Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-05 / 182. szám

Modern meó Murphy után szabadon: ami elromolhat, az, ugye, el is romlik. Nem talált még fel olyan gépet az emberiség, amelyik egyszer ne menne tönkre. De azért próbálko­zunk... Próbálkozik a legtöbb gyártó is. A világmárkák kép­viselői versengenek egymással, ki tud szebbet, jobbat, „minőségibbet" produkálni. A minőségnek szabványai, iskolái, sőt mi több, filozófiája van. A minőségismeret tanításából iskolák, cégek, tanárok, egyszóval százezrek élnek meg a világon. A minőség egyes fokozatait, tanú­sítványait, dijait nem elég egyszer megszerezni, ezeket auditáltatni kell. Rendszeresen, általában évente egy­szer. Az auditáláshoz neves cégeket alapítottak, ame­lyek osztódással szaporodtak, hogy azok megint csak embereket, vagyis családokat tartsanak el. A minőségből tehát meg lehet élni. Az is jól keres, aki tanítja, az is, aki bevezeti, és az is, aki magát a mi­nőségi terméket állítja elő. A minőség ráadásul „raga­dós". Ha az egyik gyártó megszerezte, a másik, a kon­kurens is igyekszik. Nehogy kimaradjon a vérkeringés­ből, az egész világot behálózó kereskedésből, a kis- és nagyobb, sőt legeslegnagyobb láncolatokból. A minia­tűr alkatrészek előállítójának bizonyítványt állítanak ki, hogy a mütyürjeit valaki megvegye, beépítse a na­gyobb gépekbe, háztartási készülékekbe. Ha nincs neki papírja a minőségről, szóba se állnak vele, hiszen me­lyik az a „bolond" cég, amelyik kísérletezésbe kezd, jó vagy nem jó az a bizonyos csavar, alkatrész, chip, mi­egymás. Folytonos „meózásból" áll az élet mindenütt. Nem úgy persze, mint régen, hogy a szalag végén ott állt va­laki, aki az egyik gyártmányt továbbengedte, a másikra meg rábökött, hogy selejt, vigyék, ne is lássa. Nem. Ma egy beszállítótól alaposan és légmentesen csomagolt áruk érkeznek, a laikus számára érthetetlen kódokkal, jelekkel, betűkkel és számokkal ellátva. Az a vicc az egészben, hogy a minőségre való iszo­nyatos törekvés mellett mégis Murphy-nek lesz igaza, amíg világ a világ és ember az ember. Ami ugyanis el­romolhat, az ma is elromlik. Máskülönben nem lenne szükség Sony és Philips, Opel és Mercedes szervizekre, éhen halnának a szerelők, bezárnák a boltot azok a gyártók, amelyek pótalkatrészekkel árasztják el a vilá­got. Hát, igen. Legyen a termék „minőségi", de azért véletlenül se tartson örökké. Máskülönben egy életre vásárolnának az emberek hűtőt, porszívót. Máskülön­ben csak akkor vennének az emberek új háztartási ké­szülékeket, ha azok egyre újabb funkcióknak tennének eleget és a régiek kimennének a divatból. A hűtő példá­ul ad abszurdum nemcsak hútene, hanem melegítene is. De hát erre senki se vágyik. Egyelőre mindenki csak azt szeretné, ha a fagyasztó jól fagyasztana. Legalább tíz évig. • A cég és vezetője Egyszerre indultak, együtt maradtak Minőség '98 Burton-Apta, a vásárhelyi éllovas Díjak és díjazottak • Ha egy termék bizalmi Gumimatrac helyett luxusjacht • Munkatársunktól A Burton-Apta Tűzálló­anyaggyártó Kft. jogelőd­je 1968-ban kezdi el tevé­kenységét a zöldmezős beruházásként létrehozott Alföldi Porcelángyár részegységeként. Az önállósulás időpont­ja: 1990. július 1. - ekkor kft.-vé alakul a gyár. 1991. október 30-tól német-magyar vegyes vál­lalatként működik. A többségi tulajdonos ­67 százalékkal - a német Burton cég lesz, az Alföl­di Porcelángyáré (Villeroy & Boch Hungária) marad a 33 százalék. A dolgozók száma 250. A termelési érték 1998­ban elérheti a 3 milliárd forintot (28 millió német márka). A termékek 97 százalé­ka exportra megy a világ minden részébe, Németor­szágtól a Távol- és Közel­Keleten és Amerikán át Ausztráliáig. Schleiffer Ervin (55) 1967 szeptemberében, még az alapítás idején lép be a céghez művezető­ként. Épületgépész mér­nökként végez a pécsi Pol­láck Mihály Műszaki Fő­iskolán. Majd főműveze­tővé avanzsál, később üzemvezető, gyáregység­vezető. gyárigazgató, s legvégül ügyvezető igaz­gató. Egész élete a gyárhoz kötődik. Ki miben erős, ki miben gyenge? A Burton-Apta Kft.-nél minden ember „be van oltva" a minőségüggyel. Megyeri József kereske­delmi és marketing veze­tő, valamint Rácz István külkereskedő azt próbál­ják megmagyarázni, hon­nan ered ez az elkötele­zettség. A vásárhelyi cég azért ad be rendszeresen pályázatokat, hogy ne szakadjon meg az ön­értékelés folyamata. Mint megtudom, az erősségek, gyengeségek mérése, felisme­rése, az állandó felülvizsgálat tovább javltja a munkát. Egy felülvizsgálat, egy pályázat be­adása olyan helyzeteket indu­kál, amelyekből mindig csak erősebben lehet kikerülni. A cégnél jelentős szerepe van az innovációnak - tudom meg Megyeri Józseftől és Rácz Istvántól. A szakma folyama­tosan új kihívásokkal jelentke­zik és ezekre megfelelő vála­szokat kell adni. A termékek 50 százaléka például egy év leforgása alatt újult meg. - Olyan kulcselemeket gyártunk - mondja Rácz Ist­ván -, amelyeket más terme­lők, ráadásul automatizált vál­lalatok használnak. A méret­pontosságnak milliméterre meg kell lennie. - A kereskedelemben az je­lenti a minőséget - folytatja Megyeri József -, hogy az ajánlatokat korrektül keli elő­készíteni, legvégül pedig a ter­mékeket határidőre kiszállíta­ni. A TQM-ről mindketten azt vallják, fontos eleme, hogy a dolgozókat bevonják a munká­ba. Az emberek információk­hoz jutnak hozzá. Mindenki mindent tud a cégről, az ered­ményekről, a partnerekről, ahová a termékeket szállítják, sőt a versenytársak újdonsága­it is megismerik. A dolgozó éppúgy elégedett lehet a mun­kájával, mint a vevő. AQM rendszerében két riportala­nyom is állandó képzésben ré­szesül. Megyeri József ráadá­sul az Európai Minőségi Ala­pítvány helyi képviselője. A cég egy 80 főt befogadó elő­adótermet azért tart fönn, hogy ott állandóan képezhesse a dolgozóit. S hogy mi az eredmény? - Kézzel fogható, mert a bérekben jelentkezik - vála­szolja Rácz István. - A bére­zés ugyanis minőségfüggő. Meghatározzák, mekkora lehet a selejtszázalék, és ha kevés a selejt, akkor több pénz visznek haza az emberek. Nem fordít­va működik, mint régen: hogy aki selejtet gyártott, annak le­vontak egy bizonyos összeget a béréből. Még a targoncás is érdekelt a minőségi munká­ban: ő a csoportbér átlagát kapja. A Burton-Apta nagy utat járt be a minőségügyben. En­nek lépcsőfokai: 1976. Operatív minőség­szabályozási rendszer beveze­tése, 1987. minőségpolitika megfogalmazása, 1988. átfogó minőségvezetési rendszer ki­dolgozása, 1993. ISO 9001-es tanúsítvány megszerzése, 1993. IIASA-SHIRA Díj el­nyerése, 1994. EU-EFTA/ PHARE Magyar Minőségdíj megszerzése, 1996. ISO 9001­es tanúsítvány ismételt meg­szerzése, 1996. Magyar Nem­zeti Minőségdíj elnyerése. F. K. A hódmezővásárhelyi Burton-Apta Tüzállóa­nyaggyártó Kft. 1996­ban kapta meg a Nem­zeti Minőségdíjat. Az el­sők között, hiszen* ezt a rangos elismerést ab­ban az esztendőben ad­ták ki először. A vásár­helyi cég - amely hosz­szú listát vezet a minő­ségügyben elért trófe­ákról - azonban ezzel sem elégedett meg: idén megpályázta az Európai Minőségdíjat is. A Bur­ton-Aptánál különben mindenkinek szenvedé­lyévé vált a minőség. Ezt a szemléletet pró­bálja érzékeltetni az alábbi összeállítás. A Burton-Aptához automa­ta kapun keresztül jut be az ember. Alig pár métert kell csak megtenni ahhoz, hogy észrevegye: más világba lé­pett be, holott csak egy kar­nyújtásnyira került a mindig poros földeáki országúttól. Kockakövek, méretre nyírt Mozgásban a tűzálló formák. (Fotó: Tésik Attila) gyep, virágágyások, rózsalu­gasok, árnyas parkoló. Zöld sziget az óceánban. Az irodákban klíma, az üzemcsarnokban óránként föl­porszívózzák azt az egy-két porszemet, amelyek véletle­nül bekerültek a zárt biroda­lomba. Egyenruhás, szemláto­mást elégedett dolgozók a gé­pek mellett, s ugyanezek az arcok néznek le a „faliújsá­gokról" is, amint különböző vállalati bulikon, juniálisokon mosolyognak a világba. Mintha csak minden „meg lenne rendezve" a látogatók számára... A Burton Apta Kft. tűzálló termékeket és ezekből komp­lett rendszereket állít elő, fő­leg a kerámiaipar számára. A termékek - ahogy azt a vásár­helyi cégnél egyfolytában hangsúlyozzák - „bizalmi" termékek, hiszen a vevők ter­melését, nagy értékű berende­zéseik biztonságos működését kell elősegíteniük. A partne­rek egyik része a durvakerá­mia-ipart (tégla- és tetőcse­répgyártók), a másik a finom­kerámiát (edény-, szaniter-, burkológyárak) képviseli. A Burton-Apta gyártmá­nyai égetési segédeszközök, amelyeket eszközként alkal­maznak a termelési folyamat­ban. Az égetés során a készü­lő termékek tartását, alátá­masztását, alakjuk megőrzését szolgálják. A gyár 1968-ban kezdte meg működését az Alföldi Porcelángyár egyik részegy­ségeként. A cég 1990. július l-jén APTA néven önálló, egyszemélyes kft.-vé alakult. (A kezdőbetűk az Alföldi Por­celángyár és a tűzálló anyag névből keletkeztek. Csak ér­dekességként: ma már az Al­földi Porcelángyár nevet egyedül ez a cég őrzi.) Bur­ton-Aptává akkor keresztelték a kft.-t, amikor 1991. október 30-án német-magyar vegyes vállalat lett. A Burton-Aptánál három ügyvezető tartja a kezében az irányítást. Egyikük, a kereske­delemmel és fejlesztéssel fog­lalkozó Schleiffer Ervin avat be a cég rejtélyesnek tűnő vi­lágába és a minőségüggyel kapcsolatos hitvallásba. Rendhagyó módon először ő szegez nekem egy kérdést: - Tudja-e, mi a különbség a sokfajta minőségügyi tanú­sítvány, módszer és elismerés között? Az ISO 9001 például - amivel különben 1993 óta rendelkezünk - csak egy esz­köz. Olyan nélkülözhetetlen valami, mint a kés az evéshez. A késre ezért van szükségünk, hogy elvágjuk vele a kenye­ret, az ISO-ra azért, hogy a gyártás valamennyi folyamata hibátlanul működjön. Az ISO egy szabvány, amely garantál­ja a rendszer folyamatában minden együtt áll ahhoz, hogy a végeredmény jó legyen. Nagy baj lenne, ha a végén derülne ki, hogy selejtet gyár­tottunk. Régen, ugye, csak a végterméket minősítették, ez volt a meózás. Azért pedig, hogy az egész rendszer jól működjön, a TQM-re van szükség, amelynek segítségé­vel az összes munkatárs mi­nőségorientálttá válik. Ez ok­tatási rendszer, az emberek szakadatlan, folyamatos kép­zése. • Mit jelent a cég számá­ra a minőség? - A minőség egy magatar­tásforma, ami minden tevé­kenységünkben benne rejlik. Ha valaki a víz felszínén akar maradni, akkor nem mindegy, hogy gumimatracon evickél-e, avagy luxusjachton szeli a hullámokat. Mi, ha már vá­laszthattunk, az utóbbira sza­vaztunk. Különben állandóan azt próbáljuk megfogalmazni, mi a minőség. A leginkább úgy lehetne megfogni: az, ami örömet, megelégedettséget okoz. És ebben benne van a vevő megelégedettsége ép­púgy, mint a mi dolgozóinké. 0 Mikor kezdtek el a mi­nőségüggyel foglalkozni? - Már a 70-es években fel­ismertük, hogy a piac a mi­nőséget várja el. Ha van egy beruházás, amely mondjuk 100 millió német márkába kerül, és annak a 8-10 száza­lékát a mi termékeink teszik ki, s ha azok - tegyük fel ­rosszak, akkor az egésznek vége. A termelési rendszert, a cég szervezési felépítését egyaránt a minőség hatja át. A legapróbb dolgokra is oda­figyelünk: a környezet szép, minden tiszta, hiszen ha a kis dolgokban rend van, akkor a nagy ügyek is rendben men­nek. A vevőkkel való tár­gyalás során is elsődleges szempont a minőség: ha ugyanis ez nem jó, akkor nincs miről beszélni, se árról, se semmiről. • Egyre inkább azt látom, a minőségben ugyanúgy kell „hinni", mint egy val­lásban... - A minőség sajátos filozó­fia. Saját magunknak szer­zünk örömet. Ugyanakkor küldetés is: a legjobb minősé­gű égetési segédeszközök elő­állításával biztosítani az anya­gi és erkölcsi sikereket. Úgy gondoljuk, ha mi sikeresek vagyunk, akkor a tulajdonosa­ink is elégedettek, hiszen nem lehetünk „ő ellenükre elége­dettek", és legvégül a vevők is jól érzik magukat. Fakota Klára Schleiffer Ervin. (Fotó: Tésik Attila)

Next

/
Oldalképek
Tartalom