Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-15 / 216. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. SZEPT. 15. • Előtérben a kormányzati humánpolitika Tanévnyitó az orvosegyetemen könyvespolc Magyar Bar-Do A fáradt, a szegény törődött test megszűnt akarni. A lélek elvált tálé és belémerült a kék végtelenségbe. A Tibeti Halottaskönyvfoen (Bar­Do Thos-Sgrol) olvastam ezeket a mondatokat. S mint ahogy a tibetiek, úgy Boros László A ha­lál misztériuma című könyvében is a halál pillanatáról, a halál utá­ni átmeneti állapotról olvashat az érdeklődő. A végső dolgokról szóló teológiai tanításon, az.esz­katológián belül vetődik fel az ember halálának, és halá­la utáni sorsának kérdése. Kikerülhetetlen tény, hogy minden embernek meg kell halnia. Az ember azonban nemcsak elmúlik, hanem tud a halálról, „halálhoz vi­szonyuló" léte van, tudato­san kell vállalnia saját halá­lát. Boros László szerint a halál nem merőben biológi­ai esemény, hanem metafi­zikai antropológiai értelme­zésben létünk beteljesedése, igazi, teljes és végérvényes önmagunkra-találásunk, ön­megvalósításunk eredmé­nye. A szerző alaptétele az, hogy csak a halál pillanatá­ban valósulhat meg teljesen létezésünk rejtett dinamiz­musa. A halál először ad le­hetőséget arra, hogy szaba­don és tiszta tudattal dönt­sünk Krisztus mellett. A ha­lálban válik lehetővé az, hogy az ember teljes szemé­lyiségével döntsön. így a halál teljes öntudatra és sza­badságra ébredés, új élet, az Istennel való találkozás, az örök sorsunkról való döntés helye. Boros László teológiai hipotézisében túllép előde­in, és más teológiai problé­mákat is belevon az értel­mezésbe, azzal a szándék­kal, hogy azokat megoldja. Az ő értelmezésében a halál tényét nem csupán passzí­van elviseljük. A halál az ember szabad tette, végső döntésünk aktusa. Földi éle­tünkben megismerésünk és akaratunk még csak embrio­nális állapotban van, csak a halál pillanatában valósít­hatjuk meg teljes személyi­ségünket. A meghalás és a halál pillanata az Istennel, Krisztussal való találkozás metafizikai helye. Ekkor ak­tualizálódik létezésünk, itt érintkezik az idő és az örök­kévalóság. A halál elemi erejű fo­lyamata oly mértékben hát­térbe szorult az általános létfejtés következtében, hogy már nem is okoz ben­nünk mélyreható megrend­ülést - olvasható a könyv bevezetőjében, amely a kö­vetkezőképpen folytatódik: kevés egzisztenciális törté­néssel szemben váltunk oly vakká, mint az emberi ha­lállal szemben. Csakhogy: aki megfeledkezik a halál­ról, az az életről is megfe­ledkezik. Aki viszont újra és újra gondol a halálra, annak szemében új fény ragyogja be az életét. Mert aki ismeri a halált, az életet is ismeri. S ez megfordítva is igaz: aki nem emlékezik meg a halál­ról, az megfeledkezik az életről is. André Malraux ír­ta: „Ön is ismeri a mondást: Kilenc hónap kell az ember megszületéséhez, de egyet­len nap elég az elpusztításá­hoz. Mindketten bőséges ta­pasztalatot szereztünk en­nek igazságáról. De hallgas­son ide: nem kilenc hónap­ra, hanem ötven évre van szükség egy ember megfor­málásához. Ötven - áldozat­tal, akarattal... s még mi mindennel teli - esztendőre! Ha pedig kiformálódott, és már nem maradt benne semmi a gyermekségből, ha végre kész emberré vált, ak­kor már csak arra való, hogy meghaljon." Bár a teológusok kritiku­san reagáltak Boros László feltevéseire, könyve rendkí­vül érdekes és jelentős dol­gokról szól, s aki belekezd, észre sem veszi, hogy bele­merült az olvasásába, s nem tudja letenni a könyvet. (Boros László: A halál misztériuma - Az ember a végső döntés helyzetében; Vigília Kiadó; 1998) Az intézmény­fejlesztésről Í Félezer gólya tett esküt. (Fotó: Kamok Csaba) A tandíj­rendeletről • Budapest (MTI) Az utóbbi időben több olyan hallgatói levél, illetve panasz érkezett az Oktatási Minisztériumba, hogy egyes főiskolák, egyetemek a kor­mány döntésével szemben ­törvényellenes módon - kü­lönböző térítési díjakat, tan­díjakat kérnek a diákoktól. Néhány ilyen ügyben a tárca jogászai felszólították az adott intézményeket, hogy szüntessék be ilyen irá­nyú tevékenységüket, mert megítélésük szerint jogsza­bályellenesen járnak el ak­kor, amikor államilag finan­szírozott képzési helyen első diploma után, tanulmányi követelmény teljesítéséért pénzt kérnek. A minisztéri­um a helyzet tisztázásához segítséget kért a Magyar Rektori Konferenciától (MRK), a Főiskolai Főigaz­gatói Konferenciától (FFK), valamint a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konfe­renciájától (HÖOK). Az említett szervezetek­kel a tárca megállapodott: egyértelmű tájékoztatással kell nyilvánvalóvá tenni, hogy az állam, a kormány csak az államilag finanszíro­zott képzési helyekre tud a tandíjfizetés alól enged­ményt adni, a magánszféra önköltséges képzéséhez nem. Az MRK és az FFK el­nökei levélben hívják fel az intézményvezetők figyelmét: csak olyan térítési díjakat szedhetnek, amelyek nem a tanulmányi követelmények teljesítéséhez kötődnek, és ezt is csak akkor tehetik, ha azt már a belső szabályzatok tartalmazzák. Mérnök­asszisztensek • Tiszaújváros (MTI) • Két esztendő múlva, gya­korlati ipari tevékenységre orientált felső fokú vegyipari gépészmérnök-asszisztensi diplomát kap az a harminc­két hallgató, akiket a fennál­lása 35. évfordulóját ünneplő tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium és Szakközépis­kola jubileumi ünnepségén fogadott a Budapesti Műsza­ki Egyetem (BME) rendes polgáraivá Detrői Ákos az intézmény rektora. Az ország első - még csak leendő - mérnök-asszisszten­sei az idén érettségiztek a ti­szaújvárosi és a régióhoz tar­tozó középiskolákban, s tet­tek sikeres felvételi vizsgát a BME-n. Új rendszerű képzé­sük Tiszaújvárosban valósul meg a Phare „Az oktatás és gazdaság kapcsolatainak erősítése" címet viseló prog­ramjának segítségével, a BME szervezésével és irá­nyításával. A négy szemeszteres kép­zés során a BME oktatói, az Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskola és a TVK mérnök tanárai az ipar igé­nyeinek megfelelő, a min­dennapi üzemi munkához szükséges legkorszerűbb is­mereteket sajátíttatják el a hallhatókkal. A térség nagy­vállalatai szinte azonnal „hadrendbe" állítják majd az ifjú szakembereket. Mint Molnár Károly professzor, a BME gépészmérnöki kará­nak dékánja, a program irá­nyítója a megnyitón hangsú­lyozta, a jövő mérnök­asszisztensei közvetlen se­gítői lesznek a mérnökök­nek, a középvezetőknek, s ennek megfelelő termelési­rányítói munkakörökbe ke­rülnek. Ünnepélyesen meg­nyitották a Szent-Györ­gyi Albert Orvostudomá­nyi Egyetem 127. tan­évét tegnap a Szegedi Nemzeti Színházban. A rendezvényen részt vett Gábor József, az Egész­ségügyi Minisztérium közigazgatási államtit­kára is. Reménykeltő, hogy az egészségügyi tárca évek óta először államtitkári szinten képviselteti magát az egye­tem tanévnyitóján - mondta ünnepi beszédében Dobozy Attila rektor tegnap, a Nem­zeti Színházban. Ezzel a ren­dezvény vendégét, Gábor Jó­zsef államtitkárt köszöntötte. Az intézmény vezetője be­szédében emlékeztetett azok­ra az időkre, amikor az or­vosegyetem Szegedre költö­zött, a város pedig kellő örömmel és segítőkészséggel fogadta. Kifejezte reményét, hogy Szeged a jövőben is ér­• Felvételi A szegedi orvostudo­mányi egyetem gyógy­szerész és főiskolai ka­rára többségében lá­nyok jelentkeznek, de előfordult már, hogy fi­úk is szereztek védőnői diplomát. A gyógysze­rész képzésben gyakori, hogy a SZOTE-n végzet­tek gyermekei is ezt a pályát választják. A főiskolai karon elsősor­ban a gyógytornász szak iránt növekszik az érdeklődés. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Ka­rára idén 536-an nyújtottak be felvételi kérelmet, közü­lük 156-an első helyen jelöl­ték meg a szegedi intéz­ményt. A jelentkezőkből az államilag finanszírozott he­lyekre végül 106 magyaror­szági, továbbá egy vajdasági magyar, egy vietnami és egy szíriai hallgatót vettek fel, utóbbi három diákot nemzet­közi egyezmény alapján. Rajtuk kívül további tizen­három diák kezdi meg a ka­ron a tanulmányait költség­térítéses formában. A felvé­teli ponthatárt Ldéii.lQl. tékelni fogja az egyetem tel­jesítményét és szellemi kapa­citását, és támogatni fogja működését. A közelmúltról szólva Dobozy Attila számba vette a tavalyi év kitüntetéseit és kinevezéseit, oktatási és tudományos eredményeit. Az idei tanévvel kapcsolatban a rektor elmondta, hogy az an­gol nyelvű képzés tizenötö­dik „születésnapját" ünnepli a SZOTE-n. Tervezik, hogy az orvosi és a gyógyszerészi tanulmányok után az 1999/ 2000-es tanévtől a gyógytor­nászi stúdiumokat is lehet majd angol nyelven hallgatni. A jövőt bíztatónak tekinti a rektor, hiszen az új kormány hitet tett az oktatás és az egészségügy támogatásáról, első intézkedései pedig opti­mizmusra adnak okot. Az egyetem vezetőjének tanévnyitó beszéde után az elsőéves hallgatók tettek es­küt. A tegnapi napon ezzel 511 „gólya" vált egyetemi polgárrá. A Szent-Györgyi ép: SZOTE pontnál húzták meg, ez csu­pán eggyel alacsonyabb a ta­valyinál. A gyógyszerész szakma napjainkban kezd felértékelődni, éppen ezért egyre többen jelentkeznek Szegeden is a gyógyszerész karra, annak ellenére, hogy Debrecenben is elkezdődött a képzés. Az angol nyelvű oktatás iránt ugyanakkor csökkent az érdeklődés. A jelentkezők megyék szerinti megoszlását tekintve az első három helyen Csongrád, Bács-Kiskun és Békés me­gye áll, ám érdekes, hogy rögtön ezt követi Szabolcs­Szatmár-Bereg megye. Fel­tűnő Hajdú-Bihar visszaszo­rulása, ami a debreceni kép­zés elszívó hatásával magya­rázható. Gyakran előfordul, hogy a SZOTE-n végzettek gyer­mekei is ezt a pályát választ­ják, így a foglalkozás a csa­ládon belül öröklődik, külö­nösen ha saját patikájuk van. Azt is lehet mondani, hogy a gyógyszerész foglalkozás női szakmává vált: a képzés­re kétszer annyi lány jelent­kezik, mint fiú, bár ez utób­biak aránya az elmúlt évek­ben növekedett. A felvételi vizsgán idén is választhattak Albert Orvostudományi Egyetemnek a most kezdődő tanévben összesen 2729 hallgatója van; közülük 2361 nappali tagozatos. 2014-en a magyar, 347-en az angol nyelvű képzésen vesznek részt. A főiskolai kar leve­lező tagozatára 297-en jár­nak. A közalkalmazottak lét­száma 3958, közülük három akadémikus, 51 akadémiai nagydoktor, 178 kandidátus vagy PhD. 32 Gábor József, az Egész­ségügyi Minisztérium köz­igazgatási államtitkára egyé­ni hangvételű beszédében megerősítette a tanévnyitó résztvevőit a kormányzat szándékairól az oktatás és az egészségügy támogatását il­letően. Mint mondta, min­dent megtesznek annak érde­kében, hogy a magyar felsőoktatás betölthesse ez­redvégi hivatását. Beszámolt arról, hogy a miniszterelnöki hivatalon belül máris létre­jött a humánpolitikai refera­FK a jelöltek a biológia mellett a fizika és a kémia között. Amióta erre lehetőség nyílt, jelentősen csökkent a fizikát választók aránya. A felvételi vizsgán azt tapasztalták, hogy nincs összefüggés a középiskolából hozott és a felvételin szerzett pontok között. Nem bizonyult igaz­nak az a feltételezés, misze­rint aki több pontot hoz, an­nak gazdagabb és tartalma­sabb a tudása, ennek követ­keztében jobban szerepel a felvételi vizsgán. A SZOTE Főiskolai Ka­rán a 205 nappali tagozatos államilag finanszírozott, és a 90 levelező tagozatos helyre 1124-en jelentkeztek, közü­lük 539-en első helyen. .A költségtérítéses képzést 56­an vállalták, de csak hatan érték el az államilag finan­szírozott helyekre való beju­táshoz szükséges ponthatár­nál tíz százalékkal alacso­nyabban meghúzott határt. Jelentősen megnövekedett az érdeklődés a gyógytor­nász szakon, ahol negyven helyre 151-en kívántak be­jutni első helyen. A jelent­kezők számának növekedése azzal magyarázható, hogy az idén könnyítettek a felvé­túra, és tervezik a humánpo­litikai kabinet létrehozását a gazdasági kabinet mintájára. Ennek vezetője a tervek sze­rint Gógl Árpád egészség­ügyi miniszter lesz. Fontos kormányzati lépésnek szán­ják az egészségfejlesztési kutatóintézet felállítását 1999 januárjától, mely komplex alkalmazott kutatá­si feladatok révén a tárca munkáját segíti majd. Az egészségügyi kormányzat a jövőben 40-45 milliárd fo­rinttal többet kíván költeni az egészségügyre, melynek forrása a jövedéki termékek extraprofitja lenne. Elképze­léseik között szerepel a hu­mánpiaci rendtartás megal­kotása, melynek célja, hogy a piaci működésből lehe­tőleg csak az előnyöket él­vezze a terület. - Az egész­ség nem minden, de nélküle minden semmi - zárta be­szédét az államtitkár. Kocxor Gabriella teli vizsgán, és ezáltal most már az országban vala­mennyi egészségügyi fóis­kolai szakra - Budapest ki­vételével - egységes felvé­teli rendszer alapján lehet bejutni. Az elmúlt években ugyanis az országban egye­dülállóan a szegedi gyógy­tornász szakon az orvos és gyógyszerész képzésre jel­lemző, két tantárgyból álló, szigorú felvételi rendszer működött. A felvételi meg­változtatásával az is le­hetővé vált, hogy egyetlen vizsga alapján a diák bárme­lyik szakra átjelentkezhet. A gyógytornász, a diplomás ápoló, a szociális munkás és a védőnői szakon egyaránt kizárólag írásban kérdezték a felvételizőket. A jelent­kezők között igen alacsony a fiúk aránya, ők elsősorban a szociális munkás, másod­sorban a gyógytornász sza­kot választják. Az előbbin idén három, az utóbbin két fiú kezdi meg tanulmányait. Érdekes, hogy a fiúk elvétve védőnői diplomát is szerez­nek, amivel főleg az egész­ségügy középiskolai oktatá­sában tudnak elhelyezkedni. H. Sx. • Veszprém (MTI) A magyar felsőokta­tásban nem terveznek újabb elbocsátásokat, és a támogatás sem csök­kenhet tovább, sót a ku­tatásra szánt összeget eb­ben a választási perió­dusban legalább kétsze­resére emelik - hangoz­tatta Kiss Ádám, az Okta­tási Minisztérium helyet­tes államtitkára Balato­nalmádiban, ahol a fel só­fokú oktatási intézmé­nyek képviselői tanács­koztak. A helyettes államtitkár rá­mutatott, hogy a felsőoktatás modernizációját a Világbank 250 millió dollárral segíti; ezt az összeget elsődlegesen az integrációra fordíthatják, de támogatják a diákhitel-rend­szer kialakítását is. Frenyó V. László, a Felsőoktatási és Tu­dományos Tanács elnöke an­nak fontosságát hangsúlyozta, hogy az 1990-ben megkezdő­dött reform folytatását a jelen­legi kormány is támogatja. Nagyon fontos, hogy világ­banki hitelből támogatott cé­lok mielőbb megvalósuljanak - mondta, közölve: az intéz­ményfejlesztési, vagyis integ­rációs pályázatok első fordu­lóján már túlvannak az érin­tettek. Összesen tizennégy in­tézménycsoport készítette el hatvan felsőoktatási intéz­mény képviseletében tavaly pályázatát. Ezek közül azon­ban csak egyet talált megfe­lelőnek a bíráló bizottság, kettőt eleve elutasított és ti­zenkettőt kiegészítésre, átdol­gozásra visszadott. Az új intézményfejlesztési pályázatok beküldési határ­ideje október 31-ike. Novem­berben elbírálják a pályázato­kat, s a miniszteri döntést kö­vetően a kormány december 31-ig vázolja, hogy a jövőben Magyarországon milyen felsőoktatási intézmények lesznek, melyek alakulnak át regionális központtá és me­lyek maradnak jelenlegi kere­teik között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom