Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-07 / 184. szám
2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1998. AUG. 7. kommentár Sírban az igazság rí gy újabh koszovói város, amelynek nevét egy ideig i2j biztosan nem fogjuk elfelejteni: Orahovac. Még az is lehet, hogy örökre megmarad emlékezetünkben és a történelemkönyvekben, amelyek valami ilyesmit írhatnak majd az utókornak: ezen a helyen albánok százait mészárolták le a szerbek, a Koszovó tartományban a lakosság többségét alkotó népesség ellen végrehajtott véres akcióik során. A szerbek ugyan tagadják a civil lakosságon esett kegyetlen megtorlást, csupán néhány tucat „terrorista" vagy „bandita" megölését ismerik el. Ezzel szemben több nyugati lapban újságírók és „civil" szemtanúk számolnak be arról, hogy a szerbek nemcsak a Koszovói Felszabadítási Hadsereg katonáira lőnek, és az Orahovac melletti tömegsírok ártatlan albánok százainak holttestét rejtik. Hullaszag és vértócsák állnak szemben a szerbek konok tagadásával. Sokan látták a szándékosan felgyújtott házakat, az azokból a hegyekbe, erdőkbe menekülők tízezreit, akik étlen-szomjan várják sorsuk jobbra fordulását. Egyelőre csak várnak, mert a NATO még nem szánta el magát a fegyveres segítségnyújtásra. A tagországok nagykövetei éppen ma tekintik át a katonai beavatkozásra készttett terveket. A nyugati vezetők mindent nagyon megfontolnak, időnként fenyegetőznek, közben Milosevics egyre csak fokozza a „rendőri" akciót Koszovóban, ezalatt ígérget, amivel sok diplomatát az orránál fogva vezet. Van azonban olyan is, aki már nem hajlandó hinni neki. A délszláv területen sokat látott és tapasztalt Holbrooke szerint Milosevics katonai győzelemre törekszik Koszovóban, és esze ágában sincs - korábbi ígéretéhez híven - leállítani az offenzívát. Talán abban reménykedik, hogy Oroszország és Kína a Biztonsági Tanácsban nem járul hozzá a szerbek elleni NA TO-akcióhoz A Z idő vészesen fogy. Hány órának, napnak vagy hónapnak kell még eltelnie, hány albánnak kell még meghalnia, és hány tömegsírt kell még felfedezni ahhoz, hogy az európai és amerikai szövetségesek véget vessenek a balkáni öldöklésnek? Hirosima emlékezett Túl független lesz a központi bank pénze • Brüsszel (MTI) A központi bankok függetlenségét világszerte sokan garanciának tartják az alacsony inflációra - az EU közös valutájára felügyelő Európai Központi Bank (EKB) az egyik legfüggetlenebb központi bank lesz a világon, ez azonban távolról sem szavatolja automatikusan a pénzügyi stabilitást - írta csütörtökön a The Wall Street Journal Europe. A Brüsszelben szerkesztett gazdasági-politikai napilap emlékeztetett, hogy míg számos jegybank tőle függetlenül kitűzött inflációs célt követ, az EKB maga fogja meghatározni ezt is. A nemzeti jegybankok többsége a parlamentnek tartozik felelősséggel, a frankfurti székhelyű EKB viszont az Európai Parlamentnek, amely nem épp politikai súlyáról vagy a tisztségviselők szigorú elszámoltatásáról híres. Az EKB-t szigorú költségvetési korlátok sem kötik. Tény, hogy a független központi bankokat általában nagyobb felelősségtudat jellemzi, mint azokat, amelyek politikai irányítás alatt működnek. Az előbbiek azonban többnyire csak azután nyerték el függetlenségüket, hogy a gyakorlatban már bizonyították pénzügypolitikájuk értékét, például az infláció leszorításával. Az EKB megspórolja majd ezeket a tanulóéveket, amelyek ráadásul működésének első, várhatóan legnehezebb évei lesznek. Ilyen körülmények között a stabilitásra az átláthatóság és az elszámoltathatóság lehet a legjobb hatással, csakhogy az EKB működéséből mindkettő látványosan hiányozni fog - állapította meg a WSJE. A politikai befolyás alatt álló pénzügypolitikának nincs jó híre, az EKB esetében azonban éppen a túlzott függetlenség veszélyeztetheti a pénzpolitikát. Az atombomba ledobásának 53. évfordulóján tegnap az áldozatok emlékművénél, a hirosimai Béke parkban emlékeztek a túlélők és a fiatalok. Egyes adatok szerint a tömegpusztító fegyver bevetésekor 80 ezren haltak meg, 14 ezer ember nyomtalanul eltűnt és 37 ezren szenvedtek súlyos, maradandó sérüléseket. (MTI Telefotó) • Orahovaci tömegsírok Die Presse: a hír igaz • Bécs (MTI) Jóllehet a helyszínen tartózkodó EU-megfigyelök nem erősítették meg a Die Presse című osztrák napilapnak több száz halottat rejtő koszovói tömegsírokról szóló állításait, az osztrák konzervatív-jobboldali újság kitart állítása mellett. Az osztrák riporter olyan szemtanúkra hivatkozik, akik állítólag látták, hogy rengeteg holttestet kapartak el egy régi szemétlerakó-helyen, majd földgyalukkal elegyengették a terepet. A halottak száma akár ezer is lehet - így a riporter. A Die Presse szerint egy svéd újságíró olyan túlélőkre hivatkozik, akik megfigyelték, hogy az „egyik szállítmány halottat temették el a másik után." A New York Post-Gazette tudósítója szerint a tömegsírok létét szerb rendőrök is meg: erősítették. Az osztrák lap az angol The Times tudósítójára is hivatkozik, aki maga ugyan Orahovacban „csak 37", egyegy holttestet takaró sírt látott, de szemtanúktól szintén hallott elföldelt áldozatok százairól. Dán újságírók és a The Washington Post tudósítója hétfőn azt jelentette, hogy tömegsírra bukkantak. A szerbek összesen 60 halottat ismernek el. A bécsi jugoszláv nagykövetség dühöngve cáfolta a Die Presse állítáHolbrooke: Milosevics katonai győzelemre tör • Washington (MTI) Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök megszegte az európai vezetőknek tett ígéretét, és katonai győzelemre törekszik Koszovóban - mondta Richárd Holbrooke a CNN hírtelevfziónak szerdán. A kijelölt amerikai ENSZ-nagykövet szerint Christopher Hill amerikai különmegbízott, aki szerdán Belgrád mellett hat órán át tárgyalt Miloseviccsel, „roppant erélyes" üzenetet adott át neki Madeleine Albright amerikai külügyminisztertől. Hill, aki egyébként hazája macedóniai nagykövete, közölte a jugoszláv elnökkel, hogy saját szemével látta, miként fosztogatott a szerb katonaság Közép-Koszovóban. Hoolbroke szerint Milosevics európai közvetítőknek megígérte, hogy leállítja a koszovói offenzívát, miközben nyugati diplomaták igyekeznek megszervezni a tárgyalásokat a koszovói albánok és Belgrád között. Holbrooke megjegyezte, hogy Milosevics késznek mutatkozott a tárgyalásokra, de az albánoknak gondot okoz egy olyan tárgyalócsoport összeállítása, amely felöleli eltérő tendenciáikat. Holbrooke egyre valószínűbbnek látta, hogy NATO-beavatkozásra lesz szükség a szerb offenzíva megállítására. Rámutatott, hogy az erő alkalmazására vonatkozó döntést csakis Bili Clinton elnök hozhatja meg, szórósán egyeztetve a kongresszussal és szövetségeseinkkel. sait. Azt mondta, hogy a lap nem támasztotta alá bizonyítékokkal állításait. A kérdéses helyszínen az osztrák lap szerint a szemétlerakó egy részére földet borítottak, és a földet bulldózerrel elegyengették. Itt egy 10x10 méteres területen feliratokkal megjelölt 33 karót lehet megszámolni. A bűz elviselhetetlen. Innen alig 30 méterre egy második, körülbelül ugyanekkora részen már nincs semmiféle jelzés. A földből itt is iszonyú szag tör elő. Néhány száz méterrel odébb van egy harmadik hely is, amelyet szintén földdel takartak be földgyaluk. Itt rothadó húst lehet látni műanyagzsákban. Egy tehénnek a feje mindazonáltal nyitva hagyja a lehetőséget, hogy itt esetleg állati dögöket ástak el. Az osztrák tudósftó végül egy olyan személyre hivatkozik, aki maga is részt vett Orahovacban a halottak összegyűjtésében és elszállításában, és meg is számolta az áldozatokat. Az illető 567 halottról tud, akik közül 430 volt a gyermek, ők részben a harcok közben pusztultak el - mivel a szerbek a polgári lakosokra is lőttek -, részben a harcok utáni gyilkolásnak estek áldozatul. Mergmutatott egy helyet is, ahol három nőt és tíz gyermeket öltek meg, és ahol még mindig látható egy nagy vérfolt. Két teherautónyi hullát a szemtanúk állítása szerint Prizrenbe is elvittek. Arról azonban, hogy az Orahovac feletti tömegsírokon kívül vannak-e még más helyeken is ilyen sírok, a tájékoztató személy nem tudott felvilágosítást adni. A városban járva a Die Presse tudósítója azt is bizonyítottnak tekinti, hogy még mindig vannak elszállítatlan holttestek; némely házból ugyanis elviselhetetlen bűz terjeng. • Tokió (MTI) A japán intézményi befektetők szerint szép idők járnak Európára, és ezért olyan japán vállalatok részvényeit vásárolják előszeretettel, amelyek nagy európai jelenléttel rendelkeznek - írEurópában bíznak ta csütörtökön a Nihon Keizai Shimbun című lap. A japán befektetőknek meggyőződésük, hogy az európai gazdaságok erősek maradnak, de az amerikai gazdaság jövője felől kétségeik vannak - írta az újság. Sok japán elemző véli úgy, hogy az európai részvénypiacok legalább jövő tavaszig a „bika jegyében" fejlődnek, vagyis drágulni fognak, annál is inkább, mert a közös valuta, az euró bevezetése is többletlökést ad a gazdaságnak - írta a Nihon Keizai Shimbun. Kormányfői biztatás • Tokió (MTI) Obucsi Keidzo japán miniszterelnök megerősítette, hogy a jövőre tervezett, állandósítandó adócsökkentés több lesz 6 billió jennél, és hozzátette, hogy főleg a legnehezebb körülmények között élőknek fognak kedvezni. A hirosimai atomtámadás 53. évfordulója alkalmából Japán nyugati részén tett körútja után nyilatkozva a kormányfő azt mondta, hogy minden jövedelmi csoport adóját csökkenteni fogják, de „figyelnünk kell azokra, akik a legtöbb nehézséget szenvedik el". Nyugtató • Róma (MTI) Az olasz kincstárügyi miniszter, Carlo Azeglio Ciapipi csütörtökön úgy vélte, hogy az államadósság ellenőrzés alatt van és nem kell pánikot kelteni növekedése miatt. Az olasz központi bank közölte, hogy a teljes államadósság áprilisban 2389 billió lírára nőtt, a március végi 2384 billióról és a tavaly áprilisi 2358 billióról. A csütörtöki La Stampa szerint a növekedés „riasztó", a Corriere della Sera szerint meg „problémát okozhat a költségvetésnek". Szakitás • Bonn (MTI) Az egykori keletnémet állampárt utódszervezete elhatárolta magát az NSZEP jogtiprásaitól, egyúttal hitet tett a német alkotmány tiszteletben tartása mellett. A fejleményről a Frankfurter Rundschau számolt be, ismertetve a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) vezetősége által Richárd von Weizsaecker volt szövetségi elnökhöz intézett levelét. A levél aláírói - köztük Lothar Bisky pártelnök, Gregor Gysi parlamenticsoport-vezető - visszafordíthatatlannak nevezik a szakítást „az államszocialista diktatúrával és a kommunista káderpárttal". Átcímletezik a levát • Szófia (MTI) A bolgár kormány és a jegybank közös bejelentése szerint 1999 július elsejétől átcímletezik a levát, három nullát vágnak le jelenlegi névértékéből. A közlemény szerint attól fogva 1 leva 1 német márkát ér. Jelenleg 1 márka 1000 levát ér annak az árfolyamnak az alapján, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által támogatott Valutatanács megalakulásakor állapítottak meg 1997. július l-jén. A közlemény szerint a denomináció révén könnyebbé válnak a magánszemélyek és a cégek kifizetései. Mozgásban a pénze! A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár féléves hozama évi Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár EJ Tájékozódhat a Budapest Bank fiókjaiban!
