Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-05 / 182. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1998. AUG. 5. kommentár Ceruza és radír tj o^yan juthat el a kőolaj és a földgáz Közép­Mi. Ázsiából Nyugatra? A kérdés megválaszolása csupán szakembert és pénzt igényel. A vállalkozáshoz szükséges 4-6 milliárd dollár összejött, mérnökökben sincs hiány. Az ügy mégis évek óta húzódik. Azerbajdzsán a Kaszpi-tengeri kőolajból, Türkme­nisztán pedig a földgázból él. A Szovjetunióban a ve­zetékeket úgy építették, hogy a közép-európai KGST­tagállamokhoz Ukrajnán és Oroszországon keresztül érkezzen a fekete arany. A vörös birodalom felbomlá­sa után Azerbajdzsán és Türkmenisztán végre piaci áron értékesíthette egyetlen kincsét. Igen ám, de a függetlenné vált tranzitországok, Oroszország és Uk­rajna szinte zsarolta korábbi testvéreit. A területükön lévő vezeték használatáért cserébe jelentős árenged­ményeket követeltek ki partnereiktől. Ráadásul így is akadozott a szállítás, a háború sújtotta Csecsenföldön is áthalad ugyanis a vezeték. Az Egyesült Államok - nem a kis népek iránt érzett felelősségtől vezetve - elhatározta, hogy kicselezi Moszkvát és Kijevet. Vezetéket épít a Kaszpi-tengertől Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül Nyugatra. Ez Ukrajnának nem tetszik, ők az Odessza-Brodi vonalat erőltetik. Igazuk is van, hiszen a Kaukázus nem tartozik a biztonságos térségek közé. Csak Grúziában három köztársaságot kiáltottak ki ön­hatalmúlag az elmúlt években: Abháziát, Adzsáriát és Dél-Oszétiát, az Azerbajdzsán területén fekvő Hegyi­Karabahban pedig 1988 óta tart a függetlenségi hábo­rú, melyeknek hátterében nem a kisnépek határtalan szabadságvágya, hanem az olajvezetékek birtoklása áll. Egy kis ország a tranzitdíjakból is megél. A míg a kép nem tisztul a Kaukázusban, addig a tiihb milliárd dollár bankszámlán parkol és gya­rapszik, a mérnökök pedig ceruzájukat hegyezik és a politikai helyzet változásától függően radírozzák ki és rajzolják újra a vonalakat. TcíA- ÁA^c 0 Azeri kőolaj, türkmén gáz Kaszpi-török útvonal • Kijev (MTI) Bili Clinton amerikai elnök a török, a türk­mén és az azerbajdzsá­ni elnökhöz intézett le­velében tudatta: az Egyesült Államok azt tá­mogatja, hogy a Kasz­pi-tengeri azerbajdzsáni kőolajat és a türkme­nisztáni földgázt Török­országon át szállítsák nyugatra. Napjaink egyik legfonto­sabb stratégiai érdekjátsz­mája a Fekete-tenger térsé­gében akörül zajlik, hogy merre, mely országokon ke­resztül vezessen a Kaszpi­tengeri olaj szállítási útvo­nala. Ukrajna korábban azt kö­zölte, hogy a fő útvonal Ukrajnán keresztül, az Odessza- Brodi vonalon fog haladni, ám elképzelhető egy török vezeték megépíté­se is. Moszkva az oroszor­szági úthoz ragaszkodik, és a szállításban érdekelt még Románia és Bulgária is. Az Intelnews ukrán hír­ügynökség keddi értesülése szerint Clinton levelét Ri­chárd Morningstar, az ame­rikai elnök FÁK-szakértője adta át személyesen az em­lített három állam elnöké­nek. A Kaszpi-tengeri kőolaj és földgáz nyugati piacokra való szállításáról az ameri­kai és a török kormány kö­zös nyilatkozatot adott ki, amely szerint az energiahor­dozókat a Kaszpi-tenger­Azerbajdzsán-Grúzia-Tö­rökország útvonalon cél­szerű nyugatra juttatni. A fő kőolajvezeték a tervek sze­rint az azerbajdzsáni Bakut a törökországi Ceihannal fogja összekötni. Gejdar Alijev azerbajdzsáni elnök azt mondta, hogy támogatja a török vezeték tervét, de a Baku és a fekete-tengeri Novorosszijszk közötti oroszországi útvonalat sem tartja kizártnak. Becslések szerint a Tö­rökországon át haladó 2170 kilométeres olajvezeték évente 50 millió tonna nyersolajat továbbítana nyu­gat felé. A vezetéképítési megavállalkozás költsége 4­6 milliárd dollár. A Kaszpi­tengeri olajkincs a világon a második legnagyobb a kö­zel-keleti készletek után. Koszovói harcok • Lausa (MTI) A szerb rendőrség kedd reggelre teljes mértékben el­lenőrzése alá vonta a közép­koszovói Lausát, a Koszo­vói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik erősségét - je­lentette a Tanjug. A jugoszláv hírügynök­ség helyszíni jelentése sze­rint Lausa volt a drenicai térségben tevékenykedő UCK-erők központja, amit az is bizonyít, hogy a füg­getlenség párti albán fegy­veresek a falut aknákkal vé­dett erődítménnyé változtat­ták. A harcokról beszámoló albán források szerint több közép-koszovói falu lángok­ban áll. A Koszovói Tájé­koztatási Központ megerősí­tette a szerb sikerekről szóló híreket, s bejelentette: a biz­tonsági erők több település­re, köztük Trestenikbe és Poljancéba vonultak be. O Kilencvennyolc éves az anyakirályné Ezrek köszöntötték Erzsébetet Erzsébet anyakirálynö gyermek tisztelői virággal kedveskedtek a 98 éves hölgynek a Clarence House előtt. (MTI Telefotó) • London (MTI) A várakozásoknak megfe­lelően az idén is ezrek kö­szöntötték Londonban Er­zsébet anyakirálynőt, II. Er­zsébet angol királynő éde­sanyját, aki 98. születésnap­ját ünnepelte az alattvalók­kal együtt. A Queen Mother, akit ugyanúgy az Őfelsége meg­szólítás illet meg, mint 72 éves leányát, személyesen köszönte meg az üdvözlésé­re összegyűlteknek a jókí­vánságokat londoni reziden­ciája, a Clarence House előtt. A koronahű britek köré­ben évtizedes, szinte rituális hagyomány, hogy az anyaki­rálynő születésnapján elza­rándokolnak a királyi ház messze legnépszerűbb és le­gidősebb tagjának házához. A legodaadóbb alattvalók már előző este letáboroznak a Clarence House előtti gye­pen, hogy másnap az első sorból üdvözölhessék az uralkodói család öreg höl­gyét. A szokás sajátos ver­sengéssé vált; a tömegben sokan dicsekszenek azzal, hogy 20-25 éve minden al­kalommal jelen voltak az anyakirálynő születésnapján* Az idősebbik Erzsébet hivatalos köszöntésben is ré­szesült: az idén a brit hadse­reg Walesi Gárdájának dísz­egysége masírozott el tiszte­letére a Clarence House előtt. • Bonn (MTI) Kétévi felfüggesztett sza­badságvesztést és 288 ezer márka pénzbüntetést szabott ki adócsalás miatt egy német bíróság Joseph von Ferenczy sajtócézárra. A júliusban ki­hirdetett ítélet kedden emel­kedett jogerőre. A magyar származású 79 éves vállalkozó a vádirat szerint 1988 és 1990 között összesen 2,1 millió márka összegű iparűzési, forgalmi • Két év felfüggesztett Adói csalt Ferenczy és jövedelemadót „felejtett el" befizetni az adóhivatal­nak. Ügyvédje arra hivatko­zott, hogy a kifogásolt bevé­telek Svájcban folytatott rek­lámtevékenységből származ­tak, amelyek után megbízója megfizette az alpesi ország­ban szokásos adót. A bíróság azonban helyt adott az ügyész álláspontjának, amely szerint Ferenczynek a svájci bevételekről cége müncheni székhelyén is szá­mot kellett volna adnia, és be kellett volna fizetnie a svájci és a német adó közötti különbséget. Az ügyészség 1994-ben kezdett nyomozni a münche­ni vállalkozó után, aki a Fe­renczy Presseagentur tulaj­donosaként számos újsággal, hetilappal és elektronikus médiummal áll kapcsolat­ban. Egy ideje tárgyalások folynak arról, hogy a Hun­zinger Information nevű frankfurti sajtóügynökség részesedést szerez a Fe­renczy Media Holding rész­vénytársaságban. • Orosz-lett vita Hol húzódjék a határ? • Moszkva, Riga (MTI) Oroszország felszólít­ja Lettországot, hogy mondjon le a két állam között húzódó határvo­nal egyoldalú kijelölésé­nek tervéről - jelentette ki Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő. A szóvivő leszögezte, hogy a határszerződés aláírá­sához vezető tárgyalások csak akkor folytatódhatnak, ha Lettország lemond a határ egyoldalú kijelöléséről, és a nemzetközi normáknak megfelelően oldja meg az oroszajkú kisebbség problé­máit, azaz felülvizsgálja az állampolgársági és a nyelv­törvényt, valamint a foglal­kozások kiválasztását korlá­tozó jogszabályt. Rahmanyin teljes egészé­ben a lett félre hárította a fe­lelősséget azért, hogy még mindig nem (rták alá az ál­lamhatárokról szóló megál­lapodást. Hangsúlyozta: an­nak ellenére, hogy a megáll­apodás tervezetéből teljes egészében kizárták az 1920­ban Rigában megkötött szovjet-lett határszerződésre vonatkozó utalásokat, a rigai fél a dokumentum további vizsgálata során ismét az e szerződés beépítésére vonat­kozó követelését hangoztat­ta. Aivis Rovnis, a lett kül­ügyminisztérium államtit­kár-helyettese kedden ismét felkérte Oroszországot, hogy ítja alá a lett-orosz határ ki­jelöléséről szóló dokumentu­mot. Aláhúzta, hogy Riga törekvéseit támogatják az EU tagállamai is. Rovnis ki­emelte, hogy a lett kormány által 1997 decemberében jó­váhagyott megállapodás-ter­vezetben nem szerepelnek utalások az 1920-as, Orosz­ország számára komoly terü­leti veszteségeket jelentő ri­gai szerződésre. Egyúttal az­zal vádolta meg Vlagyimir Rahmanyint, hogy „szavai­ban kevés igazság volt". Jefferson fekete leszármazoHja • Richmond (MTI) Meghalt Róbert H. Cooley fekete jogász, aki hosszú éveken át küz­dött azért, hogy hivata­losan is elismerjék: csa­ládja Thomas Jefferson egyenesági leszárma­zottja. Azt a „hivatalos" Jeffer­son-utódok sem vitatják, hogy az „államalapító atyák­hoz" tartozó Jefferson a csa­ládalapításban is felettébb buzgó volt - olyannyira, hogy Sally Hemings nevű rabszolgájától is született több gyermeke. Az már vi­szont 1802 óta vitatott, hogy a Hemings gyermekek egyike egy fiú, aki később Ohióban telepedett le, és felvette a Thomas Woodson nevet. (Nota bene: a hír akkor ka­pott szárnyra, amikor egy ve­télytárs megirigyelte Jeffer­son elnöki posztját.) Cooley az összesen immár 1800 - illetve a ma is életben levő 200 - nyilvántartott Woodson-leszármazott jogai­ért síkra szálló társaságnak, a Thomas Woodson Family Associationnek volt az elnö­ke és vezető jogásza. Az „el­ismert" Jeffersonékkal máig nem lezárt vita tárgya az, hogy a leszármazás egyenes-, avagy oldalági-e. Ennek egyetlen gyakorlati tétje pe­dig, hogy a Woodsonok ezentúl jogosultak lesznek-e temetkezni a Jeffersonok charlottesville-i Monticello temetőjében. (Mintegy 800 Jefferson-utód alussza itt örök álmát.) Lehet, hogy sze­gény Róbert Cooley, akit most a richmondi Forest Lawn temetőben kísértek utolsó útjára, „a siker kapujá­ban" halálozott el. Felcsillant ugyanis a biz­tos válasz esélye, mivel sike­rült kidolgozni a megle­hetősen nagy időtávokat is átfogó összehasonlító DNS­vizsgálat módszerét. A min­ták elemzése jelenleg lázasan folyik Nagy-Britanniában, az oxfordi egyetemen. Amerika azonban most egy másik DNS-vizsgálat eredményére vár, amely a Monica Lewinsky ruháján (és az ő, valamint az elnök sza­vahihetőségén) állítólagosán esett folt eredetét hivatott tisztázni. A The New York Times halálozási rovata szin­te az egyetlen olyan rovat ma az amerikai sajtóban, amely­ben nem a Fehér Ház lakójá­nak esetét taglalják az ifjú gyakornoknővel. hírek Rendkívüli állapot • Colombo (MTI) Rendkívüli állapotot ve­zettek be Sri Lanka egész te­rületén. Az intézkedés egy hónapig lesz érvényben, így aligha tarthatják meg az au­gusztus végére kiírt helyi vá­lasztásokat. A rendkívüli ál­lapot országos kiterjeszté­séről Csandrika Kumaratun­ga elnök tájékoztatta K. B. Ratanajake parlamenti elnö­köt, s rajta keresztül a dél­ázsiai szigetország törvény­hozását. A rendkívüli intéz­kedést az államfő a közrend megőrzése és a mindennapi élethez szükséges alapellátás biztosítása érdekében tartot­ta szükségesnek. Kudarc • Bagdad (MTI) Elutazott Bagdadból Ri­chárd Butler, az iraki tömeg­pusztító fegyverek megsem­misítését ellenőrző ENSZ kü­lönbizottság elnöke. Az ausztrál diplomata tárgyalá­sai a bagdadi vezetőkkel ku­darccal végződtek. Az UNS­COM szóvivője szerint Tárik Aziz iraki miniszterelnök-he­lyettes azt követelte, hogy a bizottság vezetője tájékoztas­sa a Biztonsági Tanácsot: Iraknak már nincsenek tiltott fegyverei. Butler ezt elutasí­totta, tekintettel arra, hogy az ügy még az ellenőrzés szaka­szában tart. Az iraki sajtó a tárgyalások összeomlása után „az USA zsoldosának" minősítette a világszervezet képviselőjét. Tálib támadás • Mazari Sarif (MTI) A tálib fegyveres erők két irányból, keletről és nyugat­ról támadást indítottak az af­gán fegyveres ellenzék köz­pontja, Mazari S irif város el­len. A támadás közvetlen célja a város bekerítése. A polgári lakosság menekül. A tálibok mind közelebb jutnak a város repülőteréhez, de a helyzet nehezen áttekinthető. Vasárnap a tálib csapatok el­foglalták az ellenzék egyik fő bástyáját, Sibargan várost. „Tiszta" csuvasok • Csebokszari (MTI) A Csuvas Köztársaság­ban, ahol annak idején vegyi fegyvereket állítottak elő, már nem gyártanak és nem tárolnak mérgező harci anyagokat, sőt ezek előállí­tása már lehetetlenné is vált. Erre a következtetésre jutott a vegyi fegyverek előállítá­sának, tárolásának és alkal­mazásának megtiltásáról, va­lamint a készletek megsem­misítéséről rendelkező meg­állapodás betartását ellen­őrző nemzetközi szervezet szakértői csoportja. Katonai nyomás • Jeruzsálem (MTI) Az izraeli fegyveres erők a következő költségvetési évre több pénzt követelnek annak hatására, hogy Irán si­keres rakétakísérletét hajtott végre. A Háárec című izraeli napilap jelentése szerint Saul Mofaz izraeli vezérkari fő­nök kijelentette: Már nincs messze az az idő, amikor Irán nagy hatótávolságú ra­kétákat és nem hagyomá­nyos fegyvereket szerez be. Erre Izrael csak úgy tud fel­készülni, ha jelentős mérték­ben növeli katonai költség­vetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom