Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-01 / 179. szám
6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 1998. AUG. 1. • Sokszereplős konzorcium Miért nyert a DARFT Kht.? A Dél-Alföld regionális fejlesztési koncepciójának és programjának elkészítésére májusban irt ki pályázatot a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács. A közbeszerzési eljárás győztes ajánlatát a DARFT Területfejlesztési Kht. készítette, mellette még két budapesti és egy szegedi cég nyújtott be pályázatot. A 21 tagú Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács munkájában Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területfejlesztési tanácsainak elnökei, kilenc minisztérium és a kamarák egy-egy, valamint az érintett területfejlesztési önkormányzati társulásoknak - megyénként - két-két képviselője vesz részt. Ez a testület az elmúlt év decemberében hozta létre - a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglalt egyes feladatai ellátására munkaszervezetét, a DARFT Területfejlesztési Közhasznú Társaságot, amelynek székhelye Szeged lett. Tudni kell a kht.-ről azt is, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt közhasznú tevékenységének finanszírozására kell fordítania. Ennek az egyszemélyes közhasznú társaságnak, más néven Regionális Fejlesztési Ügynökségnek a feladata, hogy a Dél-Alföldön összehangolja a regionális fejlesztési elképzeléseket. Az idén márciusban pedig a kht.-t bízták meg a Phare regionális kísérleti programalap - a Dél-Alfóld és a Dél-Dunántúl mintarégióként összesen 8 millió ECU-t fordíthat a regionális együttműködés formájában megvalósuló projektek támogatására - menedzselésével kapcsolatos teendők ellátásával is. Mindezen előzmények után egyértelmű volt, hogy a régió területfejlesztési koncepciójának és programjának elkészítésére - amely az uniós csatlakozás egyik előfeltételének is nevezhető - is pályázniuk kellett. Az ügynökség öt munkatársa természetesen egyedül nem tudott volna - és nem is akart megbirkózni e hatalmas feladattal. Ugyanakkor viszont szakmai szempontok alapján olyan közreműködők felkérésével oldják meg a program elkészítését - hiszen, mint tegnap hírül adtuk, ők nyerték meg a pályázatot -, akik garanciát jelentenek arra, hogy az anyag, a térségi érdekek érvényesülésén túl, az uniós szempontoknak is megfeleljen. A konzorciumban szerepet vállalók közül - a teljesség igénye nélkül - említhető: a MTA Regionális Kutatási Központ Békéscsabai Intézete, a VATI Kht. (Budapest), a Magyar Fejlesztési Bank. a JATE Közgazdasági Tanszékcsoportja és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Lapunk információja szerint a fejlesztési koncepció és programterv elkészíttetésének közel 22 milliós költségét a KTM központi területfejlesztési célelőirányzati keretéből - pályázat útján - nyerte a Dél-alföldi Regionális Területfejlesztési Tanács. A pénzt az Államkincstár kezeli és fizeti ki a nyertes konzorciumnak, ha az eleget tesz vállalásainak. N. Rácz Judit Nagybúcsú lesz Alsóvároson • Munkatársunktól Idén is megrendezik az immár hagyományos alsóvárosi Havasboldogasszony nagybúcsút. Augusztus l-jén 14.30-kor Gyulay Endre megyés püspök celebrál szentmisét gyerekeknek. Hegyi Bálint ferences testvér 18kor ünnepi szentmisét tart. Az este 8-kor kezdődő zsolozsma után 22 órakor Szaplonczay Miklós parókus görög katolikus liturgiája következik. Éjfélkor szentmise hangzik el a megholtakért. Vasárnap a 2-kor kezdődő keresztúti ájtatosságot 5-kor zsolozsma követi. A 7 órás és a déli szentmise között 9 órakor Gyulay Endre megyés püspök celebrál körmenettel egybekötött szentmisét. 15-kor litánia, 17-kor újmise, 18-kor zsolozsma kezdődik. Este 7 órakor szentmise és Te Deum zárja a búcsút. Fácánkonferencia • Munkatársunktól Fácánkonferencia lesz augusztus 23-án Ópusztaszeren, melyet a III. Szeri Expo keretében rendeznek meg. Az érdeklődők 9-től 15 óráig hallgathatnak meg előadásokat olyan témákban, mint fácántenyésztés- és nevelés, a fácán takarmányozása, fácánegészségügy, fácángazdálkodás, vadászat és értékesítés. Reggel nyolc órától gyakorlati bemutatók kezdődnek, valamint fakultatív program keretén belül megtekinthető az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Az érdeklődők a Csongrád Megyei Agrárkamaránál kaphatnak a programról részletes felvilágosítást, és itt kell befizetni augusztus 15-éig a részvételi díjat is, mely 2000 forint. • A VII. szegedi tábla kép festészeti biennále képeiről Navigare necesse est • Olvasónk: Csík Dóra A suliújságíró • Frankó Gregorral énekel a Muzsikáló Udvarban „Pillangókisasszonyként visszatérek" Frankó Tünde pesti sztárként is mindig örömmel énekel Szegeden. (A szerző felvétele) Vasárnap este fél 9kor a Magyar Állami Operaház magánénekesei, Frankó Tünde és Gémes Katalin, valamint a világjáró szegedi baszszista, Gregor József ária- és dalestjét rendezik meg a Muzsikáló Udvar városházi programsorozatának keretében. A kilencvenes évek kezdetén a még főiskolás Frankó Tündét Gregor József mint operaigazgató - fedezte fel, s rögtön a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződtette. A kedves, bájos, gyönyörű hangú ifjú énekesnő először egy operett, a Leányvásár főszerepében aratott nagy sikert. Néhány év alatt sorra énekelte az izgalmas szerepeket: Susanne-t a Figaro házasságában, Mimit a Bohéméletben, az Anyegin Tatjánáját, s végül a legkedvesebbet: Cso-cso-szánt Puccini Pillangókisasszonyából. Hamar szerződtette az Operaház, s üstökösként robbant be a magyar operaéletbe. Az ország első dalszínházában akkor figyelt fel rá mindenki, amikor Balassa Sándor Kari és Anna ctmű operájának ősbemutatóján Kelen Péter partnereként Annát alakította. A Faust Margitjaként is óriási sikert aratott. Frankó Tündétől akkor kértem villáminterjút, amikor az Álarcosbál Dóm téri előadásán találkoztunk. • Hogyan jött létre a vasárnapi koncert, mit kell tudni a műsorról? - Gregor József kért fel a fellépésre, amit boldogan elvállaltam, hiszen nagy örömmel énekelek vele, másrészt mindig szívesen jövök vissza Szegedre is. A műsorunk nemcsak operaáriákból áll, hanem megpróbáltuk színesebbé tenni dalokkal, oratóriumrészletekkel és néhány kuriózummal. • Mi az oka, hogy sokáig nem hallhatta a szegedi közönség? - Elsősorban az, hogy gyermekem született. A kislányom tizenöt hónapos, miatta az éneklést is abbahagytam egy időre, s csak fokozatosan térek vissza. Először Kodály Székelyfonójában a Lány szerepét énekeltem az Operaházban. • Mikor láthatjuk újra a Szegedi Nemzeti Színház színpadán? - Valószínűleg a következő évadban egyik legkedvesebb régi szegedi szerepemben, Pillangókisasszonyként térek vissza. Ezt a szerepet egy másik rendezésben, olaszul az Operaházban is énekelem. H. Zs. Nehéz helyzetben van az ítész, ha olyan rangos eseményről igyekszik tájékoztatni, mint városunk két évente megrendezésre kerülő táblaképfestészeti kiállítása. Egy képzőművészeti biennále kitűnő alkalom, hogy a kiállító művészek számot adjanak az utóbbi évek munkájáról. Az érdeklődök, nézők, szakemberek fölmérjék, hogyan is áll, és merre tart a kortárs képzőművészet. Tudom, nehéz egy ekkora kiállítást tető alá hozni, ilyen sokféle művész többféle stílusban készült alkotását valamilyen rendező elv szerint összehangolni, de a látogatónak sokszor az az érzése támad, hogy a kiválogatott közel száz festmény sokszor ad hoc jelleggel került a falakra. A szegedi seregszemlét látva kétségtelen: a kínálat sokrétű és a paletta igen színes. Sok alkotó visszatért a klasszikus avantgarde hagyományokhoz (Kandinszkij, Max Ernst), tőlük kölcsönözve ihletet. Századunk művészetében búvópatakként föl-fölbukkanó szürrealizmus szintén jó néhány alkotót vont bűvkörébe. Úgy tűnik, a néhány éve elhunyt Kéri László Festmény zárójelben című díjazott alkotása ír származású mester, Francis Bacon művészete is számos művészt inspirál. Világszerte, így hazánkban is újra fölerősödni látszanak a figuratív tendenciák, bár a nonfiguratív művészet bástyái továbbra is erősek. A díjak odaítélésében a zsűri sem volt egyszerű helyzetben. Úgy vélem, az esetek nagy részében a kiállított alkotások közül a méltóbbaknak juttatták a kitüntetéseket. A tárlat egyik legfigyelemreméltóbb műve Fischer Ernő Tengeri vitorlás című, finom színárnyalatokat felvonultató - díjazott - vászna. Ezt a kiállítás rendezői a kép elhelyezésével is deklarálták. A földszinti teremben kaptak helyet a díjazott képek, és a legnagyobb méretű alkotások. Több esetben megbizonyosodhatunk róla, hogy a nagy méret nem feltétlenül egyenesen arányos a monumentalitással. Sőt számos kis méretű, kiemelésre érdemes festményt láthatunk Székhelyi Edithtől (díjazott), Dohnál Tibortól, Lossonczy Tamástól. Pataki Ferenc, Brassai Albert, Budaházi Tibor szintén egy-egy figyelemre méltó művel szerepel a kiállításon. A tárlat anyagát nézve igazán újító műalkotással nem találkozhatunk. A bizonytalanság, mely talán abból táplálkozik, hogy meg lehet-e a képzőművészet eszközeivel napjaink világát ragadni - és ha meg lehet, akkor hogyan? - ezen a kiállításon is érzékelhető. Kérdések sora fogalmazódik meg az emberben: vajon a szegedi kiállítás ténylegesen a mai magyar képzőművészetet mutatja-e be, vagy csak egy soványka szeletét? Mi az oka annak, hogy a mai magyar képzőművészet reprezentánsai, „élő klasszikusai", külföldön és belföldön egyaránt elismert mesterei - egy-kettő kivétellel - egyetlen művükkel sem szerepelnek a jelen tárlaton? További kérdés, hogy a 2000-ben megrendezendő VIII. biennále, milyen támogatást kap, s 'mennyire lesz megerősítve a minden kiállításnál fontos mögöttes szakmai háttér? A mostani biennálét így is meg kell becsülnünk, mivel jelentőségében messze kimagaslik a Szegeden megrendezett képzőművészeti tárlatok - a lehetőségekhez képest bizony szegényes sorából. Külön dicséret illeti a kiállítást kísérő gazdagon illusztrált színes katalógust, melyhez hasonlóval a képzőművészetet szerető szegedi közönséget sajnos igen ritkán örvendeztetik meg. Nátyi Róbert Csík Dóra, lapunk tegnapi vendége, az Arany János Általános Iskola 13 éves tanulója Zsombóról érkezett, hogy belepillantson a Délmagyarország szerkesztésének rejtelmeibe. Mivel ö az iskolaújság főszerkesztője, érdeklődéssel figyelte, hogyan zajlik „nagyban" a kollégák munkája. - Szüleim előfizetői a lapnak, így én már azóta lapozgatom a Délmagyart, amióta megtanultam olvasni. A sporthíreket mindig végigböngészem, hiszen nagyon szeretem a focit. Ezenkívül elolvasom a diákoknak, fiataloknak szóló híreket is, a baj az, hogy sok mindenről csak utólag tudósítanak, így nem tudok résztvenni a rendezvényeken. Szerintem meg kellene oldani, hogy a programajánlóban idejében reklámozzák az eseményeket. 9 Gondolom, azért ez a kritikai észrevétel, mert magad is újságíró vagy. Milyen a ti lapotok? - Az ISIRÁM, azaz az Iskola Rém Állati Magazinja, január óta működik. Sokat foglalkozunk környezetvédelemmel és van randi-rovatunk is, ugyanúgy mint a Délmagyarországban. Nemrég sikerült például kibékítenünk egy párt, akik csúnyán veszekedtek. A baj csak az, hogy sokan nem azért vesznek részt a munkában, mert szeretik az újságírást, hanem csak azért, hogy a nevük szerepeljen a lapban. Ezért sok az összezörrenés. • Hogyan lettél főszerkesztő? - Én beszéltem az igazgatóval, én gyűjtöttem be anyagokat és végül én raktam össze az újságot. Úgy esett rám a választás, hogy mindent én csináltam. P. E. Csík Dórának (jobbról) a számitógépes szövegszerkesztést Mutatja be a kulturális rovatban Polgár Emese. (Fotó: Mohos Angéla)