Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-11 / 213. szám

PÉNTEK, 1998. SZEPT. 11. KITEKINTŐ 9 A klárafalvi Bóka Istvánná szerint kevés a kirakni valójuk. (Fotó: Gyenes Kálmán) NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHAT/A A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN IS: KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baks, íö út 88. Tel.: 62/269-397. Balástya. Felszabadulás u. 10. Tel : 62/278-330. Csengele. Felszabadulás út 12. Tel.: 62/286-031 Ópusztászer. Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/275-188. Fusztászer. Köztársaság tér l/A. Tel : 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Üllés, Fogarasi u. I. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány. Felszabadulás u. 15/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút. Ú| u. I. Tel.: 62/287-156. Öttömös, Rúzsai u. I Tel.: 62/298-623. Pusztamérges, Tolbuhln u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa, Fő u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 25-27. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva, Alkotmány körút 21/A. Tel.: 62/251-254. Zsombó, Felszabadulás u. 104. Tel.: 62/255-504. Anna-napi fürdőfeszti­vált rendeztek június vé­gén Szegeden, melyre különféle műsorokkal várták a nap- és vizimá­dókat. Az egész napos rendezvényen mindenki megtalálhatta a számá­ra legérdekesebb prog­ramot, volt borkóstolás, férfi lábszépségverseny, divatbemutató, aerobik. Az erösebb nem kép­viselőit leginkább a strandszépe-választás vonzotta, hiszen tizen­három gyönyörű lányt láthattak a színpadon. A hölgyek közül végül a 18 éves, röszkei Fodor Ágnes fejére került a képzeletbeli korona. 9 Saját elgondolásból vagy mások unszolására indultál a versenyen? - Anyukámmal és nagy­nénimmel csak egy jót akar­tunk fürdeni és napozni, ezért kerestük föl a szegedi strandot. Nem is sejtettük, hogy fürdőfesztivál fogad minket a Tisza partján. A hangosbemondóból hallot­tuk, hogy többek között megválasztják a legszebb fürdőruhás lányt. Anyukám már régóta noszogat, indul­Kedves Környékbéliek! Tja valaki váratlanul Önökre kérdezne, hogy ki a li jó polgármester, nyilván meghökkennének. A nagy őszi munkák elviszik az ember idejét, s nem nagyon ér rá gondolkodni az ilyesmin. Annyi mind­nyájunk fejében elraktározódott, hogy a múltkor már kihozta a postás a borítékot, jöttek a benne küldött cé­dulákért, vagy épp az iratlomra kerültek. Lassan a ko­pogtatócédulák sorsa is beteljesedni látszik. Sokunk gondolja, elég, ha a választás után megtudjuk, hogy kinek is adtuk azokat... Önök is tudják, hogy sutyiban már nem lehet senki polgármester! Előre muszáj szólnia: emberek, én le­szek a ti vezetőtök! Ezt meg ezt csinálom majd, ha megválasztotok, s utána se mondom, hogy „ezt nek­tek"! A faluvezető-választásnak is sora van, mint a lepé­nyevésnek. Az ebben résztvevők idejében igyekez­nek magukat megmutatni a sokak előtt zajló munká­jukkal, viselkedésükkel A Kitekintő, ha játszunk kicsit a szavakkal: a jövő héten betekint, s ha nem is a „ku­lisszák" mögé, de próbálja hű képét adni a nagy ké­születnek. Addig is jó találgatást, a mostani oldalhoz pedig jó kedvet kíván: Majom táfje-r Röszkei faluszépe jak már egy szépségverse­nyen. Itt is ezt tette, nagyné­nim közreműködésével. Egy kicsit „berágtam" rájuk, mert nem akarták elhinni, hogy semmi kedvem részt venni ezen a megméretteté­sen. • Végül is kötélnek áll­tál. - Hát, eleinte nem ment nekik a beszervezésem. Lát­szólag letettek a szándékuk­ról, s odamentünk a színpad­hoz, mint nézők. Egyszer csak az egyik zsűritag mel­lém állt és elkezdett „fűzni", induljak a versenyen. ígért mindent, koncertjegyet is, amit már azért is megkaptam volna, ha fölmegyek a szín­padra. Szorított az idő, mindjárt kezdődött a válasz­tás. Nem sokat teketóriázott, megfogta a kezem, s felhú­zott a lányok közé. 9 Mit éreztél a színpa­don? - Hú, nagyon izgultam. Tizenketten voltak már fönt, én lettem a tizenharmadik. Mondtam is magamban: Na, ez nem az én napom, ugyan­is babonás vagyok, s pe­chemre én kaptam a tizen­A röszkei Fodor Ágnes. (Fotó: Pászka Csanád) hármas sorszámot. Az a fér­fi, aki fölráncigált, látta raj­tam, hogy teljesen „kiké­szültem". Kezembe nyomott három deci vörösbort. „Idd meg és ne törődj semmivel! - közölte. Villámgyorsan le­húztam a nedűt és vártam a „véget". 9 Miután kihirdették az eredményt, megnyugod­tál? - Nem akartam hinni a fü­lemnek, mikor azt hallottam, hogy a nyert a tizenhármas. Gyorsan a táblámra pillantot­tam, tényleg én vagyok-e a győztes? A közönség soraiban szeretteimet kerestem, mikor anyukámat megláttam, po­tyogtak a könnyei. Ez volt az álma, hogy a lánya nyerjen egy szépségversenyt. Én meg csak álltam a színpadon, a ka­romban ajándék- és gyü­mölcskosarakkal. koncertje­gyekkel. 9 A verseny óta eltelt több mint egy hónap. Változott-e valami, hogy te lettél a strandszépe Szegeden? - Komolyabb változás nem történt. Amit nyertem oklevelet, anyukám bekere­teztette, s fűnek-fának muto­gatja. Ritkán járok Szegedre, ezért furcsa volt, hogy az em­berek megismertek az utcán. Sokan még a nevemre is em­lékeztek és egy nagyon jól­esett. Amúgy megy minden a régi kerékvágásban. Szüleim­mel és bátyámmal lakom együtt Röszkén. a házunkhoz közeli Zebra Markét eladója vagyok. A verseny után néha meg­csörrent a Fodor család tele­fonja, fotósok keresték Ágit, hogy munkát kínáljanak neki. Eddig elutasította mindegyi­kük ajánlatát, mert nem sok jót hallott a modellkedésről. Talán évek múlva egy plakát vagy egy újság címlapjáról mosolyog ránk a kedves rösz­kei lány, de ez a jövő zenéje... Kormos Tamás • Győzött a homok Csomagtartótól a kamionig Deszk • Munkatársunktól A deszki önkormányzat ünnepi testületi ülésén ki­tüntetéseket és díjakat adtak át a községért sokat tevő személyeknek. Gyorgyev Vojiszlav általános iskolai testnevelő testnevelési és sport díjat, Frányó Mihály polgárőr pedig kiváló pol­gárőr díjat vehetett át. A közművelődési díjat a Deszki Népdalkör és Cite­razenekar, valamint a Bánát Szerb Kulturális Egyesület megosztva kapta, Kószó Aranka, a művelődési ház igazgatója is hasonló kitün­tetésben részesült. A helyi nyugdíjasklub tagjai pedig közösségi munkavégzéséért vehették át a megérdemelt dfjukat. Öttömös Három zsák krumpli Amióta világ a világ, két szomszédos falu mindig ver­senyben áll egymással. Avval is jár ez, ha valami beválik az­egyikben, hasonlót kitalál a másik is. Klárafalva és Fe­rencszáliás között a távolság alföldi méretekben számolva legföljebb szöcskeugrás, egy dologban mégis akkora a kü­lönbség közöttük, fölfognunk is nehéz. Hosszú évek óta az útszéli kereskedelemnek hódol Ferencszállás, ami azt jelenti, az ottaniak kirakják kapujuk elé zsákban a krumplit, a vö­röshagymát, zacskóban vagy szütyőben a fokhagymát, az autósok pedig meg-megállnak, és vesznek belőle. Van, ahol külön taiicskában áll mindez, hogy reggel ki lehessen tolni, este meg be, némelyek külön kis asztalkát rögtönöznek kí­nálásra. a fokhagymát pedig újabban alkalmas kis állvány­ról lógatják. Megspórolják a piacot, a vevő házhoz jön. Ezzel szemben Klárafal­ván? Ugyancsak hosszú évek óta nem raknak ki semmit. Ugyanaz a forgalom megy át mindkét falun, ugyanolyan magyarok lakják mindkettőt, mégse. Idén mintha megtörne a jég, három zsák krumplit már láttunk a minap. Hagymát még semmit, fokhagymát se. Bóka Istvánnét kérdeztük meg az első adag tövében, mi lenne a magyarázat rá? Nem járná­nak a szomszédban, és ne tud­nák, hogy az üzlet az üzlet? Azt mondja, idősebbek itt a népek, nem tudnak úgy foglal­kozni a földdel. Nem nagyon van mit kirakniuk az út szélé­re. Egyébként ők negyven fo­rintra tartják a krumpli kilóját. H. D. Idén jól terem a paradicsompaprika a karakástelepi Szabó Jánoséknál. (Fotó: Gyenes Kálmán) Madzagvasúton utaz­va találkoztam először a szegedi homokkal. Ha a pék kivetné rá a kenye­ret, az is megsülne, ez volt az első gondolatom, a második meg az, hogy utolsó elkeseredésében telepedhetett ide az em­ber. Az Ópusztászer ha­tárában lévő Karakáste­lep hajszálra olyan lehe­tett, mint a mérgesi, föl­tehetően szegénységéről kapta beszédesen régi nevét, a Tetűhegyest. Az­tán jött a forróságra az emberi lelemény a fóliá­val, a csökúttal, és kerté­szek kedvelt körzetévé tette. Minden korábban terem, mint máshol. Sza­bó János elsők között volt, aki belevágott. • Hogyan is kezdődött? - Most harmincegy éve, 1967-ben indultunk a szö­vetkezet tagjaként, három holdon. Háztáji gazdaságba nem szólhatott bele a téesz, de azt se mondhatom, hogy lelkesedett volna érte. Hatal­mas őszibarackost telepített ide, annyi termett, teherau­tók vitték. Irigyeink is annyian lettek, hogy mind kihuzigálták. 9 Termő gyümölcsöst, csak azért, mert sok lett? - Csak. Villany se volt ak­kor még. Alacsony fólia alatt újkrumplival kezdtünk, tíz ki­csi sátorból már májusban ti­zenhétezer forintot árultunk. Tudja maga, mekkora pénz volt akkor a tizenhétezer? És májusban, amikor még sem­mi nem hoz pénzt, minden csak viszi! Belevágtunk a pa­radicsompaprikába is. Akkor kezdtük észrevenni, ha trágya is van, és vtz is, nincsen jobb a homoknál. Sokan azóta már virágkertészkednek, és jól is járnak vele. Nekünk négyszer is kell telepítenünk egy év­ben, virágból egyszer is elég, mi mégis megmaradtunk a zöldségnél. Csemegepaprika és kígyóuborka a fólia alól, és paradicsompaprika szabad­földről. 9 Télen fűteni is kell a fóliát. - Szomszédunk termálku­tat fúratott, annak a csurga­lékvizét használhatjuk. Alu­míniumcsöveket vettünk, azok jobban leadják a mele­get, nyáron pedig a paprika öntözésére használhatjuk. 9 Három holddal indul­tak. Most? - Húsznál tartunk. 9 Kell ennyi? Ha megfe­leznék? - Maradna tíz. Abból is megélnénk, szó se róla, de számoljon velem. Annakide­jén száz forintot kaptunk egy kiló korai paradicsomért. Most is annyit kapunk. Csak­hogy a vascsőért is százat fi­zettünk akkor, most meg ugyanannyiért ezernyolcszá­zat! Tizennyolcszoros több­let! A kényszer hajt bennün­ket. Ha azt akarjuk, hogy jó munkaerőt kapjunk, gondos­kodnunk kell arról is, hogy mindig legyen munkájuk. Nem mondanám foglalkozta­tási kötelezettségnek, mert nagyzolásnak venné, aki ol­vassa, de felelnem kell érte, hogy mindenki jól járjon. A híres feketeföldi termőhe­lyekről kikopott a paradi­csompaprika, nálunk megerő­södött, mert a homok mele­gebb. Ha azonban egyetlen évben nem teremne, tönkre mennénk. Ha egy évben nem tudnám eladni, akkor is beüt­ne a csőd. 9 Gyönyörű a csemege. Javított cecei? Soroksári? - Hol él maga? Külföldi ez mind, minden évben új magot kell vennünk. 9 Honnan tudja, hogy milyet? - Már helybe hozzák a kí­nálatot. A paradicsompaprika magja például Kanadából jön. 9 Szokták mondani, ter­melni így is könnyebb, mint eladni. - Igaz is. Első években Skoda-furgonnal vittük piac­ra, aztán csomagtartót rak­tunk rá. Most a kamionnál tartunk, de az a jobb, ha ház­hoz jön a kereskedő. 9 Mégse dicsekszik. - Nem természetem, de panaszkodni se szeretek. 9 Ismeri a csuka fogta róka meséjét? Azelőtt dol­gozott a parasztember ko­ra tavasztól késő őszig, lá­tástól vakulásig, aztán la­zított egész télen. Most ja­nuár elsejétől december 31-éig dolgozik. - És éjjel is, nappal is. Az egész család. 9 Virágos a tanya, de még tyúkot se látni. - Vagy zöldség, vagy ál­lat. Kutyánk van csak, kettő, de azt se esszük. Horváth Dezső 9 DM-információ Öttömösön évente két búcsút rendeznek. Az egyi­ket, az Urnapit, júniusban, míg a másikat, az úgyneve­zett Kisasszony-búcsút pe­dig szeptember 13-án, va­sárnap tartják. A 11 órai szentmise után, melyet a pusztamérgesi dr. Galam­bos Miklós plébános celeb­rál, az öttömösi templom melletti téren felállított sát­rakhoz invitálják a látogató­kat. Rúzsa 9 Tudósítónktól Szombaton, a 19. rúzsai sportnapon a versenyzők nyolc órától gyülekeznek a sportpályán. Az ünnepélyes megnyitó után láthatja a kö­zönség ejtőernyősugráso­kat, a pusztamérgei gyere­kek ugrókötelezését és a he­lyi iskolások táncát. Az in­dulók fociban, kézilabdá­ban, asztaliteniszben, ötpró­bában, lövészetben, sakk­ban, tekében és teniszben mérhetik össze tudásukat. A nap végén a legjobb teljesít­ményt nyújtó csapat nyeri a vándorkupát, melyet most a ruzsaiak őriznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom