Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-04 / 181. szám

KEDD, 1998. AUG. 4. UNIVERSITAS 9 Személyi ügyek • DM-információ A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem júniusi tanácsülésén több személyi kérdés is napirend­re került. Az egyetem rektora, dr. Dobozy Attila bejelentette, hogy dr. Czigner Jenő egye­temi tanárt, a Fül-Orr-Gége Klinika igazgatóját válasz­totta meg a tanári testület 1998/99. tanévi elnökének. A következő egyetemi ta­nácsüléstől kezdve tanács­kozási joggal képviseli a ta­nári testületet. A rektor azt is bejelentet­te, hogy dr. Dux László egyetemi tanár május végé­vel lemondott a Klinikai Kémiai Intézet megbízott vezetői feladatköre ellátásá­ról. A laboratórium átmene­ti irányításával dr. Bálint Gábor egyetemi docenst bízta meg. A vezető munkáját ta­nácsadóként segíti dr. Fal­kay György, a Laboratóriu­mi Társaság főtitkára, a La­boratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiumának tagja. A rektor megerősítette korábbi bejelentését, hogy dr. Kószó Ferenc, dr. Ve­csernyés Miklós és dr. Sal­lay Éva klinikalaboratóri­um-vezetők látják el rész­munkaidőben a diplomás feladatokat. Az egyetemi tanács Obál Izabella (Anatómiai, Szö­vet- és Fejlődéstani Intézet) és Scherer Katalin (Élettani Intézet) demonstrátoroknak ítélte oda az 1996/97-es tan­évre meghirdetett Apáthy István emlékérmet és az ez­zel járó jutalmat. Az emlék­érmet október elsején, a Szent-Györgyi-napok kere­tében adják át. Az ideális diák • Budapest (MTI) Első alkalommal rendez­nek kontinentális döntőt a Mr. és Miss University nemzetközi ideálisdiák-vá­lasztás versenysorozatában, amelynek Budapest ad ott­hont, augusztus 5-én. A szellemi erőpróbára a házigazda Magyarország két verseny-győztes párosán kívül Nagy-Britanniából, Szlovéniából, Horvátor­szágból, Ukrajnából és Al­bániából érkeznek ver­senyzők. Hazánkat az idei „szépségkirály és szépség­királynő" Csobolya József és Menyhért Judit, valamint a választás második helye­zett párosa, Légrádi Gábor és Bertha Theodóra képvi­seli. Mint azt a szervezők el­mondták: a Magyar Hon­védség Stefánia úti Mű­velődési Házában szerdán 18 órakor kezdődik a tu­dáspróba, amelynek mottó­ja: Tisztaság és tehetség. A látványos megmérettetésben a zsűri nem elsősorban a versenyzők külcsínjét érté­keli, sokkal inkább a belső tartalmat, a világról és a sa­ját szerepükről alkotott vé­leményüket. Az előzetesen a zsűrihez eljuttatott esszéken túl (amelyek szólhattak a há­zasságról alkotott elképzelé­sekről; az emberi szép­ségről; arról, milyen az ide­ális diák; illetve a nemzet­közi társadalomban betöltött szerepükről) a diákkirályok­nak és -királynőknek a szín­padon kétperces produkciót kell bemutatni, továbbá részt vesznek egy rögtönzött kérdezz-felelek játékban is. • A JGYTF a felvételi tükrében Jelentéktelen a csökkenés Bár a pedagógus szakmának ma már nincs akkora becsülete, mint mondjuk tizenöt vagy húsz évvel ezelőtt, a tanárképző intézmé­nyek iránt továbbra is érdeklödnek a fiatalok. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola nappali tagozatára idén több mint 2400-an jelentkez­tek a 726 helyre. A fel­vételi tapasztalatokról az intézmény tanulmányi osztályának vezetőjével, Szolgáné dr. Rózsa Zsu­zsannával beszélgettünk. - Idén kétszázzal keveseb­ben jelentkeztek a főiskolára, mint tavaly - kezdte a tanul­mányi osztály vezetője. - A csökkenés tehát nem számot­tevő. Ha azt is hozzávesszük, hogy ennek a korosztálynak évről évre csökken a létszá­ma, akkor tényleg nem je­lentős ez az apadás. Az más kérdés, hogy a jelentkezők közül mennyien készülnek valójában tanári pályára. A szándék komolyságát mutatja az, hogy hányan jelölték meg első helyen a pedagógus­képzőket. Esetünkben a 2400-ból 1200-an a JGYTF­et jelölték meg az első he­lyen. A főiskola az idén nap­pali tagozatra 726, levelező tagozatra pedig 146 embert vehet fel. Ezek az államilag finanszírozott, első diplomás alapképzés keretszámai. A tanárképző, bár lenne rá le­hetősége, nappali tagozaton nem indít költségtérítéses képzést. így csak azoknak kell fizetniük, akik levelező tagozaton szállnak harcba az újabb diplomáért. A szakok népszerűségi, il­letve népszerűtlenségi indexe nem változott tavaly óta. így aztán továbbra is közkedvelt a jelentkezők körében az an­gol nyelvtanári szak, a test­nevelés-rekreáció és a ma­gyar-történelem szakpár. » Ezekre idén is nyolc-kilenc­szeres volt a túljelentkezés. A diákok körében nép­szerűek még a magyar­művelődésszervező, a törté­nelem-idegen nyelv, vala­mint a rajzzal és az egészség­tannal párosított szakpárok. Ezekre négyszer-ötször töb­ben szeretnének bejutni, mint amennyi helyet meghirdet­tek. A természettudományi szakok - azon belül is a fizi­ka - iránt viszont igen gyér érdeklődés mutatkozik már évek óta. Szolgáné dr. Rózsa Zsuzsanna szerint ezzel a problémával nem csak a JGYTF, de az ország más felsőoktatási intézményei is küszködnek. A felvételi tapasztalatok­ról szólva elmondta még: meglátása szerint nagyon sok középiskolában nem helyez­nek hangsúlyt arra, hogy ér­telmezzék a diákokkal a fel­vételi tájékoztatóban leírta­kat. A tanulmányi osztály ve­zetője szerint mindezt úgy le­het kiküszöbölni, ha a diákok elmennek az egyetemek és főiskolák által hirdetett nytlt napokra, s bátran kérdeznek személyesen, levélben és te­lefonon az adott intéz­ménytől. A főiskola néhány tanszéke egyébként már beszámolt írás­ban a felvételi tapasztalatokról - tudtuk meg Szolgáné dr. Ró­zsa Zsuzsannától. Van, aki azt írta, hogy jól felkészültek vol­tak a diákok, más gyengének tartotta a felvételizők tárgyi tudását és kommunikációs készségét. A testnevelés tan­székről érkezett helyzetelem­zés szerint a jelentkezők több mint ötven százaléka nem tud­ta teljesíteni a minimum szin­tet. Sőt! A felvételizők nagy részének koordinációs és kon­dicionális képességei még azt a szintet sem érték el, ami minden átlagosan fejlett érett­ségiző fiataltól minimálisan elvárható lenne. Szabó C. Szilárd Magyar történettudat • Pannonhalma (MTI) Magyar szolidaritás és történettudat címmel szer­vezett találkozót hazai és határon túli magyar pedagó­gusoknak a Rákóczi Szövet­ség Pannonhalmán. A rendezvényre het­ven vendég érkezett, több­ségükben középiskolai történelem, földrajz s ma­gyar irodalom szakos taná­rok, az itthoniakon kívül a Felvidékről, Kárpátaljá­ról, Erdélyből és a Vajda­ságból. A középiskolai történe­lemoktatás időszerű kérdé­seinek megvitatása mellett azt szeretnék elérni, hogy később akár intézményesülő személyes kapcsolatok ala­kuljanak ki a magyarországi és a határon túli magyarság körében dolgozó pedagógu­sok között. • Új szak a JATE bölcsészkarán A pszichológusdiploma kelendő Három hazai tudomá­nyegyetem után 1998­ban a JATE pszichológia tanszéke folyamodik az önálló pszichológia szak akkreditációjáért. A képzés sokakat érdekel­ne, és szakemberek sze­rint diplomás pszicholó­gusokra a dél-magyar­országi régióban külö­nösen nagy szükség van. Az ország tudományegye­temei közül ma egyedül a JATE-n nem működik önál­ló pszichológia szak, amely­nek elindítását mind helyi, szélesebb körű mind társa­dalmi feltételek indokolttá teszik. Régóta megoldatlan a dél-magyarországi régió pszichológus szakemberek­kel való ellátottsága. Bács­Kiskun megye déli részén, Csongrád és Békés megyé­ben alig van diplomás pszi­chológus, holott a mentálhi­giénés állapotok ezt szüksé­gessé tennék. A régió kórhá­zai, önkormányzatai és isko­lái egyaránt igénylik a szak elindítását. A tervezett szak iránt sokan érdeklődnek, a pszichológus diploma ugyanis kelendő a munka­erőpiacon, mert sokoldalúan használható: a gazdaság, az egészségügy és az oktatás területén nagy számban fog­lalkoztatnak pszichológuso­kat, és a hazai létszámará­nyok jóval kedvezőtleneb­bek, mint a nyugat-európai országokban. Pszichológia szakos kép­zés egyébként már 1996-tól folyik a JATE Bölcsészettu­dományi Karán. Akkor ugyanis a szegedi egyetemen létrehozták a Kossuth Lajos Tudományegyetemen mű­ködő képzés kihelyezett ta­gozatát, amelyre évente ti­zenöt hallgatót vettek fel. A debreceni intézménnyel kö­tött szerződésnek megfe­lelően Szegeden három év alatt kellett megteremteni az önálló szak létesítésének alapjait. Miután minden fel­tétel adott, a tervek szerint 1999 szeptemberétől elkez­dik a nappali tagozatos, öt­éves egyetemi alapképzést. A szak beindítását az egye­tem tanácsa támogatta. Az oktatás hat féléves alap-, és négy féléves speci­alizációs képzésből áll majd. A diákok egyrészt elméleti és módszertani alapokat sa­játítanak el, ezen belül meg­ismerkednek az emberi szer­vezet és idegrendszer műkö­désével, a tudományfilozó­fia, a filozófiai antropológia és a szociológia tudományá­val, valamint az alkalmazott teriiletekkel. Másrészt meg­tanulják a gyakorlatban is al­kalmazni az elméleti ismere­teket. A képzés a nevelés- és iskolapszichológia, illetve a nevelési tanácsadás terüle­tén, valamint a PhD-re ké­szülő hallgatók számára kí­nálnak szélesebb körű tájé­kozottságot. A pszichológia egyéb területeit és alkalma­zási lehetőségeit választható speciálkollégiumok segítsé­gével mutatják be. Az okta­tásba a JATE tanárai mellett bevonják a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem oktatóit is. H. Sz. Kávéház, lótusszal A Füvészkertben most nyílik Közép-Európa legnagyobb indiai lótuszállománya. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Munkatársunktól Virágba borultak, no nem a pálmafák, hanem az indiai lótuszok a Szegedi Füvész­kert tavában. Az első töveket 1932-ben ültette Győrffy Ist­ván. A kert egykori igazga­tója az Óföldeák melletti Návay-kastély Kornél elne­vezésű tavában fedezte fel a színpompás trópusi vízinö­vényt, s telepítette át onnan az első töveket. Ma a Szege­di Füvészkert szabadban élő indiai lótusz állománya a legnagyobb Közép-Európá­ban. Éz köszönhető a mik­roklímának és a tó vizének. Aki teheti, nézze meg a buddhisták lilás-rózsaszín­ben pompázó szent virágát. Nagy élményben lesz része. A látogatásra kiváló alkal­mat nyújt a Közéleti Kávé­ház augusztus 7-i, pénteki rendezvénye, amelyen ezút­tal sem kávé, sem ház nem lesz. Helyette tábortűzzel, szalonnasütéssel és borozga­tással vátják a vendégeket a Füvészkertbe este hat órára. A házigazda Somogyi Ká­rolyné fotoriporter lesz, be­szélgetőtársa pedig Mihalik Erzsébet, az egyetem Nö­vénytani Tanszékének ve­zetője, a kert igazgatója. A kávéház témája a magyaror­szági füvészkertek története, szerepe. • Veszélyeshulladék-égető Szegeden Próbaüzem augusztustól A veszélyeshulladék-égető berendezéseit svájci cég szállította. (Fotó: Schmidt Andrea) Sikeresen kipróbálták a SZOTE területén épülő veszélyeshulladék-égető berendezés egyes ele­meit, és azok megfe­lelően működtek. Két­három hét múlva már a gázt is meggyújthatják a kemencében. Ha minden tökéletes üzemel, októ­berben megkezdheti működését az égető, amely nemcsak az or­vosegyetem szükségle­teinek felel meg, hanem a térség más egészség­ügyi intézményei is ide szállítják egészségügyi hulladékukat. Mint ahogy arról koráb­ban már írtunk (DM, 1998. április 16.) svájci-magyar együttműködésben veszé­lyeshulladék-égető berende­zés épül a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem területén. A beru­házás összköltsége mintegy 400 millió forint, ehhez a svájciak több mint kétmillió svájci frank értékű berende­zéssel járultak hozzá. A há­romszáz négyzetméternyi alapterületen fekvő berende­zést a svájci J. Egli készítet­te, s az megfelel a legszigo­rúbb környezetvédelmi előírásoknak. Az égető az orvosegyetemen kívül a tér­ség egyéb egészségügyi in­tézményeit is kiszolgálja. Üzemeltetését nonprofit mó­don az erre a célra alapított SZOTE Szolgáltató Köz­hasznú Társaság végzi. A nyereségmentes működtetés lehetővé teszi, hogy a piaci áraknak csupán a feléért vagy kétharmadáért semmi­sítsék meg más intézmények egészségügyi hulladékát. A SZOTE Szolgáltató Kht.-t az egyetem részérói felügyelő Dombi György professzor beszámolt arról, hogy a készüléket most sze­relték össze, és rövidesen működésbe helyezhetik. A berendezés egyes elemeit külön-külön az elmúlt hó­napban próbaképpen beindí­tották, csupán a gáz begyúj­tása maradt el a kemencé­ben, mivel ehhez külön en­gedélyre van szükség, ám két-három hét múlva az égé­si fázist is ellenőrizhetik a gyakorlatban. Augusztus vé­gén öt-hat hetes beszabályo­zási és próbaüzemi periódus kezdődik, ezt követően pe­dig már végleg munkába ál­lítják az égető berendezést. A beruházás megvalósítá­sára kiírt pályázat nyertese, a környezetkárosító anyagok ártalmatlanítására és környe­zetvédelmi tanácsadásra sza­kosodott svájci Ecosens nevű cég képviselője, Jean­Pierre Porchet elégedetten nyilatkozott a szegedi orvos­egyetemmel kialakított együttműködésről. Elismer­te, hogy a magyar fél na­gyon jó technikai tapasztala­tokkal rendelkezett ezen a területen. Az Ecosens, amely a svájci külügyminisztérium nemzetközi segélyirodájának tanácsadói közé tartozik, mintegy harminc országban valósított meg környezetvé­delmi jellegű projekteket. A svájci szakember elmondta, hogy a kórházi veszélyeshul­ladék-égető terve az eredeti­hez képest alapvetően nem változott, csupán néhány részletét módosították, elsősorban a minél biztonsá­gosabb működés érdekében. Hegedűs Szabolcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom