Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-09 / 211. szám

SZERDA, 1998. SZEPT. 9. A HELYZET 7 • Szeged legújabb bankja Művészeti könyvek - hulladékból Nem lesz tengernyi tengeri Kukoricabemutatók kora: sok lesz vagy kevés? Inkább az ár a kérdés. (Fotó: Gyenes Kálmán) Negyedévenként négy művészeti könyv kiadá­sát tervezi a Galéria Aka­démia annak a papírhul­ladéknak a felhasználá­sával, amelyet a Környe­zetgazdálkodási Kht. bo­csát a rendelkezésére. A két cég együttműködésé­ből nemcsak környezet­gazdálkodási hasznot re­mélnek, hanem a ma­gyarországi kortárs kép­zőművészet teljes körű bemutatását is. Nemrégiben adtunk hírt ar­ról, hogy egy szegedi PR-cég, a Galéria Akadémia nyerte el a Prince Award 3. Nemzetközi PR Film-, Videó és Multimé­dia Fesztivál rendezési jogát 10 évre. Ez azt jelenti, hogy a public relation területén szüle­tett legjobb filmek, videó- és multimédia alkotások megmé­retésére szolgáló egyetlen vi­lágfesztivált egy évtizeden ke­resztül Szegeden rendezik, az elsőt az idén november 12-14­én. A Galéria Akadémia most újabb, a maga nemében ugyancsak szenzációs tervvel állt elő: szerződést kötöttek a Szegedi Környezetgazdálko­dási Közhasznú Társasággal a hulladékpapír újszerű haszno­sítására; az együttműködés végterméke különleges eljá­rással készült művészeti kiad­ványsorozat lesz. Mint dr. Szabó Ferenc, a kht. igazgatója elmondta, bár már 1994-ben kidolgozták a hulladékgazdálkodás regioná­lis koncepciójának tervezetét, a szelektív hulladékgyűjtést mindmáig nem nevezheti si­kertörténetnek. Egyelőre Új­szentiván és Sándorfalva tér­ségében sikerült megszervezni a rendszeres hulladékszállítást; a cél az, hogy Szeged egész térségében egységes módsze­rekkel és összehangoltan foko­zatosan bevezessék a szelektív gyűjtés rendszerét és néhány éven belül létrehozzanak egy térségi hulladékkezelési és ­hasznosítási központot. Ennek a programnak a részeként ta­valy elkészültek az algyői, gyálaréti és sándorfalvi hulla­dékudvarok, az idén a dorozs­mait, a szentmihályit és a pe­tőfitelepit kívánják megvalósí­tani. Addig is, amíg a törvényi feltételek hiánya megszűnik és a hulladékgazdálkodási szak­• Budapest (MTI) Huszonötmillió forint ér­tékben foglalt le csempészett cigarettát a fővárosban a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokság (VPOP) Fővárosi Nyomozó­hivatala. A vámosok egy magyar állampolgár hamis papírokkal bérelt XX. kerü­ma nem lesz a környezetvéde­lem mostohagyereke mint je­lenleg, a kht. minden értelmes kezdeményezésre fogékony. A Galéria Akadémia tervét azért támogatja, mert lerakótelepi kapacitást nyer azzal, hogy könyvkiadási célra számukra szennyezett vegyes papírhulla­dékot ad át. Nem ingyen, ter­mészetesen. A cégek közötti együttmű­ködési koncepció lényege a hulladék bank létrehozása. A Környezetgazdálkodási Kht. annyi papírhulladékot ad át a kiadónak, amelyből nemcsak az évi összesen 16 könyv alap­anyagát biztosítja, hanem érté­ke a könyvkiadás egyéb költ­ségeit is fedezi. A terjesztő a kiadványok értékesítéséből be­folyó összegből mindaddig a kht.-nak fizet, ameddig az áta­dott hulladék teljes értéke meg nem térül. A Galéria Akadémia meg­találta a hulladékpapír újrafel­dolgozásának speciális techno­lógiájával rendelkező gyárat ­Belgrádban. A gyártó Marti­nex kft. elszállítja Szegedről a hulladékot és olyan papírt állít elő belőle, amelyre négy színnyomásban, ofszet minő­ségben lehet nyomtatni. A hul­ladékból előállított papírból csak speciális könyvkötészeti eljárással lehet könyvet készí­teni, a kézzel végezhető mun­katerületre csökkent munkaké­pességűeket kívánnak alkal­mazni. Mivel a cég profiljához tartozik - az Iparművészeti Főiskolával kötött szerződésük alapján - a kortárs művészetek népszerűsítése, s mivel a cég egyik tulajdonos-menedzsere. Vető Richárd maga is képző­művész, saját tervezésű művé­szeti könyveket fognak kiadni. A hulladékból készült papírra jó minőségben nyomott, kézi kötéssel készített kisméretű könyvek sorozatával néhány év alatt lehetővé válik a teljes hazai kortárs művészet bemu­tatása. A 13x15 centiméter méretű kiadványokat a Ma­gyar Posta terjeszti, darabon­ként nem kerülhetnek többe 600 forintnál, vagyis a legszé­lesebb közönség számára hoz­záférhetők lesznek. Az első négy könyv premi­erjét az első szegedi PR-film világfesztivál keretében tart­ják, novemberben. S. E. leti raktárhelyiségét kutatták át, és 13 ezer 770 karton márkás, csempészett cigaret­tát találtak. Az illegálisan behozott áru értéke csaknem 25 millió forint. A férfit őrizetbe vették, ellene vám-orgazdaság bűn­tettének alapos gyanúja mi­att indult eljárás. • Három Kevéssé kedvezett az időjárás az idén a kuko­ricának. A tavalyi re­kordtermés után most szerényebb hozamokra számítanak a környék­beli termelök. Ennek el­lenére nem kizárt, hogy a búzához hasonlóan kukorica-mizéria alakul­hat ki. Az erős közepes termés mellett ugyanis meglehetősen alacsony árakra számíthatnak a gazdák. A legtöbb szövetkezet csak annyi kukoricát vetett az idén, amennyit saját állat­állományával meg tud etetni. A magas önköltség és az ala­csony garantált ár mellett ugyanis nem üzlet eladásra termelni a tengerit. A leg­több szakember ma úgy kal­kulál, hogy az elmúlt napok kitartó esőzése miatt kissé kitolódik majd a betakarítás ideje. Várhatóan két-három hét múlva kezdhetik el törni a korai fajtákat. A tavalyi termésnél vala­mivel kevesebbre, összesen 5,2 millió tonnára számíta­nak az idén országszerte ku­koricából. Csongrád megyé­ben valamivel több mint 58 ezer hektáron vettek ta­vasszal tengerit, a megyei FM hivatal július közepén készült becslése szerint 6,2 tonnás hektáronkénti átlag­termésre számítanak a ter­melők, ez fél tonnával keve­sebb mint tavaly volt - A becsültnél azonban szerényebb is lehet a termés, hiszen az augusztus eleji szárazság miatt több helyen megsült a kukorica - mond­ja Kocsis László, a hivatal múlva növénytermesztési felügye­lője. - Az elmúlt napok esős időjárása a szemtelítődésben még segíthet, de a termésen már nem tud sokat szépíteni. Szakemberek szerint most inkább napos, száraz időre lenne szükség. Egy jó „vé­nasszonyok nyara" még ja­víthatna a termés minősé­gén, hiszen a magas víztarta­lom miatt a betárolás előtt szinte mindenütt szárítani kell majd a kukoricát, ami tetemes plusz költség a ter­melőknek. - Augusztus 31-ig lehe­tett bejelentkezni a garantált áras állami felvásárlási rend­szerbe. Összesen 654 terme­lő és szövetkezet jelezte a megyében igényeit. A de­cemberre érvényes államilag a garantált ár 16 500 forint tonnánként. Azt azonban szinte lehe­tetlen megjósolni, hogyan alakul majd a szabadpiaci forgalom. Az tény, hogy a megtermelt mennyiségnek valamivel több mint felét, 2,5-3 millió tonnát eszik meg a hazai állatállomány. A maradék? Minden az ex­port lehetőségétől függ, a ki­látások azonban egyelőre nem rózsásak. Csongrád megye egyik nagy kukorica termelője, a székkutasi Új Elet Mezőgaz­dasági Szövetkezet, ahol most közepes hozamra szá­mítanak. - Az idén is a tavalyi ve­tésterületen terem kukoricánk - mondja Szenti Imre elnök. - A 450 hektáron vetett ten­gerit viszont az állatainkkal etetjük meg, mert eladni nem érdemes. Ha 6 tonna alatti át­lagtermés lesz hektáronként, akkor még vásárolnunk is kell kukoricát, hiszen 17 ezer hízót nevelünk. A székkutasiak nem je­lentkeztek be a garantált áras felvásárlás körébe, egyrészt mert takarmánynak termel­ték a kukoricát, másrészt ­szerintük - hiába a kialku­dott ár, ha a szabadpiacon az végül még sem érvényesül­het. Evek óta „nem hoz" so­kat a tengeri, most alig több mint 13 ezer forint a tőzsdei ára tonnáként. - Sajnos, legalább olyan vizes lesz a termés, mint ta­valy. Ez viszont azt jelenti, hogy jelentős költséggel kell majd szárítanunk, mielőtt betároljuk télire. A Tisza-Maros Szög Szö­vetkezetben is csak annyit kukoricát vetettek, amennyi­re a saját állatállományuk­nak szüksége lehet. - Kínjukba vetnek csak kukoricát a gazdaságok. Ha már más nem kerül a földbe, marad ez. Az igazság az, hogy az önköltsége lassan magasabb lesz, mint a garan­tált ára - mondja Kállay Pé­ter elnök. Itt 200 hektárt vetettek be tengerivel, viszont bő 7 ton­na fölötti átlagtermésre szá­mítanak, hiszen év közben öntözték a vetést. Az elmúlt néhány évben itt is jelentő­sen csökkent a vetésterület, másfajta kultúrák után nézett a szövetkezet, mert kukoricát termelni évek óta nem éri meg. Rafai Gábor Gazdák és vállalkozók egyesülete Színesebbé válik az egyesületi paletta a Csongrád megyei telepü­léseken. Mind több civil egyesülés, gazdasági társaság, kulturális tevé­kenységet folytató cso­port jön létre. Ezúttal Do­maszékröl érkezett a hir: a közelmúltban megala­kult a helyi gazdák és vállalkozók egyesülete. Elnöke Darák József (akit a közvélemény „hídve­rő" ezredesként ismer leginkább, hiszen előbb a szegedi dandár, majd a nemzetközileg is sike­res okucsani műszaki kontingens parancsnoka volt), akit az egyesület megalakulásának körül­ményeiről kérdeztünk. • Mikor határozták el, hogy egy új egyesületet alakítanak Domaszéken? - Korábban is felvetődött már az alapítás ötlete, de csak augusztus 24-én tartottuk az egyesület alakuló gyűlését ­mondja az elnök. - Egyelőre 13-an vagyunk, de társasá­gunk nyitott, így számítunk újabb tagok jelentkezésére is. Gyakorlatilag a helyi vállal­kozók és gazdálkodók léptek be a társaságunkba. Volta­képpen azért alakult meg ez az egyesület, mert a község­ben van ugyan több kisebb csoportosulás, de mi úgy éreztük, egyikhez sem tarto­zunk igazán. • Céljaik? - Valójában aZt tűztük ki célul, hogy mindenképpen se­gítsünk Domaszéken. Ebben a „mindenképpenben" pedig prioritást élvez a közösség megsegítése, értelemszerűen tehát az önkormányzattal va­ló együttműködés és a köl­csönös támogatás, a különbö­ző szociális munkálkodás, mint például az óvoda, a böl­csőde fejlesztése, a település infrastruktúrájának kiépítése, a sportélet, a szabadidős tevé­kenység fellendítése terén adódó feladatok elvégzése és hasonló teendők. Úgy érez­zük, a megfelelő csapat összejött, s van benne vállal­kozói tőke, illetve olyan kap­csolataink is vannak, amelyek révén, pályázatok útján, pénzforrásokhoz juthat a tele­pülés. Mert erre nagy szüksé­ge van, ahhoz nem férhet két­ség. • Kizárólag domaszékiek vannak az új egyesület­ben? - Egy röszkei tagunk kivé­telével, mindannyian falube­liek vagyunk. Pillanatnyilag egyébként több a vállalkozó, mint a gazdálkodó, de ez az arány a későbbiek folyamán természetesen módosulhat. Megválasztottuk az elnöksé­get, az ellenőrző bizottságot, s megkezdtük a munkát ­mondja Darók József, az egyesület elnöke. K. F. Illegális raktár A kukorica terméseredménye Csongrád megyében (1994-1997, ezer tonna) 1994 1995 1996 1997 Forrás: KSH • Véleményezték a rendezési tervet Kártérítés nélkül is nyernek baktóiak Két esztendővel ez­előtt mintegy 260-an ír­ták alá azt a kezdemé­nyezést, amely a baktói kiskertek belterületbe vonására vonatkozó ké­relmet fogalmazta meg. Szeged tavaly elkészült általános rendezési ter­vében azonban ez csak távlati célként szerepelt. A lavinát ez indította el. Ismét erőteljes aláírási akció kezdődött. A tömegnyomás hatására pedig a város képviselő-tes­tülete úgy döntött: nem állít fel sorrendet, nem tesz kü­lönbséget az építési területek kijelölésekor. A baktói terület részletes szabályozási tervének elké­szítésével párhuzamosan az ottani kiskerttulajdonosok is szerveződni kezdtek. Mun­kacsoportot hoztak létre an­nak érdekében, hogy a lakó­területi infrastruktúra kiala­kítására mozgósíthassák az embereket. Emellett az épí­tési törvény arra is lehetősé­get ad, hogy a polgárokat tö­mörítő egyesületek vélemé­nyezzék a rendezési tervet. Miután ez megtörtént - szin­tén a törvény értelmében - a polgármester köteles egyez­tető tárgyaláson tisztázni a lakossági észrevételek és a terv közötti eltéréseket. A közelmúltban erre sor is került. Mivel a fórumra nem tudott minden érintett elmen­ni - az iránta való érdeklődés viszont jelentős -, a történ­tekről Miklós Mátyást, az In­gatlantulajdonosok és Birto­kosok Csongrád Megyei Egyesületének ügyvezető al­elnökét kérdeztük. Megtud­tuk: az érintett polgárok e példás összefogása, érdekeik védelmének felvállalása ­úgy tűnik - nem volt hiába­való. A tervezők és a polgár­mester jelenlétében megtar­tott fórumon elhangzott: a szabályozási tervben szerep­lő 1150 lakóingatlan létrejöt­téhez meg kell teremteni az építési feltételeket. Az ennek kapcsán kialakult vitában a jelenlévők kérték, hogy a vá­ros a szabályozási tervben rendelje el a közterületek ki­szélesítését, illetve az út- és közműépítésekhez való hoz­zájárulást. így a közgyűlés számára olyan előterjesztés készül, amelynek értelmében - ha a testület elfogadja ­kötelezik a hivatalt, hogy rendelkezzen a kiegészítő jogszabályokról. Gila Ferenc képviselő éppen ezért kérte, hogy a tulajdonosok az ál­landó lakhelyük szerint ille­tékes képviselőjük figyelmét is hívják fel a javaslat támo­gatására. Ugyanakkor az ingatlan­tulajdonosoknak - a közmű­vek kiépítéséhez elvett terü­leteikért - esetleg fizetendő kártérítés megállapításánál mérlegelni kell majd az épí­tési telekké nyilvánításból adódó értéknövekedést is. Sokaknak gondot okoz az is, hogy a már meglévő épüle­tüknek mi lesz a sorsa, hi­szen az útszélesítés miatt nem marad meg az - előírás szerinti - 5 méteres előkerti rész. Kiderült azonban, hogy a funkcióváltást lehet enge­délyezni, vagyis lakhatnak benne a tulajdonosok. Az épület bővítésénél viszont fi­gyelembe kell venni az emlí­tett előírásokat. N. Rőcx Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom