Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-07 / 184. szám

PÉNTEK, 1998. AUG. 7. KITEKINTŐ 9 9 Dómján József telefonál ti Forró téma ez is" Nem akkor veszi ész­re az ember, hogy mek­kora a kánikula, amikor a legalább százéves al­mafa hűvösében beszél­get, hanem akkor, ami­kor kibújik alóla. Az eresz hűvösében har­minckilenc fokot mutat a hömérö. Aki mezítláb jár, kapkodja a lábát. Magam régtói fogva álli­tom, ha a pék a homok­ra vetné ki a kenyeret, ott is megsülne. Dómján József azonban letette a kapát, árnyékban be­szélgetünk, egészen hét­köznapi dologról: a ta­nyai telefonról. Forró té­ma ez is. Hány éve siránkoznak a zsombóiak telefon után? Mindig igyekvő polgármes­terük akkor még talán ta­nácselnök volt, amikor egy­személyes tüntetést tartott valaki a tanácsháza előtt. Jött egy nagy eső, mit tehetett volna Faragó Vilmos, kivitt neki egy esernyőt, hogy el ne ázzon. Régen volt, azóta már talán tízszeresére hízott az előfizetők listája. De remélem, nem hiszed, hogy az mind telefonálhat is! • Előttem szent a betű. - Legyen ez a te bajod, de nem igaz. Benne vagyunk mi is, meg a környék minden ta­nyája, de telefont nem találsz egyikben se. Évente legalább négyszer ígérik, hogy hama­rosan lesz, és nyolc napon belül nyilatkozzunk, fönn­tartjuk-e igénylésünket, de még eddig nem lett. Még mielőtt nyugdíjba ment volna, megvette kicsike tanyáját, és húsz éve tavasz­tól tél elejéig kint van hites feleségével. • Dolgozik benned az örök elégedetlenség. Itt a villany, itt a gáz, de neked nem elég? Még telefon is kell. - Nemcsak nekem, min­denkinek kellene. Csakhogy Zsombón lekapcsolták a tele­fonos tervekről a tanyákat. Úgy döntöttek, ne légvezeték legyen, hanem földkábel, ah­hoz viszont az önkormány­zatnak kellene hozzájárulnia. • Látatlanban mondom: ha nincsen neki. - Én viszont nem látatlan­ban mondom, hogy nagyon kellene. • Itt a kicsi ketyere. - Valaki leesett a szal­máskocsi tetejéről, hamar a mentőt! Ide jöttek hozzánk. Belegondolni is rossz: ha ez se lett volna? 9 Mégis te panaszkodsz - Többek között azért, mert dupláját fizetem a ma­dzagos telefonnak minden hívás után. A gyerekek miatt szükség van rá, de ők is dup­la áron telefonálhatnak. A többiből meg azért árad, mert nekik ilyen sincsen. Még mindig nehezen vise­li a tanyai ember, hogy soká­ig tizedrendű volt. Hogy az­előtt le akarták radírozni a térképről is. Mindenáron egyenrangú akar lenni min­denkivel. A telefonos társas­ág azonban mintha még min­dig a leradfrozás görcseit őrizné? Aki a bőrén érzi, nem tud másra gondolni. H. D. A sétálóstelefon dupla tarifával működik. (Fotó: Gyenes Kálmán) Tiszaszigeti úton • Munkatársunktól Tiszasziget az útépítéssel járó bonyodalmakat éli át napjainkban. Pár napja ké­szült el a települést a határát­kelőhellyel összekötő, nagy­jából négy kilométeres út fe­lújítása, melyet a Közútke­zelő Kht. megrendelésére a Hódút Kft. végzett. Eközben a község belterületén körül­belül egy nyolcszáz méter hosszú kohósalakos út épül, felületi zárással. A szigetiek hárommillió forintot kaptak az építésre a Csongrád Me­gyei Területfejlesztési Ta­nácstól. Az utóbbi években 2.4 kilométer hosszúságú út készült el és még körülbelül 3.5 kilométer vár felújításra, így a település útjainak kö­zel hetven százaléka szilárd burkolatú lesz. NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHAT/A A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN IS: KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek. Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baki. F6 út 88. Tel.: 62/269-397. BalAstva. Felszabadulás u. 10. Tel : 62/278-330. Csengele, Felszabadulás út 12. Tel.: 62/286-031. Ópusztaszer, Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/275-188. Pusztaszer. Köztársaság tér l/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Üllés, Fogarasl u. I. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány. Felszabadulás u. 15/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, ü| u. I. Tel : 62/287-156. Öttömös, Rúzsai u. 1. Tel.: 62/298-623. Pusztamérges, Tolbuhin u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa, Fő u. 2. Tel : 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatynuu, Dózsa Gy. u. 25-27. Tel.. 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva, Alkotmány körút 21/A. Tel.: 62/251-254. Zsombó. Felszabadulás u. 104. Tel.: 62/255-504. • Matula József szélkerékről álmodik Ha szomjas a homok... 'tiki : fp'Lx^'Mfl ' !f4v; Az egyik szivattyú tölti a háztáji tavacskát, a másik öntöz belőle. (Fotó: Gyenes Kálmán) Régi a bölcsesség, ko­rát talán senki se tudja: a homok akkor terem jól, ha egyik éjjel eső esik, a másikon meg trágya. Egész évben nem szokott trágya esni, már régen kitanulta pót­lását a célszerű gazdál­kodás, és kezdi tanulni az eső helyettesítését a szikár homokon is. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején fúrták az első csőkuta­kat a tanyák körül. Ha­mar rájöttek, nagy me­legben hideggel locsolni kész katasztrófa, ezért olyan gödröket ástak, amelyikben melegedhet a víz. Zsombó és Szaty­maz határán, de a zsombói oldalon a be­szédesen örök kisember, Matula József is csinált magának évekkel ez­előtt egy kis tavacskát, és összesen két üres üdí­tős flakonból szerkesz­tette meg azt az úszót, amelyik a szívó csövet a fölszín közelében tartja, hogy a langyosát hasz­nálja. Parasztemberrel két do­loggal lehet ma beszélgetést kezdeni: az adóval és a nyugdíjjal. Matuláékat az adóhivatal nyugton hagyja, kicsi a föld ahhoz, de a nyugdíjintézetre bőven ma­rad szavuk. Amikor négy év­vel ezelőtt részlegesen rok­kanttá nyilvánították, hatal­mas summát kapott: kétezer­háromszázkilencven forin­tot. Feleségét pedig avval ör­vendeztették meg a napok­ban, hogy fölszólították, jog­alap nélkül fölvett 162 ezer forintot fizessen visszft ha­vonkénti ezerötszázas tör­lesztéssel. Hogy ő jogalap nélkül ennyit kapott volna? A jogosat se adták neki, te­hát föllebbezett. Harmadik téma is vissza­jár, mint régen a kísértet. Vi­szi a piacra a portékát, igye­kezvén első osztályút előállí­tani, de a legtaknyosabb ke­reskedő is avval kezdi, hogy beleveri a csúfot: na, mit kérsz ezért a hitványságért? Nincsen fölszerelve rá sétá­lós vérnyomásmérő, de ha lenne, biztosan megugrana ilyenkor, mert irtózatosan föl tud hergelődni. Olyan ember vonja kétségbe igye­kezetét, aki soha nem ter­melt? Aztán, amikor már ő kínálja, akkor égig dicséri? Hagyjuk azonban a panaszt, Tiborc óta hiába száll a szó." Maradjunk az öntözésnél. Kilenc és fél méterről jön föl a víz, és száznyolcvan köb­méteres a fóliával bélelt gö­dör. 9 Mennyi a villanyszám­la? - Nyolcezer forint fölött van havonta. • Mert halmozza az élve­zeteket, és két szivattyút működtet. - Igaza van, pumpálhat­nám is kézzel, de nem győz­ném. Eljutottam azonban a létezhető legjobb megoldás gondolatához is, szélkereket csináltattam. Hozzáértő szakemberek azt mondták, az a legegyszerűbb, ha kompresszorral nyomom be­le a levegőt, és az küldi föl a vizet. Hiába nyomattam, nem jött föl. • A királyhegyesi kútfú­rótól úgy tanultam an­nakidején, akkor jó ez a módszer, ha béléscső is van. - Nálunk nem szoktak bé­léscsövet lerakni. 9 Adhatnék tanácsot? A Csongrádra menő út mellett, ha Szegedről me­gyünk kifelé, bal oldalon, jóval a dóci bejáró előtt van Lőricz János új ta­nyája. Jó nagy tavat csi­nált magának, és szélke­rék húzza föl a vizet. - Pumpával? % Avval. - Igaz, hogy azt mondják, nálunk nincsen mindig szél, de az is nyereség, ha akkor dolgozik, amikor van. Azt is meg tudják oldani, hogy le­áll, ha netán vihar jön? 9 Úgy tudom, meg. - Irtózatosan drága kezd lenni a villany. 9 Van, ahol traktorral szívatják, de az olaj is drága. - Ha a két szivattyú közül csak az egyik fogyasztaná a villanyt, már nagyot lendíte­ne rajtunk. De az is, ha a másikat másik szórófejre kapcsolnám. Itt ez a szeren­csétlen paprika, kókadozik. Egy szivattyúval nem győ­zöm. Ha az őszibarackost is locsolhatnám, az is többet teremne. Eszembe jutott az a ruzsa­járási csőkút, amelyiknek a születését elejétől a végéig nézhettem. Akkor még vas­pálcás megoldással készült a szűrője, leengedték, aztán megszívatták. A gazda fogta a cső végét, és vitte az őszi­barackra. Annál boldogabb paraszti arcot még nem lát­tam. Igyatok, fáim, ilyenben eddig úgyse volt részetek! Matula József, gondolom, ugyanilyen boldogsággal vinné rájuk az éltető vizet. Ágy foglalja össze kínlódá­sainak tapasztalatait: 9 Sokat kell agyalnia a parasztembernek, hogy talpon tudjon maradni. Erősítem minden tőlem telhető igyekezettel: egyre inkább nem számít szélhá­mosnak, aki úgy agyai, hogy a széllel is dolgoztatni akar. Horváth Dezső Ha jön az aszály, nincs menekvés. Itt, az Alföldön legalábbis. Mert bár a lapályok em­bere még csak meghúz­hatja magát valami ma­gányos facsoport sűrűjé­ben, de a lábon álló ga­bona, meg a gyümölcsös fölé nem vonhat árnyék­vetö sátrat. A nap pedig könyörtelenül kiszárítja a földet. De nemcsak az aszály miatt csörögnek száraz fillérek az alföldi gazdák zsebében. Útját állják a magyar ga­bonának a határokon innen, s túl is. Nem kell senkinek a jó alföldi búza, vagy ha igen, csak fillérekért. A tavalyi termésrekord után az idén is tömött kalászokat lengettek a szalmasárga búzaszálak, s tán' még a malmok is na­Az aszályról*.* gyobb kedvvel őrölték a sze-' meket, mégis, ugyanott tar­tunk, mint tavaly. Eladhatat­lan a magyar föld kincse. Nem csak azért, mert a világ kenyérevő nemzetei jobb minőségű gabonából őröltet­nék a lisztet a cipókhoz, ha­nem mert a termelők szerint kevesebbet is kínálnak an­nál, amibe a parasztnak, kis­gazdának, szövetkezetnek kerül a leghétköznapibb, mégis legnemesebb növény termesztése. Jobbat kellene, ámde ke­vesebbet - vélik a szakem­berek, akik szerint jobban gazdájára akadna a portéka, ha nem a takarmánynak szánt zsákokban, hanem tiszta, fehér posztóban szo­rongnának a kövér búzasze­mek. Igen ám, de ehhez ne­mesebb vetőmag, jobb gé­pek, hatékonyabb növényvé­delem kellene, sőt, a gazda­ságosság érdekében ésszerű­en nagy, egybefüggő parcel­lák határaira kellene mezs­gyekarókat verni. Alom ez mind, mert a magyar parasztnak nincs pénze addig, míg belvíz, ár­víz fojtja, azután meg aszály szárítja a búzáját. De a föld még így is csak ontja magá­ból a kalászokat, s az ősi mezőgazdaságot romlásba taszítja igyekezetével:- Mert a sok, ám gyenge minőségű kenyérnekvaló, ára úgy zu­han, mint a magos égből au­gusztusban a csillagok. A jó alföldi paraszt meg csak a tarkójára tolja a kalapját, va­karint egyet a nyakán, és már el se' kezdi számolgat­ni, mibe kerülne neki az a búza, ami hasznot hozna ne­ki is. Mert azt nem érti, ho­gyan lesz másfél száz forin­tos kenyér a pocskondiázott, lefitymált búzájából, mint ahogyan a tudatlan városi népek se tudják, miért sír a paraszt, ha ilyen drága a ke­nyér. S, bár nem szokás, ta­lán még drága vízzel is öntö­zi a gabonát? Nem, azért ott még nem tartunk. Lehet, aszályért imádko­zik a magyar paraszt, meg a szövetkezeti elnök. Mert tudják, ameddig jó a termés, nincs ára a gabonának. De ha a tüzes nyári nap csere­pesre tikkasztja a földet, s kiégeti a sorokat, talán tisz­tes módon fizetnek majd a búzáért. Kéri Barnabás Csengele • Munkatársunktól Az idén negyedik alka­lommal rendeznek Csenge­lén sportnapot. Az érdeklő­dőket augusztus 9-én, vasár­nap várják a szervezők. A település polgármestere, Sánta' Ferenc megnyitója után a sándorfalvi focisták a jászszentlászlóiakkal csap­nak össze. Ezen a mérkőzé­sen kívül még számos „rangadót" láthat a közön­ség. Míg a felnőttek a ked­vencüknek szurkolnak, ad­dig a gyerekek aszfaltrajz­versenyen mérhetik össze a tudásukat. A foci mellett lesz még íjászbemutató, ke­rékpáros és autós ügyességi verseny is. A nap sztárven­dége: Véber György, az UTE labdarúgója. A rendezvényt utcabál és tűzijáték zárja, a zenéről Suli István és zene­kara gondoskodik. Sándorfalva • Munkatársunktól Nemzetközi német ju­hászkutya-kiállítást rendez­nek augusztus 9-én, vasár­nap a sándorfalvi sportpá­lyán. Az ország különböző pontjairól, valamint Jugo­szláviából, Németországból, Bulgáriából neveztek a ver­senyzők. A hetvenhat induló kutyát osztályonként bírálja a zsűri, melynek vezetője a németországi Heinz Heinri­ci. Az ebeket összesen tíz osztályban értékelik a bírók, az első három helyezett ser­leget és húsz kilónyi kutya­tápot vihet haza. A verseny után a szegedi kutyaiskola bemutatóját nézhetik meg az érdeklődők. Újszentiván • Munkatársunktól Bővítik és átalakítják az újszentiváni iskolát. Erre azért volt szükség, mert ko­rábban két épületben folyt a tanítás, de most egy helyre szeretnék vinni a gyereke­ket. A beruházás ötmillió fo­rintba kerül, az összeg 58 százalékát az állam finanszí­rozza. Az iskola épülete egy tanteremmel bővül, három meglévőt pedig felújítanak. Az átalakítást szeptemberben befejezik, de az új tanterem­ben csak jövő év márciusá­ban kezdődhet a tanítás. A bővítést szeptemberben kez­dik el, a műszaki átadás de­cemberben lesz. Az 1998/99­es tanévtől nem csak az épü­let bővül, hanem az iskola „repertoáija" is. Új szakokra is jelentkezhetnek a leendő elsősök. A sporttagozaton naponta lesz testnevelés, az intézmény új számítástechni­kai berendezéseket is kap és a tanulók három nyelv, a né­met, az angol és a szerb kö­zül választhatnak. Zákányszék • Munkatársunktól Zákányszéken elkezdődött a József Attila utcai általános iskola épületének tetőtér be­építése. A beruházás költsé­ge 19,5 millió forint, amely­ből a helyi önkormányzat 6,2 milliót állami céltámogatás­ból, 7,8-at pályázati pénzből, a többit pedig saját erőből fe­dez. A munkálatok célja, hogy a rossz műszaki állapo­tú tantermeket kiváltsák egy korszerű tetőtér-beépítéssel. Két lépcsőben végzik a felú­jítást, hogy zavartalan legyen az oktatás. Az iskola felújí­tása október 30-án fejeződik bc _ _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom