal rendelkező búcsúkat, az úgynevezett Urnapi- és a Kisasszony-búcsút. Öttömös tavaly összesen közel 30 millió forintot kapott különféle pályázatokra. A falunak önerejéből nagyon nehéz eredményeket elérni, ezért a jövőben is szüksége lesz az állami támogatásokra, valamint az összefogásra a környező településekkel. Ezért volt fontos az öttömösieknek, hogy beléptek a 12 települést magába foglaló Homokhátsági Önkormányzatok Egyesületébe. Kormos Tamás A sanda csacsi*. Balástyai nyugdíjasklub • Nem csak kisteleki kérdés: Ki legyen (a) polgármester? Harag ne legyen érte, akárhogy is nézzük ezt a kis aranyos csacsit: bizony, ennek a tekintete: sanda! Úgy néz ránk, mint aki teljesen tisztában van a nyájaskodó ember minden galádságával. Arckifejezése mintha mondaná: ismerlek gazdám, most hízelegsz, mert most sokan látnak, mert most tesszük a szépet. Most a szájtáti népnek mutatjuk magunkat, fölcicomázva, elegánsan. Bevetünk néhány régi szamaras figurát, akár egy hempergős bukfencet is. De ismerlek, ha elmúlnak a szamárverseny ünnepi pillanatai, visszavezetsz, visszakötsz a hétköznapok munkáihoz. Trágyával pakolod meg a kordét, tökkel a kiskocsit, répával a szekeret, eke elé fogsz, számba erős gyeplűt teMár a kopogtatócédulák gyűjtésének idején megbizonyosodhatunk, hogy nem mindenkibál lesz polgármester, akiről azt terjesztik. Mint minden közjogi méltóságnak, a vezetőválasztásnak is írottak a szabályai. Ilyenkor, az ismételt megmérettetés idejének közeledtével egyre erősödnek az olyan hangok, hogy váltani kéne vezetőt, másképp lenne jobb, mint eddig volt. Kisteleken ez már szinte hagyomány. Amikor jön a választások ideje, fölerősödnek a váltást sürgető hangok, és csak a szavazatok megszámlálása után derül ki, hogy mégis jó volt, ahogy volt. Tegyük a szépet? (Fotó: Gyenes Kálmán) szel, nógatsz, a hátamra Mondják: hát nem okos Ezekután - mondhatja, sózól: na, 9sacsikám, gye- egy csacsi? Legalább is a hogy íáá... rünk... tekintetében! M. T. • Munkatársunktól Október 14-én lesz 6 éve, hogy Balástyán nyugdíjasklubot alapítottak. A születésnapi ünnepséget idén egy kicsit előrébb hozták: most szombatra, mert szeretnék, ha az időjárás nem rontaná el a programot. Délben ünnepi ebéddel várják a szervezők a saját-, valamint a kisteleki, sándorfalvi és szegedi testvérklubok tagjait. Délután változatos programot kínálnak a résztvevőknek: társastáncosok bemutatójának tapsolhatnak, lesz zenés, irodalmi műsor. A klubvezető rövid áttekintést ad az elmúlt 6 év munkájáról és eseményeiről. A meghívott megyei és helyi szövetkezeti vezetőkön kívül is mindenkit szertettel várnak. Kérdés: baj-e, hogy valaki negyedszázada áll faluja bocsánat, mostmár - városa élén? A válaszok nem egyértelműek. Akiknek az eddigi polgármesteri munka segítette megélhetését, érvényesülését, annak biztos, hogy nem baj. S elképzelhető, hogy sokan vannak ilyenek, de olyan felelet is kapható - ez sem kevés - amely szerint most nagy a baj. Mit tegyünk? Ilyen lenne . —: ,.: 1 ^ i.ot a un vuaguiiiv . I Mondhatnán úgy is, kinek a pap, kinek a papné... Amint ígértük a múlt heti Kitekintő bevezetőjében - érdeklődtünk. Ki a jó polgármester? A válaszokból kivehető, hogy a mostani polgármester megfontolt, nem kapkodja el a dolgokat. De nyomul ennek cáfolata is, hogy néha beleugrott olyan pénzszerzési manőverbe, ami éppen ennek az ellenkezőjéről tanúskodik. Például, hogy a képviselőtestület jóváhagyása nélkül kezdtek bele a tornacsarnok építésébe. Olyasmibe „kergette a kisvárost", amit nem gondoltak végig teljesen. Azóta ott áll, s a szójátékkal: Ott is áll, merthogy a polgármestert Ott Józsefnek hívják. Egyre jobban erősödnek azok a hangok, amelyek ezt a „vasvázas kisvárosi erődítményt" Ott igazi pályaművének titulálják. Hangzatos megállapítás, csak mint általában a túlzások, ez is inkább az érzelmek kifejeződése, mint inkább a tényeké. A volt áruház sorsának eldöntése, hogy a kistelekiek, valójában mire is használják, már az új városvezetés gondja lesz... (Fotó: Gyenes Kálmán) Ugyanis... Korábbi gyakorlat, hogy kezdjünk csak bele bátran valamibe, majd a végére a pénz is összejön valahonnét. Kistelek polgármestere, a kistelepülések országos szövetségének első embere (ha jól tudom) joggal hihette, hogyha eddig gurult a bicikli... A sok beszéd, ordítozás, kiabálás ellenére minden maradt a régiben - főleg az emeszpés kormány induláskori ígéreteire - .vagyis amihez hozzákezdünk, egyszer majd csak befejezzük. Negyedszázad nagy idő... Mint tudjuk: egy fecske nem csinál nyarat. Ahhoz, hogy Kistelek olyan lett, amilyen, ahhoz mások is kellettek: segítők, gáncsot vetők, közömbösek. Hogy most ki éppen hova sorolja magát, magánügy. A voksoláskor már nem lesz az. Mert most is mint eddig, hatezer-kettőszázhatvankilenc kisteleki helyett választ, az, aki elmegy és eredményesen voksol. (Még a legnaivabb hivatali ember sem hiheti, hogy minden megszólított él majd a választási jogával s 6269 cédula jelzi, hogy valójában kit is kívánna vezetőjének a nép.) Mert, belegondoltak-e már, hogy ki, vagy kik döntöttek eddig? Olyan emberek gyülekezete, ahol értéke mérhető a gondolatnak, tisztelete a pozíciónak? Volna ideillő, választással éppien nem kapcsolatos, diszkrét kérdésem: föl tudná-e sorolni valamelyik polgártársam, hogy Kisteleken harminc éve ki, vagy kik voltak a gazdagok, tekintély, vagyon, tisztelet alapján? Es kik lettek mára? Számít-e ma ez a megmérettetés alapjának? Vagy mi a fontos, a beosztás, a rang, a harsogás, a pénz, a munka? Ugye, hogy nem is lehet azonnal vágni a választ... Sokan mondják, hogy bárki indul Ott ellenében, nyer. Jómagam nem vagyok ebben ilyen biztos. Nemcsak azért, mert Ottnak sok a tisztelője a kisvárosban, hanem az indulók személye miatt is. Bár még nem tudni, hogy kik állnak majd mellé a starhoz (a szóbeszéd hat-hét indulót jelöl), de már hallani egyikükről-másikukról, ezt meg azt. S valahol igaz, hogy a népet nem lehet becsapni... Nomármost, ha a fülkei magány dönt, a pletykalánc még mindig komoly béklyó lehet a tisztességes érvényesülésen. Aki valami miatt belekeveredik a tisztességtelenek seregébe, s az el is terjed róla, az hiába ágál ellene. Nincs az a fórum, viszakiabálósdi, amellyel a meghírelt cselekedet védhető lenne. Epjren a múltbéli galádságok többszöri tussolása, szabályokkal fundált elkenése miatt. Akkoriban szokta meg igazából a nép: „nem zörög a haraszt..." A többség, a nép emlegetése sajnos, még ma is legtöbbször csak álca, becsomagolása az egyéni vágyakozásnak. A vezetőválasztás korrekt szabályai még nem kristályosodhattak ki a fölhígult nagy közéleti masszából. (Főleg azért sem, mert legtöbbször a rég és a közelmúlt kozmás edényeivel próbálkozunk.) Mert, speciel én, régóta kisteleki, kíváncsi lennék, hogy ki, milyen ajánlkozással vág neki a polgármesteri posztért vívandó küzdelemnek? Mit tart fontosnak, kikkel árul majd egy gyékényen? Engedékeny avagy odavágós lesz-e segítőivel, haragosaival? Harácsol, mint sokan e pozícióban, vagy balekként, futni hagyja a talált pénzt? Lelkünk rajta! Tiszteletben tartva mások ambícióit, szerintem, annyi nem lehet elegendő a győzelemhez, hogy az „Ott már unja a vezetést". A felülről jövő segítsében bízni dőreség, hiszen a kormányváltás épp ennek a megakadályozására irányult. Felelőtlen ígéreteket tenni faluhelyen? Hát, ki tudja? Könnyen szaván fogható, aki mindennap a többivel él. Bízni a politika kreálta pártokban - nagy bátorságra vall! Mi marad, akkor?! Megharagszanak rám, ha azt mondom, hogy a múltbéli tisztesség? Az értelem, a segítőkészség, a felkészültség, az emberség. Értsen alatta minden (kisteleki) választó azt - akit akar. Majoroi Tibor