Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-06 / 183. szám

Még kétszer a Dém téren: Elisabeth (5. oldal) ALAPÍTVA: 1910-BEN VnBMHHMMMHMHHHBMHMHnnBH CSÜTÖRTÖK, 1998. AUG. 6., 88/183. •U,—IJB'IHIIIUIIIIW—1————ffl ÁRA: 38 FT l Az ásványvízüzem startra kész Annát palackba zárják Hetven éve kezdték palackozni Szegeden az Anna-vizet, amelyet 1-2 éve immár hiába keres­nek a boltok polcain. Az önkormányzat pályáz­tatgatott, módos ítgatott, végül döntött. Lényeg: nem a 944 méter mély­ről feltörő gyógyvízen múlott, hogy eddig hagyták csak úgy el­folyni. Tegnap már pró­baüzemet tartott az An­na Ásványvíz Palackozó Kft., a jövő héten pedig - a remények szerint ­teljes gőzzel beindul a termelés. Tíz évre kapta meg a társaság a bérle­ti jogot. A Tisza Lajos körúton lévő Fürdő és Hőforrás Kft. épületének egyik szárnyát bérelte ki, alakította át az Anna Ásványvíz és Palac­kozó Kft. A cég két ügyve­zető igazgatója - Mohos Gábor és Vladiszávlyev Axentia - elmondta, hogy tegnap már beindították a gépsort egy próba erejéig. Még adódnak apróbb hiá­nyosságok, de már csak na­pok kérdése, hogy végképp beinduljon a munka az üzemben. - Először a Madách utcai palackozóban gondolkod­tunk, de azért hatalmas összeget kért volna az ön­kormányzat - magarázta Mohos Gábor. - Még jobb is, hogy másképp alakult, mivel itt helyben, az Anna­víz forrásánál a lehető le­goptimálisabb körülmé­Naponta 10-12 ezer liter ásványvíz kerül majd palackba. (Fotó: Mohos Angéla) nyek között tudunk palac­kozni. Kezdetben tizenket­ten dolgozunk. Az üzem ki­alakítása - bankkölcsön­nel történt - eddig mintegy 24-25 milliót emésztett fel. Már csupán egy-két enge­dély szükséges az elindulás­hoz. Hogy milyen kiszerelés­ben lesz majd kapható az Anna ásványvíz? Lesz 0,33 deciliteres üvegben, 0,5 lite­res és másfél literes pedig műanyag palackban. A nagykereskedelemnek 29, 43 illetve 64 forintért kínál­ják. Mindháromból készíte­nek szénsavast és szénsav­menteset is. Szegeden, a megyében és az országban kívánják majd értékesíteni a terméket. Naponta 10-12 köbmétert, másképpen fo­galmazva: 10-12 ezer litert akarnak palackozni. A kft. vezetői-bizakod­nak. Úgy gondolják, hogy nem okoz majd különösebb gondot az Anna ásványvíz eladása, hiszen bejáratott, jól ismert termékről van Kajak-kenu-siker A szegedi utánpótlás kiválóan vizsgázott a velencei bajnokságon. (17. oldal) MA NYÍLIK! Az indiai, hongkongi, kínai L^^NFATHION ZIVATARUKES ' A legolcsóbb divattár! CIPŐK ÁRUHÁZA ! Z SZEGED, TISZA LAJOS KRT.-KIGYO U. SAROK • Lezárják a határátkelőhelyeket? Aradon készülnek szó, amely egy ideje hiány­zik a piacról. Vladiszávlyev Axentia elmondta még, hogy a kósza hírekkel ellentétben az An­na-kútnál a kifolyó ugyan­úgy működik a jövőben, mint eddig, senki nem akar­ja elzárni annak a csapját. V. Fekete Sándor • Bukarest (MTI) Az Agrostar mezőgazda­sági szakszervezethez tarto­zó termelők hétfőn lezárják a román-magyar határ három megyei átkelőhelyét, hogy így tiltakozzanak az olcsó magyar mezőgazdasági cik­kek és élelmiszeripari termé­kek behozatala ellen - kö­zölte szerdai bukaresti sajtó­értekezletén Stefan Nicolae, a szervezet főtitkára. Az Agrostar vezetője szerint a magyar áruk, s főleg a búza és a liszt verse­nye megfojtja a román ter­melést, továbbá „meg kell óvni az export-import kap­csolatokat Románia többi szomszédaival s nem csupán a román-magyar kapcsolato­kat kell védeni". A mező­gazdasági szakszervezeti ve­zető szerint a román terme­lést is szubvencionálni kelle­ne, mint a magyarországit. Az Agrostar főtitkára sze­rint a megyei prefektúra, il­letve a kormány képvise­lőivel hiába tárgyaltak, csak ígéreteket kaptak. Dinu Gavrilescu mező­gazdasági miniszter pénte­ken Aradra látogat, de nem fogja eltántorítani a részt­vevőket az akciótól, mon­dotta Stefan Nicolae: az Ag­rostar folytatja az blokád előkészítését, ha a hatósá­gok nem hoznak intézkedé­seket a román mezőgazda­ság válságának megoldásá­ra. Megfigyelők ugyanakkor rámutatnak, hogy a román gazdaság problémái elsősor­ban az alacsony termésátla­gokból adódnak, amely pél­dául a bűza esetében a ma­gyarnak alig valamivel több mint a fele. (A gabonaügyről szóló írásaink a 3. oldalon.) • A Postabank rendbetételének ára Negyvenmilliárd? • Budapest (MTI) A Postabank talpra ál­lításához legalább 30-40 milliárd forintra van szükség - mondta Gans­perger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. elnök-vezér­igazgatója az MTV 1 csü­törtök esti Híradójában. A pénzintézetnek meg kell szabadulnia kockázatos be­fektetéseitől, sőt hosszabb tá­von esetleg a bank lakossági üzletágát is át kell alakítani ­nyilatkozta ugypacsak a Hír­adónak Auth Henrik, a pénz­intézet vezérigazgató-jelöltje. A Postabank pénteki köz­gyűlése előtti utolsó egyezte­tést tartották szerda délelőtt a Pénzügyminisztériumban a már több. mint kétharmados állami tulajdon képviselői, s ezen a tanácskozáson egyet­értettek abban, hogy a pénz­intézetet talpra kell állítani. „Elhangzottak 30-40 mil­liárd forintos számok" ­mondta Gansperger Gyula. ­„Azt gondolom, hogy leg­alább ennyiről van szó." A Postabank különböző befek­tetéseit még a tulajdonosi jo­gokat gyakorló vagyonkezelő szakemberi sem tudják átte­kinteni, a banknak azonban minden olyan vállalkozástól meg kell szabadulnia, amely eltér a pénzintézet alaptevé­kenységétől. A vagyonkezelő, amint megkapja a profiltisztitásra vonatkozó felhatalmazást, el kell adnia a különböző ingat­lan-, média- és pénzügyi Pos­tabank befektetéseket - je­lentette ki Gansperger Gyula. Az OTP Bank Rt. máris jelezte: ha a többségi tulajdo­nos felkéri, hogy vegye át a Postabank lakosság üzlet­ágát, nem mondana nemet. Ugyanakkor Auth Henrik szerint a lakossági üzletág át­adásának kérdése még korai, először leltárt kell készíteni. A Gazdasági Versenyhi­vatal (GV) irodavezetője, Németh György szerint a két legnagyobb bank összeolva­dása még nem vezetne mono­polhelyzethez azonban min­denképpen átrendezné a pia­cot. magát • Munkatársunktól A mórahalmi polgármes­ter elmélete: állandó terve­zés. Ha valahol pályázatot hirdetnek. Mórahalom már kész elképzeléseket tud be­nyújtani. Megragadnak szin­te minden lehetőséget, hogy pénzt szerezzenek. S hogy mire? Különféle fejleszté­sekre. A várost ugyanis a közeljövőben szinte átépítik. Az eddig használaton kívüli területeket új köntösbe öl­töztetik, a régi utakat felújít­ják. A nagyszabású építke­zés keretén belül szoborpar­kot hoznak létre, új riasztási központot építenek, melynek segítségével a hatóságok számára eddig nehezebben elérhető területek is hatósu­gárba kerülnek. Felújítják az igen rossz állapotban lévő focipályát, megújítják a köz­ponti parkot és korszerűsítik a tanyavidéket. Ezeken a munkálatokon kívül apróbb dolgokkal is igyekeznek szí­nesíteni a környezetet: virág­ládákat helyeznek ki az ut­cákra és nosztalgia-telefon­fülkéket állítanak fel. (írásunk a 6. oldalon.) Márahalom „megcsinálja" A városi park díszburkolatán jólesik a séta. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom